Switch to English Hírek Rólunk
Nick: Jelszó:
Lónevelde
Az összes üzenet megtekintése

Fórum - Alkotók Kuckója

 » Vissza a témákhoz! « Hozzászólások: 5096  

Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)







  Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15    
Lajura

--És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--



Négy évvel ezelőtt...

Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást.
- Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim.
- Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám.
“Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye?


---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni---



  Bogger2001 (88589) 18.06.28 14:19:51    
Bogger2001

Heeeeyya

Végre rávettem magam az oldal elkészítésére (Ctrl+C, Ctrl+V, nagyon megterhelő, tudjátok), bár néha elsüllyedek amikor beleolvasok egy-két írásomba, de azért szeretnék visszajelzést kapni, hogy az alapötletek közül melyik tetszik nektek. Szavazni lehet a Fórumon, vagy az oldalon.

Katt, hogy elolvasd a régi történeteimet (és hogy szavazz)!


  Vivien10 (56101) 18.07.05 20:10:18    
Vivien10

Bogger2001 hétvégén megyek olvasni

  Vámpírlány (102786) 18.10.11 15:26:54    
Vámpírlány

Sziasztok!

Mint tudjátok az egyik legkedvesebb ünnepem a Halloween. Éppen Hokáztam, amikor felfigyeltem egy Halloweeni játékra, ahol novellát kellett írni. Rettenetesen megörültem neki, de rájöttem, hogy régi, talán 2015-ös, ekkor elszomorodtam, de mivel annyira kikívánkozott az ihlet, ezért én is alkottam erre a témára. Nincs amúgy lélekvadászom se meg minden, nem tudom, hogy belefér-e a 12 karikába, de azért elhoztam nektek. Kritikákat várok! xD ;)

Halloween éjszakája

Hol volt, hol nem volt, a Hokalovi üveghegyein is túl, élt egy lélekvadász kanca, aki magányosan járta Skócia ámulatba ejtően zöld erdőit, a kopár hegyeit, és ha megszomjazott, akkor a tisztavizű patakokból ivott.
Egy kezdetben átlagosnak tűnő napfényes délelőtt, hirtelen hatalmas szél kerekedett, és egy vérvörös rózsát sodort a ló orra elé. A kanca megszagolta a virágot, majd felpillantott, és meglátott egy fiút, akinek ébenfekete haja megcsillant, ám szintén fekete szeme egyhangúságról tanúskodott. Ennek ellenére a lélekvadász meglehetősen vonzónak találta a jövevényt. A szíve, mintha összeszorult volna, és egész testében érezte, hogy a jóképű személy véget vethetne az örökkévalóságig tartó bánatának. Nem nézett a szemébe, mivel tudta, hogy az végzetes következményekkel járna.
- Milyen aranyos ló! – mondta David (a srác) fennhangon, és közelebb lépett, hogy megsimogassa a kancát.
Dave észrevette a földön heverő rózsát, és halvány mosoly jelent meg az arcán. A lélekvadász oldalról odasandított, és egy meglehetősen forró érzés kerítette a hatalmába.
Léptek zaja hallatszott, majd az illető gyorsabbra vette az ütemet, és futni kezdett. Kecses lábaival nyomokat hagyott a homokos talajon. Mind a ketten felkapták a fejüket, és mielőtt ráeszmélhettek volna arra, hogy mi történik, egy angyali külsejű lány állt előttük.
- Bocsánatot kérek a késésért, Dave, de rengeteg dolgom volt – mondta a fiatal bakfis.
- Rá se ránts! – a fiú hangulata ekkor átcsapott önfeledt boldogságba, és a szerelme felé nyújtotta az igencsak megtépázott, de még mindig gyönyörű virágot.
Angelina elvette tőle, és megkarolta Dave-et, majd elindultak, dél irányába.
A lélekvadász csak állt, és nézte a fiatalokat. Jobban fájt neki minden valaha volt sérelemnél, az, ami most történt. Amikor elmentek, ürességet érzett, és csak bámult a földre, ahová a rózsát fújta a vihar azelőtt.
Amikor már hallótávolságon kívülre kerültek, és alkonyodott, a kancát varázslatos fekete köd borította be, és pár másodperc múlva egy barna hajú lány állt az egykori ló helyén. Ám, ekkor már zokogott, a könnyei úgy hulltak a Skót pázsitra, mint az esőcseppek. Az érzések olyan erővel lettek úrrá rajta, hogy megszédült, és neki esett egy vaskos, öreg fának.
A gonosz tündér átka, hogy lélekvadászként éljen, és lelkeket raboljon, immár feledésbe merült. Pedig a varázslatos teremtmény figyelmeztette a lányt, hogy lopja el annak az embernek a lelkét, aki összetöri majd a szívét. De ő nem hallgatott rá, mivel képtelen volt arra, hogy bántsa azt, akit szeret. Tudta, hogy nem ismeri David-et, tudta, hogy csak most látta először, és azt is tudta, hogy az Igazit már hiába várja. A pillanat megsúgta neki, hogy Ő az.
A barna hajú fiatal előtt még felrémlett egy kép, ahogy David és Angelina szerelmes csókot vált egymással, ezután nevetésben törnek ki. A kín belehasított a lelkébe. A látomás ereje mérhetetlenné tornyosult.
A lány már a saját nevére sem emlékezett, olyan régóta élt lóként. Minden feledésbe merült számára. A sötétség eluralkodott a tájon, és az egykori lélekvadászban is.
Majd végül elkeseredésében lehajtotta a fejét a zöld füvekre, és amint elaludt, semmivé foszlott, a teste már nem létezett ebben a világban többé.
Ez volt Halloween éjszakája. A szerelmesek ünnepe, akiken örökké tartó átok ül.


