 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| Noémi2000 (49199) 12.04.19 05:42:17 | ||
|
thestralkám:
Első kérdés: Milyen lett a borító?:“DD Irtó jó lett a borító! Nekem nagyon tetszik. Második: Hogy tetszik nektek? Nagyon klassz! Ilyen kis mázlista szeretnél lenni?! Én is. Annyira jó lenne! | |
| thestral27 (21282) 12.04.19 13:08:31 | ||
|
Noémi2000: Hát igen, szeretnék ilyet mázlista lenni..:“D De amúgy az a poén, hogy komolyan van közeli ismerősöm arra fele, és kitudnék menni..:“) Csak koncertre nem jutnék el-kivéve ha valaki nem szán meg a családból, és nem vesz nekem jegyet-, na meg a repjegy is elég drága, mert gondolkoztam hogy kimennék nyáron. Már csak azért is hogy angolt gyakorolhassak.
Egyébként neked ki a kedvenced az 1D-ből?:DDD | |
| Pumpedli (26099) 12.04.19 13:21:49 | ||
|
Ez nagyon király, thestral*.*!
Este jön az új rész, most még vissza kell mennem a suliba versenyre gyakorolni, aztán még tanulnomis kell... De lesz friss, csak nem tudom, mikorxD. | |
| thestral27 (21282) 12.04.19 13:59:26 | ||
|
Köszi Pumpedli.:DD és és: már várom!*-* | |
| rekaianett (32539) 12.04.19 16:30:35 | ||
|
na, jó rég tettem be fejit, de ha valaki olvasná, annak monom, hogy 5 a/5-ös oldalt foglalt el a word-ben! Íme...
Július 28. szerda Biztosan csak lázálom! Visszaestem, nem is kicsit. Azt gondoltam tegnap, hogy mára teljesen láztalan leszek, erre viszont ma a hőmérő higanya nemcsak, hogy nem 36,5°-körül járt, hanem még feljebb, egészen a 39,8°-nál! Anya rengeteget sürög körülöttem, az a mániája, hogy azért lettem újra beteg, mert tegnap egyedül hagyott. Ötpercenként bejön, és a következő kérdéseket intézi felém, szabályosan váltakozva: - Mérjük meg a lázadat újra? - Kérsz egy pohár vizet? - Felrázzam a párnádat? - Kinyissam az ablakot? - Tegyek rád még egy takarót? - Még mindig nem kérsz enni semmit? - Fáj valamid? - Kell még egy fájdalomcsillapító? - Vegyek neked valamit? És a legeslegrosszabb: - Áthívjam egy barátodat JÁTSZANIII? Mondjuk BAZT? Vagy FREDET? Ááááá!!! Soha semmit nem kérek tőle, különösen nem a két majompofát nem! - Biztos? - fordul vissza az ajtóban. - Biz… Várj csak! - és akkor eszembe jut az ágyneműtartó tartalma. - Anya, milyennek gondolod Klaust? - Klaus, engedelmes, szorgalmas, igazi jó gyerek… - És mit szólsz ahhoz, ha azt mondom, hogy láttam inni? - kérdezem, és kikászálódnék az ágyból, hogy meg is mutassam. A lábam már földet ér, amikor Anya rám sivít, mint egy olyan kisgyerek, akitől elvették a nyalókáját. - Mész vissza azonnal! - majd újra a számba nyomja a lázmérőt. - Ilyen betegen ki sem teheted a lábadat a paplan alól, mert még betegebb leszel nekem! Tehát Anya nem tárgyal velem, amíg a lázam nem megy 37,5° alá. Mindent elkövetek, hogy ez így legyen, de nem megy sehogy sem lejjebb a lázmérő higanya. - Kérlek, mérjük meg, csak még egyszer! - kérlelem, majd be is adja a derekát. A számba nyomja az eszközt, majd elmegy. Bebandzsítok, így igaz, hogy mindent duplán látok, de legalább szemmel tartom az ezüstös csíkot, ami egy furcsa szám felé húzott, egy 3, aztán egy 8 és egy 3 összegyúrva, majd még egy 8. tehát 38. Nem, most már azt hiszem 38,4. Anya hamarosan azt mondja: - Ideje kivenni! - Ajaj… Heves köhögésben török ki, majd vízért köhécselek. Anya elszalad érte, és addig kikapom a számból a lázmérőt, és megnézem. 