Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)

| Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
--És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--
![]() Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
| Tobii (55302) 12.08.07 14:31:54 | ||
|
Sziasztok!
Új történetbe fogok...talán folytatni fogom,, talán nem, még nem tudom, de ebben a ti véleményetek is döntő szerepet fog játszani.;) Ja, címe (még) nincs, remélhetőleg minél hamarabb kitalálok valamit..:3 Szóval: A madarak baljósan kavarogtak a kollégium udvarában. Sophie Fletcher egyedül volt. Mélységesen egyedül. Mély sebekkel, csalfa reményekkel, szinte vakon nézett a jövőbe. A szobájukban lévő tükörbe nézett. Gyönyörű, fekete, göndör haja a vállán keresztül lógott le vékony derekáig. Nagy, barna szemei sírástól csillogtak. Szája olyan tökéletes ívben kezdődött és végződött…egyszóval, Sophie lélegzetelállítóan szép volt. De gond volt. Nagyon nagy gond. Alig bírta feldolgozni… Az American Horse College csak látszólag és csak részben volt lovas kolesz. Ide azok a gyerekek kerültek, akiknek a szüleik katonák, vagy kémek voltak és így nem tudtak eleget foglalkozni gyermekeikkel. Sophie anyja és apja kém volt. Lisa Fletcher és Carl Fletcher régóta a legkeresettebb kémpáros közé tartozott. Persze titkosügynökök, azaz, ha felfedik kilétüket, az egy halálos ítéletet jelent mind saját magukra, mind a vállalatra nézve. És most…valami nagyon nincs rendben. A szülők minden második héten meglátogatták itt tanuló csemetéiket. És a többiekkel ez is történt. De Sophie szülei már másodszor nem mutatkoztak. Mindenki aggódni kezdett, hogy mi lehet a baj, mi történhetett az akción…csak találgatások, pletykálkodások adtak hangot maguknak, de az igazi sztorit senki sem tudhatta. Sophie rettegett, hogy szülei talán foglyul estek, megverték őket, vagy ilyesmi, de akár…esetleg…de erre Sophie gondolni sem mert. „Nem, nem halhattak meg…!” De lelke mélyén nagyon jól tudta, hogy nem sok remény van erre. Ha a hatodik alkalommal sem jelentkeznek, semmi igaz hírt nem lehet róluk hallani, akkor le lehet tenni az efféle titkosügynökök életéről. Legalábbis már nem sokan reménykednek abban, hogy ezt a kiküldetést túlélték. Éjszaka volt. Sophie szeme már hozzászokott a sötéthez. Még nem, gondolta. Még nem. Elsétált a tükör elől. Visszafeküdt az ágyába, ahol Kimmel, legjobb barátnőjével aludt. Normál esetben mindenki a saját fekhelyén merült álomba, de Kim nagyon jól tudta, hogy Sophienak szüksége van rá és hogy minél több időt kell most eltölteniük egymással, bár azt is tudta, hogy Sophiet meg nem vígasztalhatja, de ennél többet nem tehetett. Közben Dannyn is járt az esze…így kevesebb időt van a fiúval, de most tényleg inkább Sophiet kell támogatnia. Kim is ébren volt. Hallotta, amikor Sophie lemászott az emeletes ágyról. Amikor a lány visszafeküdt mellé, megszólalt, suttogva: -Pszt, Sophie! Minden rendben? Mit csináltál? -Jézusom, Kim, te fent vagy? -Igen…nem tudok aludni-füllentette.-Hol voltál? -Csak…csak ittam egy kis vizet a csapból…kiszáradt a szám éjszaka. Kim tudta, hogy nem így volt, ezért tovább faggatta Sophiet: -Hé…én a legjobb barátnőd vagyok, emlékszel? Vagy…már nem is…?-Kim úgy érezte, barátnője mostanában egyre jobban elzárkózik előle, egyre kevesebb dolgot beszélnek meg együtt…félt, hogy elveszítheti Sophie-t, mint legjobb barátnőt. Közben arra is gondolt, hogy a lány zárkózottsága nem az ő hibája, csak a szülei miatt ilyen…vagy legalábbis remélte. -Jajj, Kim, dehogynem! Te vagy a legeslegjobb barátnőm és mindig az is maradsz.-Enyhe mosoly futott át az arcán. Hirtelen Kim fülébe súgott valamit, majd kiment az ajtón, egyenesen a WC felé. Bement az egyik fülkébe, magára zárta. És várt. Nem számolta a perceket. Eszébe jutott, hogy magával kellett volna hoznia Ice Watch óráját. Mindegy, gondolta. Aztán várt. Egy örökkévalóságnak tűnt, mire Kim belépett a mosdóba, és bekopogott a WC-fülke ajtaján. -Na végre, Kim! Mi tartott ilyen sokáig? Véleméényt..
