 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)
| Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
 --És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--
 Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
| hazza (34194) 12.09.29 12:42:09 | ||
|
Rendben köszön szépen!
Igen, a helyesírásom, nem túl jó, mert felét telóról kellett írnom*.* Tehát folytatom az 1.fejezetet Eközben megérkeztek a táborlakók. A lány sóhajtva hagyta el kedves lova boxát és visszament segétkezni a házba. Már lassan minden vendég megérkezett. Az utolsó táborozó egy szőke hajú aranyos kislány volt, Katy. Elvileg ő még futószáron lovagol, ezért még nem mehet terepre. Lassan-lassan megérkezik Joe is Sarah barátja, és egyben Micro tulajdonosa is. - Sziasztok! - üdvözli Sarah a táborlakókat. - Most körbe vezetlek titeket a Chatters Farmon. Itt nálunk, 17 versenyre felkészített hátas van, kettő futószáras ló. Ezeken kívűl ott van, Wonder, Flotus, Micro, és Sweety, ők a bértartott lovaink. Ti, mint már tudjátok, fogjátok gondozni őket. Azt a lovat amilyeket kaptátok, az egy hétre a tiétek lesz! - szólt Sarah és elővett egy gyűrött papírt a zsebéből. - Ez itt, egy lista. - kezdte hadartan. - Liza-Mozilla, Polly(futószár)-Semie(póni), Wendy-Dancer, Katy(futószáf)-Pappy(póni),Bella-Darty, Stella-Whisky, Amy-Oly, Ana-Pillie, Helga-Pascar. - olvasta fel Sarah miközben, Wessy, a lovászlány hozta a lovakat.(folyt.) | |
| csacsizó (47011) 12.09.29 12:57:38 | ||
|
adus9: Látom mit akarsz kihozni, és tetszik!
Figyelj a szóismétlésekre, használj szinonimákat és a segédkezik d-vel van. Több leírást! | |
| Sztike1998 (42150) 12.09.29 13:13:13 | ||
|
Na, kaptok :P
csacsizó: Van benne néhol szóismétlés, és kellene előzmény (milyen verseny, milyen istálló.. stb.), de rengeteget fejlődtél. adus9: Szóismétlés van bőven, elég rövid lett, nem tudjuk hogy néznek ki a szereplők, a helyszín. | |
| Fanday99 (50302) 12.09.29 13:31:02 | ||
|
adus9: elég sok a szóismétlés, szerintem elkapkodod, és van benne néhány helyesírási hiba. | |
| alixsik (21610) 12.09.29 15:04:52 | ||
|
Kicsit régen tettem már be ide valamit.Remélem az a fejezet tetszeni fog.
4.fejezet Ma Lexire nagy feladat várt.A lovardában ugyanis egy kis díjugrató háziversenyt rendeztek.Már lassan egy hete,hogy megkapta élete első lovát,Vénuszt a haflingi kancát.Lexi még mindig nem hitte el.Amint a lovarda parkolójába befordult a kocsijuk Lexi kiugrott. -Akkor a versenyre jövök kicsim!-köszönt el anyukája. Vénusz boxa körül meglátta „miss tökélyt” és barátnőit. Elborzadva látta ,hogy Asleigh éppen ki akarta vezetni a boxból.Szerencsére Sophia odaért. -Állj! -Sophia miért hisz ki kell a lovakat vinni! -De ő nem lovardai ló!Add ide! Asleigh kelletlenül de odaadta vezetőszárat. -Pfff,micsoda nőszemély!-ment oda Lexi. -Én se szeretem.-mondta Sophia és elment. -Szia Drágaságom!Oké, nézzük a listát.Kobak,megvan,kesztyű,mellény,csizma,nadrág,kipipálva.A te felszerelésed is megvan.Nyami,az ebéd is.Akkor gyere kiviszlek legelészni!A délutáni versenyig még sok minden hátra van!-és jókedvűen kivezette Vénuszt.A trágyázás után bevezette a pacit.Megbeszélt még egy órát Sophiaval ebéd előtt. -Hűű,de sáros vagy kicsim!- nevetett Alexa-Időbe telik mire készen leszek. Vénusz nyihogot,mintha azt mondaná:te engedtél ki!Fél óra kitartó csutakolás után a kanca úgy ragyogott a napfényben mint az olvadt arany. -Meleged van mi?Gyere lemoslak!