 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)
| Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
 --És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--
 Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
| Körtepóni (62469) 12.07.05 13:40:44 | ||
|
Tehát elkezdem a történetem.
1. fejezet. Cím még nincs. -Mary,kislányom ébredj!-noszogatott anyu reggel. Én erre neki dobtam egy párnát. -Jó.Ha ilyen makacs vagy nem viszünk el apáddal a lovardába.-erre persze felkaptam a fejem. Kirohantam a szobából.Leszaladtam a konyhába lépcsőn majd,vissza fel,a fürdőszobához.Néhány perc alatt rendbe szedtem magam,de akkor jutott eszembe,hogy a ruhám a szobában hagytam.Erre persze,gyorsan visszavettem a pizsamámat.Átszáguldottam a folyosónkat,be a szobába majd felborítva anyut. Anyu haragosan nézett rám és ezt mondta: -Mi ez a nagy sietség?-eközben megrázta hatalma fürtje-én úgy értettem délután megyünk! Ekkor elpirultam majd lehajtottam a fejem.Felkaptam a ruhámat.Most már lassú léptekkel vágtam át a folyosón.Mikor odaérkeztem rávágtam a villanykapcsolóra egy nagyot,utána bevágtam az ajtót.A kedvenc ruhám vettem föl.Csipkés felső,farmernadrág. Folyt köv.! | |
| Yours-Zebra (61469) 12.07.05 13:42:10 | ||
|
Körtepóni:Túl rövid,és figyelj a helyesírásra is,egyébként nem lesz rossz. | |
| Körtepóni (62469) 12.07.05 16:57:08 | ||
|
Yours-Zebra:Nem ennyi csak nem volt időm befejezni.Estére berakom az egészet.A helyesírásról meg annyit,hogy abban béna vagyok és a veszők+én=örök ellenség. | |
| Kyra76 (59204) 12.07.05 17:58:24 | ||
|
Körtepóni, nagyon sietsz az egésszel. Ezt a részt sokkal hosszabban is meg lehetett volna írni | |
| Majrés (6862) 12.07.05 21:55:43 | ||
|
csacsizó csúcs ^^ folytasd !! *-* kíváncsi vagyok mi lesz *-* | |
| Panka0204 (50739) 12.07.05 23:04:23 | ||
|
Majrés: jó lett
Csacsizó: szuper, csúcs, fantasztikus! nagyon jó! folytasd! körtepóni: nagyon össze váktad még ha nem is raktad be az egészet. le lehetne mindent írni részletesebben. de az alap történet jó lesz. | |
| Yours-Zebra (61469) 12.07.06 06:41:46 | ||
|
Heyhó emberek!!Komment nuku?Mert akkor nem folytatom,ha nincs olvasó ! ... | |
| csacsizó (47011) 12.07.06 12:00:48 | ||
|
Negyedik fejezet Hát mindenre gondolt, de erre nem. Csak azért sem szól! Hadd legyen holnap reggel nagy a meglepetés. Megérdemli! Így is, úgy is. ---------------------------------------------------------------------------- Reggel izgatottan ébredtem Cath szobájában, de a lányt nem láttam sehol. Gyorsan magamra kaptam egy rövidnadrágot és egy pólót. Rohantam le a lépcsőn, amikor velem szembe jött egy szobalány, ágyneműt cipelve. -Nem látta Cathet? -Ilyenkor már a reggelizőben van. -Köszönöm!- és szaladtam is tovább. -Jobbra a negyedik terem!