Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)
Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
Epli (50614) 12.03.24 11:33:53 | ||
|
Melinda:Már befejeztem.Senkit sem érdekel. | |
Unikornis1999 (29546) 12.03.24 13:41:33 | ||
|
Mivel az előző történetemet abbahagytam, akkor itt van pár ötlet:
Melyiket írjam? Félelem?!Csak azt ne! Elena a 13 éves csodagyerek, nagyon szerencsés.Mindene megvan amire csak vágyhat, és a nevére is rászolgált.A világ válogatott legjobb gyerek lovasai közül, ő a második.Viszont a következő hónapban, elérheti az első helyet is, ha megveri az összetett versenyekben Síta nevű orosz kislányt.Viszont a verseny előtt 3 nappal, nyoma veszik a lánynak.Az egész világ aggódik érte.De vajon hová lett? Ezt csak ő és csodálatos lova, Morkfeusz tudja... A történetet Elena szemszögéből írom majd! A remény Szikrája. Laura egy eléggé szerencsétlenül járt lány..Még csak 13 éves, és már is kerekes székbe került, egy lovasbaleset során, melyben, egy megvadult ló, ledobta, és átvágtatott rajta.Laura elhiszi, hogy nem a csődör hibája, hanem egy őrült motorosé, de azóta lovakat nem is akart látni.A gyógytornász szerint, pedig épp az lenne a legjobb lebénult lábainak, hogy lovagoljon...Ebben nagy segítségére lehetne Szikra, a 8 éves csődör.Laura kezdetektől fogva ódzkodik a dolgoktól, de lehet, ez volt anyja legjobb döntése, abban a rémes évben. Az álom cseppnyi reménye. (Ezt a történetet magammal megálmodtam, így hát kicsit kiszínezve leírnám nektek!A ló neve, tudom elég fura, de ezt álmodtam!XD) Amikor megláttam őt, nem gondoltam, hogy igazán nekem való.Ahogy ott magányosan legelt, büszkének, öntörvényűnek tűnt.Az oktató Krisztina biztatott: -Hívd csak ide! Én viszont nem tágítottam.Tudtam, nem fog ide jönni az én hívószavamra.De amikor láttam, hogy minden szem rám szegeződik, halkan, óvatosan kimondtam a nevét: -Fredri.(X“D) A mén fölemelte gyönyörű fejét, rám nézett, de nem akart odajönni a kerítéshez. -Próbáld meg még egyszer, hangosabban. Krisztinán nem látszott, hogy helyettem el akarná végezni, a ló befogyását. -Fredri! A hangom ezúttal barátságosan csengett.Végre a ló a kerítéshez lépdelt.Meg akartam simogatni, de ő elhúzta a fejét.Ezúttal körültekintőbb voltam:odanyújtottam neki a kezem, amit most elfogadott.Krisztina a kezembe nyomta a ló kötőfékét és vezetőszárát. El se tudtam volna gondolni, hogy eljön ez a pillanat:3 hónap kihagyás után, újra lovak közelében! | |
julka55 (21232) 12.03.24 15:41:28 | ||
|
Unikornis: szerintem az elsöt:) | |
Levnics (20898) 12.03.24 18:09:59 | ||
|
Ezt a kis történetet a versenyre kezdtem el, a naplószerű írást szerintem még senki sem mutatta be. Nyugodtan írjatok ilyeneket, csak a versenyre ne.
Köszi! :) 2012. 03. 24. szombat Meleg nyári délután volt. Tűzött a nap, ami éppen most delelt. A lovakat locsolták, nehogy hőgutát kapjanak. Néhány magán-ló a bokszában pihengetett. Még a szívós rovarok sem merészkedtek elő. De egy valaki még mindig talpon volt. Én. Fáradtam locsolgattam a lovam az edzésem után. Még mindig a terepruházatomban voltam. Lovam Csipke, egy andalúz ló. Versenyzésre van felkészítve. Erős csontozatú, szívós hófehér kanca. Van egy különlegessége is. Ahhoz, akit igazán szeret, azt meg tudja szólítani. Lélekben. Korát senki sem tudja. Talált ló volt. Aztán hozzánk került. Nem volt versenytípus. Nem ítéltek számára nagy jövőt. aztán ahogyan én idősödtem, egyre jobban értettem hozzá, tudtam mi jó neki és mi nem. Egy edző segítségével készültem fel az első igazi versenyemre. A második legnagyobb kupát vittem haza, kevéske pénzdíjjal. Azóta sosem csalódtam a lóban, és még számtalan versenyt nyertem Csipkével. Apám kocsival jött értem, de tudtára adtam, hogy még maradni szándékozom az erdő széli kis lovardában. Amint lemostam Csipit, apa kezébe adtam a kötőfékkel felszerelt lovat, és mondtam neki, hogy kösse ki. Ő halkan