-mondta és a slaghoz vezette a lovat. Vénusznak jólesett a hűvös víz.Lexi elegánsan befonta a sörényet,beolajozta a patáit,és kifényesítette a szőrét egy ronggyal.Miután felnyergelte elindult a lovarda felé. -Sziasztok!Szép munkát végeztél Lexikém!- köszöntötte őket Sophia. -Csak egy kicsi edzésre gondoltam.Lovardai alakzatokat lovagolj,kígyóvonal,körök és így tovább. -Oksi! Lexi elindította Vénuszt ügetésbe.Megcsinálta a kért alakzatokat. -Mára elég!-mondta Sophia-Sok sikert a versenyhez! -Köszi! Miután Lexi leszerszámozta a kancát hozta az ebédét és a versenyzők listáját és leült Vénusz boxában. Díjugrató verseny versenyzői: 1. Alexa Scott és Vénusz 2.Victoria Dale és Opál 3.Hannah Grond és Bárány 4.Alice Grond és Picúr 5.Asleigh Simson és Pillangó 6.Sara White és Dollar -Mi vagyunk a legjobbak!Te is tudod én is tudom!Na megyek átöltözni picim!Már csak 1 óra van a versenyig!Ojjé! Alexa beszaladt a nyergesbe átöltözni.Gyorsan felkapta Vénusz szerszámait és már ment is nyergelni. A haflingi nagyon elegánsan mutatott.A fedett lovardánál kellett gyülekezni.Lexi odavezette a lovát,és átvette a rajtszámát.Az 1-est kapta.Messziről hallotta,ahogyan Sophia elmondja a köszöntőt. -Mindenkit köszöntök az első Házi díjugrató versenyünkön!A lovasok akiket látni fognak mind egytől-egyig a rajtengedély előtt áll.Fogadják sok szeretettel az első versenyzőt,Alexa Scottot Vénusz nyergében! Lexi fellendült a nyeregbe,és belovagolt a pályára.Udvariasan köszöntötte a bírókat.A pálya 6 akadályból állt.Vénusz hibátlanul,az alapidőn belül teljesített.A többieknél mind volt verőhiba vagy túllépték az időt. -És következzen az eredményhirdetés!3.Victoria Dale és Opál!2.Asleigh Simson és Pillangó!1.Alexa Scott és Vénusz! Az eredményhirdetés után Ashleigh és Sara oda mentek Alexához. -Pfff,ilyen gebét.-mondta Ashleigh gúnyosan. -Neked még az sincs!-vágott vissza Lexi. -Még nincs!-mondta sértődötten Ashleigh és elmentek. Vic sétált oda.Lexi látta az arcán,hogy mérhetetlenül boldog. -Gratulálok Lexi!!-mondta és kedvesen megsimogatta Vénusz selymes orrát. -Köszi!Te sem voltál semmi!De most gyere vezessük be ezt a bajnokot!-nevetett. Miután végeztek elindultak haza.Lexi azon gondolkozott,mi jöhet még. | |
| Sztike1998 (42150) 12.09.29 15:54:25 | ||
|
Készültem nektek egy kis meglepetéssel, mivel annyian hiányoltátok :)
Aki nem ismeri a történetet, vagy szeretné elolvasni az előző fejezeteket: Részlet és 1. fejezet, még más borítóval 2. fejezet És ez: :) 
3. fejezet - Baki Másnap korán reggel a legelő kerítésének támaszkodva figyeltem az ébredező lovakat. Ilyenkor szerettem kint lenni, hiszen még senki sincs a közelben, minden olyan nyugodt. Ám hirtelen két kéz ragadta meg a vállam, és visított a fülembe: - Jó reggelt! Indulhatunk? Hatalmasat sikítva fordultam meg, majd mosolyogva csóváltam meg a fejem. Két barátnőm nevetve állt előttem, kezükben saját hátasaik felszerelései. Egyszerre indultunk a hatalmas, zöld-fehér istálló felé, mely oldalát már megvilágította a korai napfény. Az épület öreg faajtaját kinyitva éles nyerítés hasított a fülembe. Sárga musztáng kancám tombolva örült a reggelnek, a napfénynek, nekem, meg úgy általában mindennek. Megsimítottam kis fejét, okos szemeibe néztem, s magamba szívtam imádott illatát. Kis hadakozás útján kinyitottam a bokszajtót, majd felszerszámoztam, és az udvar felé vezettem. Kiérve hatalmasat horkantott, ugrott egyet jobbra, majd ballra, aztán megállt. Ő így örült és üdvözölte a világot. Mögöttünk kilépett Silverflash, hátán Johannával, mögöttük pedig Black és Megan ügettek. Példájukat követve én is