-kiáltott utánam. Jobbra, jobbra, itt is van. Erre nem termeken mentem keresztül, hanem egy hosszú fehér folyosón hatalmas termekkel. Egy, kettő, három... de hol a négy? Eltűntek az ajtók. Várjunk! Biztos vannak valahol rejtett ajtók. Már épp nekiálltam a falat tapogatni, mikor egy idős házaspár benyitott a hármas terembe. Ahogy bekukkantottam mögött, láttam, hogy bent egy szárnyas üvegajtó tárva nyitva áll, hát én is bementem mögöttük. Egyszerű... egyszerű?! A hófehér teremből nyíló üvegajtók mögött egy üvegfalú télikert terpeszkedett. Ámulva léptem be. A terem szemközti és jobb oldalát üvegből készítették, gyönyörű kilátást biztosítva ezzel a hegyekre és a legelőkre. Fehér kő borította a padlót, a bal sarokban svédasztal, a sarkokban pálmák, azonkívül szerte fonott kör alakú asztalok üveglappal és fonott párnás székekkel. A szememmel kerestem Cathet, de helyette csak Flo-t és Mike-ot láttam az egyik asztalnál. Odamentem. -Jó reggelt Aisa! -Jó reggelt. Nem láttátok Cath-et? -Már biztos az istállóban van. A gyerekek imádnak hajnalban lovagolni. Gyere, reggelizz velünk! Vegyél bátran az asztalról. -Köszönöm! Gyorsan megpakoltam egy tányér tojással és szalonnával, hozzá narancslevet ittam. Tipikus reggeli. Mikor végeztem, az istállóba indultam. Az első lovaglóleckém! Vajon megengedik, hogy lovagoljak azon a szürke lovon, ami pöttyös? Remélem igen! Vele is álmodtam. A hátán vágtáztam egy mező közepén! Az istállóban már serény élet folyt, lovakat vezettek mindenfele, pedig csak 8 óra! Megláttam Cathet, amint a tegnapi lovásszal beszélgetett. -Szia!-mentem oda hozzá. -Szia!-fordult felém- Jó sokáig aludtál. -Még csak 8 óra. Az nem olyan sok. -Én már lovagoltam is. Gyere, keresünk neked egy lovat. Az iskolalovak mind ki vannak osztva, ezért a másik istállóból kapsz egyet. Tudod, itt mindenkit Felmérünk Kanyonon, utána osztjuk ki őket, és két hétig csak egyvalaki lovagolja. -Ez szuper! -Igen, az. Neked valami nyugisabb lovat választunk. -Carh!- már megint hívták. -Bocsi, de a szüleim a hotelt vezetik, a bátyám pedig nem szereti a hivatalos ügyeket, úgyhogy én vagyok a fejes néhány ügyben. Nézz körül, majd csatlakozom. -Persze-hát, kezdjük az ismerkedést. Balra fordultam. Egy kis boltív alatt lehetett átmenni a legelőkhöz, de arról a folyosóról nyílt az istálló is. Tizenhat ló! Úgy döntöttem, először a jobb oldalon indulok el. Legelsőként Egy hófehér lóhoz értem. Éppen háttal állt nekem, még mindig reggelizett. Zúzmara, állt egy kis réztáblán. Tovább sétáltam a következő bokszhoz a vörös téglán. Minden boksz fából volt, kivéve az elválasztó rács, amit zöldre festettek. A lovak ki tudtak nézni az udvarra, és befelé is kilógathatták a fejüket. Következett Őrláng, egy gesztenyevörös , magas ló. Utána Olimpia és Raffaello, mindkettő barna fekete sörénnyel. Kavics, egy kisebb szürke, Zivatar, egy fekete fehér foltos, és Démon, egy fekete ló. Az utolsó ezen a soron Aphrodité. Tényleg a szerelem istennője. Tompa arany csillogó szőr, és hullámos hófehér sörény és farok. Pár percig csodáltam, s elindultam a másik soron visszafelé. Néhány ló nem volt a helyén. Az első boksz Tolvaj, a következő Kalóz táblát viselte. -Fairy!-ijedten fordult meg a nevére.-Csak én vagyok, szia!