38,7. Nem túl jó, ezért olyat csinálok, amiért hamarosan úgy is ki fogok kapni, ugyanis lerázom 36,8°-ra. Beleszámoltam azt is, hogy még megy feljebb, amikor visszateszem. Anya meg is érkezik a vízzel és én hamar kiiszom a felét. Meglesi a számot a számban lévő műszerről. - 37,3… Nem láz… Akkor, mondd, amit akartál… - egyezik bele, de amint elhagyom a meleget nyújtó ágyat egy köntösbe csavar. Elkezdem lepakolni az ágyneműt az eddigi helyéről, mire Anyám megszólal: - Te meg mit… - Anya! Megmutatom, amit meg akarok, és aztán beszélhetsz, akkor majd megmondhatod a véleményedet, jó? - Jó. Folytatom a műveletet, majd végül felnyithatom, és feltárul a titok Anyum szeme előtt. - Legeltesd a szemedet a drága Klauskád holmijain, amit becsempészett hozzánk. Barbár DVD-k, szeszes italok, öngyújtók, cigarettás dobozok, a szag elfedésére szolgáló rágók és egyebek, és a legrosszabb… a kábítószer… Csak ennyit találtam meg, a könyvei belsejében - közben szemléltetem a lyukat a szótárban - a zokni gombócokban, még a gitárban is! Most vége… - Ezt nem hinném el, ha nem látnám - azzal a halomból kivesz egy DVD-t, és undorral fordítja a nevét: Hajnali mészárlás… Nem hiszem, hogy ez az igazi címe, de nem kizárt, a borítóból ítélve… - Na? Hazaküldöd? Feljelented? Lecsukatod? Mit csinálsz vele?! - Semmit. - Hogy mi?! - Nem teszek vele semmit. Csak kérdőre vonom. Apa azonban mindent hallott, és magából kikelve harsogta, hogy Klausnak az elvonóban lenne helye, nem nálunk! Igaza is van! Folyt. köv. | |
| rekaianett (32539) 12.04.19 16:31:38 | ||
|
folyt. jön
- Klaus! - Ja? - kérdezte, majd meglátta amit meg kellett neki. - Ez hogy kerülni hozzá?! Ez nem övé, ez enyém! - Magyarázatot követelek! Magyarázd meg ezt az egészet! - Jó! Én… énnekem lenni egy bátyám, kit hívunk Tomnak. Tom kollégiban lakik - mármint kollégiumban - és övé ez sok holmi. Én csak elvittem, mert otthon rátalálni volna anyu… - És mért tetted ezt? - Szívességből, ő is megtenné értem… meg… fizetett is… érte… mi csak ezt „őrizgetésnek” hívjuk, ő is őrizgeti én dolgaim… - És mit őriz? - Hát… otthon én szégyellni bevallani, hogy… én egyszer felelni… négyesre… - négyes? Az tök jó jegy! Emiatt csinál mindent? - A négyes az a németeknél kettes… - magyarázza Apa. - Nem kettes… négyes… a jegyemen nem rontott, de utáltam magam érte… Megbocsátani nekem? - Csak ha kidobod ezeket, és elmeséled anyukádéknak… - Jaj, nem! Tom nagyon erős és… haragszik… sokat… - Akkor ne dobd ki, csak mond el! - Nem lehet! Anya nagyon rosszul lenni, ha neki mi bánatot okozni… ezért nem mondani el négyest… - Látod, Emily, tanulhatnál tőle! Egy négyes miatt hazudik, és cipeli át az Atlanti-óceánon ezt a sok törvénytelen dolgot! Te meg azt hitted ezek az övéi! - De… de… de én láttam, ahogyan iszik, és horrorfilmet néz! - Mikor? - Hát… tegnap. - Akkor már biztosan lázas voltál, és ez biztosan csak lázálom volt! - Akkor minek hozott ennyi rágót meg öngyújtót, nem beszélve a sok szájvizesüvegről és eldobható lanolinos törlőkendőről! Azt minek hozta?! Egyértelmű, hogy függő! - Biztosan szeretni a rágót… - Nem, Emily-nek igaza lenni, én vagyok… függő? Függő. - ismerkedett a szóval. - Há! Nem megmondtam?! - De én lenni rágófüggő… - höh? - minden nap elrágni fél doboz cukormentes rágót… erősíteni fogaim… - Látod! A szájvíz sosem árt, a törlőkendő pedig jól jön, ha utazás alatt nincs időd kezet mosni! - De… de… de… Anya a kezét a homlokomra tapasztja, lágyan, mégsem tetszik. - De hisz’ te forró vagy! Ez neked láztalanság?! A nap további részében az ágyat nyomom, és arra gondolok, hogy ez a Klaus vagy nagyon jól ki tudja húzni a fejét még időben a hurokból, vagy tényleg csak lázálom volt. Én az előbbire szavazok. És te, Kedves Olvasóm? | |
| thestral27 (21282) 12.04.19 16:52:06 | ||
|
Hamarosan gépelek be 1D FF-et!:DD Igyekszem minél előbb.:) | |
| Noémi2000 (49199) 12.04.19 17:15:01 | ||
|
thestral: Akkor mázlista vagy, és ajánlom, hogy gyűjtsd a pénzt! Amúgy siess, és hozd az új részt! Ja, és nekem is Ő a kedvencem.
