Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)
Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
Majrés (6862) 12.03.31 22:36:50 | ||
|
áhh kihagytam egy mondatot XD na mind egy sziasztok jó éjt :) | |
Zamrae (5619) 12.04.01 09:27:55 | ||
|
Csak hogy ne öljetek meg,mert tegnap nem volt FA-N...x“D De hát 5-kor jutott eszembe,hogy van leckénk,és 9-ig tanultam >< Szerep közben. Kárpótlásul hoztam 2 fejezetet ^^ Az az utolsó előtti kettő,aztán jön az utolsó két kész fejezet.
(a 6.feji hossza vetekszik a 3-val) 6.fejezet Gyorsan kifutottam az udvarra,és az volt az első dolgom,hogy megfogtam Pearl kötőfékét,bár ki volt kötve,azért nem ártott óvatosnak lenni. Egy fekete susuki gurult be a ház elé,majd szállt ki belőle egy harmincas éveiben járó nő és férfi. A hátsó ülésről kiugrott egy barna labrador,őt követte gazdája,egy velem egyidős lány. Apa meg Mr.Devis kezet fogtak,miközben én lovamat próbáltam féken tartani. -Nyugalom,Pearl...-csitítottam,és lefelé húztam a fejét,hogy még esélye se legyen felágaskodni.-Hó, csikó... -Maguk angolok?-szólalt meg hirtelen Mrs.Davis. Vöröses barna haját lazán kontyba fogta,és még így,messziről is nagyon rokonszenvesnek látszott. -Igen.-felelte anya,miközben ő is kezet fogott a házaspárral. A lány ott állt mellettük,és minket figyelt. -David Lenwor vagyok,a feleségem pedig Marie.-mutatkoztak be szüleim.-Ő pedig a lányunk,Shelley.-odaintegettem,és rámutattam Pearl-re,hogy lássák,miért nem tudok odamenni. -Grover Devis.-bólintott Mr.Devis.-A lányom,Sylvya,és feleségem,Lia.-a lány valamit kérdezett a szüleimtől,akik bólintottak. Két méterre tőlünk megállt. -Szia.-mosolygott rám.-Sylvya vagyok.-ugyanolyan fekete haja volt,mint az apjának,amit lófarokba kötött,és szintén sötét szeme vidáman csillogott,miközben a karámban lévő lovakra futott a pillantása. -Én Shelley. Ide fogsz járni lovagolni?-mosolyogtam rá vissza. Újra lehúztam Pearl fejét,aki megpróbált Sylvyának rohanni.-Állj le. -Igen. És itt fogjuk tartani valószínűleg Silent-et. Holsteini kanca,öt éves,két éve van nálam.-mondta.-A te lovad?-nézett a mellettem álló szürkére,aki elég goromba pillantásokat lövellt a számára idegen emberek felé. -Igen,a neve Pearl. Tegnap kaptam születésnapomra,aztán ma még ismerkedtünk.-feleltem. -Milyen fajta? Úgy látom,még elég fiatal. -Brumby,és igen,még csak két éves,félig már be van lovagolva. Megvársz légy szíves,amíg beviszem,mert úgy tűnik,nem szívleli az újakat.-Sylvya bólintott,én pedig gyorsan levettem Pearl nyakáról a borjúkötelet és a kötőfékjénél fogva bevittem a bokszába. Feszesen tartotta a fejét,majd amint eleresztettem,arrébb ugrott. Bereteszeltem a bokszajtót,majd visszamentem. -Harcias.-mosolygott Sylvya.-Nem úgy,mint az én Silentem. Teljesen nyugodt,díjlovaglásra idomítjuk,és nagyon engedelmes.