 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| thestral27 (21282) 12.06.08 21:46:33 | ||
|
Ki tért vissza?!*-* Úristen..XD mennyit kell nekem visszaolvasnom, előre félek..:“) éjfélig végzek, remélem..XDD Na de amúgy,... amíg nem volt netem(hosszúú sztori.XD), addig is Sötét Szövetséget írtam(meg Psych-et néztem, és végignéztem a 2.évadot is.xD), szóval nagy SS áradatra számítsatok..:“) berakom, utána meg elkezdek lelkesen visszaolvasni..........:“)))))
De amúgy.. ugye hiányoztam nektek??._. | |
| thestral27 (21282) 12.06.08 21:48:39 | ||
|
- Végeztünk már?! – lihegtem, miközben a térdemre támaszkodtam. Az izzadságtól a homlokomra tapadt a kék hajam. - Ennyitől elfáradtál? – nevetett fel Max harsányan. Erre én mérgesen egy faágat dobtam felé, de kitért előle. – Jó próbálkozás, de nem a legjobb. Várj, mielőtt folytatnánk ezt. Kérdés: hova megyek? - Az idegeimre. – válaszoltam komoran. – Hazamegyek. – jelentettem ki. - Dehogy mész. – mondta, és már mellettem is termett. – Figyelj. Nem azért vállaltam az edzésedet, hogy feladd! Küzdj! – mondta. Sóhajtottam egy nagyot, és kiegyenesedtem. Levetettem magamról a felsőmet. – Hát, van még mit dolgoznod ezen a testeden. – tette a megjegyzést rám. Lenéztem a hasamra. Szerintem igazán jól kidolgozott, mivel tökéletesen látszódnak azok a bizonyos „kockák”, illetve semmi súlyfelesleget nem találok. Erős vagyok. - Te most kritizálni kezdted a testem?! – horkantam fel, mert nem tudom felfogni, hogy ezen mi nem jó. - Még szép. – biccentett mosolyogva. Erre bedühödve nekimentem, és kiszedtem a lábát alóla, majd egy gyors mozdulattal megragadtam az egyik kezét, és hátrafeszítettem, amennyire csak tudtam, anélkül, hogy ne tennék a fiúban kárt. Már kezdtem élvezni, hogy legyőztem, amikor az egy röpke másodperc alatt kiszabadult a fogásomból, és a földre terített. - Egész jó mutatvány volt. De nem a legjobb. – mondta önelégülten. - Engedj el! Nehéz vagy! – próbáltam ledobni magamról, de nem akart sikerülni. Végül elengedett. - Mehetsz. Szép volt az előbbi mozdulatsorod. Legközelebb a szabadulást gyakoroljuk. Holnapután reggel várlak. Mondjuk, őőő… legyen reggel tíz. – kacsint, és már farkas alakot is ölt. Fehér bundája elég feltűnő. Nagy pofájával biccent egyet, és már el is tűnik. Felkaptam a cuccomat a földről, a felsőmet a nyakamba dobtam, és elindultam haza. Halkan fütyörésztem, és persze, az összes sétáló ember megbámult. Nem tudom, hogy a hajam miatt, vagy a félmeztelen testem miatt, vagy amiatt, hogy fütyörészek. Ahogy felértem a lakásba, becsaptam magam után az ajtót, majd levágódtam a nappaliba, és nyomkodni kezdtem a csatornákat. Végül nem találtam semmi értelmeset, ezért beraktam magamnak valamilyen agyzsibbasztó filmet. Ahogy vége lett, már lehetett olyan este hét- nyolc, de Justin még sehol, pedig már kint is megy lefele a nap az égen. Előhorgásztam a telefonom a zsebemből, és felhívtam. A konyhapulton kezdett el csöngeni a bolond mobilja, így hát kinyomtam. Ilyenkor már itthon szokott lenni. – gondoltam magamban. Felálltam, és kerestem valami ehetőt a hűtőben – hiszen, majd hazajön Justin. -. Szerencsémre tegnap rántott húst sütött magának, amiből maradt még egy csomó. Bedobtam a mikróba hármat rizzsel, és vártam, amíg átmelegszik. Addig is, egy napilapot kaptam a kezembe, és szépen