rekaianett: Király! Ez a rész is tök jó! És amúgy én is az elsőre szavatok! :P Várom a kövi fejit! | |
| thestral27 (21282) 12.04.19 17:29:46 | ||
|
Noémi: Hát,Ő már az .. enyém..XDDD (nem...igen...talán...álmaimban..XDD) Amúgy ha-végre-megrajzoltam Louis körvonalát, akkor elkezdek gépelni( szóval kb 20 perc múlva, mert nemrég kezdtem rajzolni, mert eddig tornáztam, jógáztam,..stb)..:D | |
| Noémi2000 (49199) 12.04.19 18:54:38 | ||
|
thestral: Ezt meg hogy képzeled!?! Nem foglalhatod le, hiszen én már lestoppoltam!
Na jó, tudod mit? Te is rajonghatsz érte, meg én is! Mit szólsz? | |
| Noémi2000 (49199) 12.04.19 19:05:16 | ||
|
thestral: Láttad már a Moments című számuk videoklipjét? | |
| thestral27 (21282) 12.04.19 19:30:46 | ||
|
Noémi: Nem szeretek osztozni..:$$$ He is mine!:“DD Amúgy meg: Nekik van ahhoz is már klippjük??:OO Akkor mindjárt meglesem.:)
Most viszont...íme....a....folytatáás!:“DDD 
Elsétáltam a csarnok melletti sötétebb részre, és lehuppantam az ott lévő padra. A térdemre könyököltem, és könnyes szemekkel néztem magam elé. A táskám az ölembe szorongattam, és gondolkoztam. A boríték ott lapult benne, ami csak arra várt, hogy a címzettek kezébe kerüljön. De nem fog soha. – gondoltam magamban, és éreztem, ahogy pár könnycsepp csorog végig az arcomon. Halk lépteket hallottam magam mögött, de nem fordultam meg. Az alak megállt pontban mögöttem. Olyan csend volt, hogy hallottam, ahogy veszi ki –be a levegőt. Megkerülte a padot, és leült mellém, de még így se voltam hajlandó odanézni, és csak megszólaltam: - Ha egy rosszakaróm vagy, akkor, tessék. Hajrá, csinálj bármit. – morogtam, és csak szorongattam a táskám. De az, aki mellettem ült, csak levette a zakóját, és a vállamra terítette. Beleszimatoltam, és egyből rájöttem, hogy ki is ül mellettem, oda se kellett néznem. - Nem, nem vagyok rossz akaród. Legalábbis nem áll szándékomba bántani téged. Az meg nem az én hibám, ha megfulladsz esetleg a röhögéstől… - erre, muszáj volt odanéznem. Harry –nek egy nagy mosoly ült az arcán. Kicsit felnevettem, és biccentettem, miközben összehúztam a vállamon a zakóját. - Köszönöm… mi van a rajongókkal? Ilyen hamar elfogytak? – kérdeztem meg, mert elég furcsa azért, hogy most itt ül csak mellettem. - Öhm… nem, nem egészen… - túrt bele göndör hajába. – Átugrottam az asztalon, átvergődtem magam amilyen gyorsan, csak tudtam a tömegen, és futva jöttem ide. Avagy nincs sok időm, mert jönnek a rajongók, ezt így megmondom neked. – húzta el oldalra a száját, és billentette oldalra a fejét. Erre elmosolyodtam, mert olyan édesen nézett ki. Hirtelen a táskámhoz nyúltam, és előkaptam a levelet. Felé nyújtottam, és így szóltam: - Ezt oda akartam adni… a fiúknak is feltétlen mutasd meg, mert nem csak neked írtam, hanem nekik is. – mosolyodtam el, és magam mellé raktam a táskám, mert nem akartam tovább szorongatni. Harry szinte egyből feltépte a borítékot. – Óvatosan, te! Még a végén eltéped a levelet is! – ráztam meg nevetve a fejem a sutaságán. Ő csak megvonta a vállát, és neki kezdett olvasni. Ahogy elolvasta a levelet, felnézett és csak mosolygott, majd megölelt. Visszaöleltem, amitől lecsúszott a zakó a vállamról, de nem érdekelt. És ahogy