Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)
Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
Nanoo (51107) 11.10.30 17:01:06 | ||
|
Halihó!
Ezt a történetet már egyszer régebben beraktam, csak kisebb átalakításokat csináltam rajta. Borítója hamarosan lesz. Lécci komizzatok!!! Milyen lett? Kéritek a folytatást? Rocky Star High Farm 1. fejezet A nap ragyogóan sütött. Még az én arcomra is mosolyt csalt. Pedig nem szívesen tartózkodtam ezen a heyen. Megérkeztünk Angliába, a Rocky Star High farmra és lovasképző kollégiumba. Nos, hogy én mit is keresek itt az, hosszú történet, de megpróbálom röviden elmagyarázni. Az életem mostanság elég stresszes. A szüleim még születésemkor elváltak egymástól. Van egy ikertestvérem Sabrina (bár még életemben nem láttam). Apához került Sabrina, míg én anyához. Apáék itt maradtak Angliában a Rocky Star High farmon, ami a mi családunk tulajdona. Én és anya pedig Canadába költöztünk. Amióta tudom az eszemet lovagolok. Canadában egy népszerű lovardába jártam, ahol anya edzőként dolgozott. Hamarabb tanultam meg lovagolni, mint járni. 4 évesen kaptam egy lovat, Pixy -t. Pixy egy ugroló volt. Imádtam. Együtt mindenre képesek voltunk. Több, mint 10 versenyt nyertünk, amellet ő volt a legjobb barátom. 2 éve azonban hirtelen bekólikázott és elment... Hetekig, sőt hónapokig szinte depressziós voltam. Nem beszéltem senkivel. Ami a legfurább az egészben, az az, hogy ezt a kritikus időszakomat a lovak közelében töltöttem. Csak lovagoltam és lovagoltam. Hihetetlen, de ez az egyetlen dolog maradt nekem Pixy -ből és csak erre vágytam. Anyával már nagyon régóta rosszban vagyunk. Most így hirtelenjében meg sem tudnám mondani, hogy miért, de azt, hiszem, hogy felelőssé teszem őt azért, hogy elszakított a családom másik részétől. Úgy érzem, hogy kisgyerekkorom óta tönkre van téve az életem. Apára úgyszint dühös vagyok. Pár éve ismét elkezdtek találkozgatni anyával, a távolság ellenére. Most pedig így állunk, visszaköltözünk a Rocky Star High farmra. -David! Itt állunk az ajtóban! Egy lélek sincs itt. Beengednél? -szólt bele anya a telefonba. Egy pillanatig csönd volt. -Akkor siessen! Anya felháborodva méregetett engem. -Mi ez a gönc rajtad?! Most az egyszer nem lehetett volna normálisan felöltözni?! -haragosan néztem az öltözékemre. Márkás farmert és pólót viseltem, szokásomhoz híven. -Mégis mit akarsz?! Otthonkát vegyek fel? -csattant a hangom kissé élesebben a kelleténél. -Adriana ne merészelj velem így beszélni! -Miért?! A sarokba állítasz? -Ha még egy szót is szólsz.... -anya hirtelen elhallgatott. Mögém meresztette a szemeit. Megfordultam. A díszes fekete vaskapu mögött egy barna hajú lány figyelt minket megszeppenve. -Tessék Adrie, bemutatkoztál! -Ne aggódjatok, mind a ketten bemutatkoztatok. -szólalt meg a lány. Különösebben nem láttam kettőnk között hasonlóságot. -Majd szóljatok apának, ha befejeztétek. Talán beenged majd titeket. Sabrina hangja határozott volt. Anya olyan dühösen nézett rám, mint még soha. Nem mondanám, hogy ezt így terveztem, de legalább mindenki tisztában van az én álláspontommal. Nem éreztem magam elégedettnek, de tudtam, hogy addig nem nyugszok, amíg nem kapok egy repülőjegyet vissza, Canada -ba. | |
Anna200254 (49123) 11.10.30 19:11:32 | ||
|
-Én beszélek a sofőrrel!-mondta Peter. -Semmi baj Jack,csak egy kicsit zötykölődtetek,igaz?-kérdezte Stefany lovát. Aztán halk nyerítés hallatszott. -Jaj kicsim,nem kell megnyugtatnod,úgysem komoly a sérülés.-felelte bizakodva. Majd Jack horkantott egyet. -Kislányom,a sofőr azt mondta,hogy az út eléggé köves volt,és Jack sokat nyerített.-fordult a lány felé apja. -Biztosan megbicsaklott a lába. -Igen,ez elő fordulhat.-felelte. -Jack?-kérdezte Lucy mire oda ért. -Mi történt Jack-kel? -Hát,sántít-mondta Stefany. -Hívjam a mamát? -Jó lenne. 30 perccel később -Nem tört el semmije!-jelentette ki Chris,Lucy mamája. -Lovagolhatok rajta?-kérdezte Stefany. -Egyenlőre nem.-mondta Chris. De amint észre vette a lány szomorúságát gyorsan hozzá tette. -Persze ha gondosan ápolod akkor hamarosan. Azzal fújt egyet. Stefany bevezette a lovát a saját kis bokszába,és egy szalmabálára huppant. -Hamarosan,de mikor?-kérdezte lovát Stefany s azzal meg puszilta % | |
lovasok04 (46856) 11.10.30 19:48:02 | ||
|
Anna200254:Nekem nagyon tetszik ez a történet,izgatottan várom a további fejezeteket!
