Switch to English Hírek Rólunk
Nick: Jelszó:
Lónevelde
Az összes üzenet megtekintése

Fórum - Alkotók Kuckója

 » Vissza a témákhoz! « Hozzászólások: 8657  

Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)







  pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26    
pony56club

látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:

1.fejezet
Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be...
Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé.
Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen.
Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam.
Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként.
Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját.
-Triss,gyere kész a kaja!
-Oké!-ordítottam le a szobámból.
Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be?
Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk.
-Dehát nincs is új szomszédünk.
-Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e.
-És?
-Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba.


  galopp4000 (1515) 11.10.21 22:10:36    
galopp4000

Úgy nézhetek ki mint egy idióta aki magának rakja be a sztoriját, de...

4.fejezet

“Apu!“ - kiáltotta gondolatban Tom kislánya, Liz Denem. Meg akarta találni az apját. A kislány - habár már annyira nem is kicsi - unatkozott, és tudta, hogy az apja mindig kitalál valamit, ami neki is tetszik. De hol lehet? A kúriában nem találta, így hát a roxfort udvarára hoppanállt. Körejárta a tiltott rengeteg mentén a roxfort területét, közben a fák között vizsgálódva. Benézett a vadőr kunyhójába, de még ott sem lelte az apját. Nem gondolta volna, hogy az apja a kastélyban van, mit csinálna ott tanítás idején? Talán felmerülhet a kérdés, Voldemortnak gyereke van? Igazság szerint három is, és hogy még véletlenül se marajunk meg a nagyjából hihető dolgoknál, egy unokája is született. Persze felmerülhet a kérdés, kitől? Trudy, a mézesfalás árusa nyerte el a nem létező szívét, még évekkel ezelőtt. Hihetetlen dolgok mindig is voltak, lesznek is. “Ha nem hiszed, járj utána“. Bár talán utána járni nem éppen a legbölcsebb dolog...
Liz végül vállat vont, és elkezdett a kastélyban barangolni. Túl nagy volt a csönd. A léptei kísértetiesen visszhangzottak, azt kívánta, bárcsak el tudná őket némítani. A távolból furcsa kiáltások hallatszottak.
- Végre valami élet - jegyezte meg, majd sietve elindult a hangok irányába. Hamarosan megpillantotta a zaj forrását, egy termet, ahonnan élénk színek, és hangok szűrődtek ki. Hogy pontosabb legyek, csatazajok. Az elbűvölő kislány gonoszkás vigyorral sietett a terem felé. Mielőtt odaért volna, az tuolsó métereken megbotlott valamiben, és elesett. Egy pillanatig mozdulatlanul feküdt a földön, és a térdét átjáró fájdalomra koncentrált. Nem akart sírni, nem is lett volna hozzá méltó, így hát a fájdalmat kiűzve a fejéből, felpattant, és megnézte, miben botlott ez. Egy halott volt. Összerezzent, talán még egy kis részvétet is érzett a halott fiú után. Rögtön visszaszívta ezt, amikor észerevette, hogy miért fájt annyira a térde; egy üvegszilánk felhasította, és most lassan csordogált belőle a vér. Elővette a zsebéből a pálcájár, és gyorsan begyógyította. Ki lehetett az, aki összetört valamit a folyosó közepén? Már nem is gondolkozott tovább, amikor megpillantotta az eszméletlen Lucy-t a földön. Még kicsi volt, amikor elhagyta az apja seregét, és külföldre menekült, de arra emlékezett, hogy szinte mindig volt egy üveg a kezében, akárhányszor csak látta. Ártatlan elméjével el se tudta képzelni, mi lehetett azokban az üvegekben, de most, hogy meglátta a szilánkokat, összeállt a fejében a kép. Kiskorában szerette Lucy-t, tetszett neki asz, hogy mindig kitalál valami bohócságot. A mai eszével valahogy volt arról sejtése, hogy a “titokzatos üvegek“ és a bolondos ötletek között nagy volt a kapcsolat. Ám ez cseppet sem enyhítette a moolyát, amikor felidézte Lucy “csínytetteit“.
Vetett még egy utolsó pillantást az eszméletlen ex-halálfalóra, majd halálos nyugalommal besétált a terembe. Nem kellett sokáig keresnie az apját. A tanári asztalon állt, és egy tűz-kígyót lőtt ki éppen a pálcájából. Odasietett hozzá, felugrott mellé a tanári asztalra, és amilyen erősen csak tudott, belerúgott a bokájába. Tom mintha szívesen küldött volna egy cruciót a kislányra, de helyette inkább hideg közönbösséggel ránézett.
- Ezt miért kaptam? - kérdezte, szigorú tekintettel.
- Nem hallottál! Nem válaszoltál a gondolataimra - toporzékolt Liz. - ...Amúgy szép a kígyó. Ugye gyilkos átok is lesz?
- Persze, az nem marad el - felelte Tom, fokozódó érdeklődéssel. Most szabadjára engedte a tűzkígyót a tömegben. Liznek a harc érdekesebbnek bizonyult, mint apja mellett kuksolni, é már ott sem volt. Tom szívesen elmormogta volna, hogy “szemtelen kölyök“, de nem akarta öregnek érezni magát, így hát inkább csak szúrós tekintettel meredt a lányra.