megfigyeltem, Harry –t se érdekelte, hogy a felsőm ragad a Coca Cola –tól. A fülemhez hajolt és belesuttogott: - Köszönöm! – utána elengedett, én meg visszahúztam magamra a kék zakót. Hirtelen a háttérből zajokat, majd pár sikolyt hallottam, mire Harry felpattant. – Velem tartasz? – kérdezte hatalmas mosollyal az arcán. Nem tudtam erre nemet mondani, így felálltam. Intett a fejével, és futásnak eredtünk. A cipőm hangosan kopogott az aszfalton, és a sarka gátolta hogy gyorsabban fussak. Egy másodpercre megálltam, és lekaptam a lábamról, és úgy futottam tovább. Befordultunk egy sarkon, és ott egy nagy busz állt. Harry beugrott az ajtaján, és én is követtem a példáját. Utána bezárta az ajtaját, és lihegve lehuppant egy ágyra, ami tele volt ruhákkal. Megpaskolta a mellette lévő helyet, és én is leültem. Leraktam a földre a cipőm, és hátra dőltem az ágyon. Nagy, mély levegőket vettem, hogy ne legyen ilyen magas a pulzusom. - Ez a turnés buszotok? – kérdeztem körbenézve. A földön chipses zacskók hevertek, ami valószínűleg Niall –é volt. - Igen, a szálló egy sarokkal arrébb van, de én személy szerint, teljesen kifáradtam… - mondta, és rám nézett. Valamiért megakadt az oldalamon a szeme. Alig egy perc elteltével megtudtam, hogy miért… megcsikizett, mire én felkaptam egy párnát és tarkón ütöttem. Ettől neki kibillent az egyensúlya, és ha gyorsan nem húzom fel a lábam, ráesik. Ő arccal Niall egyik félig megevett pizzájába esett ami – persze -, jó ketchup –os volt. Amikor felnézett a piros szószos képpel, eldőltem az ágyon a nevetéstől. Harry valahogy felállt, és keresett egy rongyot. De nem rongy volt… hanem Liam egyik koszos zoknija, ami sikeresen beletörölte az arcát. Utána fujjongva eldobta pont Kavin –re, a kitömött galambra. | |
| thestral27 (21282) 12.04.19 19:30:57 | ||
|
- Szegény madár… - szólaltam meg nevetés közben.
- És én mit mondjak? – kacagott fel Harry, és lehuppant az ágyra, amitől az rugózott egy nagyot. Kinézett a mögöttem lévő ablakon. – Eltűntek a rajongók. – mondta és megkönnyebbülten kifújta a levegőt. – Jössz? Mert itt elég nagy a kosz… - nézett körbe a kis helyiségen. És ez igaz is volt. Mindenhol koszos alsók, gatyák, kiürült pizzás dobozok, chipses zacskók, és még sorolhatnám. Bólintottam, és felálltam az ágyról. Felvettem a cipőm, és követtem Harry –t, aki eközben kilépett az ajtón. Utánam bezárta, és a kulcsát a zsebébe dobta. Körbekémlelt, majd felrakta a napszemüvegét a fejére. - Ha nem akarod, hogy észrevegyenek, te sem hajpántnak használod azt a RayBan –t. – mondta, mire én is az orromra csúsztattam a fekete lencsés szemüveget. Lassan elindultunk. Befordultunk egy nagy ház mellett, és egy kis hotelhez mentünk. Betolta a nagy aranyozott ajtót, és bementünk rajta. Követtem Harry –t a 238. szobáig. Elővette a pénztárcáját, és egy mágneskártyát vett ki belőle. Benyomta a kilincs alatti résbe, az ajtó kattant, ő meg benyitott. Visszatette a helyére a kártyácskát, és beléptünk. Itt már egy fokkal nagyobb rend volt. - Itt se nagyon nézz körbe. Mármint, csak a nappaliba ne. Itt van a legnagyobb rendetlenség. Ott a szobám. – biccentett egy fehér ajtó felé, és bementünk. A nagy francia ágy fölé ez volt felfestve: „I’m