Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
Kaze-chan (88942) 14.11.30 22:48:52 | ||
|
Dicsőség-Útja: Nagyon jónak tűnik a történeted, tetszenek a leírások és a baljós hangulat. :D
Plusz pont, amiért nincsenek helyesírási hibák, és van szóköz az írásjelek után. :D (Nekem ez nagy vesszőparipám. ><) Egy - két helyen én másképp írtam volna néhány szót, mint pl.: “Ilyenkor minden olyan sejtelmes, titokzatos, és nyugalmas.“ Nyugalmas helyett nyugodt a jobb szó szerintem. :) Most így este 11 fele csak ennyit tudok írni egyelőre. Várom a folytatást! :) | |
Bogger2001 (88589) 14.12.05 19:20:48 | ||
|
Igen, idepofátlankodok. És igen, csak egy embernek írok véleményt. Személyes kritikáért tessék a titkárnőmhöz fordulni.
Dicsőség-Útja: Nagyon egyedi az alapötlet, és én sem tudtam volna jobban kezdeni ezt illetőleg kifejteni a cselekményt. De: 1. Sokszor olyan helyekre raksz vesszőt, ahova nem kéne. - “Az ég palaszürke volt, a járda pedig vizes, és ázott.“ - felsorolás és-e elé nem kell vessző. - “(beleértve a szüleimet, és a bátyámat is)“ - lásd egy sorral fentebb. - “Ilyenkor minden olyan sejtelmes, titokzatos, és nyugalmas.“ - lásd két sorral fentebb. - “kiballagtam a szobámból nyíló teraszra, és kiléptem az októberi hidegbe, ami enyhén...“ - ide az és nem igazán illik. Vagy akkor ne használj vesszőt. - “itt volt a legmelegebb nyáron, és a leghidegebb is télen“ - hátööö... én itt igazából nem tennék vesszőt, de ez már egyéni döntés. - “Lenézve az erkélyről, láttam néhány magamfajta korán kelőt“ - nos... ha határozói igenevet használunk a mondat elején és vesszőt rakunk utána, a mondat általában többes számban folytatódik(gyakran megfigyelhető a groteszk és a gúnyos hangvételű művekben, de arra is szolgálhat, hogy közelebb hozza az olvasót eme személyes megszólítással). Mivel gondolom neked nem ez az elsődleges célod, javaslom a mondat átkomponálását és a határozói igenév elhagyását, ugyanis kevésszer gondolunk bele, de még egy plusz tagmondattal el lehet intézni az átirományozást. (Ha nem fogalmaztam elég világosan és még nem fáradtál el a kritikám olvasása közben, a közeljövőben szívesen kifejtem bővebben.) - “Egy árnyat, az egyik sikátor falán“ - itt a vessző nem teljesen tökéletes, de elfogadható. - “Emberi árnyéknak tűnt, bár nem nagyon tudtam kivenni a hozzá tartozó alakot, egyáltalán, senki nem állt ugyanis a sikátorban.“ - olvasd végig. Mégegyszer. Harmadszorra is. Ha ezután sem látod a hibát, akkor szeretném veled tudatni, hogy nem muszáj hatsoros körmondatokat írni, főleg akkor nem, ha nem vagy biztos benne, hogy meg tudod tenni. A magyar nyelvtanban, amennyiben nem folsorolásról van szó, igen ritkán fordul elő, hogy egy szó előtt is után is legyen vessző. Sokkal célszerűbb lenne, ha beleépítenéd az első tagmondatba, így azt is látnád, miért sántít a második. Csupán a szórendet kellene felcserélni és azt a nemet egy semre átírni, eztán stimmelni fog ez is. - “Körbenéztem, ahogyan sejtettem, nem volt még itt senki, persze engem leszámítva. “ - mint egy sorral feljebb említettem, nem kötelező hatsoros mondatokat írni, de az egyszavasak sem tiltottak. Így konkrétan ez nem fér össze. Ne tessék félni attól a tagolástól. Továbbá az “ahogyan“ szó rövidebb alakja, bizonyos “ahogy“ (született 1984-ben, anyja neve Nyelvtan, apja neve Köznyelv, a nép által gondozott gyermek) nagyon jó szolgálatot tehet még neked, mind a mondatok helyes megfogalmazásában, mind a gördülékenyen olvasható írás megalkotásában. Ha akarod, egyszer bemutatlak neki ;) - “Készítettem magamnak egy szendvicset, megreggeliztem, és még csak ekkor kezdtek hangok kiszűrődni a nagyhálószoba irányából.