  rekaianett (32539) 11.10.22 12:06:49    
rekaianett

sziasztok, most értem el a hokát, és itt vok, lehet, hogy nem emlékeztek a történetemre, de itt a honlap, ahol minden megtalálható, ami készen van: http://rekaianett.irasai.hu/

csak részleteket teszek majd be, de továbbra is szeretném, ha komiznátok! az is, akinek nem jön be, jó?

köszi



  thestral27 (21282) 11.10.22 12:16:46    
thestral27

rekianett,én fogom olvasni,abban biztos lehetsz.:)


  Ethron (14880) 11.10.22 12:36:03    
Ethron

Galopp,nekem tetszik :D


  Ethron (14880) 11.10.22 13:12:24    
Ethron

Én is kezdek egy történetet...



Bevezető


Egyiptom gyönyörű hely.
Dylan Yard, a harmickét éves kalandor lovon ülve utazott a sivatagban-utálta a tevéket.
Vele volt az öreg, őszülő,körszakállas régész barátja is, John McCall.
1940-et írt a naptár, július közepe felé.
A hőség a hatalmas sivatagban lassan elviselhetetlenné vált.
Yard lova,San Salvador,egy szénfekete,hat éves,kékszemű ló,vastag hókával(mely a homlokától az orráig húzódott)lassan lépkedett.
Fejét leszegte,és igyekezett ellenállni a hőségnek.
Fieres[Fíerz],John lova,aki egy rövid szőrű,kurta lábú,kicsi szürke póni volt,jobban bírta a meleget.
Yard erősen izzadt.
-Biztos,hogy ez megéri néhány ezer éves hulláért?-kérdezte,és megtörölte homlokát.
-Kitartás-nyugtatta John.-Mindjárt odaérünk.
Dylan-nek voltak étségei affelől,hogy az öregnél a “mindjárt“ mit jelent,de nem tette szóvá.
Sarkával megbökte lovát,mert az már csak vánszorgott.
-Salvador mindjárt összeesik!-szólt.
-Mondtam,hogy tevével kellett volna jönnünk,fiam!-mondta McCall derűsen.Ő Fieres-e persze gond nélkül lépkedett.-Ráadásul fekete lóval...Miért nem béreltél egy világosabb színűt?
-Én és a bérlés?-mordult fel.-Ráadásul senki kezében nem hagynám ott az én hűséges San Salvadoromat.
-Ahogy gondolod-hagyta rá John,és előre fordult.
Egy darabig csöndben baktattak egymás mellett,majd Dylan megszólalt:
-Halotta azt a mondát,hogyha kinyitnak egy bizonyos sírkamát,itt,Egyiptomban,akkor az összes múmia feléled,és az emberiség életére tör?
-Hát persze,hogy halottam-felelte még mindig jókedvűen az öreg.-De errefelé sok monda kering.Nem kell mindet komolyan venni...
A másik férfi ebben nem volt olyan biztos.Hát persze,hülyeségnek tűnik,de valami baljóslatú mégis volt benne...
Akkor még egyikük sem sejtette,hogy pont ők fogják felnyitni ezt a sírt...