felpattantam Nassaura, majd a pálya felé vettük az irányt. Lépésben köröztünk, később felállítottunk pár könnyebb akadályt, végül csak ügettünk. Másfél óra után hulla fáradtan rogytam le a kerítésre. A karámba éppen akkor érkezett meg a két új lány. A szőke egy sárga telivéren, barátnője pedig egy palomino andalúzon ügetett be a kapun, mögöttük pedig Mr. Kenward lépkedett. Összehúzott szemmel figyeltem az eseményeket. Az edző szavaiból véve a barna hajú Jessie, a másik pedig Alice. Az előbbi lova Lantern, az utóbbié pedig Fluke. Alice láthatóan nem tudott bánni lovával, hiszen az öt kör lépés után is idegesen dobálta fejét. Fluke lovasa viszont szemmel láthatóan teljes összhangban állt a sajátjával, fokozatosan gyorsítottak a tempón, a hátas pedig minden utasításra tökéletesen reagált. Fél óra után megjelent az új fiú, nyeregben. Mr. Kenward rögtön meg is szólította, egy megtudhattam az ő nevét, valamint a patásét is. - Benjamin, éppen jókor. Gyere be, és sétálj pár kört, de vigyázz, hogy Jove ne menjen Lantern közelébe. - adta ki az utasítást, majd hirtelen felém fordult - Te pedig menj, és hozd ki Nassaut, meg szólj Megannek és Johannának is. Tudom hogy nem rég vittétek vissza őket, de nem baj. Megértően bólintottam, és elmentem. Negyed óra múlva már hatan köröztünk. Edzőnk felállított két alacsony akadályt, melyet először Megan ugrott, majd Johanna, Benjamin, Jessie, én és végül Alice. Az első három tökéletesen teljesített, ám addig nekünk oldalt kellett állnunk. Nassau nem éppen élvezte, hogy két új között kell várakoznia, de tőle szokatlanul elég nyugodt volt. Fluke következett, lassan, de biztosan haladt végig. Ekkor megindultunk mi, de Lantern belecsípett a kancám farába, aminek következtében az őrült tempóban rohant végig, majd felágaskodott. Kis híján lezuhantam róla. Ekkor megindult Lantern, lovasa pedig teljesen elvesztette felette uralmát. A telivér teljesen magánkívül galoppozott, egyenesen Nassau irányába… | |
| zsofi26horses (50515) 12.09.29 17:18:52 | ||
|
Hoztam egy új történetet :) Itt elolvashatjátok a 2. fejezetet:
www.equestrian-stories.webnode.hu http://www.kephost.com/images4/2012/9/29/a1_2012_9_29_jffepvcnvf.jpg I. fejezet Anyuval és apuval éltem Montana államban, a hegyekben. Volt itt egy lovas farmunk, ahol anyu természetes módszerekkel képezte az elrontott lovakat. Az itteni lovak szinte mindegyike lelkileg sérült, azaz rosszul volt lovagolva, anyu pedig természetes módszerekkel megtanítja őket újra bízni az emberekben. Kis programunk viszonylag sikeres, sokan keresik fel Anyut, hogy bajok vannak a lova viselkedésével. Igen, Bridget is egy ilyen elrontott ló, sőt, nem csak a viselkedése rossz, hanem az állapota is eléggé. Köhög egy kicsit, és sovány. Az ember, aki őt megvette a régi gazdájától és ide hozatta, azt állítja róla, hogy Secretariát valami féle unokája. Lehet, hogy igaz, de lehet, hogy nem. Secretariát legendás versenyló volt, Triple Croun-t nyert, minden lovat messze maga mögé utasítva. Az eredete végül is nem nagyon könnyíti meg a munkánkat, a lovacska, ugyanis még betörve sincs, pedig már két éves, az angol telivéreket pedig hamarabb szokták betörni a csontozatuk gyors növekedése miatt. Apu is lovagol, de az ő feladata inkább a lovak ellátása, takarmányozása, mozgatása. Anyué a kiképzési rész. Vannak még néhányan, akik segítenek a farmon, ilyen például David, Fred és George. Az ő feladatuk a takarmányozás, boxok takarítása. A lovarda mellett van egy nagy legelő, ahol a lovak kifutkoshatják