elolvasgattam a rajta lévő idiótaságokat… Bankrablás, erdőtűz, daraboló gyilkos szabadlábon – hm, ez még egész érdekes is -, valami koncert reklám, és ez új étterem nyílik. Tyűha, nagy cucc. Jobban szemügyre vettem azt a koncertet. Egész jól néz ki. És csak pár dolláros a belépő, méghozzá az ár tartalmazza a korlátlan italfogyasztást, illetve dohányt is nyújtanak a vendégeknek, sőt, kajával is ellátnak. Méghozzá egy kis helyi klubban lesz, a Forever Night –ban. - Elmegyek. – jelentettem ki hangosan, és szemügyre vettem a dátumot. Holnap… majd szólok Justin –nak, ha hazatolja az előkelő seggét, hogy nem leszek itthon. A mikró pityegett, jelezve, készen van a kajám. Kivettem, és leültem a szobámban, majd a falamat bámultam. Semmi érdekes nincs rajta. Újítani kéne. Belekezdtem az evésbe, közben még mindig a szobám kinézetén gondolkoztam. *** Hol a francba lehet?! – gondolkoztam el, miközben hazafelé tartottam, mert Scott nem volt képes megjelenni, én meg beültem a Starbucks –ba, hogy elfoglaljam addig is magam. Nem értem, hogy –hogy felejthette el, pedig reggel fel is hívtam. Kaptam is az előbbi gondolatomon, és kivettem a zsebemből a telefonom. De nem Scott –ot csörgettem meg, hanem Simon –t. Ő úgyis otthon van… gondolom, legalábbis. Úgy az ötödik csöngésre fel is méltóztatta venni, és teli szájjal beleszólt: - Igen? Itt Simon Hand. – valószínűleg a végére lenyelte a falatot, ami a szájában volt, mert sikerült érthetően beszélnie. - Hali! Otthon vagy? – hülye kérdés… hol máshol lenne? - Persze. Mert? – megint begyűrhetett valamit a szájába. - Nem zavarnék, ha átmennék? – őt biztos nem. Maximum Justin –t. | |
| thestral27 (21282) 12.06.08 21:50:25 | ||
|
- Gyere. Na mi van, mégsem dúl annyira a love közted, és Scott között? – hallottam a hangjából, hogy elfojtja a röhögést.
- Kapd be! Amúgy igen, vagyis nem, vagy én nem tudom, de nem jött el. – némi csalódottság költözött a hangomba. – Szóval akkor átmehetek? – és már el is indultam a lakás felé. - Először is: köszönöm, nem vagyok meleg… - erre elnevette magát. – Másodszor: valahogy ezt éreztem, hogy nem fog elmenni. Harmadszor: igeeeen, átjöhetsz. – elnyújtotta a hangját. Most tényleg olyan volt, mint egy buzi. - Ok. Öt perc, és ott vagyok. – leraktam a telefont. Megpillantottam a nagy házat. Komótos léptekkel bementem, és megnyomtam a lift hívógombját. A fehéren felvillant, és hallottam, ahogy nagy ricsaj közepette jön lefele. Kinyílt a rács, és beléptem. Megnyomtam a hatodik emelet gombját, s a lift zörögve elindult. A bent lévő lámpa éppen csak pislákolt. Zötykölődve megérkeztem az emeletre, és megkerestem a házszámukat, majd az ajtón bekopogtattam. Simon szinte egyből nyitotta is, egy rántott hússal a kezében. - Gyere! – invitált be. Lassan beléptem, és lerúgtam magamról a magas sarkú csizmám. Simon csak forgatta a szemét, de nem szólt semmit. – Hogy –hogy átjöttél, egyébként? - Unatkoztam. Justin nincs itthon? – lehuppantam a nappalijukban egy fotelba. - Nincs. – válaszolta a fiú tömören, és ő is levetődött egy kanapéra. - Holnap itthon leszel? – kérdezősködtem. - Nem –nem. – kaján vigyor ült ki arcára. Én csak döbbenten és kérdőn meredtem rá egyszerre. – Megyek a Forever Night –ba. Valami együttes lép fel, de alig kerül pár dollárba, és ebbe benne van kaja, pia illetve a dohány. – kacsintott