  Kaze-chan (88942) 18.12.20 17:29:48    
Kaze-chan

Íróverseny!

Téma: szabadon választható
Terjedelem: maximum 14 500 karakter (kb. 3 fórumos hozzászólás)
A történetbe beleszövendő mondat: "Akkor sem adom fel!"

Nevezési határidő: nincs
Beküldési határidő: 2019. 02. 10.

Nyeremények:
III. hely: 300 000 zsz, 500 alapanyag
II. hely: 400 000 zsz, 500 alapanyag
I. hely: 1 kredit, 500 000 zsz, 500 alapanyag

A történeteket a megfelelő írós topicba várom! A történetnek legyen címe, és jelezzétek az első hozzászólásban, hogy a versenyre neveztek vele.
Egy ember többször is írhat, de helyezést csak egyszer érhet el egy kategórián belül.
Egyelőre egy kategória van (lovas és nem lovas), ha mindkét topicban összegyűlik 3-3 versenyző, akkor két kategóriát hozok létre.


  Kaze-chan (88942) 19.02.07 20:14:00    
Kaze-chan

Szia Bogger! :D

Már naaaagyon-naaaagyon régóta adósod vagyok jó pár kritikával, véleménnyel Neked. Először is, tudom, hogy van a fentin kívül egy másik oldalad is, ahol - a‘sszem - szösszenetek vannak. Ahhoz tudsz neked küldeni egy linket?

Másodjára pedig, ami pedig a fenti kérdésed illeti: Két karkötő, két barátnő; Az ezredik barátság; Arany percek szürke árnyai – Ábránd --> Ezek azok a történetek, amik nekem tetszenek, mint alapötletek és elolvasnám őket, ha netalán egyszer folytatod/ átdolgozod/ újragondolod valamelyiket.


  Bogger2001 (88589) 19.02.07 23:31:48    
Bogger2001

Kedves Kaze!

A szösszenetes írásaim Wattpaden vannak fent(meg mostanában ide rakosgatom inkább az írásaimat is).

