 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| Anonymus (1596) 11.12.21 22:37:39 | ||
|
Teljesen tökéletesen megfelel, Bridge (Póniló15) is így hív meg még sokan mások ;) De ezen a 3on kívül mást nem nagyon tűrök meg: Anonymus, Naty, Ano.
 Különben tudom, hog tudjátok, de leírom azért:
Anonymus jelentése: Névtelen  | |
| hancsi1000 (50548) 11.12.21 22:38:54 | ||
|
XD
Ezt jól kitaláltad a hokás nevednek:) | |
| Melissa (6505) 11.12.22 07:59:52 | ||
|
Anonymus, Póniló: Köszönöm :) | |
| Póniló15 (15108) 11.12.22 08:33:19 | ||
|
Hmm Naty, igazi tanácsadó lettél! :-D
Ha már így benne vagyunk, kikérhetem én is a véleményedet? O:-) | |
| hancsi1000 (50548) 11.12.22 08:44:49 | ||
|
Még most is a honlapomon ütyködöm de amint kész van nekilátok az írásnak:) | |
| Fanday99 (50302) 11.12.22 09:10:30 | ||
|
:) én már órák óta rágódom a fejezetemen így természetes hogy elveszítem a türelmem már inkább forrásokat keresek ihlet gyanánt | |
| Fanday99 (50302) 11.12.22 09:20:47 | ||
|
akkor folytatnám az irományomat, mert egész szép számban jöttek a komik
Aikido- Az önvédelem mestere 3. fejezet Viki és Fatime tisztes távolságban megálltak Yuky előtt, és onnan kérdeztek. - Mit csináltál Lilivel? Tulajdonképpen hova tűnt? Még kérdések tömkelegét zúdították volna Yukyra, de akkor elment a nap, és így ijesztő lett a tisztás. Yuky, a mindig kiabáló, magas lány most lehalkította a hangját, mintha még egy harkály is elkürtölhetné a világnak azt, amit mondani akart. - Eltüntettem. Semmi gond, egyenesen hazateleportáltam, a szülei elviszik őt a traumára, aztán majd visszahozom, legfeljebb egy rögzítés lesz a csuklóján, tud majd dolgozni. Az előbb még egy virágot böngésző tekintetét most a lányokra emelte, és intett nekik, hogy jöjjenek közelebb, nem bántja őket. - Ha már itt tartunk- itt már normális hangerővel beszélt, fekete szemei kajánul csillogtak, a napfény is visszatért és bevilágította a tisztást- Ezekre az apróságokra ti is képesek vagytok. Egyébként tudom, már nagyon unjátok a járkálást, de most, hogy ennyire megijesztettelek benneteket, menjünk egy kellemesebb helyre, ahol egy kicsit elterelődnek a gondolataitok, és jobban fog menni az aikido. Most pedig fogjátok meg a ruhám ujját. A lányok vonakodva ugyan, de megfogták. Yuky behunyta szemeit, egy ideig összpontosított valamire, aztán mind a három lány egy pataknál találta magát. Ez a patak nagyobb volt, mint amiket a lányok valaha láttak, vize szemlátomásra derékig ért, csillogott a víztükör a napfényben, miközben vidáman fodrozódott, és tűnt el a völgyben az a néhány vízfodor. Ámulva nézték ezt a gyönyörű patakot, amelyről eddig azt sem tudták, hogy létezik. Néma csodálatukat Yuky törte meg, mert a torkát köszörülte, hogy végre figyeljenek rá. - Gondolom, az még nem fordult meg a fejetekben, hogy vízben dacoljatok néhány démonnal, de sajnos ez is eljő, és egy kiválasztott máris megrepesztette a csuklóját!- a végére a hangja már mennydörgésnek képzelhető volt.- Na de mindegy kezdhetjük is. Álljon bele valaki a vízbe. Fatime vállalkozott. Most, hogy Yuky és Fatime álltak a patakban egymással szemben, látszottak a hasonlóságok: vádlijuk kicsi,de mindketten nagyon mozgékonyak, szálasak, magas termetűek, istenien állt rajtuk a fehér ruha, meg egyebek. Első menetben az volt a feladat, amit Lilinek is kellett csinálni, azzal a különbséggel, hogy a víz megnehezítette a mozgást. Yuky egyszerűen eldobta Fatimét, a lány pedig nagyot csobbanva esett a vízbe, orrából szájából csöpögött, Viki nem álhatta meg nevetés nélkül. -Az aikido egyetlen csapással dönt életről és halálról, úgyhogy kövesd az utasításaimat, mert nem szeretnélek téged meg a halottasházba teleportálni- mondta Yuky ijesztő nyugodtsággal, miközben Fatime végre feltápászkodott, és újra harcra készen állt. - Megpróbálhatom mégegyszer? Ígérem, beleadok apait anyait!-felelte elszántan Fatime. Yuky felé csapott, a szénfekete hajú lány elkapta a kezet, de Fatime ekkor a másik kezét rátette Yukyéra, gyors kört villantott, és eldobta Yukyt, aki látszólag ragyogott a boldogságtól. - Igen! Így kell ezt csinálni. Most pedig légy óvatos, mert a deszka eltörése lesz a következő feladatod. Ekkor azonban a lány karján lévő vízálló karóra pittyegni kezdett, és egy képet vetített a víztükörre, Lili képét. Ezzel mutatta azt, hogy Yukynak el kell menni a lányért. - Engedelmetekkel. Mindjárt jövök. Ne mozduljatok innen!-mondta majd eltűnt. komikat! szerintem ez nem lett valami jó de próbáltam sokat hozni | |