Kérlek mielőbb folytasd! | |
Sennala (35031) 11.10.30 19:58:26 | ||
|
Deena A szürkület lova Bevezető(a szerző alapján): Ezt az őszi szünetre terveztem. Ebben a történetben egy ló küzd a szabadságáért és azért,hogy újra viszont lássa szeretett gazdáját. Kiejtések: Deena-ejtsd:Díné Emily Denem-ejtsd:Emili Denem Sun Rise-ejtsd:Szán Rájsz July Denem-ejtsd:Dzsuli Denem Ciara Ludwig-ejtsd:Kiara Ludvig La’Fleur-ejtsd:Lá flör Mr.Denem-ejtsd:Miszter Denem Jack Ludwig-ejtsd:Dzsek Ludvig Hilary Kenway-Ejtsd:Hilari Kenvéj Mrs.Denem-ejtsd:Miszisz Denem David Oldstand-ejtsd:Dévid Oldsztend Clyde Eddy-ejtsd:Klájd Edi 1.rész: Egy újabb gond a családnak -Ezt nem hiszem eeeeel!!!- kiáltozott egy ideges férfi az istállóban. –Ki fedeztette ezt a sárgát?!- mérgelődött a sárga kancát nézve. A ló nyugodt pillantásokkal nézte a férfit. -Uram. Az elmúlt pár hónapban már ez a kanca vemhes volt. –biccentett a ló felé Jack, a lovász. -Értem.-gondolkodott el a férfi. –Mindegy! Amint megszületik, az a csikó azonnal röpül innen! Nem kell nekem még egy ló! Elég ez a három,plusz a bértartásos lovak! Különben is csak a lányaim és a feleségem ragaszkodik a lovakhoz.-tette csípőre a kezét Mr. Denem. – Nem értem mit szeretnek ezeken a szőrös négylábú állatokon.-csóválta a fejét,majd Jack vállára emelte a kezét.- Csak remélni merem,hogy a te lányod, Ciara nem ilyen.-sóhajtott Denem,majd kisétált az istálló kicsit poros és öreg ajtaján. -Ha tudná,hogy mennyire ragaszkodik Sun Rise-hoz.-mondta Jack. Egy deres herélt dugta ki a fejét a boksz ajtaja fölött,majd nagyot nyerített gazdája apjának. A férfi elmosolyodott és mosolygósan így szólt: Üdv neked is Sun Rise! -Jó reggelt!-lépett be a tanterem ajtaján a tanárnő. Olyan peckesen járt,hogy az egész osztály röhöghetett volna rajta. - Jó reggelt kívánunk Mrs. Loveday!-visszhangzott az osztály terem. -A mai órán összefoglaljuk,hogy mit tanultunk eddig!-nézett körbe Loveday,majd az asztalára csapott.-Misz Denem óhajt valamit mondani?! Mi lehet olyan érdekes azon a papíron? Hozd ide most!- A tanár dühös és feszült hangja megrázta az osztályt. July lerakta a ceruzáját,majd felállt a papírral a kezében és elindult osztályfőnöke felé. Letette a tanári asztalra az „érdekes papírt”,majd visszament helyére. Loveday felkapta a lapot,majd szemügyre vette. Nagy meglepetésére egy vágtázó lovat látott,melyen egy lány(aki minden bizonnyal July)ült. A nap éppen akkor ment le. Már szürkület volt. A táj kihalt pusztává alakult. A lap tetejére ez volt biggyesztve: ,,A szürkület lova szárnyal ha kell,de ne merd megülni,mert ledob ha kell.” Ekkor a tanár nagy vihogásban tört ki. -Kis lányom! Neked elmegyógyintézetbe kellene menned!