magukat, meg az istálló, ahol a kis betegek lábadoznak. A boxok nálunk sokkal nagyobbak, ha a lovak dühöngenek, vagy félnek, ne feltétlenül a falat rúgják. A falak is puhább fával vannak bevonva, így nem lehet olyan nagy a sérülés. Egyszerre maximálisan három elrontott lovat trenírozunk. Minden ló, amelyik a miénk, rideg tartásban van, azaz naphosszat a legelőn vannak, de van egy nyitott istálló, ha fáznának, vagy esne az eső, behúzódhassanak oda. Van egy kis lovagló pálya, homokkal beszórva, meg néhány kopott akadály. Ezt a helyet hegyek veszik körül, néha nehéz ide elhozni a lovakat. Rögtön a lószállító miatt is lesznek rajtuk sérülések, ezért sokszor az ápolgatásuk is a mi feladatunk. ***** Elsavanyodott arccal álltam a sárga kanca előtt, aki két napot töltött nálunk. Olyan volt, mint egy beteg, segítségre szoruló kisgyermek, akit a szülei magára hagytak. Ha a lovak tudnának sírni, ez a kis kanca bizonyára minden éjszaka sírdogálva aludt volna el. Hiszen ő folyamatos félelemben élt. Nem bízott meg senkiben és semmiben, minden tárgy vagy élőlény felé gyanakodott. Fél az embertől, ugyanis eddig minden ember, akivel találkozott, bántotta. Ahogy néztem a kétségbe esetten magát falnak vető állatot, könnyek szöktek a szemembe, de mégis elmosolyodtam. Hiszen ő még csak két éves, most kezdődik majd el az igazi élete. Amikor majd nem kell félnie attól, hogy jön valaki, kirángatja a boxból és fájdalmat okoz neki. Leültem a box elé, de a sárga kanca még mindig a falnak vetve magát szabadulni próbált, mert meg volt győződve arról, hogy bántani fogom. Végül felálltam és elmentem. Lépteim ritmusosnak hallatszottak a csendben. Mögöttem még éreztem a ló tekintetét, de nem mertem visszafordulni, hiszen rettegtem attól, hogy a ló megint megijedne tőlem és a falat rúgná. Reggel fél hét lehetett már akkor, szombat. Eldöntöttem, hogy még ma megtanulok suliba. Nem messze tőlünk van egy kisváros, ahol van egy gimnázium, ott tanulok. Ahogy mentem végig a poros úton a házunk felé, David szembe jött velem. Cowboy sapkáját szemébe húzta, és csak egy „jó reggelt az örökös kisasszonynak” –ot mormogott. A tizenhat éves fiú minden reggel így köszönt nekem. Az „örökös”. Engem nem csak ő, hanem minden apu vagy anyu barátja így hív. Én vagyok az, aki reménység szerit örökölni fogja a farmot. Egyke vagyok, nincsenek testvéreim. A lovakra, minden állatra testvéremként tekintek. Tizennégy éve itt élek ezen a farmon. Nem is nagyon vágyakozok innen sehova, hisz Anya megmondta, hogy ne is akarjak, mert nagyon jó életünk van itt, olyan, amilyenről sokan álmodnak, ahogyan pedig körülnéztem, el is hittem neki. A szobámban bezárkózva szenvedtem a matek feladatok fölött. Úgy éreztem, mintha még egy kicsit meg is izzadtam volna. Mikor felnéztem az órámra, tizenkettőt mutatott. Nem is csodálkoztam, hogy gyomrom fájdalmasan korgott. Kicsaptam az ajtót, majd megláttam Anyu ijedt tekintetét. - Ne csapkodd az ajtót – ráncolta a szemöldökét. Nyitottam volna a számat, hogy mondjak valami jó okot rá, de végül csendben maradtam. Apu már be is fejezte az ebédet, csak annyit láttam, hogy csukódik az ajtó. Leültem a megterített asztal mellé, megettem mindent. Mikor befejeztem, láttam, ahogy Anyu mosogatja az edényeket. - Mikor fogod elkezdeni a munkát Bridgettel? – kérdeztem, de hangom fokozatosan elhalkult, hiszen tudtam a választ. - Nincs olyan állapotban, hogy dolgozzak vele. Gyenge még. Túl gyenge. | |
| zsofi26horses (50515) 12.09.29 17:19:32 | ||
|
Bocsánat a kép miatt...
