Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)
Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
saci234 (47211) 12.02.16 13:18:12 | ||
|
Eddig milyen?:D | |
melinda31 (13939) 12.02.16 14:46:41 | ||
|
saci: Jó csak sok benne a helyesírási hiba, meg a szóismétlés, és ezt nem három hozzászólásbsn kellett volna közölni, de a történet tetszik:) | |
Fanday99 (50302) 12.02.16 15:07:40 | ||
|
saci: ugyanaz, mint melinda, de még egy apróság: Hogy/de/és szóval nem kezdünk mondatot. Erre figyelj, de tényleg nem rossz:) | |
len (20724) 12.02.16 15:54:13 | ||
|
Saci:Az a ló amelyiknek szarva és szárnya van unizus. | |
Zsebi (4537) 12.02.17 15:10:30 | ||
|
Szeretnétek, hogy folytassam? HA igen akkor ma tudok hozni! :) | |
Zsebi (4537) 12.02.17 15:33:37 | ||
|
2.rész[1] Eldoraldó egyszer csak kibakolt. Polly meg se szolalt, fölhuppant, kissé előesett majd rögtön visszaült. Csakhogy Polly nem bírta belerakni a kengyelbe lábait. És tudta azt is, hogyha megállítja Eldoraldó akkor újra kibakol. Ő azért próbálkozott. Húzta a szárakat és egyensúlyozott miközben Eldoraldó a fák körül szlalomozott. Aztán a tisztásra ért. Hangjával nyugtatta, de nem járt sikerrel. Aztán látta, hogy jön a lejtő. Az a lejtő, ami után a tó jön. Polly szörnyen megijedt. Csak annyit tudott mondani, hogy „Eldoraldó, ne!”. Amikor Eldoraldó a lejtőre lépett azonnal elborult. Mindketten egymás mellett kezdtek legurulni. Eldoraldó csak csúszott, Polly pedig gurult, bukfencezett, folyamatosan sérült. Polly a tó partjára zuhant félig benne a hideg vízben ott feküdt. Látta, hogy Eldoraldó megszaglássza a hasát, de ő nem bírt mozdulni. Aztán sántítva elügetett és nyihogott. Polly fejében csak az járt, hogy mi lesz vele. Kezeit nehezen mozgatni kezdte és zsebében keresni kezdte a telefonját. „Örült vagyok! Nem hoztam el!” –gondolta. Majd minden elsötétült… * KomikaT! Még nincs vége a résznek de így jobban fogtok izgulni :) | |
saci234 (47211) 12.02.18 14:41:33 | ||
|
Rendben.Köszi mindenkinek.:)
Egyébként hogy hogy eggyezik a melindájéval? Majd kijavítom a helyesírási hibákat. | |
saci234 (47211) 12.02.18 14:43:21 | ||
|
Ja,és leírom helyesen.Ezt kifelejtettem. | |
saci234 (47211) 12.02.18 14:51:34 | ||
|
Én is 1 hétköznapi lány voltam mint más tinik.De olyan dolog történt velem,amit senki nem hitt el nekem,még a legjobbbarátnőm se.