“ - mint fentebb említettem(vagy csak céloztam rá), a pont csodákra képes. Sokkal jobban kifejthetted volna ezt, mintsem bepasszírozni egyetlen mondatba. További instrukciókért tessék hozzám fordulni. - “Anyuék felébredtek, vontam le a következtetést, és beöntöttem a tányéromat a mosogatóba egy nagy halom evőeszköz mellé.“ - az első vessző helyett nyugodtan rakhatsz gondolatjelet, vagy magát a gondolatot dőlt betűkkel írva, mindenféle írásjel nélkül is megoldhatod. Már megint az a fránya “és“. Nagyon nem vagyok kibékülve, ha egy szövegben ennyiszer találkozom vele. Mivel a legtöbb mondatodban arra utal, hogy a másodszor leírt cselekmény később következik be, ezért nyugodtan helyettesítheted a majd, aztán(leánykori nevén azután) és az ezután(leánykori nevén eztán) szavakkal. Bár ahogy elnézem, ide inkább a majd illik. - “A lépcső nyikorgott, és anyu lépett a konyhába, hálóingben, a szemét törölgetve.“ - Isten ments, hogy leírjam mégegyszer ugyanazt. Annyi legyen elég, hogy tagolj, továbbá felejtsd el azokat a határozói igeneveket. - “köszöntöttem, és éppen az új csizmámat próbáltam felerőltetni a lábamra“ - már megint az és. Távoltartási végzést kérek rá. Köszönöm. Mivel a két cselekmény egyidőben történik, javaslom ilyen helyzetekre a közben és miközben szavak használatát. - “ejtette ki a nevemet anyu fáradtan, és az asztal mellett ülve, egyszerűen belebámult a semmibe. “ - jah, igen, az eközben szó is megfelel(előtte pedig egy költői s), különösképpen, ha az először leírt cselekmény a hosszabb, tartósabb, s a másodszor említett rövid idő alatt, az első közben zajlik. (Tudom, hogy a történetből ennek pont az ellenkezője történik, de ebből a mondatból következtetve ez még nem derül ki). Határozói igeneveket tessék elhagyni. folyt. köv. picit később (vagy holnap) | |
Bogger2001 (88589) 14.12.05 19:22:22 | ||
|
*Nagyon egyedi az alapötlet, és én sem tudtam volna jobban kezdeni ezt, illetőleg kifejteni a cselekményt.
Én meg ponthogy elhagyom a vesszőket. Nah, jól nézünk ki. | |
Bogger2001 (88589) 14.12.05 19:33:02 | ||
|
*hogy egy szó előtt és után is legyen vessző
*Tudom, hogy a történetben ennek pont az ellenkezője történik Azt hiszem, elmehetek melegebb éghajlatra. Kritikát próbálok megfogalmazni, és még ebben is hibázok. Na szép. Amúgy, még van mit mondanom, de mennem kell, meg nem akarom telerizsázni a topikot, úgyhogy alszok rá egyet és átgondolom mit fogok még írni kritikának. Ui.: Bocsi, ha megbántottalak vagy valami, nem ez volt a célom. Csupán felhívni a figyelmedet a hibákra és segíteni abban, hogy jobb legyél. | |
Victory (24965) 14.12.14 19:45:54 | ||
|
Sziasztok!
Nem tudom ki emlékszik Waya - egy elfeledett lény c. történetemre (inkább a régebbi játékosok ismerhetik). Azt szeretném kérdezni Tőletek, hogy ki olvasná szívesen kicsit bővebb formában, több szereplővel? Amolyan “folytatás“ lenne az eddigi történetnek. Ha valaki nem ismerné, akkor: itt megtalálja:) | |
Galabonciás (46479) 14.12.30 20:10:39 | ||
|
Sziasztok!
Készítettem egy videót szeretnék róla véleményt kérni. :) A videóért katt az indexképre. C: | |
Galabonciás (46479) 14.12.30 20:12:27 | ||
|
Sziasztok!