-simogattam meg az orrát. Egy kicsit tűrte, de jobban érdekelte a reggelije. Mellette ismét üres boksz, és még egy. Sunshine és Csillagfény. Milyen ellentétes nevek. Ekkor eszembe jutott Chris és Sun. Vajon tényleg hamar fogunk találkozni? Megvontam a vállam és már a következő új barátomat vizsgáltam. Hajnal hasonlított Sunra, de volt egy hófehér csillag a homlokán. Még két paripa álldogált a hűvösben, Éjfél és Fortuna, feketék fehér csíkkal a homlokukon. Mivel Cath még mindig nem érkezett meg, kimentem az udvarra. A lovászok éppen két lovat fürdettek, egy fekete fehéret, aminek a szeme körül volt egy fekete folt, és egy fehér barnát, nagyobb foltokkal. Az egyik fiatal lovász éppen a szürke lovat vezette be a boltív alatt. A pöttyös! Végre itt van. Elindultam felé, de ő megtorpant. Szegény fiú akárhogy húzta, nem jött. Mivel mindenki a dolgával törődött, én siettem a segítségére. | |
| csacsizó (47011) 12.07.06 12:02:31 | ||
|
(folytatás)
-Hadd segítsek! -Hagyja csak! Nem a vendégek dolga! -Ugyan!-felkaptam egy rongyot a mellettünk lévő vödrökről és a ló szeme elé tettem. Hirtelen megtorpant. Mikor a fiú meghúzta a kötelet, engedelmesen követte. Az istálló előtti kikötőoszlophoz vitte és megcsomózta a kötőféket. Levettem a szeméről a rongyot, ő pedig megrázta a fejét. -Köszönöm a segítségét. -Semmiség. -Ezt a trükköt meg kell tanulnom, még új vagyok itt-mondta és elsietett. Nekiláttam barátkozni. Simogattam a szürkét, különösen a fülénél szerette, lehunyta a szemeit és fölemelte az egyik lábát. -Látom kiválasztottad a legjobb lovat. -Tényleg? -Igen -ült föl Cath a rúdra-, Csillagfény nagyon jó, és úgy látom kedvel. Nem mindenkivel ilyen kedves. Szóval, melyik ló nyerte el tetszésed? -Ő. Ugye lovagolhatok rajta. -Nos, nem éppen kezdőknek való. De amíg a lovardában vagy vele, nem bánom. Majd az oktatód foglalkozik vele. Tehát két hétig tied Csillagfény! -Éljen! Cath ezek után adott egy régi nadrágot és egy csizmát, mivel az enyém a kastélyban maradt, majd kerestünk egy kobakot is. Megmutatta, hogy ápoljam Csillagfényt, fel is nyergelhettem. Hófehér nyeregalátét és fekete szerszámok. -Pontosan milyen fajta? -Arab félvér. A színe almásderes és 160 cm marmagasságú, 5 éves, de ez mind ott van a bokszajtón. Szerintem ma a lovardában lesztek, gyere, odaviszlek. Megfogtam Csillagfény kantárját és az épületek túloldalára indultunk. Az istálló össze volt kötve a lovardával, de elmentünk mellette. -Nem ez az? -Ez a nagyobb, mi a kicsibe megyünk. -Közben találkoztunk néhány lovassal, főleg vendégekkel. Kisvártatva elértünk a kisebb fedeleshez. Kisebb? Legalább 100x200 méteres, lelátóval, homokos pályával. Bevezettem a pályára Csillagfényt. Cath a közepére vezényelt. Azt mondta, várjak itt, amíg a testvérét előkeríti. Pár percig babusgattam a lovat, mikor megszólalt Cath. -Aisa, ő itt az ikerbátyám, Chris. Én most megyek, legyen jó órád! -Te?-szólaltunk meg egyszerre. Na, milyen lett? | |
| Majrés (6862) 12.07.06 13:20:08 | ||
|
csacsizó nagyon jó, de egy picit el sietted :/ bővítsd ki kérlek *-* tetszik nekem nagyon :D | |
| JumpHorse (50360) 12.07.06 13:40:20 | ||
|
Majrés: Mikor folytatod?? *-* | |
| Majrés (6862) 12.07.06 14:14:08 | ||
|
JumpHorse: amint el kedzem az 5. fejezetet >< tudom mit kell le írnom, de nem vagyok olyan formában hogy le is tudjam írni :/ félek hogy el kapkodom ...