A piramis titka




Komikat pls!:) Elkezdjem?:)



  lovasíjjász (41190) 11.10.22 13:24:15    
lovasíjjász

rekaianett:Ha jól értelmezem akkor ha valakinek nem tetszik attól építő kritikákat kérsz.Szólj ha tévedek!Mindenesetre én olvasni fogom a sztoriaidat!


  galopp4000 (1515) 11.10.22 15:48:47    
galopp4000

12a,olvasni foglak(márcsak azért is, mert húsz éve te vagy az első akio reagált a sztorimra(ezt a többiek vegyék célzásnak x) . jól selytem, hogy a múmia adta az ötletet? xD


  Ethron (14880) 11.10.22 16:38:29    
Ethron

Galoppom,köszönöm a komit,és igen,az :D


  pony56club (16581) 11.10.22 17:11:57    
pony56club

galopp nagyon jó!
12a:kezd el!(és bocs hogy nem vok aktív a szerepen )
köszi a komikat!most majd belehúzok az írásba,mert most egy jó adag iheletet kaptamXD


  galopp4000 (1515) 11.10.22 18:35:01    
galopp4000

úristen, a sejtemet ly-os j-vel írtam xD úristeeen xD
köszi pony :D
szerintem ma megírom az utolsó fejezetet(kisregénynek szántam amúgy is...)


  Ethron (14880) 11.10.22 19:31:32    
Ethron

A piramis titka


1. fejezet



San Salvador már teljesen lelógatta a fejét,és az se érdekelte volna,ha felrobban mögötte a talaj.
Dylan Yard homokszínű haja a szemébe lógott.
-Most már...komolyan...kezdem...elunni.-zihálta.-Mikor...érünk...oda?
-Nyugalom,fiam!-John McCall láthatóan még élvezte is a túrát.-Mindjárt ottvagyunk!
-Ezt...mondta...másfél...órával...ezelőtt is...
-Ugyan már,kedves Dylan,a sivatagban vagyunk!A “mindjárt“ szócska itt teljesen más jelentésű!
Yard úgy érezte,itt,helyben fog lefordulni a nyeregből.
-És mégis,mennyit jelent?!
-Talán még három óra!
-Há...Három?!-Dylan az előbb úgy érezte,lefordul a nyeregből.Most már egyenesen ott tartott,jobb is lenne,ha hagyná az egészet a francba,beásná a fejét a homokba,és ott is maradna.
-Nemsokára túl leszünk rajta!-bíztatta az öreg a férfit.-Kitartás!
Dylan már a “nemsokára“ szóban is egy napot gondolt,úgyhogy hátradőlt a nyeregben,odadobta a szárat a lónak(mely jelenleg biztos,hogy nem szalad el),és hagyta,hogy hadd menjem csak Fieres után.
A kicsi póni jókedvűen baktatott,láthatóan meg sem kottyant neki a meleg.
Yard fejébe húzta kalapját,és lehunyta a szemét.
Csak egy kicsit...Elvgére nyeregben még senki nem aludt el...És egy kis pihenés nem árt...Csak egy kicsi...