Akkor itt van:  | |
| Póniló15 (15108) 12.09.29 17:23:02 | ||
|
Höhö, rólam írsz történetet? xD
Az én nevem is Bridget :3 Vagyis Brigi, csak angolul Bridget, de csomóan így hívnak... | |
| zsofi26horses (50515) 12.09.29 17:27:51 | ||
|
bocsi :P csak ahogyan gondolkodtam h mi legyen a ló neve ez jutott eszembe :D | |
| Póniló15 (15108) 12.09.29 17:28:12 | ||
|
Szép név, én szeretem xD | |
| Sztike1998 (42150) 12.09.29 18:25:41 | ||
|
zsofi26horses: Szerintem rengeteget fejlődtél. Bár van benne szóismétlés rendesen, de más hibát nem nagyon találok.
Én meg most veszem észre, hogy az enyém milyen rövid lett ._. Pedig Wordben hosszabbnak tűnt. | |
| csacsizó (47011) 12.09.29 22:51:05 | ||
|
alixsik: tetszik, de kicsit gyors. Szóismétlések és hiányoznak a leírások.
zsofi26horses: remek! nagyon jó! sztike1998: hát a word tényleg csalósXD Rövidellem, de ezenkívül nagyon tetszik! Ezek szerint van már ihleted? | |
| csacsizó (47011) 12.09.29 22:54:28 | ||
|
Vihar előtti csend Rob ilyenkor hálát adott a sorsnak. Szerette az életet, főleg az ilyen pillanatokban. Fortuna előtte csavargott, míg gazdája lassan lépdelt a kaviccsal felhintett ösvényen az árnyas fák alatt. Egy cseppnyi erdő London szívében. A kora délutáni órákban csak néhány futóval, gyerekekkel és pár járókelővel találkoztak, lovassal egy se. Maga Rob is vett egy-két órát Green Home-ban, így néha kilovagolt Rosie-val péntekenként. Szerette a nyugalmat, ami elragadta, a madarak csicsergését, a napsugarak játékát a lombok között. Ma is átadta magát a természetnek. Behunyt szemmel haladt tovább. Pár perc múlva csaknem átesett a kutyában, aki már jócskán a térdéig ért. -Fortuna! Mit csinálsz?- rivallt rá. Az ilyen pillanatokban átkozta a hosszú és kacifántos neveket. De az aranyszőke eleven szukára ráillett a neve, a szerencse hozta és kísérte gazdáit is. Fortuna hegyezte füleit, már amennyire tudta, mereven nézett az erdő egy pontjára, ahol egy kis ösvény nyílt a füves részre. Rob is arra figyelt, s hamarosan meghallotta a paták zaját. Ütemesen dobbantak, egy ponton elhallgattak, hogy egy hangosabb puffanással újra felvegyék a ritmust. Pillanatokkal később megjelent a ló és lovasa is. A férfi gyönyörködve nézte kislányát, amint lépésre váltott a kócos szürke kislóval. Illetve már nem is kislány, ősszel tölti a tizennégyet. Fortuna boldog farkcsóválással köszöntötte gazdáját, amikor leszállt a nyeregből. Jasper és az eb kölcsönösen tudomást sem vett a másikról. -Szia apa!-tűrt el néhány kósza tincset Rosie.- Nem is tudtam, hogy itt lesztek. -Mi se-válaszolt az őszülő férfi-, de miután nem értél haza, gondoltam megnézünk az istállóban. -Igen, én is oda tartok, egy darabon elkísérlek benneteket. Ki kell próbálnom még néhány akadályt, amit Rachel állított fel, és Jasper remek hangulatban van hozzá-magyarázta, míg fellendítette magát a barna bőr nyeregbe. Kezébe vette a szárat és csettintett. A szürke lassan indult, felvéve Rob tempóját, korábban western bemutatókon is részt vett. -Izgulsz a verseny miatt? -Egy kicsit. -Az jó. Mondott neked valamit Rachel a saját lóról-váltott hirtelen témát a lányra nézve. -Nem, semmit-rázta meg a fejét. -Mert múltkor említette, hogy nem ártana. Tudod, hogy fejlődhess, és komolyabban tudj versenyezni, esetleg díjlovaglásban is. Ezért arra gondoltam, vehetnénk egyet. -De apu, az nagyon drága! -Tudom, de úgyis rengeteget segítesz az istállóban, és az új könyvem is nemsokára kész lesz, szóval... -Figyelj-kezdte Rosie nagyon komolyan, mintha ő lenne a felnőtt.