 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Nem lovas irományok (versek, novellák...)
| galopp4000 (1515) - 1. 11.10.21 19:02:17 | ||
|
Fuu... beraknám a sztorim, de csak rövidebb karakterszámot enged meg :/ | |
| galopp4000 (1515) 11.10.21 19:02:17 | ||
|
Fuu... beraknám a sztorim, de csak rövidebb karakterszámot enged meg :/ | |
| galopp4000 (1515) 11.10.21 19:07:20 | ||
|
Akkor berakom részletekbe :“)
“Röhögni a halálon, és belehalni a nevetésbe“ -bevezető- A roxfort egyik termében hadakozás hangjai uralkodnak. Ha valaki a kastély másik végében jár, megeshet, hogy hallja a csatázás hangjait. Hogy kik csépelik egymást? Nem, nem a diákok. Diákok is voltak köztük, de ez a küzdelem másról szólt. A jók és a rosszak örökös küzdelme ismét megmutatta magát a történelemben, Voldemort hívei és a Főnix rendjének pártján állók immár harmadszorra csaptak össze, a Roxfortban. Az első összecsapást bizonyára mindenki ismeri; Harry a horcruxot keresi, és miután a sötét nagyúr erről tudomást szerez, elkezdi ostromolni a kastélyt. A második összecsapás is hasonló hangnemű: miután Voldemort ismét uralomra tör, és a Főnix rendje feloszlik, néhány lázadó fiatal újra megalapítja, és elkezdik megkeresni a horcruxokat, amiket a Nagyúr ismét elkészített. Felmerülhet a kérdés, hogy volt képes arra, hogy hét darabra szakítsa a lelkét, kétszer is? Lényegében egyszer tette meg, két külön életben, ugyanis miután a Kis Túlélő végzett vele, tíz évig halott volt, és ezután támasztották fel egy varázslat segítségével a hívei. Voldemort nem tűrte, hogy bújkálnia kell, ismét hatalmat akart. Ez a vágy annyira erős lehetett benne, hogy legyőzte a fájdalomtól való félelmét. Miután a Főnix rendje akciója lelepleződött, a halálfalók elkezdték ostromolni a Roxfortot. A csatát megnyerték, és évekig basáskodtak a Roxfort felett. A harmadik csata most kezdődik. És igen, ez a fejezet erről szól. Most is ugyanabban a teremben vagyunk, mint eddig, ahol élet-halál harc folyik. Feltűnhet, a fekete köpönyegesek, a halálfalók jóval kevesebben vannak, mégsem verik őket vssza zökkenőmentesen. Talán a jók gyengébbek lennének? Ez is megeshet, hiszen évekig tartó rettegés, sínylődés, és az új generáció kínzása semmiképpen sem tesz jót a haderőnek. És akik ezt mind művelik, nyilván jólétben élnek, és van idejük a varázstudományukat fejleszteni. Az sem utolsó indok, hogy nem véletlen azok vannak Voldemort seregében, akik. Senki sem tudhatja a pontos választ erre a “jelenségre“. De figyeljük meg őket jobban! Néhány résztvevő szinte történelmi személy ebben a csatában. Ez lesz életük utolsó csatája? Vagy hősként vonulnak haza? Ki tudja... | |
| galopp4000 (1515) 11.10.21 19:15:02 | ||
|
fuu... nem engedi felrakni. mindegy,felrakom máshova, linkelek, és akit érdekel, megnézi  | |
| Fanday99 (50302) 11.10.22 09:54:02 | ||
|
szeretném ha komiznátok a történetem.