Ez az így kezdődött: -Anya!Elvinnél a parkba?Éppen találkozó van a barátaimmal!-kiabáltam a fürdőszobából. -Most nem tudlak kicsim.-mondta anya mint akinek ezer gondja lenne,ami persze nem volt. -Szuper.-mondtam méltatlankodva. -Megint sétálhatok. -Miért nem mész biciklivel?-kérdezte. -Nekem van biciklim??!!-kérdeztem meglepődve. -Van.A garázsban. -Jó.-feleltem. Közben kicsit morfondírtoztam,de le is nyugodtam.Miután kihoztam a biciklim,elindultam.A parkban kiderült,hogy este parti lesz.Én mondtam nekik,hogy inkább nem megyek. -Jó.-felelte a legjobb barátnőm,aki éppen a fiúmnak flörtölt.De Jim álta a sarat,és még mondta is neki hogy ne pont neki flörtöljön. Vajon hogy kapcsolódik ide ez az egész?Úgy hogy megkértem Jim-et hogy majd vigye haza a bicajom,mert in busszal megyek haza.(Mivel ez a park a szomszéd városban volt.)Egyszer csak lerobban a busz.Pontosan akkor mikor korom sötét volt!Ezért a buszban kellett tölteni az éjszakát.Már mindenki aludt,csak én nem tudtam.Mikor már majdnem elnyomott az álom,megláttam 1 világító szarvat.De mellette nem csak azt,hanem még 1 szárnyat is.Lélegzetelállító látvány!Nem is tudtam elhinni.Kiszáltam a buszból,de csak nagyon lassan..És mikor kiléptem a buszajtaján,ott állt előttem.1 unizus!Nagyon szelíd és kecses volt.Még meg is engette hogy simogassam.Az éjszakát pedig vele töltöttem.Biztam benne. Itt van kijavítva. | |
saci234 (47211) 12.02.18 15:15:34 | ||
|
2.felyezet
Reggel,mikor kinyottam a szemem,éppen a napfény az arcomat simogatta.Körül néztem, és nem tudtam hol voltam.Pedig jól ismerem a városokat és a falvakat.Ekkor mellém ügetett az unizus. -Mivan te kis bajkeverő?-szóltam hozzá,ő pedig barátságosan belefújt a kezembe. -Hova hoztál? Gold nem válaszolt.Nem úgy értem,hogy arra vágytam hogy beszéljen,hanem hogy adjon valami jelt!Az orrával,a farkával,a szemével,a fülével bármivel!Ám semmit se csinált.Egyszer csak a füle felvillant!Tudtam hogy fog adni valami jelt.Viszont szemei ijedten keringőztek,és a lábai sem látszottak nyugodtnak. Gyorsan hozzám vágtatott és mintha tudtam volna,felültem a hátára.Gondolkozni se volt időm,hogy miért ültem rá föl.Husssss..... Az unizus szélsebesen suhant a fellegekben.Kecses tartása,lobogó farka és sörénye gyönyörű látványt nyújtott a levegőben.1 óra repülés után,a ló leszált, és lekezdett legelészni.Míg legelészett,kitaláltam neki 1 nevett.Persze,csak hozzá illőt!Gold.Igen,az jó lesz neki.A kanca varázslatos módon megszólalt. -Gazdám.Azért hoztalak el ide,mert királynőmet,Szualitát elrabolták a kelpiék. Szeretnélek megkéri,segíts nekem megtalálni.-kérte szomorúan,mivel nagyon szerette királynőjét,és ez el is várható volt 1 alatvalótól. -Megteszem amit tudok.-feleltem enyhe mosollyal. A 3.rész nemsokára következik csak még kikel találnom fejben a folytatásokat.1 része már megvan.:) | |
CitromPaci (56220) 12.02.19 11:01:50 | ||
|
saci234:Szerintem nagyon szuper!Eléggé belemerültem . | |
Bogi2001 (22306) 12.02.19 13:41:13 | ||
|
Nesze nektek(kutyának meg tessék), itt a kövi fejezet:
3. fejezet Lélegzet-visszafojtva néztem ki a sarok mögül, de gyorsan visszakaptam a fejem. Legnagyobb szerencsémre Edward háttal volt nekem, mert ha meglátott volna, lett volna nekem nemulass! Anna a másik sarokról figyelte az eseményeket, hogy ne érhessen minket orvtámadás. Hirtelen egy puha orr ért a vállamhoz. Egész testemben remegve fordultam hátra, de szerencsém volt. - Felhő! Örülök, hogy itt vagy. Egy másik ló már régen elárult volna minket - suttogtam a fülébe. Odahívtam Annát, és belesúgtam a tervemet a fülébe, mire ő bólintott, hogy egyetért vele. Minden úgy haladt, ahogyan elképzeltük, mivel az oktató felénk közeledett. - Most! - suttogtam bele az éjszakába. Mindketten felugrottunk