-csak úgy sugárzott róla,hogy rajong a lováért,ami nem is baj. Elgondolkoztam,hogy nekem vajon mennyi idő lesz kezes állattá szelídítenem a sajátomat.-Ó,és itt,Wizard. Nem baj,hogy elhoztuk?-simogatta meg a labrador fejét,aki hirtelen mellénk futott. -Nem,de ne engedjétek be az istállóba,mert néhány ló nem bírja a kutyákat. -Ez csak természetes.-mosolyogott. -Syssy,gyertek egy kicsit!-kiáltott oda nekünk Grover Devis. Odamentünk a szüleinkhez,és várakozóan néztünk rájuk. -Mit szólnátok,ha elmennénk egy kis tereplovaglásra?Megnéznénk a környéket,és akkor láthatnánk, hogy milyen helyen tudsz majd lovagolni.-mosolygott ránk. Apára néztem,akin látszott,hogy nem lelkesül a dologért,de ezt próbálta palástolni. Anya szintén. -Ez nagyon jó ötlet! Te is kijöhetnél Pearl-lel,Shelley!-mondta örömmel Sylvya,alias Syssy. -Hát...miért is ne...-gyorsan követtem anyáék példáját. Nekem egy,pontosabban két bajom volt: 1.Mit fog szólni Pearl,ha megint kihozom? 2.Túlélem e én azt,ha megbokrosodik lovaglás közben? -Hát,rendben,akkor Shelley,hozd ki Grover-nek és Lia-nak Admiral-t és Genne-t,azt pedig döntsd el szerintem te,hogy Sylvya melyik lóra üljön.-bólintottam,majd Syssy-vel a sarkamban elmentem egyszer a mén,majd a kanca istállóba. Admiral,a nagy hannoveri mén magas hátával,ám jámbor szemével nézve rám várta,hogy kivigyem. Miután kikötöttem,és visszamentem Genne-ért,csak akkor lettem,hogy ő a pej oldenburgi kanca. Üdvözlően megpaskoltam a nyakát,majd őt is kivittem. A Devis szülők már neki is álltak nyergelni,én pedig megálltam. Ki is lenne jó Sylvya-nak...a lány hirtelen megjelent a kancaistálló ajtajában. -Shelley,hogy hívják a fjord kislovat?-kiáltott oda nekem. Istenem,de megkönnyíted a dolgom!-gondoltam. -Silver Moon! Már hozhatod is ki,tökéletes lesz neked.-mondtam,majd már el is tűntem a csikóknál. -Sajnálom,nem én akartam.-szabadkoztam,mikor sikerült elkapnom lovamat. Fújtatva,toporzékolva követett,és húzatta magát. A pajta ajtaja előtt megállítottam.-Légy jó,mert nem szeretném,hogy azt higgyék,csak olyan zabolátlan lovak vannak nálunk,mint te! És ez a kis kirándulás alapozza meg anyáék véleményét is rólad,úgy hogy húzd meg magad. Ha másért nem,a kedvemért.-súgtam a fülébe. Megrázta a fejét,majd kimentünk én pedig gyorsan feltettem rá az izzasztót és a nyerget. Óvatosan közelítettem fejéhez a kantárt. Megkönnyebbülten sóhajtottam fel,mikor szó nélkül befogadta a zablát. | |
Zamrae (5619) 12.04.01 09:29:22 | ||
|
Ilyen nincs...lehet, tényleg érti,amit mondok-erre a furcsa ötletre elmosolyodtam,majd meghúztam a szíjakat. Apa már a hátsó kapunál állt,ami az erdő felé nézett,Charity kantárjával a kezében. Még láttam,hogy Sylvya kihúzza Silver üstökét a homlokszíj alól.
