Hokalovi - Fórum

Fórum - Alkotók Kuckója

» Vissza a témákhoz! « Hozzászólások: 5123

Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)

Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15

--És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--

Négy évvel ezelőtt...

Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást.
- Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim.
- Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám.
“Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye?

---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni---

szandreász (25042) 11.10.29 17:12:15

Elkezdenék egy új történetet! Komizzátok lécci!
Egy Álom Valóra Válik

Cleopatra egy New Yorki lány szülei eladják kis lakásukat, és egy örökölt tanyára költöznek. Cleopatra és bátyja, Max is kap 1-1 lovat. A fiú egy elegáns, éjfekete csődört kap, míg a lány egy fjord kislovat. Egy napon, mikor a lány és testvére a farmot felfedezve körüllovagolják a környéket, valami furcsa dolgot láttak. Egy árnyék suhant el előttük, és a közeli bokorból mocorgást hallottak...

Anna200254 (49123) 11.10.29 17:44:22

Anna200254 (49123) 11.10.29 17:44:58

Stefany&Jack

1.fejezet
Jack megérkezett

Egy verőfényes reggelen Ms.Sara Wilson,Stefany édesanyja ébresztette lányát.
-Kincsem,ébresztő!
-Mama,ébren vagyok!-kiáltotta Stefany.
-Mégis mióta?
Stefany órájára pillantott.
-Fél hat óta.-válaszolta.
-Akkor miért nem jöttél le enni?
-Mi már negyed hat óta az istállóban gürizünk!-mondta anyja megjátszott szemrehányással.
-Tehetek én róla,és egyébként sem tudom mi az oka!-feleselt vissza Stefany felháborodottan,mert nem igazán értette.
Édesanyja fújt egyet.
-Nem ma érkezik a herélt akit vettél apáddal?
-Ja igen,Jack!
-Na,leesett a húsz fillér?-kiáltotta nevetve Ms. Wilson.
-Jól van,jól van,megyek már!-mondta Stefany morcosan.
Aztán bele ugrott a farmerébe és kedvenc lovas pulcsijába.
-Na,akkor mi a reggeli?-kérdezte izgatottan a lány,és összedörzsölte két kezét.
-Válasz!-azzal Ms. Wilson elkezdte kipakolni a finomabbnál finomabb ételeket.
-Na nézzük mi van itt,van sajt,felvágott,friss tej,tea,vaj,kenyér,kifli,lekvár,kukoricapehely,friss zöldség és gyümölcs.
-Akkor egy adag sonkás kenyér!-döntötte el végül.
-Köszönöm a reggelit,én megyek!-szólt oda bátyának,Robinak.
-És hová,a büdös bokszba?-gúnyolódott.
-Menj és tanulj,úgyis bukásra állsz!-nevetgélt Stefany.
-Mit mondtál?-kérdezte Ms. Wilson,aki éppen akkor lépett be amikor Stefany ezt a megjegyzést tette.
-Hát...izé...ő...
-Semmi izé...ő,ez azt jelenti hogy 1 hétig elkobozzuk a gitárodat!-jelentette ki Ms. Wilson.
-Értettem!
-Stefany,te gyere Jack-hoz!-mondta szigorúan.
-Jack!-kiáltotta Stefany 1 óra múlva.
-Már bocsánat uram,de Jack háromnegyed órával később érkezett!-szólt oda Peter,Stefany apja.
-Hát,volt egy-két akadály az úton.-vallotta be a sofőr.
-Jack!-kiáltott fel Stefany amikor oda rohant hozzá Peter és Sara.
-Mi történt bogaram?
-Nézd a lábát!-mondta sírós hangon Stefany,aki észre vette hogy Jack sántít a jobb hátsó és bal első lábára,valamint a jobb első lába vérzett.
Szegénynek beesett az oldala és a szeméből félelem sugárzott.
Mikor megérkezett Lucy,akinek az édesanyja egy állatorvosi rendelőt nyitott az egyik istállóban amit Stefany édesanyja birtokán helyezkedett el kicsit megnyugodott.

Vajon mi történt Jack-el?
Megtudod a következő részben!