Készítettem egy videót szeretnék róla véleményt kérni. :) A videóért katt az indexképre. C: | |
Deamond (50961) 15.04.04 13:33:56 | ||
|
Hyhy. Nos nem igazán jártam ere felé. o.o“ Ami miatt pedig jöttem az az, hogy kritikát/segítséget szeretnék kéri.:“D Egyik barátnőmmel ma hajnalban lebeszéltük, hogy csinálunk magunk között kis verseny írást, úgy hogy mind ketten mondunk a másiknak hat-hat szót, amiknek benne kell lenniük a sztoriban.Az én szavaim: 1. sz*x 2. Bár 3. Zsiráf 4. Rocker 5. Google 6. Fingópárna. Az első szó kicsit necces, szóval kicsillagoztam.:“D XD Na a kikötés annyi volt, hogy 5 fejezetesnek kell lennie és yaoi írásnak. Aki nem tudná mi az az ne is akarja tudni. Nem rajongok a stílusért.:“d Na de bajban vagyok, mert 2 éve nem írtam és nem tudom, hogy jó lesz-e ahogy így bele kezdtem, szóval mutatom, aztán ti eldöntitek, hogy jó úton járok, vagy vissza fejődtem. XDD
Rockerek éjszakája. ~Előszó~ Mindenki ismeri az érzést, mikor tizenhét évesen naphosszakat nyomja az iskolapadot és a legszórakoztatóbb, ami történhet az egyforma napok összefolyó masszájában, hogy valaki éppen vicces kedvében érzi magát, és a legszigorúbb tanárt szívatja meg egy fingópárnával. Nos, igen… sajnos nem ezek a legmegnyerőbb élmények egy tizenéves fiú számára, mint amilyen én is vagyok, nagyon nem, de minden sötét alagút végén ott pislákol a reményt adó fény. Így van ez a sulival is. Négy napos szenvedés után mindig eljön a felszabadulást hozó péntek, amit én személy szerint legjobban szeretek, hiszen ugyan végig kell szenvedni egy fél napot, de aztán utána jöhet a féke veszthetetlen bulizás este. Sokan nem értik a nézőpontomat, mindenki szent meggyőződése, hogy a szombat a legjobb nap, mert akkor még suli sincs. Igen, ez nagyon is igaz, de gondolkodjunk logikusan. Mi jó van abban, ha az a nap nem rejt magában semmi kihívást? Szombaton sose érezzük azt az összetéveszthetetlen megkönnyebbülést reggel –már aki felkel olyankor-, hogy „Végre az utolsó nap, már csak pár óra és szabad vagyok!” . Ahogyan azt se, mikor véget ér az utolsó óra és elönt a „Te úristen, hát ezzel is meg vagyok, kezdődhet a szórakozás!” érzés - na kapizsgáljátok már?- Össze foglalva a péntek az, mikor a szenvedés és a szabadság egybevegyül, ekkor érezni leginkább a kontrasztot a kettő között, és ekkor érezheted igazán, hogy újra élsz. | |
Deamond (50961) 15.04.04 13:35:50 | ||
|
1.fejezet
Önkínzás magas fokon Péntek késő délután volt. Másfél órája értem haza az iskolából, és mint minden normális kamasz srác, én is, amint szépen elrendeztem a dolgaimat – avagy lehámoztam lábamról bakancsom, és a helyére rugdostam, a kabátomat leszórtam az első kabáttartónak is elnézhető helyre, majd a szobámba vágtatva a tőlem legmesszebbi sarokba csesztem be a táskámat. – levágtam magam az íróasztalomhoz tartozó kerekes székembe, persze csak miután az ágyamra szórtam az eddig széken tartott cuccaimat, attól függetlenül, hogy tiszták, vagy éppen koszosak voltak. Sejtettem, hogy nemsokára majd hallhatom anyámat, mikor ordítja: „Christian, azonnal csinálj valamit a cipőddel és a kabátoddal”. Viszont most ezzel a gondolattal nem törődve, gépem elé görnyedve léptem be az összes olyan közösségi oldalamra, ami kicsit is érdekelt. Nem volt túl sok, csak az alapvetőbbekre vettettem pár pillantást, vagyis vetettem volna, mikor a google kidobott egy koncert reklámot. Valami kicsit népszerűbb rock zenekart hirdetett, akikről úgy tűnt a környékünket is megtisztelik jelenlétükkel ma este. Ugyan nem ismertem őket, de köztudottan odáig vagyok a rock műfajért, tehát nem szórakoztam sokáig körbetelefonáltam az összes haverom, akiket kicsit is érdekelhetett a dolog, végül ketten bólintottak rá, aminek őszintén örültem, mivel