-Bár Sillent jóval nagyobb,mint Silver,de nagyon aranyos!-mondta,mikor már a kisló hátán ülve lépdelt szülei után,akik már apa és anya mellett álltak. Anya az almásderes telivéren ült,akit még a vásáron vett. Úgy emlékszem,azt mondta, Active a neve,de nem figyeltem különösebben. Vettem egy nagy levegőt,majd eloldoztam és felültem. -Wizard,gyere!-kiáltott oda Sylvya a kutyának. Éreztem,hogy Pearl megremeg,és szívesen kitörne,de nem tette. Kezembe fogtam a szárat,és elindítottam. Apa kinyitotta a kaput,majd miután kiértünk,be is zárta. Felpattant sárga telivére hátára,majd sétálni kezdtünk az ösvényen,ami egyenesen az erdőbe vezetett. Egész ösvényjárat volt a fák között,melyek a terület különböző részére vezettek el. A sorrend hamar felállt:Apa vezette a sort,utánuk Mr és Mrs.Devis,Én,Sylvya és Anya zárta a sort. Wizard ott kocogott mellettünk. Néhány perc után elindult ügetésbe. Láttam,hogy Lia kedveskedve előrenyúl,és megvakargatja Genne fülét. Nem csodálkoztam rajta,hogy ilyen hamar megszerette a kancát,hiszen csak úgy áradt belőle a szeretet mindenki iránt. Szótlanul baktattunk előre,ki ki könnyű vagy tan ügetésben. Reméltem,egyhamar nem kezdünk el vágtázni. De a szerencse nem mindig kedvez...amint befordultunk egy jobb oldali ösvényre,hallottam elölről apa hangját. -Mindenki ugrassa be a lovát rövid vágtába,de fogjátok vissza őket! Gyorsítani lesz később is idejük.-Pearl eddig kifogástalanul engedelmeskedett,bár néha éreztem,hogy beleránt a zablába,de tudtam,hogy ettől még nem fog megváltozni. Amint bal lábamat a heveder mellé tettem a jobbat pedig hátra csúsztattam és megadtam a jelet,úgy is kifejezhetem:robbant. Olyan váratlanul torpant meg,hogy Sylvya-ék majdnem belénk ütköztek. Felágaskodott,majd mellső lábait a földhöz csapta,és felvágta a fejét... | |
Zamrae (5619) 12.04.01 09:31:30 | ||
|
7.fejezet
A ló előreugrott,és még épp annyit láttam,hogy valaki megragadja a kantárszárat,majd a következő pillanatban már egy helyben álltunk. Mrs.Devis Pearl kantárját fogta,de most engem nézett aggodalmas pillantással. -Jól vagy,kedves?-kérdezte. Pearl idegesen feldobta a fejét,de a nőnek elég volt egyszer belerántani a szájába,és már nyugodtan is állt. -Köszönöm...és nem,semmi bajom,csak Pearl most először jár az erdőben,és biztos megijedt valamitől.-mosolyogtam rá,és próbáltam leplezni feszültségemet. -Értem..de ha bármi baj van,szólj. -Mindenki rendben van?-a társaság egyként helyeselt,majd tovább ügettünk. Rövidebb szárat fogtam,és térdemmel erősen szorítottam lovam oldalát. A vágtát szerencsémre többször nem is kíséreltük meg. Szüleim vidáman beszélgettek Devisékkel,ám én meg Sylvya besoroltunk a sor végére és kicsit lemaradtunk. -Nem megijedt a lovad-törte meg a csöndet Sylvya,de csak halkan,hogy szüleink ne hallják meg. -Hogy ne ijedt már meg? Tudod,hogy a kétévesek milyen macerásak...-feleltem,ám láttam,hogy nem sikerült meggyőznöm. -Hazudsz. Láttam,hogy megpróbált levetni. Ez nagyon veszélyes!-arcán aggodalom tükröződött, ahogyan Pearlre nézett,aki magasra tartott fejjel ügetett a fjord mellett. Silver Moon próbált lépést tartani a nagy csődörrel,aki már így is a lehető leglassabban kocogott előre. -Még nem szokott meg,de igazad van. De ugye nem mondod el nekik?-böktem fejemmel a felnőttek felé,akik már eléggé előre jártak. Erre Sylvya csak elmosolyodott,és úgy csinált,mintha becipzározná a száját.-Majd mutatok valamit-mosolyogtam rá. -Lányok,ne maradjatok le!