rám. - Komolyan?! Simon, ne csináld már, hogy inni mész! – horkantam fel, mint egy rosszalló anya. - Mert? Szabad ember, vagyis vérfarkas vagyok, azt teszek, amit akarok. – felelte színtelen hangon. Semmi gúny, semmi nem tükröződött benne. - Miért? – kérdeztem tömören. - Mit miért? - Miért vagy most ilyen? - Flegma? Laza? Mert egyszerűen Simon vagyok, aki azt tesz, amit akar, nem érdekli semmi, ahogy eddig se. – mondta a fiú. Ezen igazán megdöbbentem. - Semmi? Ezt azért tudnám cáfolni. – feleltem, és hirtelen felálltam. Mellé ültem, olyan közel, amennyire csak lehet, az arcom pár centire került az övétől. – Semmi? – éreztem a saját epres rágó illatú szájszagom, amivel egy kis kávé illata is keveredett. A fiú nagy meglepetésemre – bár láttam az arcán a fájdalmat -, odébb tolt, és utána válaszolt: - Semmi. – ezen még jobban megdöbbentem. Már azt hiszem, a fejem tetejéig vörös lehettem a méregtől. - Hát Simon, legyen. Tedd ezt, ha neked jó. – mondtam, majd felálltam, és felszegett fejjel elindultam a csizmámért. - Miért? – tette fel ugyan azt a kérdést. - Mit miért? – magamban felnevettem, mert őszintén szólva, ez eszméletlen vicces társalgás volt. - Miért Ő? – a kérdés meglepett… - Mert… mert csak. – feleltem, és felvettem a fekete csizmát. – Helló Simon! – és már mentem is volna kifelé, ha nem lett volna bezárva az ajtó. – Kiengednél? - De hát, még csak most jöttél. – vágott szomorú fejet. Megadóan sóhajtottam. - Maradok, ha nem leszel ilyen tahó. – mondtam még mindig felszegett fejjel. - Oké –oké. – ezzel már le is vettem megint a csizmát a lábamról, és visszaültem az eredeti helyemre. – Ömm… nem tudom, miről beszéljünk. – vakarta meg a fejét Simon. - Van valami kajád? Éhen halok, semmit se ettem ma. – mondtam, mire ezt igazolva megmordult a hasam. Erre Simon felpattant, és pár perc múlva visszatért egy nagy zacskó gumicukorral. - Csak ez van jelenleg. – dobta oda nekem a zacskót. - Hmmm…. Akkor most szépen eljössz velem a varázspiacra. – adtam vissza, és már ki is rángattam a fiút a bejárathoz. – Klassz lesz. Megmutatom, hogy milyen is a finom kaja. – a szemem felcsillant, és láttam, hogy halványan Simon –é is. Felhúztuk a cipőinket, és már útnak is indultunk. *** - Miért akar megölni? – kérdeztem végül, elfúló hangon. - Tudod mit? – kicsit elemelte a kést. – Alkut ajánlok. – ez már most nem tetszett, de végighallgattam. – Ha segítesz, és leszel a szövetségesem, akkor elengedlek. Ha viszont nem… akkor meg kell, hogy öljelek. – erre a kést visszahelyezte az eddigi helyére. – Tied a döntés. - Menjen a Pokolba. – suttogtam dühtől fortyogva. - Nem köszönöm, onnan jöttem. – a kénes szag, csak úgy áramlott a levegőben. – hmm… nem akarlak megölni. Mert én is csak egy szolga volnék. A szövetségesem leszel. – mondta, és hirtelen megfagyott az ereimben a vér, nem tudtam megszólalni, a tüdőmbe nem áramlott be a levegő, úgy éreztem, mint akit fojtogatnak. | |
| thestral27 (21282) 12.06.08 21:51:52 | ||
|
. A szemem marta a levegő, a karom égette a férfi fogása. A nyakamon éreztem, ahogy kidagadnak az erek, s sós veríték folyt végig a homlokomon. A lábam és a kezem hirtelen mintha nehezebb lett volna, úgy éreztem, hogy vagy három tégla nehezedik a hátamra. Egyre homályosabban láttam a világot, s egyre lassabban emeltem fel a szemem, végül elájultam.