Amúgy nemrég olvastam újra a Két karkötő, két barátnőt, és elképesztően random az egész mint minden korai írásom. Talán pont azért, mert rengeteg ötletem volt/írás közben találtam ki az egészet, tetszett, hogy a sztorijaimnak "végtelen potenciálja" van xdd kezdő bakik. Az Ábrándra volt kísérletem, de megijedtem kissé az átdolgozandó mennyiségtől(eddigi leghosszabb írásom!) és a hatalmas plotholeoktól xd ugyanakkor működhet a dolog, én igazán szeretnék valamit összekaparni belőle(haha, csak időm nincs)
Az ezredik barátságról fogalmam sincs, arra emlékszem egyedül, hogy egy pókhálót nézegettem a naplementében, amikor beugrott az ötlet xdd


  Kaze-chan (88942) 19.02.11 20:22:10    
Kaze-chan

Bogger:

Köszi a linket. A Wattpaddal kicsit bajban vagyok, nem tudok rajta még kiigazodni, de jövök majd kritikákkal. :D Vagy ott, vagy levélben. :)
Random vagy nem random, alapnak nagyon jók! :D
Ha küldesz mondjuk egy Word-öt, szívesen átolvasgatom, és írok megjegyzéseket. :D Hátha ez segítene. :D
Igen, az a kép feltűnik az írásban is. Nekem mondjuk abban kicsit fura, hogy csak az ezredikről szól, az olyan kevésnek tűnik. :O


  Bogger2001 (88589) 19.08.24 01:27:50    
Bogger2001

Fun fact így hajnalban:

Elkezdtem írni az Arany percek szürke árnyai - Ábránd folytatását. Mint kiderült, a plot vége gyakorlatilag egy karnyújtásnyira volt már x éve. Csak meg kellett volna írnom az utolsó két fejezetet. Nem nehéz, right? Right?

Szóval azon gondolkodtam, hogy ha kicsit kipofozom a sztorit, talán még fel is vállalnám, hogy én írtam. A rengeteg plothole és elvarratlan szál(I tried) miatt viszont ez annyi energiát igényel, hogy hamar elvenné a kedvem mindenféle írástól.

De! Fontos kihirdetnivaló annak, aki nem emlékszik: az Apszát egy trilógiának szántam, ergo az Ábránd cselekménye még csak a harmada az egésznek. Valószínűleg a második részben még több fullrandom plothole lesz hasznosítani tudom, amit azóta a történetírásról tanultam, és mivel már van egy gerince az egésznek, könnyebb is lesz írni. (És így nem fog 7 évbe telni, amíg befejezem, khm, Ábránd, khm)


Még nincs kint a befejezés, de így látatlanban, ki olvasná a második részt?