-hallottuk Mrs.Devis hangját. Syssy vágtába ugratta Silvert,amíg nekem csak fokoznom kellett Pearl ügetését. Nemsokára megálltunk,apa pedig kinyitotta a kaput,majd besétáltunk. Sietve szálltam le lovamról a kikötőnél,nyakára tettem egy borjúkötelet,és leszereltem. Bár a többiek nem látták,Pearl egyszer szépen belecsípett a vállamba,mire gyorsan elhúzódtam. -Kár,hogy nem maradhatsz tovább-néztem Sylvya-ra,miközben a kocsijukhoz mentünk. Már le volt szerelve az összes ló,csak a helyükre kellett vinni őket,de azt magunk is meg tudtuk oldani. -Holnap reggel hozzuk ide Silentet,és megkérhetjük a szüleimet,hogy hagy maradjak délutánra-mosolygott. -Alig várom,hogy megismerjem a lovadat. És igen,az tényleg jó lenne.-feleltem. Apa és Mr.Devis még beszélgettek egy öt percet,és már integettünk is a távolodó piros susuki után. -Gyorsan rendezzük el a lovakat,utána pedig mindenki dolgára.-mondta anya. Én egy perc alatt a helyére vittem Pearl-t,és nem foglalkozva a toporgásával rázártam a bokszajtót és kimentem. Ellátnom sem kellett,mert a reggelijét a lovaglás után nem volt ideje megenni,így csak gyorsan megfogtam a Genne nyakán lógó kötelet és a kancaistálló felé vezettem. Miközben mentünk,a vállamat bökdöste én pedig fél kezemet a nyakán nyugtattam.-Szerinted mi lesz ebből?-kérdeztem, és nagy szemeibe néztem.-Sikerül megbarátkoznom Pearl-lel,mielőtt anyáék észreveszik,hogy viselkedik? Én szeretném,de hát nem csak rajtam múlik.-a kanca válaszul nyihogott,és szinte biztatóan tette fejét a vállamra,amikor bevezettem a bokszába. Lefejtettem róla a kötelet,majd egyszer még átöleltem a nyakát. Visszasiettem a házba,ahova apával egyszerre futottunk be. Anya már mindkettőnket egy-egy melegszendviccsel várt,amiknek három perc múlva hűlt helye volt. -Holnap reggel tízre... -Vagyis kilencre.-vigyorogtam rá. -Na igen.-mosolygott.-Vegyük úgy,hogy tízre hozzák a lovat. Egyébként egész rendes család. -Lia azt mondta,fél éve költöztek ide,és hogy Sylvya majd díjlovaglásban akar versenyezni. -Igen,nekem is mondta,hogy direkt arra képezik ki Silent-et.-mondtam.-De azért ennek a kis kirándulásnak nem örültem túlzottan.-húztam el a szám. -És Pearl sem!-mosolygott anya.-De majd csak megszokja a terepet,hiszen itt fog élni.-bólintottam. De melyik terepet? Az új életet vagy pedig az erdőt? Felálltam,és kimentem a karámokhoz. Felültem az egyiknek a kerítésére,és a nagy almafa felé néztem,amelyik a karám közepén volt. A legelő túlsó végéből két arab kanca ügetett oda hozzám. A két csukafejű telivér felé nyújtottam kezeim,ők pedig beletemették orrukat. Pej szőrükön megcsillant a nap,ami egyre erősödött,mert közeledett a dél. A bárányfelhőkre néztem,melyek lengén szálldostak az égen. -Nem szabad feladni,igaz,lányok?-néztem a két kancára. Ők szinte helyeslően horkantottak,és követték a tekintetemet az égre.-Küzdeni kell,és ha elesünk:felállni. | |
Epli (50614) 12.04.01 09:45:28 | ||
|
Zamír:Parancs kiadva:Folytatni kötelező.Nagyon jó imádom. | |
Majrés (6862) 12.04.01 12:03:57 | ||
|
Zamír Király ^^
az enyémet nem olvassa senki ? T.T | |
redzsoka04 (45147) 12.04.01 12:42:13 | ||
|
A titokzatos ló