Egy komor, ablakok nélküli szoba hideg padlóján ébredtem. Lassan kinyitottam a szemem, és próbáltam megmozdítani a kezem, de az össze volt kötve. - Héé! Hol vagyok? – kiabáltam. Valaki belépett a szobába, egy tőrrel és egy üvegcsével a kezében. Az előbbiben fekete folyadék volt. - Üdv. Én Leo vagyok. – mondta a testes férfi mély hangon. Letérdelt mellém, és a tőrrel felhasította az alkarom. Erre hangosan felordítottam. A sebből ömleni kezdett a vér. – Kuss! – rivallt rám az ember, és a sebre öntötte a löttyöt. Az úgy marta, mintha savat öntöttek volna rá. - Aúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú! – ordítottam torkom szakadtából. – Elég! ELÉG! – üvöltöttem. - Fogd be! – a férfi valami számomra ismeretlen nyelven mormogni kezdett valamit. Amikor elcsendesedett, abba maradt a vérzés. Elégedett képet vágott, majd letörölte a piros folyadékot a kezemről. A helyén egy kicsi és egy nagy „S” volt, amiket körbeszőtt egy szögesdrót. Elfogott az émelygés. Mielőtt Leo kiment volna, elvágta a kezeimet, összefogó kötelet, így előre tudtam görnyedni. Próbáltam hányni, de semmi nem jött ki a torkomon. Éppen felálltam volna, amikor megint elsötétült előttem a világ, és a padlóra rogytam… *** Luci bevitt egy sikátorba, majd egy ajtót kinyitott. Bementünk rajta, és egy nagy utcán találtuk magunkat. - Íme a Varázspiac! – végignéztem a sok össze-visszamenő emberen. – Mindent olcsón megkaphatsz. Pár varázstallér. – kacsintott rám. - De nekem nincs varázspénzem. – feleltem, és kis pír jelent meg az arcomon. - Akkor bankba megyünk! – és már megint rángatni kezdett valamerre. – Tudod, amint valakiből varázslény lesz, nyílik egy számlája. Ezt újlenyomattal tudják biztonságban tartani. Pénzed meg onnan van ezen a számlán, hogy amint idézőjelesen megszületsz, akkor kapsz egy csomó varázspénzt. Nagyon jó. És minden héten kapsz valamennyit, de ez mindig a teljesítményedtől függ. Tehát például, ha elmész edzeni, és jól is csinálod, akkor akár 20 varázs aranyat is kaphatsz! – áradozott a lány. - És nekem erről miért csak most mesélsz?! – horkantam fel. - Mert most jött szóba. – kacsintott rám, majd bevitt egy nagy épületbe. Öltönyös emberek rohangáltak ide-oda. – Khmm. – köhintett egyet Luci mire egy barna, vasalt hajú nő lépett oda hozzánk. - Jó napot, miben segíthetek? – nézett hol rám, hol Luciana –ra. - Drága barátomnak kéne segítség, Simon Hand –nek, még nagyon új neki a varázsvilág dolog, bármennyire is lassan 3 éve vérfarkas. – forgatta a szemét, én meg persze, nagyon hülyén éreztem magam emiatt. – Na mindegy, a lényeg, hogy szeretne a bankszámlájáról levenni pénzt. - Kövessenek! – indult el egy nagy széf felé. Mi megálltunk egy pultnál, és vártuk, hogy hozza a nő a pénzemet. De ehelyett egy bankkártyával tért vissza, amin egy aranyüst volt, a nevem, meg minden egyéb. Átnyújtotta nekem. – Erről a kinti automatából bármikor le tudsz venni pénzt, és itt a kódod. – adott át egy papírlapot, amire tollal ez volt írva: S448H13. Biccentettem, majd kimentünk. Benyomtam az automatába a kártyát, és beírtam a kódot, majd megjelent a számlámon lévő összeg. 786,58 arany. Úgy döntöttem, hogy elég lesz nekem 100 arany – még sok is -, így annyit vettem le. Zöld papír jött ki, amin szintén üst volt, pénzzel. - Hmm, ez aztán a szép összeg. – mondta Luciana, amikor megpillantotta. – Nekem alig volt 300 arany. – legörbítette a száját. Erre elmosolyodtam, majd zsebre vágtam a levett pénzem. - Na, merre megyünk? – kérdeztem, miközben elindultunk valamerre. - Mit szeretnél venni? – erre megvontam a vállam, mert fogalmam sincs. – Ezt a bő választ! Na jó, akkor mondom. Van egy eszméletlen jó ruhabolt, férfi –női ugyan olyan arányban van, illetve van egy remek cipőbolt is, meg őőő… fegyver diszkont, aztán varázskellékek, vérfarkas kontaktlencse… - erre elmosolyodott. - Most min vigyorogsz?! – horkantam fel. - Semmi, csak elképzeltelek rózsaszín szemmel. – bújt elő belőle a nevetés. - Hahaha, nagyon vicces… - forgattam a szemem. – Na, egyéb valami extra dolog? - Ó, van egy isteni kajálda! Illetve van angyaloknak külön bevásárló központ, meg vámpíroknak. Illetve van egy gyógyszertár, meg vérbank. – mondta. – De az első helyet én választom ki, ahova megyünk! – karon is ragadott, és már indult is valamerre. Ellenkezni se tudtam. Végül egy nagy ruhadiszkontban kötöttünk ki. | |
| thestral27 (21282) 12.06.08 21:53:00 | ||
|
- Komolyan? – néztem rá kérdőn. – Nem kell nekem ruha, nézz rám! Tiszta sexy a ruhatáram. – mutattam végig magamon.