Az Ábránd első 24 fejezetéhez és még több marhasághoz katt


  KikiBibi (99200) 20.01.30 12:07:15    
KikiBibi

Sziasztok! Jönne egy gyors reggeli szösszenet... Kritikák minden mennyiségben jöhetnek!
Lilly Berry vagyok. Tizennégy éves. Van egy lovam, Éjfél, viszont Éj lovaglása mellett más lovak edzését is vállalom.
Így ismertem meg Hajnalködöt. Hajnalköd egy fiatal, hét éves szürke díjlovagló kanca. Hannoveri fajtájú. Azért került hozzám, mert felénk és bizalmatlan volt.
Először nem ültem rá. Csak álltam a legelőn, és néztem a kecses lovat. Aztán elkeztem közelíteni felé. Láttam a ló szemében a félelmet. A szorongást. És a szomorúságot. A mély szomorúságot. Felágaskodott. Patái megsorozták a talajt. Felvetette fejét, és vágtázni kezdett. Csak néztem a lovat. Nem akarlak bántani, suttogtam. Könnyek öntöték el a szemem. Ezzel a lóval valami nagyon rossz dolog történt. Szegény, szegény Hajnalköd. Ki tudja, hogy bántak vele. Ki tudja, mi történt, ami miatt ilyen lett?
Három hónap rendszeres gondozás után megengedte, hogy felüljek rá. A karámban álltam, kezemben vezetőszár. Most vagy soha, gondoltam, és elindultam a kanca felé. Nem futott el, nem menekült. Ezüstös sörényét fellebbentette a szél. Végre hagyta, hogy felüljek rá. Aztán lassan, nagyon lassan elindítottam. Szinte azonnal reagált. Lépésben sétáltuk körül a karámot. Boldog mosoly terült szét az arcomon. Sikerült! Megcsináltam! Innentől az edzésre kell koncentrálnom, okoskodtam magamban. Az a feladatom, hogy bajnokesélyessé tegyem a lovat.
- Oké. Most, hogy már nem félsz tőlem, lássunk egy átlót!
Napról-napra jobban haladtunk. A ló egyre szebben csinálta a díjlovagló gyakorlatokat, szája nem feszült, füleit figyelmesen hárafordította. Majd egy nap azonban valami megváltozott. Hajnal sunyítva ágaskodott a legelőn. Csalódottság tört rám. Mit rontottam el? Ám nem volt időm sokat töprengeni, ugyanis egy férfi hátulról megkopogtatta a vállam.
- Te vagy Lilly Berry, igaz? - kérdezte. Megfagyott ereimben a vér. Nem tudom megmondani, miért, de félem ettől az embertől.
- I-igen, én vagyok. - az ijedségtől elvékonyodott a hangom.
- Van egy lovam, Tűztánc. Őt kéne díjlovaglásra edzened. Bajnokesélyessé kell tenned azt a lovat! - a férfi idegesen csikorgatta a fogát.
- Öhm... Már edzek bajnokesélyes lovat.
- Akkor most ezt is fogod mellette edzeni!
Riadtan bólintottam.
- Kint van a lószállítóban.
Visszaakasztottam a villanypásztor kampóját, majd követtem az idegent. Ahogy végigsétáltunk a lovardán, különösen kihaltnak éreztem azt. Semmi sem moccant. Ilyenkor, délután általában a lovasok elöntik a lovardát, csacsognak, pletykálnak, kacagnak... A lovak nyerítenek, prüszkölnek, dobognak. A pályáról is néha elhallatszik idáig egy-egy kiáltás. Akkor azonban minden csendes volt. Összeszorult a gyomrom.
- Itt is vagyuk. Engedd le a rámpát! - vakkantotta a férfi. Egy istállófiú gyorsan engedelmeskedett. Miután ezzel a feladatával végzett, eloldozta a sunyító lovat. Azonban nem volt elég elővigyázatos.
A lószállítóból egy kecses mén vágtatott ki, félrelökve a fiút. Vöröses szőrén megcsillant a nap. Szemében vad tűz lobogott.
- Kapd el, te szerencsétlen! - a lótulajdonosnak vörösödni kezdett a feje. - Ez egy bajnok, te idióta! Fogd meg! Fogd meg!
A fiatal lovász esetlenül futott a ló után. Azonban ahogy elkapta a lovat, az felágaskodott, és elgaloppozott az istállók felé. És akkor megláttam, hova megy.
- Hajnalköd! - sikítottam, majd a ló után rohantam. Sajnos nem tévedtem. Tűztánc megállt Hajnal boxa előtt, és gyűlölettől izzó szemmel méregette a kancát. Az hátrahúzódott a legtávolabbi sarokba. A mén felágaskodott. Szemében ismét láttam a tüzet fellobbanni.


  KikiBibi (99200) 20.01.30 12:12:34    
KikiBibi

*Hajnalköd legelője előtt állt meg a ló... Asszem elfelejtettem, hogy a paci a legelőn volt

  Rubyn (101091) 20.02.09 08:16:00    
Rubyn

Nem rossz, de sok mindent kell még finomítani.

1) Nagyon sok a tőmondat, ezeket próbáld egybe írni. Ilyet csak a feszültséget keltő részeknél használj.

2) Tizennégy évesen keresett edző, ráadásul bajnosesélyes lovakkal foglalkozik, akik életveszélyesek az emberre? Na itt ez erősen fantasy vagy Pony Club szagú.



(aktuális oldal: [ 340 ], összes oldal: 340, Hozzászólások: 5096)

[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [337] [338] [339] [340]



lónevelde információk