bevallotta, hogy fogalma sincsen, hogyan kell ezt csinálni. Átvettem tőle, majd egy laza mozdulattal megkötöttem, majd kicsomóztam, és mint egy kistanár bemutattam hogyan kell csinálni. Kikötöttem a lovam, elővettem az ápoló-ládámból a patakaparót, a vakarót, és a kefét. Nekiálltam, de túl vizesnek bizonyult. Apu is belátta, hogy inkább vigyem be az istállóba. - Be tudod vinni? – kérdeztem, majd belenéztem Csipke szemébe. Éppen nyugodt hangulata volt. - Persze. Melyik „résbe” – na, igen… Apu az istálló felosztásait résnek hívja… Valljuk be, nem ért igazán a lovakhoz. De ha a lánya ezt a tevékenységet választotta kénytelen eltűrni, hiszen egyke vagyok a családban. - Ha bemész, jobbról a harmadik bokszba tedd. – mondtam neki, mire ő elindult és Csipke is ment utána. Én elpakoltam, mire észrevettem egy medált. Az állt belevésve a hátuljába: „A kocka el van vetve”. Az elején egy fekete kő volt. Mély levegőt vettem, majd feltettem a nyakamba. Mire apa visszatért kivettem a kötőféket a kezéből, majd észrevette a medált a nyakamban. Megdicsérte, majd elmentünk a kocsihoz, és kinyitotta nekem az ajtót. Beszálltam és elhajtottunk. Még csak pár hete tartottuk ott a lovam, de egész úton arról áradoztam neki, hogy mennyire befogadóak, és kitűnő oktatók vannak ott. Apa szerintem már unta az egészet, de muszáj volt hallgatnia. A lovardától csak 10 percnyire lakunk, legalábbis kocsival. Otthon anya pizzát sütött, amivel eléggé megszenvedett, ugyanis a tésztáját sem volt hajlandó megvenni, így hát azt is ő csinálta, és valljuk be, inkább nem néztem volna végig ahogyan az egész konyha hozzávalókban úszik… Este lefekvés előtt olvastam, és nézegettem a közösségi portált, de a lovardából senki sem volt aktív. Holnap én is megyek edzeni, ugyan is a táborokban oktatói szerepet ajánlottak fel nekem! Mindjárt kiugrom a bőrömből! Holnap ismertetik meg velem a részleteket. Kommikat! =) Nagyon régen írtam már... :S Az előzőt moderáljátok! :) Köszönöm! | |
Levnics (20898) 12.03.24 19:21:42 | ||
|
Folytatás...
Fantasy Stable – a kezdet 2012.03.25. vasárnap Apunak „vészhelyzet” miatt be kellett mennie a munkahelyére, és anyunak főznie kellett. Az utóbbiról sikeresen lebeszéltem, mert ugyan is bejött velem a lovardába, hiszen bármennyire is vagyok 16 éves vezetni még nem tudok. Majd ha megtanulok, és sikeresen levizsgázom, felőlem azt főz és akkor, amikor csak akar. De egyenlőre nincs más választása. Amúgy az előjelek szerint megint pizza lesz, mert a tegnapi nem fogyott el, és anyunak most nincs ideje másik vacsorát főznie… Na, mind egy, azt hiszem még egy pár napig az lesz a vacsora, ugyan is nem valami rózsásan tud főzni anya, és mindig kell valami kifogás… Mikor megérkeztünk a lovardába, a lovászfiú már az előre megbeszélt módon fel is szerszámozta Csipkét, de rosszuk, mert nem az egyszerű csikózablát kellett volna ráadnia, hanem pálcásat. - Jaj, iszonyatosan sajnálom, többet nem fordul elő! – motyogta, de nem csodálkozom azon, hogy összetévesztette, mert nagyjából tíz zablám van. Vagyis nem az enyém, hanem a lóé. Nem lényeg. Elindultunk anyával az istálló felé, mert kihoztam a tegnap a boksz rácsaira felaggatott ínvédőket, de kifelé menet szembetaláltam magam a lovarda táborvezetőjével. - Jó napot! - köszöntem, majd biccentett egyet a fejével és félútón rájött mit akart mondani. - A megbeszélést háromkor tartjuk, úgy mindenkinek jó. – szólt hozzám, mire bólogattam. - Még van négy órád – mondta anya, mire rájött, hogy addig kétszer egy órát fogok lovagolni, 30 perc szünettel. Vagyis fél órám marad leápolni a lovat. Az órám 5 perc múlva kezdődött, tehát ellenőriztem a lószerszámokat, de nem találtam benne hibát. - Szia! –köszöntem oda Bettinának, vagyis Bettinek az oktatómnak. Ő hangosan és közvetlenül visszaköszönt. Csipkét a fellépőhöz vezettem, és felszálltam rá. - Betti az a helyzet, - kezdtem bele – hogy ma