- Hát, ráférne a frissítés. – húzta el a száját. – Jaj, gyere mááár! Tök jó dzsekik vannak! – rángatott el az egyik sorba. Vagy hatmillió ruhát fogtam már a kezembe, amikor elküldött, hogy akkor most ezeket fel kell próbálnom. - De ez nagyon sok! – nyávogtam, mert nagyon nem volt kedvem öltözködni. - Dehogy! Na, kezd ezzel, ni! – kapta ki a kezemből a ruhákat, és egy laza fehér felsőt, egy csőfarmert, meg egy fekete bőrdzsekit dobott nekem. – Hajrá! – noszogatott. Kelletlenül bementem, és felvettem, utána, meg mint egy modell, kivonultam. Így ment az összes idióta ruhánál, és végül vagy tíz összeállítást vettünk meg, ami összesen került 7, 86 aranyamba. De persze, még Luciana is körbeleselkedett. Állítólag lesz megint valami bál, amire ruhát akar nézni. - De mégis milyen? – kérdeztem, miközben a szatyraimmal ültem, és néztem, ahogy a báli ruhákat vizslatja. - Neked még nem szóltak róla? Vagy csak nem hívtak meg? – kérdezte, miközben leakasztott, egy igazán szép, padlizsán lila abronccsal ellátott ruhát. - Nem… - vakartam meg idegesen a tarkóm. - Ó, majd szerzek neked partnert. Mit szólnál, őőő… mondjuk Tessa Rupert –hez? – még mindig a lila ruhával szemezett. - Tessa? Nem tudom… olyan furcsa az a csaj. – mondtam, és felrémlett előttem a képe. Fekete, hosszú haj, már szinte fehér olyan világoskék kontaktlencse, hosszú, hegyes műkörmök, vérvörös ajkak, homokóra alak, vékony lábak, karcsú test… szép, de furcsa. - Jaj, ne csináld már! Akkor… Angela? Tudod, az a szőke angyal. Ő rá nem mondhatsz semmi rosszat, mert Ő aztán tényleg szép és jó! – na igen. A nagy szőke göndör loknis fürjeivel, és kék szemével, meg pár szeplőjével az orrán tényleg mindenkinek a szívébe lopja magát. - Hát akkor inkább ő. – de még rá is haloványan elhúztam a szám. – És te kivel mész? - Scott –tal… - pirult el. – Meghívott, ezt nem fogja elfelejteni. – bevonult egy öltözőfülkébe és onnan beszélt tovább: - Azt mondta, hogy azt az estét csak nekem szánja, és már lassan három hónapja tervezgeti! – elhallgatott. – Ó, basszus! Simon, segíts már! – kiabált rám. Odasétáltam, és félve belestem a fülkébe. – Na, csak álldogálsz és bámulsz, vagy segítesz is?! - Jó –jó, de mit? – léptem be, és visszahúztam a függönyt. - Mondjuk felrángatni rám, meg a fűzőjét is segíts befűzni! – megforgattam a szemem, de segítettem. Óvatosan felhúztam a ruhát, hátul megigazítottam, majd a fűzőt is jó feszesre meghúztam. – Köszönöm! – lélegzett fel a Luci. – Na, hogy festek? – lassan megfordult, én meg egy lépést hátraléptem. A lélegzetem is elakadt. Mintha rá lett volna öntve. Barna, göndör haja gyönyörűen omlott a vállára, kék szemét a lila nagyon kihangsúlyozta. Egyszerűen tökéletes. - Wáow. – nem tudtam mást mondani. – Ez… ez gyönyörű. Mennyi? – kerestem meg az árcédulát pofátlanul. - Majdnem 50 arany. Ennyiért nem fogom megvenni. – sóhajtott egy mélyet, és vizslatta magát a tükörben. - Nem engedhetem, hogy itt hagyjad. – akaratoskodtam, mert igenis jól állt neki. - De itt fogom, majd talán máskor. – ezzel megfordult, felém mutatva a hátát. – Fűzd, ki