Előszó Régen volt. Még 5 éves voltam. Akkoriban még nem tudtam mit jelentenek a halál és az árvaság szavai. A sérülés szavát sem ismertem. Nekem csak egy piros pontnak tűnt, ami először fáj aztán bevarasodik és eltűnik. Semmit nem ismertem amihez felnőttebb fej kellett. Szüleim szerettek engem mindenhova elvittek és vigyáztak rám. Egyszer aztán az életem megváltozott. Nem tudtam, mi lett a szüleimmel. A nagyszüleim, akik gondjaikba vettek csak azt mondták, a szüleim nincsenek többé. Már benőtt a fejem lágya tudom mi történt. Így el is mesélném... Komikat és címajánlatokat mert ez most csak úgy magától jött és még nem kapott címet | |
| vallerveronika (44891) 11.10.22 10:36:52 | ||
|
Itt van egy vadonat új történetem, légyszi, komikat, és tippeket, hogy mi legyen a címe! Köszi!
Vér, vér, vér! Mindenhol csak vér, és nem tudom hogyan került ide! Ez nem, ezt nem így szerettem volna, és önkénytelenül, a padlóra borultam, és zokogásban törtem ki, de ekkor megjelent, és igen, ő volt az, megint eljött, nagy barna szemeivel, mélyen az enyémekbe nézett, mintha csak azt szerette volna tudni: Bízol bennem? Egyre közeledett, és a sötétség burka feloszlott körülötte. Karát megint itt van ,és végig tekintettem sötétarany bundáján. Ő egy kutya volt, megnyúlt pofával, és csak az álmaimban létezik, vagy a valóéletben is? Mit akar ez jelenteni? Ahogy felém közeledett, az álom megszakadt, és én az ágyamban találtam magam, megint. Végre otthon. Még ziháltam az ijedelemtől, de már kezdtem megnyugodni. | |
| Fanday99 (50302) 11.10.22 10:42:24 | ||
|
vallerveronika: szerintem jó lett és a cím lehetne Karát és az enyémnek mi legxen? | |
| vallerveronika (44891) 11.10.22 10:51:19 | ||
|
Fanday99: Köszi:) Megfogadom az ötletedet,a címe Karát lesz. Szerintem, a tiednek jó lenne az, hogy egy Árva naplója :)
Köszönök mindent:) | |
| vallerveronika (44891) 11.10.22 10:51:53 | ||
|
Hoppá, bocsi, íg: Egy árva naplója
| |
| Fanday99 (50302) 11.10.22 10:53:43 | ||
|
:) nincsmit én is köszi ez lesz a címe és akkor mindjárt beteszem az első fejezetét | |
| Fanday99 (50302) 11.10.22 11:06:42 | ||
|
Egy árva naplója
1. fejezet Szép, verőfényes nyári nap volt. A szüleimmel régóta készültünk már erre az utazásra. Én még aludtam amikor anyukám belépett a szobába és a fülembe suttogott: -Kicsim ébredj, nemsokára indulunk. Felpattant a szemem erre a suttogásra. Felugrottam és öltözni kezdtem. Addigra anyukám már nem volt a szobában. Rosszat sejtettem. Éreztem, hogy valami nagyon rossz fog velünk történni ezen a napon. Főként a szüleimmel. Már tíz percet elmélkedtem így, amikor egy türelmetlen kiáltás hallatszott apukámtól: - Megan! Igyekezz nem várunk rád egész nap! Erre megrezzentem és felkaptam a ruháimat majd leugráltam a lépcsőn. Bepakoltunk a kocsiba, és elindultunk. De bár ne tettük volna! Nyugtalan voltam, sikongattam, kérleltem anyut ésm aput hogy ne menjünk el mert rosszat sejtek. Mindezt hiába. Anyukám gyógymasszőr volt. Kitapintott egy pontot a kezemen, a könyököm táján. Ott elkezdett masszírozni amire megnyugodtam. Látszólag. De a szívem úgy vert mint a marokba fogott verébnek. Féltem. Félelmem hamarosan beigazolódott. mehet tovább? komikat | |
| vallerveronika (44891) 11.10.22 11:24:30 | ||
|
Jó lett Fanday :)
Most is beteszem a történet további részét! Mindig egyben teszem, hogy ne kelljen keresgélni az elejét! | |