-röhögött még mindig. July meghúzódott a padban,majd padtársára,nővérére nézett,aki egy mosollyal magyarázta azt,hogy semmi baj,lökött a tanár. July számára ez a hónap is nagyon lassan telt el. Vége a sulinak egy hétre,de a szünet után újra az a fárasztó,unalmas iskola. Neki nagyon nehéz az iskolai élet,mivel a közösségbe még nem tudott beilleszkedni és még a tanárok se kedvelik. Egyedül nővére jelenti a biztonságot. Ő megvédi a támadásoktól. July már alig várta az Őszi szünetet,mert ilyenkor kimehet a lovakhoz és akár egész nap ott lehet velük. Sajnos Julinak nem adatik meg az,hogy legyen egy saját lova,mert apja már nem akar több lovat. Ilyenkor általában irigyelni szokta Emily-t,mert neki ott van La’Fleur. Minden nap iskola után Emily kimegy a legelőre és szó szerint játszik a kancával. Komikat :D folytassam? | |
Dzsuky (45222) 11.10.30 20:12:00 | ||
|
Egy Álom Valóra Válik
1.Fejezet A madarak csicsergése felzavarta a csendet. Cleopatra lefékezte kis fakóját, Hope-ot. A fjord idegesen toporzékolt, és sunyítva kapott fekete társa felé. A csődör elkapta a fejét, és ő is teljesen remegett. Max meghúzta a szárakat. A bokor mozgott, ez tény volt. A fiú megremegett, majd kérdőn nézett húgára. - Most mi legyen? – kérdezte – Captain teljesen remeg, és én sem tagadom. - Meneküljünk! – suttogta Cleopatra, de a fiú leintette. - Szó sem lehet róla. Ez az állat utolérhet bennünket. - Akkor álljunk itt tétlenül? Remek ötlet, mondhatom. – nézett kíváncsian a lány Maxre. - Ez természetesen rossz ötlet. Nem tudom, hogy mi legyen – vakarta meg a fejét a fiú. - Vajon mi lehet ez? – kérdezte a lány, sírós hangon. - Fogd meg Captaint. Megyek, megnézem – vágta rá Max, és a lány kezébe nyomta a szárakat, miközben lepattant a földre. Remegő lábakkal közeledett a bokor felé. Szíve hevesen vert, és félelmet érzett. Egy idő után megállt. A bokor még mindig mocorgott, és valami furcsa hang is kijött belőle. Max eddig bírta! Sarkon fordult, és szaladt vissza. A bokorból újabb mocorgás hallatszott. A fiú felpattant a fekete nyergébe, majd lihegni kezdett. - Nem félhetsz ennyire! – jelentette ki a lány. Max furcsán nézett a húgára. - Igazad van! Nem adhatjuk fel! Kolombusz talán feladta… - Na, jó, ne szónokoljál itt nekem! – morgott a lány. Max pedig léptetett Captainnal egy párat. - Együtt megyek vele. Ha menekülni kell, ketten gyorsabbak vagyunk. – mosolygott hátra a fiú, majd óvatosan közeledett a mozgó bokor felé. Captain megállt. Barátságosan felnyihogott. Füleit hegyezve Nézte a bokrot. - Mi baja lehet? – kérdezte magában a fiú. Lepattant a fekete hátáról, és szétnyitotta a bokrot. Szeme elkerekedett, és megremegett egész testében. - Egy Csikó…- kiáltott fel. A kis állatka megremegett, és reményteljes szemeivel figyelte az idegen élőlényt. Max átfutotta a szemét a csikó testén. - Cleo! Ez megsérült!- Nézett hátra. – Vigyük haza. - És mégis hogyan? – kérdezte a lány meghökkenve. - Nem tűnik túl nehéznek. Én majd viszem kézben, te meg viszed a két lovat. Cleopatra odaléptetett a feketéhez, és elkapta Captain szárát. Max pedig nagy erőfeszitéssel felemeltea kis állatot. - Jaj, de nehéz! – morogta, majd elindultak hazafelé. - Mit gondolsz, hogy került ide? – kérdezte a lány Maxot. - Nem tudom. Majd kinyomozzuk. Most az a fő, hogy a paci biztonságban legyen. – kacsintott Max. | |
Dzsuky (45222) 11.10.30 20:12:30 | ||
|
Jajj! Bocánat! A nővérem igy hagyta a ggépet!