ugyan voltak haverjaim bőven, de nem mindegyik tűrte meg a másik jelenlétét, így kicsit nehezebb volt mindenki dolga nagyobb össze jöveteleken. A két vállalkozó szellemű lélek ezúttal Timoty volt, az az Tim, a másik pedig Eric. Ugyan puszipajtások nem voltak éppenséggel, de mindketten bírták a másikat, így legalább ez miatt nem kellett aggódnom. A buli helyszíne nem volt túl messze, de buszra kellett szállni, mivel mindhárman voltunk olyan szerencsétlenek, hogy a jogsink meg volt, még kocsink semmi. Szóval kicsit necces lesz az oda jutás, szóval neki is állok készülődni. Mellesleg igazából megtehettük volna azt, hogy elkérjük az ősöktől, de gondolom, ahogy az én apám, úgy az ő apjuk is második szerelmének tartja a kocsiját, vagyis szent és sérthetetlen a jármű a 17 éves kölyök pedig még csak rá se nézhet. Valahol meg tudom érteni, mivel az első vizsgámon is árokba hajtottam, de eskü nem az én hibám volt… na jó talán kicsit az enyém, de ki ne kapná fel a fejét egy Linkin Park koncertet hirdető táblára? Lényeg a lényeg, miután másodszorra megkaptam a jogsim, addigra apámnál teljesen leírtam magam. Igazából mindegy is, mert már spórolok egy saját kocsira, és ha ilyen tempóban haladok negyven éves koromra meg is lesz. Idő közben elkezdtem feltúrni a szobámat valami felvehető ruha után kutatva. Sorra dobáltam félre a szerintem egyáltalán nem megfelelő darabokat. Miután nem jártam szerencsével, lemásztam a mosókonyháig és rá lestem a szárítóra, de bárcsak ne tettem volna. A szárítón ott pihent a sok színes cucc között a fekete fehér kockás ingem, ami már kicsit se volta fekete fehér. Sokkal inkább rózsaszín és fekete. Anya sose volt túl jó a mosásban és ezt most is bizonyította. Lily húgom rózsaszín pizsamáját képes volt össze mosni a többi ruhával. Enyhe idegbaj kerülgetett, szóval a helyiség közepén állva lehunyt szemekkel emeltem plafon felé az arcom, miközben két hideg kezemet a halántékomon lüktető érre szorítottam. Mikor kissé lenyugodtam ismét felfelé pislogtam. Ezúttal Lily pizsamájának elején lévő zsiráf nézett velem farkasszemet és vigyorgott egyenesen a képembe. Eskü az az átokverte kisdög biztos fantasztikusan mulatott rajtam, egyszerűen láttam a szemén. Mielőtt még komolyan ott ért volna az őrület, inkább kivonultam a mosókonyhából és visszacsoszogtam a szobámba nulla életkedvvel. Amint az ágyamhoz értem szépen eldőlve az ágyneműbe fejeltem, de aztán amilyen lendülettel fejeltem bele, olyan erővel ugrottam is talpra. Az ágyon az egyik kitudja, hogy hány hetes zoknim pihent, ami csodálatos szagot árasztott. Gerincemtől kezdődő borzongás futott végig egész testemen és még prüszköltem is egyet, mint valami ló. Tanulság: Sose fejelj bele csak úgy az ágyadba, mert te cseszel rá. Mivel nem voltam annyira bátor, hogy ismét a közelébe menjek, úgy döntöttem a szoba másik sarkába kezdek ismét ruha után kutatni, ami végül eredményt is hozott. Találtam egy eléggé szakadtas fazonú fekete trikószerűséget, ami jól jön, mivel a buli egy bárban lesz, vagyis majd meg lehet fulladni az ott lévő tömegtől, így legalább nem fogok megsülni, vagyis nem azonnal. Visszatérve az előbb említett ruhadarabra, nem volt rajta semmi különös, egyszerű volt, de ütős. Ez elején a LP egyik számának címe díszelgett, még a hátulján maga a már jól ismer logó. | |
Deamond (50961) 15.04.04 13:36:23 | ||
|
*Azt hiszem nem nagyon tudtam volna tagadni, hogy a Linkin Park a kedvenc bandám, igaz egyáltalán még csak eszembe se jutott soha, hogy esetleg valaha is letagadjam. Jó szövegek, jó hangok, jó összhatás, ezen nem lehetett mit szépíteni, aki nem szerette az vagy süket volt, vagy valami plázában vergődő kis kefefejű nyominger, akik köztudottan a mixeken meg a mit tudom én miken élnek.