| Melissa (6505) 11.12.22 09:21:26 | ||
|
Reggeli Rowtag lelapult a bokor aljára. Zöld szemeit résnyire összehúzta, hogy a heg két fele szinte teljesen összeért. Sötét bundája szinte alig látszott az árnyékban. Megbabonázva néztem. Egyszerűen nem tudtam megmondani, hogy mi volt az, ami két nap alatt úgy hozzávonzott, hogy beteges módon beleszerettem. - Figyelsz? –súgta alig hallhatóan. Felriadtam merengésemből és az őzgidára pillantottam, akit Ro kiszúrt nekünk. Nagyon fiatal volt még, és sehol se láttam az anyját. Olyan hangosan hívta, hogy gyorsan kellett elkapnunk, nehogy valaki más tegye meg előttünk. Én is a földre simultam. Legszívesebben szorosan Rowtag mellé bújtam volna, de tudtam, hogy azzal csak a vadászatot veszélyeztetem. - Mehet? –kérdezte Ro. - Mehet. Az izmaim megfeszültek és már ugrani készültem, de egy szempár megzavart. Két gyémántosan csillogó, szénfekete szempár. - Várj! –suttogtam Rowtag-nak. - Mi van?! –mordult rám mérgesen. - Van ott valaki. - Hol? - Szemben a… -De addigra már eltűnt. - Én nem látok semmit –motyogta Rowtag. Megcsóváltam a fejemet és a gidára vetettem magam. Ro egy másodperccel lemaradva követett. Könnyedén elharapta a gida torkát, hogy az nyikkanni se tudott. Könnyen jött préda volt. Gyorsan neki is láttam volna enni, de Rowtag félbeszakított. - Várj. Felnéztem rá. Fejét magasra felvetette és úgy szaglászott körbe. Hirtelen végigfutott a hátamon a hideg. A szőr felborzolódott a tarkómon. Rosszat sejtettem. Én is szimatolni kezdtem, de nem éreztem semmit. Pedig biztos voltam benne, hogy valami itt tényleg nem stimmel. Kezdtem félni. - Érzel valamit? –kérdeztem Rowtag-ot. - Semmit, de az tuti, hogy van valami, aminek nem kéne lennie. - Együnk gyorsan –ajánlottam -, aztán húzzunk el innen. Rowtag bólintott. Én gyorsan enni kezdtem. Feszült voltam és nem figyeltem a hús ízére, pedig biztos finom volt. Csak arra koncentráltam, hogy minél rövidebb idő alatt egyem meg a lehető legtöbbet a gidából. Komikat! | |
| Fanday99 (50302) 11.12.22 09:24:55 | ||
|
Melissa: nagyon jó egyszerűen nem tudok mást mondani | |
| Melissa (6505) 11.12.22 09:26:28 | ||
|
Fanday: Nagyon jó lett, habár egy kicsit elsietted. Feltesznek két kérdést, sötét lesz. Aztán teleportálnak, és már a napfény csillog a vízen. Kicsit furcsa, de amúgy nagyon tetszik. | |
| Melissa (6505) 11.12.22 09:27:10 | ||
|
Jah, és köszi :) | |
| Fanday99 (50302) 11.12.22 09:36:22 | ||
|
köszi melissa, és tudom egyébként, hogy elsietem mert türelemből sajnos nem sokat ajándékozott nekem a jóságos Atyaúristen XD | |
| hancsi1000 (50548) 11.12.22 09:37:54 | ||
|
Fanday:Ez nagyon remek volt és nagyon kiváncsai vagyok a folytatásra mert kezdem egyre jobban megszeretni ezt az aikidot:)
Melissa:Nagyon várom a folytatást és amúgy is ímádom a farkasokat:) | |
| hancsi1000 (50548) 11.12.22 09:41:34 | ||
|
Már csak két szereplőnek kell megadnom a leírását és kész a honlapom:) | |
| Fanday99 (50302) 11.12.22 09:47:11 | ||
|
h1000: örülök neki:) én is így vagyok vele mert hát a zizzentség ragadós nem írnám meg a történetet ha nem szerettették volna meg velem a barátnőim az aikidot
egyébként köszi a komit mindjárt jön a kövi fejezet ( a mindjárt alatt néhány órát értek és most tényleg jól ki fogom dolgozni és nem sietem el még papírra is leírom) | |
(aktuális oldal: [ 106 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [103] [104] [105] [106] [107] [108] [109] [110] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