| |
| Sztike1998 (42150) 12.08.07 14:37:54 | ||
|
Tobii: Uristen, nagyon jóó *-* Folytasd! | |
| alixsik (21610) 12.08.07 14:41:21 | ||
|
12a ez nagyon szuper!
Kezdek egy új történetet (a régit egy rossz kattal letöröltem:( ) Haflingi,az álom mely valóra válik Bevezetőt most nem írok.Jön hamarosan az 1.fejezet és a fejléc. | |
| CherryGirl (46107) 12.08.07 17:20:06 | ||
|
Tobii: nagyon jó , folytasd :)) | |
| alixsik (21610) 12.08.07 18:19:20 | ||
|
Na szóval itt a:
1.fejezet Alexa Scott örömmámorban úszott. Ma volt a szülinapja. Igaz nemtudta merre tart a szüleivel mert bevolt kötve a szeme. Eddig még soha nem volt ilyen izgatott. Hamarosan megérkeztek a helyre. Lexit elvezették az ajándékához. -Kicsim vedd le a sálat a szemedről!- mondta ünnepélyes hangon a nagypapája. Lexi meglepődött hiszen nem volt a kocsiban velük. Bátortalanul levette a sálat. Lexi elképedt a meglepetéstől. Egy haflingi póni állt a sok „happy birthday” felirat között. -Ő az enyém?!- kérdezte esetlenül Alexa. A családja némán bólintott. Ott volt mindenki:az édesanya,nevelőapja(akit már igazi apjaként szeret), nagymamája,nagypapája. Lexi elolvasta a táblát. „Név:Vénusz, Nem:kanca, Született:2005, Fajta:Haflingi kisló, Tulajdonos:Alexa Scott”. -Menj nyugodtan be hozzá!-mondta biztatóan a nagyapja. -Elsősorban nézd meg a sütését is!-mondta nevelőapja. Lexi belépett. Vénusz örült a látogatónak.11 éves korra ellenére Alexa igen magas volt. Végigsimította a kanca gyönyörű nyakát. Megnézte a sütését. Egy havasi gyopár volt. -Nahát!-suttogta. Hallott már a „havasi gyopár sütésről”. -Ezek szerint Vénusz igazi Ausztriai Haflingi!- kiálltotta nemtúl hangosan nehogy Vénuszt meilyessze. -Bizony.-mondta a nagyapja-Kiváló ugró és terepen is jól megy. Alexa még soha nem örült ennyire.6 éves korától lovagolt már a díjugrató rajtengedély előtt állt. -Jut eszembe. Megbeszéltem egy órát az oktatóddal,hogy Vénusszal készülhess az engedélyre. Ó-ó már csak egy órád van az óra előtt!Öltözz át gyorsan a nyergesben. És hozd ki Vénusz szerszámait. A sor végén találod.Hozzom az ápolókészleted.-mondta a nevelőapja és eltűnt a boxok között. Lexi szinte futott a nyergesbe. Mielőtt eljött megtudta,hogy most 2 órát fog gyakorolni.1 órát a lovardában 1-gyet pedig a réten felállított terepakadályokon. Lexi hozta a nyerget. Letette a nyeregtartóra és hozzálátott Vénusz csutakolásához.Amikor végzett kivezette a fedett lovardába… | |
| alixsik (21610) 12.08.07 18:20:00 | ||
|
Komikat! | |
| alixsik (21610) 12.08.07 18:22:21 | ||
|
Tobii ez nagyon jó! | |
| Sztike1998 (42150) 12.08.07 19:13:52 | ||
|
alixsik: Kicsit több leírást, és hosszabb is lehetne, de ettől eltekintve jó! | |
| Kyra76 (59204) 12.08.07 20:06:32 | ||
|
Már nagyon a nyár vége van, úgyhogy szerintem itt az ideje hogy megismerjétek 2. könyvemet.De először a szereplők:
A történet arról szól, hogy ez a lány naplót ír magáról, de úgy mintha egy könyv lenne. A kastélyukban, téli tábort tartanak, ahol megjelenik pár különös alak, és Meckie nem tudja, hogy mit gondoljon róluk, mert mikor velük van normálisak. Közben még bele is szeret az egyik srácba a táborból, e attól a naptól fogva, Ő is különösen viselkedik. | |
| alixsik (21610) 12.08.08 09:41:08 | ||
|
2.fejezet -Boldog szülinapot!-köszönt neki Sophia,az oktatója. -Jaj,Sophia!-mondta meghatódottan és az oktató nyakába ugrott. -Van itt neked valami Lexi…-mondta és átnyújtotta a picuri bársony dobozkát. Alexa elképedt a gyönyörű karkötőn és rá megszólalásig hasonlító homlokdíszen. -Ó,Shophia köszziiii!!!-mondta-Ez gyönyörű!!! - Örülök,hogy tetszik. Lexi mindjárt felvette a karkötőt .A homlokdíszt is felerősítette Vénusz homlokszíjjára. -Oké Lexikém,szállj nyeregbe! Lexi felült a lova hátára. „A saját lovamon lovagolok!!!”-gondolta. -Alexa ügess!- utasította Sophia. -Kígyóvonal! Vénusz szép egyenletesen ügetett. Minden apró jelzésre reagált. Lexi mégjobban megkedvelte a kis kancát. -Vágta!!- kiálltott Sophia. -Gyerünk pajti mindent bele!-mondta Vénusznak Alexa és odadobta a szárakat neki. Vénusznak se kellet kétszer mondani. Nekilódult. Végül Sophia hívta magához 2 kör után. -Na milyen?-kérdezte kiváncsian Sophia. -Tuti!-Lexi csak ennyit tudott mondani a levegővételek között. -Felállítok 2 oxert kezdjük azzal.-mondta Sophia és ment,hogy felállítsa az akadályokat. Alexa eközben halálra ölelgette Vénusz,aki erre úgy válaszolt,hogy előrelépett egy páratt. - Hóha,Vénusz,Hóha!-mondta neki Lexi és abbahagyta az ölelgetést. -Kész! 1 kör vágta és lovagolj rá!-kiáltotta Sophia. -Okés! Lexi elindította Vénuszt.Hamarosan már az akadály előtt álltak.És 1 akadály kész.Jön a második.Vénusz szinte repült. -Húha!!!-állította meg.-Ez nagyon szupi volt! - Rendben. Gyorsan elpakolok.Addig lovagolj a terepakadályokhoz. -mondta Sophia Lexi kilovagolt az akadályokhoz.Elég könnyűnek látszottak.Amikor Sophia oda ért elkezdett vágtatni.Hamarosan már repült az akadályok fölött.Esteledett.Alexa lecsutakolta Vénuszt és elköszönt tőle… | |
| alixsik (21610) 12.08.08 09:42:50 | ||
|
a kép:
(amúgy nemértem,hogy lesz ilyen rövid amikor Word-be hosszúnak látszik...) | |
| Kyra76 (59204) 12.08.08 10:24:15 | ||
|
Alixsik: Ha 500 karakter meglesz, akkor már hosszú. Jelöld ki a a megfelelő részt, és a bal alsó sarokban látod hogy mennyi. | |
| Mita (49495) 12.08.08 10:26:52 | ||
|
Alixsik: Nekem tetszik a történeted, csak a szóismétléseket próbáld meg elkerülni De amúgy jó!:) | |
| alixsik (21610) 12.08.08 10:27:16 | ||
|
aha.Nagyon köszi. | |
| Kyra76 (59204) 12.08.08 10:29:31 | ||
|
Az enyémet (képek) nem komizza senki?
Csak úgy kérdem... | |