A főszereplő egy 12 éves lány akit úgy hívnak hogy Anna.Annának egy testvére is van.Lujza 15 éves.Neki egy Golden Retriver kan kutyája is van.Anyjuk apjuk egy lovardát vezet ahová hamarosan új lovak fognak érkezni. Lujza egyszer arra készült hogy kilovagol a mezőre a lovával Rayunnal.Bement az istállóba és odament Rayune bokszához.Lecsutakolta és patakaparóval megtisztította a vasat.Legvégül felnyergelte,a kantárt a fejére helyezte.Eszébe jutott közben az a gondolat hogy lehet Anna is ki akar vele lovagolni.Tudta hogy testvére a legelőn van a pacijával,Calipsoval.Megfogta hátasa kantárszárát és kivezette a szálláshelyéről egyenesen a legelő elé.Lujza megkérdezte Annától: -Anna van kedved kilovagolni velem?-kérdezte.Anna egy kicsit elgondolkodott a dolgon.Utána boldogan nyögte ki a választ: -Persze hogy van hozzá kedvem!!-mondta.Anna futott Calipso bokszához.Odaért.Előkapta a kefét és szépen,óvatosan elkezdte csutakolni a lovacskát.Patáját patakaparóval tisztította meg a sártól,kavicsoktól.Legvégül felnyergelte és a kantárt ráadta.Megfogta a szárat és kivezette a kapuhoz.Anna az egyik lábát a kengyelbe rakta.Felrugaszkodott a lóra. -Mehetünk!!!-kiabált Anna. -Várjál hát a mi Tappancs kutyánk?-kérdezte.Tappancs egy aranyszínű pajkos jól idomított kutyuska volt.Füttyentett egyet és a Retriver boldog lihegéssel futott végig a kerten egyenesen Lujzához. -Na most már mehetünk!!-kiabált Lujza.Anna testvére felült lovára.Elkezdtek menni egyre gyorsabban.Sétából ügetés ügetésből vágta vágtából galopp.A boldog Tappancska pedig farokcsóválással futott a lovak mellett.Néha egyet-kettőt vakkantot.Pont akkor vágtattak el a fenyőerdő mellett.Már nem kellett sok hogy elérjék utjuk végét.Ügetésbe fogták a lovakat.Megérkeztek.Lujza leszállt Rayunról Anna pedig Calipsoról.Lujza megfogta a két paci kantárszárát és kikötötte őket egy magányosan álló tiszafa kiálló ágához.Mielőtt Lujza elment volna paciktól elővett a zsebéből két piros almát.Ezt a lovaknak adta és így szólt hozzájuk: -Egyetek csak megérdemeltétek-suttogta.És kis léptekkel visszasétált Annához.Ekkor letelepedtek a zöld fűben, és elkezdtek arról beszélgetni hogy milyen jó lenne ha még több ló lenne a lovardájukban. Megpróbáltam átjavítani.Milyen? | |
Ethron (14880) 12.04.01 12:44:47 | ||
|
Redzsoka: Elkapkodod, de valahogy... Mégis túl részletes. Tehát azt, hogy “Anna futott Calipso bokszához.Odaért.“ úgy lehetne rendesen leírni, hogy “Anna odafutott Calipso bokszához.“ | |
Majrés (6862) 12.04.01 13:02:29 | ||
|
redszoka ... elszoktad olvasni hogy miket írtam neked? hogy min változtass? mert az egy dolog ha kibővíted, de vesszőt nem használsz ...
ezt a pár mondatod még simán lehetne bőviteni, kihagyni a SZÓISMÉTLÉST!(kiemeltem milyen szavakat lehet megváltoztatni még) “A főszereplő egy 12 éves lány akit úgy hívnak hogy Anna.Annának egy testvére is van.Lujza 15 éves.Neki egy Golden Retriver kan kutyája is van.Anyjuk apjuk egy lovardát vezet ahová hamarosan új lovak fognak érkezni. “ A főszereplönk egy TIZENKÉT éves lány, Anna. NEKI van egy testvére akit Lujzának hívnak. NŐVÉRÉNEK van egy golden retrivere, xy(a neve)A két lánynak van saját lovuk, ugyan is... (xy helyen laknak). Szüleik lovardát vezetnek, és hamarosan pár új ló fog beköltözni hozzájuk. szóval akkor: Szóismétlés, vessző, két szavas mondatokat nehogy le írj! inkább pont helyett vesszővel válaszd el! | |
redzsoka04 (45147) 12.04.01 13:11:56 | ||
|
Már nem nagyon akarom újra berakni mert akkor spammolnék.Nem? | |
Majrés (6862) 12.04.01 17:15:39 | ||
|
redzsoka tedd be nyugodtan! ha át írod akkor az nem minősül spamnak :) de lécci! mielőtt berakod olvasd át kétszer vagy háromszor, a rövid mondatokkal csinálj valamit XD a sok szóismétlést cseréld el rokon értelmű szavakra, és a vessző! nem csak felsorolásnál használjuk ;) | |
Zamrae (5619) 12.04.01 19:15:01 | ||