-Várhatunk még vele, ugyanis nem biztos, hogy komolyan szeretnék versenyezni. Ezen kívül nőni is fogok és még rengeteget kell tanulnom. Szeretnék tényleg egy saját lovat, de nem most. Hiába mondod, hogy lenne pénzünk, ne feledd, kilenc éves korom óta én vettem át a mama szerepét a pénzügyekben, szóval tudom mire kell tartalékolni. Mi tagadás, Deanék pénzügyi életét mindig a másik Rose vezette, és a férje helyett a kislánya vette át. -Jól van, te vagy a főnök-adta meg magát. -Itt le kell fordulnom-állt meg a lány-, találkozunk nemsokára. Gyerünk Jasper! A szürke beügetett a fák közé, újabb terepakadályokat keresve. Átugrottak egy kicsi kőfalat, egy farakást, és egy zölddel beültetett virágosládát. Ló és lovasa egyaránt boldogan lépett be a lovasudvarba. Ezúttal már sokan edzettek a pályán, míg mások terepre készülődtek. Rosie lenyergelte a lovat és egy alapos zuhany után lesétáltatta, majd kiengedte a karámba. Teendői után nézett, amik között almozás, csutakolás, szerszámpucolás szerepelt. Igyekezett mielőbb végezni, miközben a fogadáson járt az esze. Nem tudta eldönteni, elmondja-e apjának. Sok mindent megbeszéltek, főleg édesanyja halála óta, de ebben elbizonytalanodott. Ha ő nyer, akkor nincs probléma, hiszen Kyra, a gyönyörű sárga kanca csak két hét múlva ellik. Viszont ha Lana! Akkor keményebben dolgozhat, nem mintha nem szeretne a lovak körül lenni. Már alkonyodott, mire minden kedvencétől elbúcsúzott aznapra. Apját és Rachelt az udvaron találta, elmélyülten beszélgettek. Csupán néhány szót hallott, de elég volt ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődését. -Igen, és neki van igaza. Megértelek, tényleg nehéz, de Mr. Hamilton már régen... -De Rachel! -Sajnálom Rob. -Mit sajnálsz?-kérdezte Rosie. -Szia Rosie! Azt, hogy ma elmaradt az edzés, ezért holnap kettőt tartunk. Délelőtt és délután is várlak. És holnap nem dolgozol, korán ágyban a helyed. Hétkor indulunk Richmondba. A lány szótlanul bólintott. Green Home a Hyde parkban feküdt, de a verseny helyszíne a Richmond parki versenypálya és sportistálló. Minden évben megcsodálta a pompát, de csak idén tudott rajta részt venni. Ő volt a legfiatalabb induló, éppen ezért kellett megnyernie. | |
| Death (66605) 12.09.30 00:11:51 | ||
|
Árvaságra Ítélve 2.fejezet /Döbbenet/
Telnek, múlnak a napok.Nem történik semmi különös csak annyi,hogy elfogyóba van a maradék bátorságom is. A szobatársam néha furcsállja, hogy pulcsit veszek fel 19-20°C-ba, de így legalább elkerülhetem a kérdések sorait.Most épp a szobámba ülök az ablak előtt és nézem, hogyan edzenek a lovasok. Konkrétan hárman vannak kinn a galopp pályán.Kettő angol telivér s egy arab. Ilyen távolságból is ki lehet venni az arab kecsesen ívelt nyakát, magasra tartott fekete farkát és csuka fejét. Kissé zabos lehetett, mert idegesen fészkelődött az indulásra várva. A két angol telivér az arab mellett helyezkedik el. Mindkettőnek izmoktól dagadó fara van, bár ha jobban megnézem a pej kicsit izmosabb, mint a szürke. Az is lehet, hogy nem csak a pej van közelebb hozzám. A bíró, aki ebben az esetben az edző volt elindítja versenyt és a másik kezében lévő valamit. Ha jól sejtem egy stopperóra lehet. A másodperc töredék részére megfagy a levegő és mind a három ló elsprintel. A két angol telivér fej-fej mellett halad az arab egy kicsit lemaradva utánuk. A pálya vége fele érve a két angol nagy előnyre tett szert az arabbal szemben,de hát ez nem is lehetett volna másképp. Az utolsó kanyarhoz érkeznek és a pej angol gyorsabb