| |
Melissa (6505) 11.10.31 18:35:55 | ||
|
Adri, Sennala, Dzsuky, Anna, nagyon jók lettek! Adri köszi ^^ | |
Melissa (6505) 11.10.31 18:40:49 | ||
|
3. fejezet - Soni –sóhajtott fel Brad. –Én is sajnálom az ilyen lovakat, de… - Kérlek, Brad! Csak egyetlen jó tulajdonságot mondj erről a lóról. - Végül is, elég erős csontozatúnak tűnik, de nagyon sovány és gyenge. Valószínűleg még soha nem versenyzett. Nagy kockázat lenne. - Én vállalom! Mennyit kérnek érte? - Háromezret –felelt Danny. - Van annyim a bankban! - Sajnálom, nem engedhetem –csóválta a fejét Brad. –Ez az év nem nekünk kedvezett. Nincs elég pénz, hogy még egy lovat ellássunk. Versenyfarm vagyunk, nem segélyszolgálat. - Elmegyek nyári munkára! –erősködtem elszántan. Brad jó ideig csak nézett. Őrlődött magában. Nem tudta, hogy engedjen-e, vagy inkább maradjon meg a saját véleményénél. Végül hatalmasat sóhajtott. - Ezt még nagyon meg fogom bánni, de rendben van. Örömömben felugrottam. Milyen szerencse, hogy ilyen vajszíve van. - Azonban –kezdte, ami nem kecsegtetett túl sok jóval -, neked kell minden teendőt ellátnod körülötte. Ezt elmondom Nicholas-nak, Tommy-nak és Christine-nek is. - Köszönöm, köszönöm, köszönöm! –öleltem át, majd rohantam is a karámba, ahol Mil nyugodtan legelészett. Muszáj elmondanom neki a jó hírt! Rémülten felnyerítettem és a falba rúgtam. Nagyon sötét volt. Az alattam lévő padló kísértetiesen kongott minden lépésemnél. A levegő nehéz volt. Úgy éreztem, mindjárt megfulladok, nem jut elég oxigén a szervezetembe. Egyre jobban elfogott az idegesség. Tudtam, hogy ez kólikával járhat, de ló létem révén menekülő állat vagyok. Hallottam, ahogy azok a kíméletlen vademberek odaüvöltenek nekem, de nem vettem figyelembe. A padló megremegett alattam, mire összeestem. Ott hevertem a földön és mozdulni se mertem. Kitágult orrlyukaimba befolyt a víz, ami a vödörből jött ki. Emlékeztem rá, hogy alaposan belerúgtam. Biztos voltam benne, hogy felborult. Csak ziháltam és ziháltam. Már nem féltem a haláltól. Ezekben az évezredeknek tűnő órákban, amiket így töltöttem, hozzászoktam a gondolathoz, hogy életem hamarosan a végéhez ér. Egy valamiről tudtam, hogy biztosan hiányozni fog nekem. Cairo… Komikat! | |
Sennala (35031) 11.10.31 18:52:14 | ||
|
Melissa nagyon jóóó! Mikor lesz a köv rész? Sajnos nem olvastam még el az első,második részt ezért nem sokat tudok,de rögtön elolvasom azokat is :D
Nano,Anna folytassátok :D érdekes történetek :) | |
Melissa (6505) 11.10.31 20:33:19 | ||
|
Köszi, Sennala! Holnap nem biztos, h lesz új fejezet, de mindent beleadok! ;D | |
Frizz (48763) 11.11.01 13:17:35 | ||
|
Gondoltam én is felrakom már a történetem. De előbb a borítót, hogy, hogy tetszik nektek?