pár nap ;) | |
| herrina (12812) 12.07.06 14:25:37 | ||
|
Üdv a Cworda Ranchon! Ez a lovasiskola tele van lóimádó, lovagolni tanuló fiúkkal, lányokkal és a környék legjobb arab telivéreivel, ráadásul az ország legszebb tájára épült. 2 ló titokzatos módon elpusztult, nagy fájdalmat és izgalmas találgatásokat hagyva maga után. Váratlanul felbukkan egy üzletember, aki megvenné a farmot a lovakkal együtt, mert már nem olyan értékes, mint a 2 ló halála előtt. Ezt a főszereplő, Linda furcsának találja és elkezd nyomozni legjobb barátnőjével, Mayával, az üzletember felbukkanása után nem sokkal érkezett Luciával és okos, hűséges lovával, Russiával. Vajon sikerül nekik kideríteni, mi áll a háttérben? Halál a farmon - Linda, gyere gyorsan! – hallottam Claudia ijedt hangját a hátam mögött. Ránéztem az arcára: az fájdalmat sugárzott. Felálltam. Meglepetésemben teljesen elfeledkeztem a könyvről, amit olvastam, így az most a padlóra zuhant. Claudia megfordult és elrohant. Én követtem. A legelő felé futottunk. Nemsokára a fűben megláttam: Snowflawkes, Diana szürke arab telivér csődöre ott feküdt tőlem pár méterre. - Elpusztult… - mondta elcsukló hangon Claudia. Pár perc után már nem bírtam nézni a lovat, felmentem hát az igazgató irodájába. Bekopogtam az ajtón és beléptem. A négyzet alakú szoba kicsi volt, tele könyvespolcokkal, amin az olvasmányok mellett az elmúlt évek legjobb lovait és lovasait ábrázoló fényképek is helyet kaptak. A középen álló íróasztalnál egy pocakos, őszülő férfi ült, az igazgató, George Brown. Mosolyogva nézett rám, de amikor meglátta az arckifejezésem, nyomban elkomorodott. - Jó napot, igazgató úr! – köszöntem. - Neked is jó napot Linda! Mi a probléma? - Snowflawkes… nos hát… elpusztult. - Oh… Majd elintézem. – itt egy mosolyt erőltetett az arcára – További szép napot, persze ha nincs más mondanivalód. - Nincs. További szép napot magának is. – azzal elindultam az ajtó felé. Gondolkodás nélkül a legelőre mentem. Ráültem a kerítésre és a gondolataimba merültem. Csak akkor tértem észhez, amikor a nevemet hallottam. - Linda! Linda! Az ég szerelmére! Linda! Linda! Hol vagy már! Lin… na végre megvagy! – hallottam Maya hangját. – Clau! Megtaláltam! A legelőnél van! Pár másodpercig csend volt. - Hol voltál? – ez már Claudia szájából hangzott el. - Az igazgatónál. – mondtam. - Minek? Az egész lovardát végigkiabáltuk! – Maya hangján hallatszott, hogy nagyon dühös. - Bejelentettem, hogy Snowflawkes elpusztult. – váltottam magasabb hangnemre. - Előtte jelentetted volna be nekünk! – szólt Clau. - Eléggé rövid beszélgetés volt… - mondtam csevegő hangon. - Igen? Vagy… 20 percig kerestünk! Na menjünk be! Sötétedik. – mondta Maya, azzal elindultunk befelé. Az ebédlőben szembejött velünk Diana jókedvűen, nevetve, nagyképű barátai gyűrűjében. - Szerintem nem tudja! – súgtam oda a barátaimnak. – Öhm Diana! Sajnálom. – ez már nem suttogás volt. - Mit sajnálsz? – kérdezte gúnyolódva és lenézően Diana. - Snowflawkes… szóval… elpusztult. - M-m-mi? Az én Snowy-m… elpusztult? Ha-ha-ha nagyon vicces! Nem illik ilyenekkel viccelődni! - Nem illik? Akkor kérdezd meg az igazgatót vagy bánom is én! – mondtam felháborodottan és elmentem. Aznap este alig ettem valami vacsorát. Mikor a szobám felé tartottam, felbukkant Diana könnyes arca. A lány lesütötte a szemét, úgy ment el mellettem. Úgy