CherryGirl (46107) 11.10.29 19:04:20

zsofi26 nagyon klassz

zsofi26horses (50515) 11.10.29 19:06:50

Jaj köszönöm:DDD Végre valaki elolvasta :)))))

Dalmi2011 (48217) 11.10.30 06:32:24

zsofi26horses nagyon jó a történet!!!!Író leszel?

zsofi26horses (50515) 11.10.30 06:51:25

Köszönööm!!! Ez nagyon jól esett :D Nem sokára jön a kövi fejezet :)

renamon (19564) 11.10.30 07:26:46

Pár órával később megint hívott apa.
-Oké akkor szombaton mehetünk.
-Jó.
-Szia!
-Szia
Letettem a telefont és elmentem lezuhanyozni ugyan is egész nap dolgoztam.Másnap reggel..
-Bííííííííp!-Sípolt az ébresztő.
Ma van a nagy nap.Felöltöztem, és ahogy végeztem ide is ért apa.
-Akkor mehetünk?-Igggeeeen!
Kimentünk az ajtón, beszáltam a kocsiba és végibeszéltem az utat.
Mikor odaértünk, két velem egy idős lány lovagolt.
Egy kékpólós nő állt a pálya közepén.Rögtön oda is jött.Kezetfogott és bemutatkozot..
-Hello!Zsuzsa vagyok.
-Hello.Tamás vagyok-mutatkozott be apa.Aztán persze nekem is kellett.. -.-“
-Szia.Szintia vagyok.
De ezzel még nem volt vége..
-Chapset nem hoztatok?És a kobak?-folytatta a nő.
-Hát őőő.. iizé..-apa valami nem félét még elnyögött.
-Hát akkor irány a szertár.
Lett chapsem és kobakom is....
Rozi és a szellemló. 2.rész. Bocs a késésért

zsofi26horses (50515) 11.10.30 07:51:13

Aki kíváncsi az előző fejezetekre, az itt elolvashatja: www.zsofioldija.irasai.hu
Kicsit rövid lett, de több a leírás :)

4.fejezet

- szia!- Flora becsusszant a karámba, Ezüst Álomhoz. A kanca boldogan ügetett oda hozzá, egy kis finomság reményében. Persze a lánynál nem volt semmi, csak egy nagy adag szeretet.
Megsimogatta ezüstös nyakát, majd elővette a kantárt, és óvatosan a lóra tette. Bosalt használt, mert Alhad azt mondta, ő is ezt szokta használni, legtöbbször csikók betörésekor, szelídítésekor, hogy ne harapdálják folyamatosan a zablát. Láthatóan Álomnak is tetszett, mert nem ugrabugrált. Flora a kerítés mellé vezette, fellépett az egyik lécre,átemelte lábát a ló hátán és már fent is volt. Szőrén ülte meg, ahogyan szereti. A nyereggel még várni kell. Flora csettintett a nyelvével, mire a kanca nem reagált. A lánynak eszébe jutott, hogy a ló még nincs kiképezve, ezért most “angol stílusban“ fog lovagolni, azaz a lábára fog hagyatkozni. Rég tette ezt, de bevált. A lábát egy kicsit odanyomta, máris reagált. Amikor már szépen tudtak haladni lépésben, megpóbálta az ügetést. Egy kicsit aggódott, mivel Bettyn nyereg nélkül nem is szokott ügetni, mert egyszerűen kényelmetlen. Álomnak viszont olyan puha ügetése volt, hogy igen meglepődött. Mikor elege lett az ügetésből, átment vágtába. A ló ezt az akadályt is könnyen vette. Gyönyörűen vágtattak körbe- körbe, munka vágtában. A lány amikor befejezte a vágtát, észre vette, hogy egy kis közönség gyűlt össze. Byron, Alhad, meg még George, a főlovász is azt nézte, hogyan teljesítenek majd. Csak Hank hiányzott.
- Jó volt - jegyezte meg az öreg indián, amikor a lovat tisztítgatta. Nem is volt koszos, csak jól esett a lánynak Álom közelében maradni. Hank lépett ki az istállóból. Arca ideges volt, mégis felszabadult. Ilyen csak akkor volt, ha valamit keresett, megtalált, és még nem nyugodott meg teljesen.
- Flora beszélni szeretnék veled - ez már koránsem volt jó jel. íííííííííííía lány letette a kefát, odament apjához.
- Holdap délutánjön Álom gazdája. A ló igazi neve pedig BG Dorothie - flora majdnem elszédült. Először arra gondolt, miért nem hívott hamarabb, aztán arra, hogy vajon tényleg övé a ló, vagy csak kamuzik?

zsofi26horses (50515) 11.10.30 07:51:55

Hupsz... az íííííííííííí -t ne olvassátok oda XDXD

Anna200254 (49123) 11.10.30 11:10:44

Szandreász:izgi,kezd el!