A tizennégy éves Sara Sky élete teljesen megváltozik, mikor szülei úgy döntenek, a nyár elején költözni fognak egy ismeretlen kisvárosba. Egyik éjjel, mikor szülei beszélgetnek, Sara véletlenül meghallja, hogy a család menekül. A lány nem tudja másnak elmondani a titkot mint lovának Magicnek. Mikor megéreznek, az új otthonukba, Sara szinte az egész nyarat lovával tölti és újdonsült barátjával Timmel. De közeleg az ősz és Sarának összeáll a kép, hogy mi is rémítette meg szüleit, hogy ilyen nagy változásba voltak kénytelenek belekényszeríteni az egész családot. Ha érdekel a történet és jó véleményeket kapok, akkor természetesen elkezdem! | |
Nanoo (51107) 11.11.01 13:33:09 | ||
|
Rocky High Star Farm
2. fejezet Idegesen pakoltam be a szekrényembe a ruháimat. Szép és otthonos kis szobát kaptam a lakásban (mázlimra nem a kollégiumban, hanem a család házában, ami barátságosabbnak bizonyult). Maga a szoba egész nagy volt. A falak világoskék-fehér, ég hatást keltő tapétával volt kimázolva. Volt egy egyszerű íróasztal a szoba bal oldalán. Ráhelyeztem fehér Apple lap-topomat. Az ágy viszont kifejezetten kényelmetlennek bizonyult. A matrac olyan puha volt, hogy, ha ráültem, behorpadt alattam. Hozzászoktam a régi ágyamhoz, ami sokkal keményebb matraccal volt ellátva. A szekrény szerencsére jó nagy volt, tudniilik, elég sok ruhám van. Anya szigorúan megtiltotta, hogy posztereket ragasszak ki a falra és a szekrényre, ezért előkotortam az összeset a táskámból. Gyors mozdulatokkal ragasztgattam fel mindet, habár lélekben nem készültem hosszutávu maradásra. A táskámból elővettem egy bekeretezett fényképet is. Pixy -t és engem ábrázolt az egyik versenyünk után. Éppen Pixy mellett álltam egy tavaszi napon. Pixy beleprüszkölt az hajamba szokásához híven. A fényképről sugárzott a boldogság. Kiraktam az éjjeliszekrényemre. Hosszasan nézegettem. Úgy hiányzik... Egy pillanatra lehuppantam az ágyamra. 2 olyan embert hagytam hátra Canadában, aki nekem mindennél többet jelentett. A legjobb barátnőmet, Lizzie -t és barátomat, Chris -t. Még csak egy napja indultam el otthonról és már most érzem a hiányukat. Mi lesz velem itt? Senkit sem ismerek... és azt már előre tudom, hogy anyához nem fogok segítségért fordulni. Nekem itt nincs jövőm, ahogy multam se! Csak jelenem... -Adrie, gyere le! -hallottam meg anya hangját. Lelkesnek nem mondható mozdulatokkal indultam ki az ajtón, majd le a lépcsőn, be a nappaliba. Anya, Apa és Sabrina várakoztak rám. Apa fülénél telefon volt. -Tartsd csak egy percre! -mondta bele a kagylóba. -David vagyok! -nyújtott kezet nekem. A szám is tátva maradt. Félrelöktem a kezét és mélyen a szemébe néztem. Most vettem csak észre, hogy külsőre is mennyire különbözünk. Apának, azaz David-nek barna szemei voltak, akárcsak Sabrina-nak (akit idáig nem sok alkalmam volt alaposabban szemügyre venni. Velük ellentétben nekem hosszú barna hajam és kék szemem volt. -Hello. Adriana Lewis vagyok. Akármilyen hihetetlen, de az elvilegi lányod! Fogtam magamat és kivonultam az udvarra. Még hallottam anya hangját, amint elnézést kér apától a történtekért. Ez még jobban feldühített. Az udvar kellős közepén megálltam. Nem tudtam merre induljak. Előttem a kollégium, jobbra az istállók a karámok és a pályák, balra pedig a... kijárat. Egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy azt az utat választom, de lépteket hallottam magam mögött. -Ne is foglalkozz apával. Rám sem jut ideje. -Sabrina egyre közelebb lépett hozzám. -Gyere, körbe vezetlek! Feltéve, ha nincs jobb dolgod. Itt is a 2. rész. Köszi a komikat :)) | |
Nanoo (51107) 11.11.01 13:48:23 | ||
|
Frizz: nekem tetszik a történeted :))
Sennala folytasd!!! Tök jóó =) Anna200254, Dzsuky, Melissa nagyon jóók, folytassátok! (egyszerűbb lett volna, ha leírom, h mindenkié jó :D ) | |
Frizz (48763) 11.11.01 13:56:39 | ||
|
Nanoo: Köszönöm! ^^ | |
Frizz (48763) 11.11.01 14:04:55 | ||
|
Wii Nanoo!!! Ez nagyon testszik! Várom a következő részt! *-* |