kérlek. – engedelmesen kibontottam, és kicsit segítettem lejjebb csúsztatni, de utána már kimentem. Végül nem vett semmilyen ruhát, és az étkezde felé tartottunk. - Figyelj, nem mehetnénk haza? Eszméletlenül fáradt vagyok. – tettettem a hullát. - De, menjünk. Majd eszek otthon. – sóhajtott, és elindultunk ki. Ugyan azon az ajtón, amin bejöttünk, most ki. Fél úton elváltunk, ő a saját háza felé, én szintén. Ahogy lassan felmentem a lakáshoz, és beléptem meglepett a látvány. Justin még mindig nem volt otthon. Nem baj, biztos elment valamelyik idióta Angyalkához, nem lesz semmi. – gondoltam, és ezzel a lendülettel, ismét kiléptem a házból, majd még az épületben farkas alakot öltöttem. Elrohantam az árnyékban vissza a kapuig, majd ott visszaváltoztam. Beléptem, és egyből a ruhaboltba indultam futólépésben. Pontosan tudtam, hogy hol van az a ruha, és mondtam, hogy nem fogom otthagyni. Megkerestem, és sikeresen meg is találtam. Felkaptam, és már a pénztár felé mentem. A nő elég érdekesen nézett rám, de hol érdekel az engem? Kifizettem, majd már mentem is haza, mert elég furcsa arcok voltak itt ilyen későn, és nincs kedvem verekedni. Szóval Luciana háza felé tartottam. Egy filcet kaptam elő a farzsebemből, és felírtam a dobozra, amiben a ruha volt, hogy LUCIANA. Leraktam a tornácra, és ismét farkas alakban hazafutottam. | |
| thestral27 (21282) 12.06.08 21:53:32 | ||
|
Már majdnem haza is értem, amikor valami vagy valaki elém ugrott a semmiből, és elállta az utam. Próbáltam jobbról –balról megkerülni, de nem engedett tovamenni.
- Ki vagy? – kérdeztem gondolatban, mert tudtam, hogy hallja. Megérzésből. - Simon Hand! Minő meglepetés! – szólalt meg. – Adaline egyik testőre volnék. Ellenőrizni jöttelek. De mint látom, még mindig magadban járkálsz. Egy nap! – a farkas vörös szemével mintha kacsintott volna, majd peckesen elfutott a fák között. Sóhajtottam, és átváltoztam emberré. Lassan felcaplattam a lépcsőn, majd bementem a lakásba… és Justin még mindig sehol. Biztos valakivel találkozik, csak elfelejtett szólni, vagy valami. – gondoltam, és hulla fáradtan ágyba dőltem. Valamikor dél felé csörögni kezdett a telefonom. Érte nyúltam, és megnéztem ki az, majd felvettem, és álmosan beleszóltam: - Mondjad, Luci. - Simon! Te idióta, beteg, fogyatékos állat! – üvöltött a telefonba Luciana. - Neked is jó reggelt. – ásítottam egy nagyot. - Hogy jutott eszedbe, hogy megvedd a ruhát?! – morgolódott még mindig a lány, de éreztem, hogy ez már mű. - Igazán nincs mit. – reagáltam unottan. - Na jó, öhm… Köszönöm! – elnyújtottan mondta. – Jaj, tényleg! Köszönöm! Imádlak Simon! Már alig várom a bált! – lelkendezett. - Tényleg… Mikor is lesz? - Most vasárnap, este hét. – felelte. – Jaj, tényleg! Reggel beszéltem neked Angela –val. Azt mondta, ezer örömmel elmegy, és hogy valamikor betér hozzád. – mondta. – Én viszont most megyek, mert őőő… dolgom van. – mondta. - Szia, üdvözlöm Scott –ot! – az idegeimnek annyi. - Honnan..?! Hagyjuk. Szia Simon! – hosszú csend a telefonba. Lerakta. Felpattantam az ágyról, és elkezdtem összerendezni magam estére. Na, legyetek boldogok, hajrá..:“) sok sikert az olvasáshoz, asszem most kellő mennyiséget kaptatok.XD én meg elkezdek visszaolvasni.oO | |