***

-Ébresztő,fiam!Megjöttünk!
Dylan kinyitotta a szemét.
-Mi a...?-kérdezte döbbenten.-Hogy a fenébe...?
-Elaludtál,fiam!Nem volt szívem felébreszteni...
Dylan körülnézett.
A sivatagban voltak-de körülöttük csupa sátor,teve,és fehér ruhás emberek voltak.
-Üdv,Mr McCall!-lépett oda egy világosbarna hajú,acélkék szemű nő,és lesegítette az öreget.
-Jó napot-biccentett Yardnek.-Mi még nem takálkoztunk.A nevem Amelia Sud.
-Dylan Yard-fogatta el Amelia kinyújtott kezét a férfi.
-Nos,Mr McCall sokat mesélt önről.Ha jól tudom,nem régész,de sok ásatáson részt vett.
-Igen-húzta ki magát büszkén Yard.
-Remek-biccentett a nő ismét.-Minden segítő kézre szükségünk van.Fogalmunk sincs,van-e itt egyáltalán sír.
-Ugyan,Amelia-mosolygott John.-Nem az a kérdés,van-e itt sír,hanem az,hogy hol.
Dylan felnézett.Szívébe ismét belemarkolt az a rossz érzés,ami már akkor kísértette,mikor elindult a sivatagban...




Komikat pls!:)


  Fanday99 (50302) 11.10.22 19:36:50    
Fanday99

12a: nagyon jó!:)

  Ethron (14880) 11.10.22 19:43:26    
Ethron

Köszi Fanday :)


  galopp4000 (1515) 11.10.22 21:07:42    
galopp4000

12a-m, tök jó :D
http://sgforum.hu/listazas.php3?azonosito=hokalovi&id=1292928258 most még frissen megtalálható a kész sztorim befejezve xD


  Ethron (14880) 11.10.23 12:35:25    
Ethron

A piramis titka



2.fejezet


-Tudja,apám egyiptomi volt.Ráadásul régész is.Sokakat a kincsek érdekelnek...Másokat a múmiák...És engem pedig az egyiptomi nyelvek.
Dylan Yard és Amelia Sud együtt sétáltak a sátrak között.
-Engem a múmiák-dünnyögte Dylan.-Nem tudom,miért,de már kiskoromban is érdekeltek a hullák...
-Persze az itt lévő többséget a kincsek vonzák-mondta Amelia.-Azt remélik,bőséges summát kapnak a kincsből,ha megtaláljuk...Idióták!Az összes kincset a múzeumoknak adományozzuk.Remélem-sandított Dylanre-,ezt ön is így gondolja.
-Persze-sietett megnyugtatni a férfi.
-Miss Sud,találtunk valamit!-rohant oda egy feketebőrű férfi.
-Mit?-kérdezte Sud és Yard kórusban.
A férfi bizalmatlanul méregette Yardot.
-Velem van-mondta a nő.
-Nos,rendben...-adta meg magát a munkás.-Egy bejárat.Nem tudjuk,hova vezet.
-Remek-biccentett a nő,és elindult a fekete mögött.Yard követte őket.
Hamarosan megpillantottak egy kis fekete rést a homokban.Körülötte vagy tíz ember dolgozott,próbálták megnagyobbítani.
Sud érdeklődve figyelte a munkát.
Dylan pedig egyre boldogabb volt,ahogy arra gondolt,hogy végre ismét sírokat nyithat fel.
-Mikor próbálunk meg bemenni?-kérdezte reménykedve.
-Akár most rögtön-villantotta rá a nő mosolyát.
-Komolyan?-kérdezte Yard lelkesen.
-Persze!-mosolygott még most is Amelia,és elindult befelé.
Yard,ahogy elindult a lyuk felé,úgy érezte,valami próbálja visszatartani.Valami ismeretlen,ami azt suttogja:Ne menj be...Veszély...Vigyázz...



Komikat pls!:) Tudom,hogy rövid,de fáradt vagyok...



(aktuális oldal: [ 2 ], összes oldal: 578, Hozzászólások: 8657)

[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [572] [573] [574] [575] [576] [577] [578]



lónevelde információk