kell neki! Most leégett – gondoltam. A szobámban aztán elővettem a Snowflawkesről készült fotókat. Ahogy nézegettem őket, felrémlettek a régi szép emlékek róla. Bár Snow nem az én lovam volt, és szívből utálom a gazdáját, mégis szerettem, mint ahogy minden lovat. Közben egy fotó akadt a kezembe. Ez White Ladyt és Snowflawkest ábrázolta, amint együtt legelésznek. A könnyeim is kicsordultak, mert White Lady vemhes volt, mégpedig Snowtól. White Lady is elpusztult, mint Snowflawkes, de az a veszteség más volt, mivel a kanca a legjobb barátnőm, Maya lova volt. Mikor kimondtam a nevét magamban, egyből meg is jelent az ajtóban. Mindig is ilyen volt, a legváratlanabb pillanatokban bukkan fel. Próbáltam elrejteni a könnyeimet, de minél inkább próbálkoztam, annál inkább kitört belőlem. Nem az én hibám, érzékeny típus vagyok… Íme itt a jól megígért és jól elfelejtett (  ) Cworda Ranch - Gőgös gyilkos 1. fejezete! Komikat és építőkritikákat! (A kép teljes mértékben saját készítésű ©!) | |
| Sztike1998 (42150) 12.07.06 15:54:36 | ||
|
Yours-Zebra: Kicsit hiányolom belőle a leírásokat, de nagyon tetszik!
adus9: Kicsit rövid, de tetszik. Körtepóni: Leírás nincs és rövid... :( herrina: Folytatást! *-* | |
| Sztike1998 (42150) 12.07.06 16:06:13 | ||
|
Nem tudom emlékszik-e egyáltalán erre valaki is, de berakom a részletet meg az első két fejezetet, és ha kapok rá véleményt (2. fejezet javítva lett ám :D) akkor vasárnap vagy hétfőn jön a harmadik fejezet. Na de mindegy, addig itt egy kis olvasnivaló, és bocsi, hogy beterítek vele fél oldalt...
*Részlet* “...Láttam aranyló szőrét megcsillanni a lemenő nap utolsó fényében. Nemes fejét magasra tartotta, szinte táncolt a késő nyári estében. Halkan nevén szólítottam, mire értelmes szemeivel rám nézett. De ez nem az a nézése volt, amit annyira imádtam benne. Tekintetében most valami mást véltem felfedezni. Valamit, ami a szabadság felé húzta. Ránéztem, s láttam, már nem akar visszajönni. Elfeledte egész múltát, vele együtt engem is. Még egy utolsó lépést tett felém. Aztán megfordult. A nap már szinte teljesen eltűnt a horizontról, csak egy kis fénysugár világította meg gyönyörű testét. Még egyszer utoljára kimondtam gyönyörű nevét: “Nassau!“, de a szó már oly keserű volt. Az elmúlás neve volt ez. Mintha csak érezte volna, hogy most megnyílt az út. Egy utolsó nyerítéssel búcsúzott. Hangja megtörte a csendet. Keserű, búcsúzó nyerítés volt ez, melyben az elmúlt hónapok minden kínzását fedeztem fel, de volt benne valami erő, amit mi szabadságnak hívunk. A hang nem tartott tovább pár másodpercnél, majd a csend és a sötétség súlyos lepelként nehezedett a környékre. Akkor láttam őt utoljára. Még egy utolsó dobbantás. Majd gyors vágtában az erdő felé vette az irányt. Patáinak hangja valójában csak néhány pillanatig hasított a csendbe, de fejemben, fülemben még perceken keresztül hallatszott. Leborultam a földre, és kezemet felemelve néztem abba az irányba, amerre eltűnt. Sűrű könnyzápor hullt az arcomon. Hat év minden boldogsága, fájdalma s kínja tört elő belőlem. Nem értettem, hogyan is változhatott meg az élet ennyire rövid idő alatt, ennyire kegyetlenül...“ | |
(aktuális oldal: [ 145 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [142] [143] [144] [145] [146] [147] [148] [149] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]