Majrés (6862) 11.10.30 12:29:13

Egy szörnyű álom
”Sötétség van, de egyben világosság is. Ez hogy lehet? Minden olyan rejtélyes. Mi az ott!? Egy ajtó! De vajon hova vezet? Mondtam magamnak bár nem is tudom miért. Oda futottam megfogtam a kilincset, KLIKK és kinyílt az ajtó. Egy Galopp versenypályán teremtem hírtelen. Senki nem volt ott. Még a lovak sem voltak. Ez nagyon fura. Mi ez a hang? Hmmmm mintha patadobogás lenne, de nem látok sehol sem lovakat. Ez egyre furcsább. Megnézem a pályát. Oda mentem, de semmit nem láttam. Egyszer csak az általam ismert sikolyszerű valami hallatszott. Hátam mögé néztem és egy hatalmas sárga telivér volt ott. A szemei szinte a gyülölet miatt lángokban álltak. Ekkor újra nyerített, Nem! Nem! Nem! SÍKOLTOTT!”
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ – sikítottam én is ez a szörnyű álom miatt, mint majdnem minden reggel. Anyám jött be idegesen. Mindig elmeséltem neki az álmaimat, mikor nem volt minden rendben. Ő már teljesen fel volt öltözve, rövid szőkés-barna haja szépen meg volt fésülve. Nem volt nagy házunk így néha még a szomszédok is meghallották a sikításomat. Persze csak az enyémet. Amit én hallok azt ők soha! De miért? Van mikor az éjszaka közepén patadobogást hallok, prüszkölést, és nagyon sokszor ezt a kísérteties sikoltást.
- Jól vagy kincsem?- kérdezte aggodalmasan anyu.
- Nem, nem tudom! Megint az-az álom!- kivert még a veríték is. Rövid barna hajamat nemrég vágattam le így alig tudtam összefogni, de sikerült, valamelyest épp maradt, de sok gubanc volt benne. Hajamhoz barna szem párosult, a bőröm világos volt bármit is csináltam.
- Ne beszéljek meg még egy időpontot a pszichológussal? – kérdezte anyu. Igen-igen. Olyan „örültnek” tart engem a saját anyám hogy már pszichológushoz küldött. Nem sok sikerrel. A fejemmel nemet intettem, miértelme is lenne újra elmenni oda?! Bátyáim egyenesen elmebetegnek tartanak. De mit is várhatnák tőlük. Anya nem sokáig maradt, mert a reggelit készítette. De ezt már ő is meg szokta. Kiszálltam az ágyból, és mentem felöltözni. Egy kis sortot vettem fel és egy toppot. Körül néztem a szobámban, mindenhol dobozok. Nincsen sok cuccom, mivel kicsi a szobám, de hamarosan egy jóval nagyobb szobám lesz saját fürdőszobával. Örömmel töltött el a gondolat hogy ma költözünk el ebből a kis lyukból, de ugyan akkor kicsit féltem is. Amióta előzször betettem a lábam a 3 boxos istállóba gyötörnek a hangok, meg az álmok. Vajon rosszabb lesz a helyzet, ha már ott leszünk? Végül arra jutottam, hogy ha ott leszek meg fognak szűnni ezek a rémlátomások. Próbáltam el terelni a gondolataimat erről. Volt egy mércém is az ajtóra felszerelve, ami most valamelyik doboz legalján csücsül szépen. Minden héten meg szoktam mérni hány cm-is vagyok. Nem vagyok túlságosan magas így sokszor szoktam a kissebségikomplexusommal hülyülni a suli társaimmal, akik persze mind magasabbak voltak nálam. Mentem két-három métert a szobám ajtajától és leültem reggelizni. Ugye mondtam, hogy kicsi a lakásunk! Apa már rég dolgozni ment. Dél körül fogunk át menni az egy órára lévő új házunkba. És holnap végre át visszük Siestát a tanyára! Ja, igen nem is említettem Siesta egy 5 éves 165 cm marmagas pej Appaloosa kanca. Fél éve kaptam, azóta elválaszthatatlanok vagyunk. Nagyon nyugodt és jó ugrókészségű. Anya lerakta elém a szendvicseket, és én elvettem párat. Nagyon éhes voltam így gyorsan meg ettem. A konyhában is majdnem minden be volt csomagolva. Amiből most eszünk az majd később lesz becsomagolva.

be rakjam a többit is ?

szandreász (25042) 11.10.30 13:00:43

Jaj! Végre egy olvasó! Mindenképpen elkezdem!

Melissa (6505) 11.10.30 13:15:13

Nagyon jók lettek! Folytassa mindenki!
“Kis“ késlekedés után meghoztam Az utolsó galopp 2. fejezetét! Aki nem olvasta az első fejezetet, megtalálhatja erre a linkre kattintva: MyLittleWeb