Egyenlőre ennyire jutottam.:“D | |
Kaze-chan (88942) 15.04.09 00:02:20 | ||
|
Kedves Olvasók, Írók:
Nos, ha jól sejtem, ezt nem ide kéne írnom, mégis ez és a másik téma az a hely, ami szerintem a legmegfelelőbb ehhez a felvetéshez. Igyekszem keveset offolni. *Off be Szóval, mint tudjátok, van egy kis oldalam, amire mindenfélét gyűjtök (versenyeket, website-okat) és most ezeknek szeretném bővíteni a körét a különböző írások ajánlóival, esetleg egy - két kiragadott történetfoszlánnyal. Mit szólnátok hozzá? Akit érdekel írjon rám, akár egyből küldheti is a szöveget. :) Off ki* | |
Pale_Angel (92118) 15.06.23 22:50:46 | ||
|
Sziasztok! Elkezdtem egy történetet irni és arra lennék kiváncsi, hogy mennyire érdekelne titeket.... A cime: Megláncolt Bizalom
Tulajdonképpen egy farkasról szól, aki elmeséli az életét.... Kb. olyan lenne az egész mint pl. a Fekete Szépség. Akit érdekelne az léci jelezzen! Egy nőstény farkas, amely olyan vad, hogy senki emberfia nem képes megszeliditeni. Rengetegen próbálkoztak már a bestia kezes báránnyá változtatására: állatkerti gondozók, profi vadállat szeliditők.... de mind elbuktak. Ian Fritzhez is eljut a farkas hire és elhatározza, hogy megpróbálkozik a lehetetlennel és elnyeri a vadállat bizalmát. Vajon neki sikerülni fog az, ami éveken át másoknak nem? | |
WenTam (58146) 15.07.02 09:19:30 | ||
|
Sziasztok! Először is visszajöttem. Egy másik neveldén írtam egy történetet és gondoltam, bemásolom ide. Kritikákat szívesen fogadok.
Bevezető Történetünk egy világtól messze elkülönült városban játszódik. Ez egy óriási település, ám a lakott része nem valami nagy. A terület nagyját egy hatalmas labirintus foglalja el, már több száz éve. A hatalmas falak közt három rejtélyes lény él, akiket a helyiek istennek tekintenek, hozzájuk imádkoznak, ha valami gondjuk vagy kívánsguk van. Ha teljesül a kérésük, természetesen nem hagyhatják hálátlanul a segítséget. Évente egyszer áldozatokat mutatnak be, három tizenkét éves lányt, akiket névhúzással kiválasztanak, majd mindenféle fegyver, élelem vagy víz nélkül beküldik őket az ódon falak közé. Az útvesztő bejárata csupán egy napig van nyitva, úgyhogy nagy búcsúzkodásokra nincs lehetőség. A kijárat elméletileg mindig nyitva áll, már, ha van | |
WenTam (58146) 15.07.02 09:30:40 | ||
|
Valamiért nem engedi berakni a fejezetet. :/ | |
Kaze-chan (88942) 15.07.02 10:14:43 | ||
|
Pale_Angel:
Szerintem kezd el, engem mindenféle írás érdekel. WenTam: Sehogy sem tudod feltenni? :( Felcsigáztál evvel a fél-bevezetővel is. |