| vallerveronika (44891) 11.10.22 11:24:47 | ||
|
Karát
Vér, vér, vér! Mindenhol csak vér, és nem tudom hogyan került ide! Ez nem, ezt nem így szerettem volna, és önkénytelenül, a padlóra borultam, és zokogásban törtem ki, de ekkor megjelent, és igen, ő volt az, megint eljött, nagy barna szemeivel, mélyen az enyémekbe nézett, mintha csak azt szerette volna tudni: Bízol bennem? Egyre közeledett, és a sötétség burka feloszlott körülötte. Karát megint itt van ,és végig tekintettem sötétarany bundáján. Ő egy kutya volt, megnyúlt pofával, és csak az álmaimban létezik, vagy a valóéletben is? Mit akar ez jelenteni? Ahogy felém közeledett, az álom megszakadt, és én az ágyamban találtam magam, megint. Végre otthon. Még ziháltam az ijedelemtől, de már kezdtem megnyugodni .Zúgott a fejem, a szemem az órára tévedt ,ami ott kattogott a falon. Hajnali három. Felkeljek? Egyáltalán nem vagyok álmos, de szükségem van a pihenésre. Nem merem lehunyni a szemem, és visszazökkenni a félelembe, a homályba, oda ahol semmit sem értek, és csak hű társamban: Karátban bízhatok. Holnap matek dolgozat, ki kell pihennem magam, hiszen nem vagyok valami zseni. Nem merem. Felkelek. Fel öltöztem, a könyvem fölé hajolva böngészem, a számomra szinte semmit sem jelentő számsort, csak nézem, és az eszem közben teljesen máshol jár. Miért vannak egy hónapja ezek az álmok? Semmit sem értek! Mindegy, most nem ezzel kell foglakoznom. A dolgozatomnak jól kell sikerülnie. Ásítottam egyet elnyújtottan, és hosszan. Egy barna hajszál szökött tengerkék szemembe, és megdörzsöltem. Amint szememet kinyitottam a polcomon lévő posztert bámultam. Nem akartam hinni a szememnek, tegnap, ég egy vágtató musztáng volt rajta, de most! Egy kutyát látok! Pontosan olyan mint Karát! Elfordultam, és egy pillanatra becsuktam szemeimet, szívem vadul vert! Vissza kell fordulnom! Meg is tettem, és megint az a musztáng néz rám! Ez nem lehet! Én kezdek megőrülni! Elöntött a hideg, ami csontig hatolt! Ez én vagyok? Már felébredtem? Nem vagyok benne biztos! Mit csináljak?! Gyorsan megnézem a matricát a könyvem elején az áll rajta, hogy: Lovas Vivien. Igen ez én vagyok, de álmodom még vagy ez a valóság? Megcsíptem magam aúúúú , igen ébren vagyok! | |
| Fanday99 (50302) 11.10.22 11:32:26 | ||
|
vallerveronika: nagyon jó. és köszi hogy komiztad a történetem;) | |
| vallerveronika (44891) 11.10.22 11:37:41 | ||
|
köszönöm nm. :)
| |
| Fanday99 (50302) 11.10.22 11:43:49 | ||
|
Egy árva naplója
2. fejezet Apukám csak vezetett. Az autópályára értünk. Megindultunk 130-al mert annyi volt a megengedett sebesség és mert siettünk. Történt valami: az autó belsejébe láttam! A fék beakadt. Nem reagált semmire, apu nyomhatta mint süket a csengőt. Na mostmár kirobbant belőlem. Velőtrázóan sikoltottam: -álljunk meg! álljunk meg! szálljunk ki a kocsiból menjünk haza! Rossz dolog fog történni! De csak nem álltunk meg. Leértünk az autópályáról. Apukám fékezni akart, de nem tudott. Mentünk tovább egyenesen aaz egyik korlát felé. Anyukám odaugrott a kormányhoz és elrántotta de már késő volt. A korlát kiszakadt mi pedig a mélybe zuhantunk. Éles fájdalmat éreztem a lábamban. Majd sötétség következett. Utolsó gondolatom ez volt: Én megmondtam! íme komikat! | |
(aktuális oldal: [ 1 ], összes oldal: 81, Hozzászólások: 1206)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81]