|
És készkészkészkészkészkész XD Na engem most már hagyjatok békén,teljesen kipurcantam :3 Itt a 2.fejezet,immár borítóval,ami még változik xD Jó szórakozást ^^
2.fejezet Lassan haladtunk felfelé a hegyen,a meredekebb részeken pedig megragadtuk a földből kiálló gyökereket,és azokat fogva húztuk fel magunkat. Mögöttem gyors ügetésben ugrándozott Timeless Time,húgom lova,akit most kénytelen voltam magammal hozni,mivel testvéremnek át kellett menni a hegy túloldalára,a másik faluba. Gyakran tartott azokkal a falusiakkal,akik nyers anyagokért mentek oda. A hosszú vezetőszár,mely összekötött minket,egyre-másra beleakadt a bokrokba,vagy feltekeredett a fák törzse köré,de nem akartam szabadon hagyni a tarka csődört ezen a részen;ha megcsúszott,megtudtam tartani,és ez viszont is így volt. - Öm...Time? - álltam meg hirtelen. - Hova is megyünk most? - húztam el a szám. A csődör tanácstalanul pislogott rám,én pedig ugyanolyan tanácstalanul sóhajtottam fel. - Menjünk le a faluba,rendben? - lépkedtem lassan,óvatosan mellé,majd felhúztam magam a hátára. Teljesen a nyakára dőltem,hogy ne billenjen hátra,majd előreugrattam. Így,hogy volt lökete,könnyedén ugrándozott felfelé a kaptatón. Muszáj volt feljebb mennünk,hogy találjunk egy olyan helyet,ahol biztonságosan leereszkedhetünk;ha ott helyben megfordulunk,valószínűleg nyakunkat szegjük a meredeken. A talaj kezdett laposabbá válni,majd végül egy kisebb tisztáson kötöttünk ki. Körbeügettünk,majd a legjobb,keményebbik részen ereszkedtünk le. A hegy lábánál szántóföldek kezdődtek,és nem is olyan messze ott voltak a kis nádtetős házikók. Time-mal egy szokásos kis ösvényen vágtunk át a földeken,majd amikor elértük a falut,leszálltam lovamról. A kisgyerek körülzsongtak minket,és azonnal magukkal ragadták a tarka csődört. - Jó szórakozást... - figyeltem a zsibongó gyermeksereget,majd egy ház felé vettem az irányt. A takaros házikó fala tengerkékre volt festve,az ajtó két oldalán két kis veteményes kert volt;egy fiatal,szép arcú asszony térdelt most a karalábék között,és buzgón tépkedte ki a gazokat. - Jó napot,Mary – hajoltam át az alacsony,alig a derekamig érő kerítésen. - Szia Lisa! - mosolygott rám,majd kiegyenesedett. Főkötője alól kiszabadult barna haját arrébb söpörte a szeméből,és hozzám sietett. - Hogy vagy? - Köszönöm,jól – bólintottam. - Ti? A szokásos hátköznapok,gondolom. - Bárcsak úgy lenne – sóhajtott,és végignézett valami főutcán. Hosszú szoknyájának az alja piszkos volt a sártól,blúzának az ujja pedig fel volt tűrve. - Nightmare reggel ellátogatott hozzánk,és teljes a káosz. - Ki az a Nightmare? - követtem a tekintetét. Eddig fel sem tűnt,ám most láttam,hogy hordók, rekeszek,gyümölcsök,és egyéb dobozok vannak szerteszét a földön. Egy ketten a törött kerítésüket javították,mások pedig a holmijukat szedegették össze. - Mary... mi történt itt? - Hihetetlen,hogy még nem hallottál róla... már két hete folyik a dolog – nézett rám. - Fallen Angel Nightmare volt az,aki reggel randalírozott. Szellem,aki tönkretesz mindent és mindenkit,aki az útjába kerül. Szellem a túlvilágról. Csak azt nem értjük,miért pont minket szemelt ki – csóválta a fejét. - Az uraink megpróbálták elkergetni,de... ez is bizonyítja,hogy nem egyszerű ló. Nem fél a tűztől,még csak meg sem sebzi,a dárdák számára cukorból vannak. És az az érdekes,hogy a kívülről nincs benne semmi különös. Egyszerűbb,mint a húgod lova – bökött a fekete-tarka Time felé. - Hétköznapi pej,teljesen