nem kell sokat vágtáztatni, mert egy kicsit be van dagadva az egyik csüdje. – mondtam, mikor Betti heves bólogatásba kezdett. Elindultam az oldalamon, vagyis a ló oldalán Bettivel és bementünk a pályára. Két-három kör ütán ügetésbe indítottam, majd fél óra után Betti megkérdezte, hogy mit szeretnék csinálni, mert eddig remek voltam. - Az utolsó tíz percet már nem szeretném a nyeregben tölteni, hanem a körkarámban gyakorlatozni zabla és szerszám nélkül. – mondtam, majd Betti beleegyezett. Ahogyan kértem úgy is lett. Tíz percig a körkarámban lehettem, és megtanítottam egy trükköt a lovamnak, amit már egy hónapja gyakoroltatok vele. A meghajlást. Az utóbbi egy óra lovaglásban semmi sem történt, csak annyi, hogy a mai napon csak egy és fél órát lovagoltam, mert a második óra második felében elkértek megbeszélésre. Megkaptam az „állást” és oktathatok a nyári szünetben! Még azt is el mondák, hogy minden reggel egy teljes hétig (avagy ha elvállalok két hetet) reggel fél hétre kell érkeznem, ki kell hoznom a lovat, és a tanítványaimmal leápoltatnom. Majd aki ért hozzá, az megpróbálkozhat a szerszámozással is. Végül egy egész héten betartandó sorrendben oktatom a gyerekeket. ha valaki nem tud, akkor futószáron. Minden világosnak tűnt, így gyorsan lemostam a lovat, és bemenekítettem a tűző Nap elöl a bokszokba. Anyával beszálltam a kocsiba szerencsére gyorsan haza értem, mert ha még egy percig kellett volna valamire koncentrálni, komolyan mondom elájultam volna. Vacsorára apu is hazaért, és beszámolt a volna a „vészhelyzetről” de anyu leintette, és mondta, hogy inkább holnap, mert Rita (azaz én) mindjárt összeesik. | |
AngolTvteny (46080) 12.03.24 20:26:58 | ||
|
Hokaloviról szól a kis versem ;)
Ide jöttem nem bánom Jó volt regisztrálnom Soha nem hittem volna De csalódás itt nem ért kajakra! Mert ez a Hoka És nem Móka! Köszönjük Aya! Mit értünk teszel az nem para! Cssk köszönet van arra! Lehet sok jó szó De mit tettél az nem szó Tett ! Csak köszönet! ♥♥♥ Milyen lett? | |
Majrés (6862) 12.03.24 20:51:01 | ||
|
Levnincs nekem nagyon tetszik :) ha nem sejtem akkor annak a nyakláncnak még nagy szerepe lehet a történetben :D
| |
Levnics (20898) 12.03.25 10:42:15 | ||
|
Majrés: Igen lesz még szerepe. :D Köszönöm! :)
AngolTvteny: Nekem tetszik. Nem szeretnéd kibővíteni? :) | |
Unikornis1999 (29546) 12.03.25 13:08:22 | ||
|
Levnics nagyon tetszik a történeted! | |
Anonymus (1596) 12.03.25 13:56:46 | ||
|
| |
Majrés (6862) 12.03.25 14:55:34 | ||
|
Egy pár kérdés XD régen olvastam az előző verzióban pár kimagaslóan jó történetet és nem tudom a gazdáit XD( asszem Tamzeen írta... (akkor még Blackbeauty7))
- Igaz gyöngy - Let‘s Fly, frist Lady (nem vok angolos) most csak ez a kető jut eszembe, de ezek mindig elő jönnek a képzeletemben, és úgy emlékszem hogy nincsenek is befejezve:/ újra akarom olavsni őket !!!! *-* | |
Zamrae (5619) 12.03.25 15:25:31 | ||
|
Majrés:Mindkettő az én történetem :) A Let‘s fly!-Szárnyalj! az szinte be van fejezve,már csak az utolsó fejezet kéne.Az Igazgyöngy pedig emlékszem,a te kedvenced volt,és nem helyeselted,hogy abbahagytam xD Pont ma olvastam át,van is ötletem a folytatáshoz,de most a 17 rendszeres olvasóval nem igazán hagyhatom abba a Fallen Angel-Nightmares-et :/ De majd ha ezt befejeztem,vagy nem olvassa senkit,akkor valószínűleg befejezem a Let‘s Fly-t,aztán megint elkezdem az Igazgyöngyöt ^^ És én írtam,nem Blacky x“D | |
Majrés (6862) 12.03.25 17:59:14 | ||
|
ohh sory ! hát persze hogy nem helyeseltem !!! :DD ha megkérhetnélek elküldöd mind kettőt e-mail-ban ? *-* nagyon tetszett mind kettő! és az Igaz gyöngy az mostanában soksszor csak úgy eszembe jut :) | |
Zsebi (4537) 12.03.26 14:11:44 | ||
|
Sziasztok! Lenne kedvetek egy új történetemet olvasni? :) | |
Unikornis1999 (29546) 12.03.26 14:37:02 | ||
|
Zsebi:Nekem igen:D
Légysziles szavazzatok, mert én is akarnék írni:) |