| Melissa (6505) 12.06.08 22:08:37 | ||
|
Mrs. Styles: Atyám oO Ennyit egy hét alatt nem tudok összeeszkábálni xD De szerencsém, hogy legalább gyorsan olvasok xD Úgyhogy: Nagyon jó lett :DD Folytatást kérek xD De ráér holnapig :D | |
| thestral27 (21282) 12.06.08 22:21:32 | ||
|
Mrs.Spencer: hallod, én ezt kb 2 délután alatt dobtam össze..XDDD az nem kifejezés hogy unatkoztam.XD na meg, anyám színészkedik a helyi társulatba..XD és van egy kép, amin olyan mintha repülni akarna..XDDD és megszerkesztettem rózsaszín szárnyú angyalnak..XDDD barátnőmmel haldokoltunk..:“DDD tehát, nem kifejezés, hogy az unalom kergetett..:“)))
| |
| Melissa (6505) 12.06.08 22:32:45 | ||
|
Áhh, nem feltűnő xD
Am holnap 90%, hogy nem lesz feji, meg holnap se mert sportfesztre kő mennem :/ De ha mégis összejön, akkor megismeritek Meleg Mary-t xDD | |
| thestral27 (21282) 12.06.08 22:33:36 | ||
|
Jé, máris visszaolvastam( a kirándulásonis olvastam ám..XD csak kommizni nem volt erőm telóról.XD).:D nagyon jó mindegyik sztori, és öhm-öhm-öhm.. a közös sztorihoz meg: én jönnék az írásba?:“DD mert akkor nagyon nagyon naggggyon megköszönnék pár személyleírást a családtagokról, mert nem valami prón vagyok velük képbe - nyekk..XD nagyon lefárasztott az osztálykirándulás, meg a hülye idióta paraszt tanár...-.- na meg, lehet hogy nem kellett volna az a sok energia ital, meg a rumos cola, de no problem.XDDD -..:“))) | |
| Melissa (6505) 12.06.08 22:38:50 | ||
|
Igen, te jössz :) Chuck nagyi sütit süt, Szauron perverz, Pikachu és Drakula szerzetesek, Indy bácsi kiskocsikkal játszik, Vader néni pszichopata, te beteges vagy, én órákon keresztül fürdök xD huh, asszem nagyjából ennyi xD | |
| thestral27 (21282) 12.06.08 22:40:58 | ||
|
És öhmm, Pumpi?:“DD róla is kéne information..XDD
uh am..xdd olvasom ezt a röpke személyleírást, hugom itt áll, én meg elkezdek röhögni, az meg csak néz, hogy min röhögök.XDD szegény, néha sajnálom, hogy még nem tud olvasni, mert kicsi.xDDD | |
| Melissa (6505) 12.06.08 22:48:21 | ||
|
Szegény xD Ami azt illeti, rá nem emlékszem xD Csak arra, h mi hárman plusz Shawn dobáljuk a szerzeteseket xD Ja és a zenészek közös számot írnak xD | |
| thestral27 (21282) 12.06.08 22:51:16 | ||
|
Cool..XDD Fuh, van mostmár 2 ötletem, és nem tudom, h melyiket írjam majd bele..XDD az egyik, az óriási..:“) az onnan jött, hogy most kivittem a szemetet, és kidobtam a kis fehér kukámat is( nyugodjék békében.xD ), mert konkrétan belerohadt az eper...XDDDD és ez ihletet adott, amikor megláttam..XDDDDDDD a másik meg, az nem tudom honnan jött..:“)) | |
| Melissa (6505) 12.06.08 22:58:29 | ||
|
Tudod mit? Írd az egyiket a 2 közül xDDD
Közvéleménykutatás! :D Fontos lenne, ki hogy jellemezné Sarah-t, mi az egyéni :)véleménye róla | |
(aktuális oldal: [ 389 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [386] [387] [388] [389] [390] [391] [392] [393] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