jegytelen. Lehetséges,hogy valami álca. - Furcsa,hogy senki nem említette – feleltem. Azonnal ráismertem a leírásból a szirti kancára. De hát,még hogy szellem! Ugyanolyan eleven volt ott a fa alatt,mint Mary vagy én. - Tudod,mi a legérdekesebb? - folytatta. A mi falusijaink híresek voltak a babonáikról és a pletykaságukról. - Hogy mindent tud. Ismeri a falu összes utcáját,hogy mit hol tartunk,sőt! Mintha még az emberek is ismerné,külön-külön,személyiségenként – ezeket már suttogva hadarta el nekem. - Olyan,mintha éjjel-nappal figyelne minket. Ráadásul mióta itt van,olyan rosszul alszunk mindannyian... - egy sóhajjal tett pontot a történet végére,és letette a kezében tartott kis ásót. - Figyel is titeket – mondtam,mikor végre szóhoz jutottam. - Onnan fentről. A szirten van egy fa,és szerintem mindig onnan ügyeli minden lépéseteket – mutattam a hegy felé,melyen most is ott volt a szirt. - Milyen szirtről beszélsz,kedves? - nézett barátnőm a hegy felé. - Hát az,ami...semmi. Mindig összekeverem a hegy másik oldalával – hallgattam el. Már ekkor éreztem,hogy itt valami nagyon,de nagyon nem stimmel. Fallen Angel másnapi felém irányuló reagálása pedig csak tetézte ezt a sejtésemet. | |
Zamrae (5619) 12.04.01 19:15:37 | ||
|
Ja és igen,ez már két oldalas fejezet,nem úgy,mint az első x“D Az csak 1. | |
BlackBerry (14976) 12.04.01 19:56:42 | ||
|
A nevem Lola. Tizenhét éves vagyok és mindenem a tánc. Az iskolában nem vagyok túl népszerű. A Lúzerek körébe tartozom, remélem még megfog változni. Lenézem a “cicababákat“, meg a toronymászó pom-pom lányokat. Mint minden reggel, hat óra-kor keltem fel és indultam a suliba, de ez ma más volt. Hat óra helyet hét óra-kor keltem és sietnem kellett. Elég sűrű köd volt, mikor már a buszmegállóban álltam egyedül egy fekete-fehér véres alakot vettem észre. Megrettentem az ijesztő alak láttán össze kuporodtam. A lény egyre közeledett, mikor már tíz méterre volt ki tudtam venni az alakját. Egy ló volt, ijesztően égett a szeme pirosan. Felálltam és megéríntettem oldalát. Ahogy hozzá értem a pihe-puha szőr eltűnt, és befutott a busz. A sárga busz is ijesztőbb volt a ködben mint szokott. A diákok közül most néhányan a toronymászó is akadt, amit őszintén mondva furcsáltam. A legnagyképűbb cicababa is ott ült a sok utas közt. -Te mit keresel itt?-Kérdeztem gúnyosan.-Én azt hittem limóval jársz suliba mint a többi cicababa!-gúnyolódtam tovább a Lindzi nevű szörnyen. -Hahaha!-Mondta gúnyos mosollyal az arcán.-Te hülye! Én uralom a sulit! Ha egy évben egyszer suli buszon jövök az csak azért van, hogy ellenőrizzelek tietek!-Jelentette ki nagy “színészként“ a kis liba. Én tovább álltam forgatott szemmel és leültem leghátra I-padomon zenét hallgatni. A buszon wifi is volt ezért inkább táncos videókat néztem Lindzi oda jött hozzám. -Az te vagy?-Kérdezte gúnyos hangon az I-pademre nézve. -Ki lenne?-Kérdeztem a magas lányra nézve. -Jól táncolsz! Felvehetnének a pom-pom lányokhoz!-Mondta elismerően egy szórólapot átnyújtva. -Tényleg? Kössz!-Mondtam és átvetem a szórólapot. Folyt.köv. ^^ Komikat. | |
Zamrae (5619) 12.04.01 20:13:51 | ||
|
Berry:Az ötlet maga jó. Csak éppenséggel már az második mondatban belecsaptál a történet közepébe.Nem hagytál rejtett titkokat,kiskapukat.Olyan ismeretlen tényeket,melyek a következő részekben kiderülhetnek.Az ember egy idő után egy elunja a történetet,mert nem izgalmas.A bevezető is nagyon tömör,rövid.Nem árul el semmi lényegeset,amit írtál,az puszta zöldségköret. |