2. fejezet
- Danny! –rontottam be a lakásba. Izgalmamban kicsit erősebben csaptam be az ajtót, mint kellett volna.
- Sonia! –szólt ki Christine a konyhából, enyhe rosszallással a hangjában.
- Bocsánat! –kiáltottam vissza, majd gyorsan lekaptam a csizmámat. Bementem a konyhába. Christine éppen mosogatott, hosszú, szőke haját copfba fogta. –A bátyám merre van?
- Fent az emeleten.
Egy pillanatra megálltam. Fülelni kezdtem. Túl nagy a csend… Gyanús… Itt valami nincs rendben.
- És Tommy? –kérdeztem gyanakodva.
- Dána-val játszik a karámban.
Megkönnyebbülten sóhajtottam fel. Magamban hálát adtam a mi jó öreg öszvérünknek, hogy lefoglalja Tommy-t.
- Ha keresne minket, kimentünk az erdőbe Daniel-lel… makkot gyűjteni!
- Soni! –nézett rám nevelőanyám barna szemeivel.
- Kérlek, Christine! Nagyon fontos lenne Mil-nek tenyészpárt találni. De, ha a tökalsó itt kóvályog körülöttünk, ez soha nem fog sikerülni.
- Sonia, ne beszélj így az öcsédről!
- Jól van, de légy szíves mondd neki az, hogy elmentünk!
- Oké, oké.
- Köszönöm, Christine.
Felszaladtam a lépcsőn és izgatottan bedörömböltem Danny ajtaján. Az másodperceken belül kinyílt. Megjelent Danny zöldeskék szemű, sötétbarna hajú feje. Olyan, mint az enyém.
- Gyere! –szólt mosolyogva, majd visszaült a székébe.
Én beléptem a szobába és kulcsra zártam az ajtót. Azután odaléptem Danny mellé és a monitorra néztem.
- Mit találtál?
- Még nem néztem végig, de eddig két esélyes lovat jelöltem ki.
Kettő? Ez egész jó…
Danny megnyitott egy képet. Egy gyönyörű, májsárga csődör volt rajta. Büszke tartása volt, dagadtak rajta az izmok és csodás, hosszú sörénye volt.
- Ő itt Vadkan. Kitűnő versenyló volt. Négy aranya, hat ezüstje és egy bronzérme van. Négy éves.
- Kilőve –csóváltam a fejemet.
- Miért? –húzta össze a szemöldökét Danny.
- Brad kizárólag palominot akar. Azok ritkábbak és örülne, ha legalább egyszer-kétszer születne egy ilyen csikó.
Danny elfintorodott.
- Akkor erről ennyit.
- Hogy érted?
- A másik ló vöröspej.
Én is elszomorodtam.
- Biztos nincs egy palomino?
- Találtam egyet, de…
- Mutasd! –villanyozódtam fel. Reménykedtem benne, hogy a csődör megfelel a célokra, amikre használni szeretnénk.
- De, Soni… -suttogta a bátyám.
- Mutasd már, Danny! –sürgettem.
- Kellett nekem megszólalnom –motyogta és behozta a ló képét. Egy elhanyagolt, sovány gebe volt. Fejét erőtlenül lógatta, szemeiben megtört a fény. Testén sok helyen husángnyomok voltak. Mérhetetlen harag járta át mindenemet. Szemem akaratlanul is a nevéhez vándorolt. Patkány… Még idegesebb lettem.
- Vedd meg –szóltam lassan Danny-nek. Megpróbáltam a lehető legnyugodtabb hangot megütni.
- Sonia, nem hiszem, hogy…
- Vedd meg, Danny! –ismételtem ingerülten.
- Brad nem fog örülni.
- Daniel!
- Inkább megkérdezem Brad-től.
Azzal felkapta a laptopot, és mielőtt megakadályozhattam volna, kinyitotta az ajtót és leszáguldott a lépcsőn. Én utána, de hiába próbáltam megállítani. Utáltam, hogy ő is örökölte azt a makacsságot, amit én is.
Danny kiszaladt a bejáraton, én hevesen kiabálva követtem. Brad éppen a ház felé igyekezett. Pólóját a kezében lógatta. Megint elámultam rajta, hogy milyen tökéletes. Nem csodáltam, hogy Christine beleszeretett. Jó humorú, kedves, gyengéd és lelkiismeretes. Izmos és jóképű. Meleg, barna szemei mindig meglágyítják az emberi szíveket, mosolyától még télen is megolvad a fagylalt. Olyankor egyszerűen nem lehet rá haragudni. Sötét haja rövidre nyírva, mint mindig.
- Brad! –szólt neki a bátyám.
- Mondd, Danny! –vigyorgott.
- Sonia meg akarja venni ezt a lovat.
Brad szemöldöke a magasba szökött, ahogy meglátta a csődört. Én az ajkamba haraptam. Nem tudtam mire vélni az arckifejezését, pedig már jó ideje ismerem.

Komikat!

Nanoo (51107) 11.10.30 16:03:01

Melissa: jooó (de ezt egyébként is mondtam már :P)
Szandreász, nagyon jó kezd el!!
Majrés nagyon jó, tedd be :))

(aktuális oldal: [ 8 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)

[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]