vágtába kezd. • Hé, Lara –a nevem hallatán elfordulok az ablaktól és az ajtó fele nézek-Jött egy házaspár örökbe akar fogadni egy lányt, gyere! - lelkendezik szobatársam • Nem megyek, nem kellek nekik. Tudod én jövőre már nagykorú leszek • Ja, bocs, de én mentem-becsukja, maga mögött az ajtót én pedig visszafordulok az ablakhoz. A lovak már csak a levezető kört futják, engem pedig kissé elkap a méreg ,hogy nem tudom meg már soha ki a győztes. Pár másodperc múlva újra nyílik az ajtó. Szobatársam arcán megvetés látszik. • Megmondtam, hogy téged akarnak –miközben mondja, az ágyához sétál és ráhasal. Szemében könnycseppek gyűlnek, végigfolynak, az arcán majd a párna mohón elnyeli őket. • Biztos félreértetted-lépek oda mellé és kezemmel végigsimítom a hátát. Tudom, hogy mit érez hisz én is már sokszor átéltem. • Aha persze, mert ebbe az intézetben mindenkit Laurának hívnak –mielőtt tovább vigasztalhatnám, az ajtó kinyílódik és a nevelőnő lép be rajta szorosan mögötte pedig Sam. • Laura pakolj össze. Örökbe fogadtak és.. • De- vágok a nevelőnő szavába hitetlenül. • Nincs semmi, de negyed órád van, hogy összepakolj és távozz, az intézetből- mondja szigorú, rideg hangon. Persze tudom, hogy ez egy betanult szöveg, de akkor is. Az ajtó becsukódik, én pedig előszedem fekete bőröndöm és elkezdek pakolni. Kevesebb, mint negyed óra alatt végzek és lesétálok, miközben minden egyes repedést jól rögzítek emlékeimbe. Leérek, Sam már a kocsiajtóba vár, hozzám sétál és elveszi a pakkjaim. • Ülj, be- mondja, miközben beül a vezető felöli oldalra. Én is elfoglalom saját helyem és felbőg a motor. Integetek pár gyereknek. Szép lassan a lovarda mellé érünk, s a gyermekotthont elnyeli a féktelen csillogás. Már jó órája lehetünk úton, de Sam egy szót nem szól hozzám. Egyik keze a rádióra téved és lenémítja. • Figyelj, Lara van egy meglepetésem. • Jó értem, de miért fogadtál örökbe?-fakad ki belőlem a kérdés majd egyre több hang hagyja el a szám- Meg fog engem ölni a feleséged, sőt téged is. • Lara figyelj rám! - emeli fel a hangját Sam –Meghalt-mondja röviden-és mivel munkába temetkeztem így hamarabb készen lett a meglepetésem. Szóval elintéztem a papírokat és örökbe fogadtalak. • Milyen meglepetés? • Hát a szülinapid • Ne az csak egy év múlva lesz. • Nem akarok addig várni-mondja Sam és letér egy bekötő útra majd a fékre lép és a kocsi megáll. - Bekötöm a szemed. Rendben? • Persze-bólintok és már is rám kerül a szemfedő. A kocsi motorja újra felbőg, először hátra majd előre halad.-Hogyan halt meg?-töröm meg a csendet úgy körülbelül 10 perc után. • Szívrohama volt, de ha lehetne, erről ne beszéljünk. Megnyugodhatsz a gyász nem ment a cég rovására. Jobban üzemel, mint valaha • Tudod, hogy engem nem érdekel - mondom, miközben ujjaimmal játszadozok. A kocsi hirtelen megáll és a motor hangja is elhal. • Megérkeztünk-mondja Sam és hallom, ahogy kinyitja az ajtaját, majd ahogy az becsapódik. A friss levegő egy ismerős illatot hoz be a kocsiba. Mielőtt azonosíthatnám, nyílik az én ajtóm is.Sam kisegített és a hátam mögé áll. –Előre is boldog születésnapot Lara-mondandója végén szememről lehullik a kötés és elvakít a nap.Pislogok kettő nagyot ekkor úgy ahogy kitisztul a látásom. Egy új építésű, hosszú, sárga, fekete tetős épületet pillantok meg. Ekkor már azonosítani tudom az illatot is. | |
(aktuális oldal: [ 185 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [182] [183] [184] [185] [186] [187] [188] [189] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]