Felhőre, aki egy cseppet sem ijedt meg, annak ellenére, hogy elég érzékeny a fajtája. Előléptünk a sötétből meghökkent Edwardunk elé. - Hát itt vagytok? Már mindenhol kerestelek titeket! - szedte össze magát. - Mindent tudunk, azt, hogy te tetted Szellő nyerge alá a tűt, és azt is, hogy meg akarsz minket ölni! Mondd csak, kinek dolgozol? - nem kerülgettem a forró kását, hisz nem volt vesztenivalónk. - Miről beszéltek? - tettette magát, de amikor meglátta szúrós pillantásunkat, szeme csak úgy szikrázott a dühtől. - Igen, és majdnem kinyiffantottam volna a kettőből egyet, ha ez itt nem éli túl! - mutatott Annára. - Tudd meg, hogy minket nem lehet csak úgy kinyírni! - gurult erre dühbe Anna is. Erre Edward nem sokat tehetett, így hát Felhő kantárja után nyúlt, de hűséges lovam felágaskodott, és az elvetemült merénylő felé rúgott első patáival. - Előbb el kell kapnod minket! - öltöttem nyelvet Edwardra. Mondanom se kell, Edward rögtön beszaladt az istállóba egy lóért. Ez a hátránya előnyhöz juttatott minket, s mi bevágtattunk az erdőbe Felhővel. Mikor láttam, hogy Edward az istálló leggyorsabb lovával üldöz bennünket, letörtem egy hosszú ágat, és a következő két fa ágaira raktam, így Edward leesett a lóról, ami mögöttünk vágtatott. Eszembe jutott valami. Amikor a ló mellénk ért, elkiáltottam magam: - Anna, ugorj! Anna megértette, miért kell ugrania, s meg is tette. Ezután mindketten lefékeztük a lovainkat. Edward gyorsan felugrott, és felénk vetette magát, mi meg ketten kétfelé ugrattuk a lovakat. Megkezdőtött a fogócska. Ahányszor Edward el akarta csípni valamelyikünket, ő mindig odébbment. De ekkor láttam, hogy Edward kitalált valamit. Megpróbáltam figyelmeztetni Annát, de már késő volt. Edward kezében Anna lovának kantárszára, Anna pedig nem tudott leszállni, mert az egyenlő lenne az öngyilkossággal, ugyanis Edward kezében, igen, jól látom és nem tévedek, hogy egy pisztoly volt. Nyeltem egyet. Tudtam jól, hogy innen nincs kiút. - Szálljatok le mindketten - utasított minket Edward, miközben én egy tervet kovácsoltam a fejemben, minden eshetőségre gondolva. Anna szállt le először, majd Edward idejött hozzám is, magával ráncigálva Annát. Nem tehettem mást, én is leszálltam. Edward rácsapott először az istállóbeli ló farára, aki szélsebesen vágtatott el, majd Felhőre is csapott egyet, de Felhő meg sem mozdult. A második csapásra felágaskodott, majd visszahuppant, és elkezdett legelészni. A harmadikra viszont már Edward felé kapott, aki ijedtében kiejtette a pisztolyt a kezéből. Itt a nagy pillanat! A pisztoly felé nyúltam, de Edward gyorsabb volt. - Lám csak, hősködni akarunk, hősködni? - gúnyos vigyor jelent meg az arcán. - Igen! - szólt Anna, és egy gyors mozdulattal kicsavarta a isztolyt Edward kezéből. - Kapd el, Bogi! - repült felém a fegyver, és én még Edward előtt elkaptam. - Tessék, Felhő! - dobtam neki, Felhő pedig fogai közé szorította, és elvágtatott vele. Edward addig üldözte, amíg el nem esett egy gyökérben. Ám ekkor széles vigyor terült el az arcán. - Most nincs lovatok! - nevetett gúnyosan. Anna fülébe súgtam a tervemet, és mindketten elvigyorodtunk, a karkötők pedig fényleni kezdtek. - De van varázserőnk! - kiáltottuk. Tudtam, hogy a karkötők segítségével milyen dolgokat tudunk véghezvinni. Edward se lesz nagy falat! | |
Bogi2001 (22306) 12.02.19 13:46:08 | ||
|
*pisztolyt
Hupszika, ezt elírtamXD | |
len (20724) 12.02.19 14:28:44 | ||
|
Zsebi:Jó, csak van szóismétlés.Pl:Majd a tisztásra ért. Hangjával nyugtatta, de nem járt sikerrel. Aztán látta, hogy jön a lejtő | |
len (20724) 12.02.19 14:29:16 | ||
|
Vagyis így jobb lenne az eredeti mondatok:Aztán a tisztásra ért. Hangjával nyugtatta, de nem járt sikerrel. Aztán látta, hogy jön a lejtő |