supersexy”. Rámutattam és nagy mosollyal az arcomon, kérdő fejet vágtam. Harry csak a tarkóját vakargatta. - Miért, nem..? – kezdett bele, de nem hagytam, hogy befejezze. - Dehogynem. – vágtam rá. Nagyon csinosan festett a szoba. Szép rend volt, a sarokban volt egy szennyes tároló fonott kosár. Hirtelen kiégett az egyik villanykörte, így csak egy világította meg homályosan a szobát. Harry felém fordult. - Adjak… egy pólót? Mert ez elég nedves… - mondta, és már ment is a szekrényéhez. - Megköszönöm. – válaszoltam, de már adta is a szürke felsőt. – Ne nézz! – mondtam neki parancsolóan, mire ő egyből a fal felé fordult. Lekaptam a felsőmet, és átvettem arra, amit Harry adott. Persze, éreztem hogy legalább egyszer hátra nézett, tudtam, hogy nem fogja megállni. – Megfordulhatsz… - erre pördült egyet a sarkán, és egymással szemben találtuk magunkat. Harry halkan megszólalt: - You turned around, and you stole my heart. With just one look, when and i saw youre face, I fell in love. It take a minute girl, to steal my heart tonight. With just one look, yeah. Been waiting for a girl like you. – suttogta, mire akaratom ellenére is elmosolyodtam. - Egyéni koncertet kapok? – húztam nagyobb mosolyra a szám. Harry a szemembe nézett, és az arca közeledett az enyémhez. Minden simán ment, amíg hirtelen nem lett nagy hangzavar. Harry –vel szinte elröppentünk egymástól. Louis benyitott a szobába, és Harry –re majd rám nézett. - Hát megvagy Harry! – mondta hangosan. A göndör hajú fiúra Louis kérdő pillantással nézett. – Megint rajongóval kavarsz? – kérdezte, és elnevette magát, Harry viszont csak elpirult, és mérgesen felkapott egy párnát, és Lou fejéhez vágta. - Mi az, hogy „már megint”?? És honnan veszed...? – hallgatott el, és csak még jobban elpirult. - Soroljam? – közben megtörölte a nevetéstől könnyes szemeit. - Nem kell… Többiek? – én csak figyeltem, ahogy a két fiú beszélgetnek. Kicsit kínosan éreztem magam. De az eléggé feloldott, amikor Harry mellém lépett, és átkarolta a vállam a fél kezével. - Liam és Niall elmentek kaját venni, Zayn meg keresi nekem Kavin –t, mert tegnap este ő vitte ki a buszba. – mondta és morcos képet vágott, amire Harry –vel nevetni kezdtünk. – Na jól van. Még ki is röhögtök! – sóhajtott. – Na, én most szépen elmegyek zuhanyozni. Harry, be ne merj hozzám nyitni! És… - Detti. – mondta automatikusan a göndör hajú fiú. - És Detti… te se… - mondta, mire én elnevettem magam. - Nem fogok, becsületszavamat adom! – Louis erre biccentett, és elment. Hallottam, ahogy kinyitja a csapot. Kommikat elfogadok!!:DDD | |
| thestral27 (21282) 12.04.19 19:36:16 | ||
|
Na,Noémi körbenéztem, és az csak egy összeaprított klipp. Rákerestem a “VEVO“ csatornán a YT-n belül, és ott nincs, azaz nincs rendes klippjük, azt csak egy rajongó gyártotta.;DD | |
| Pumpedli (26099) 12.04.19 20:35:18 | ||
|
És itt a folytatás, drágaszágaim:D!
2. Fejezet De nem, az a farkas nem lehet Light. Biztos csak képzelődtem, lehetetlen, hogy valaki csak úgy átváltozzon. Az egyik – egy tejeskávé színű – farkas, amelyik fiatalabbnak tűnt a többinél, a fogait csattogtatva az arcomba hajolt. A pofája sötétebb volt, zöld szemeit az enyémbe fúrta, majd pillantása a nyakamra tévedt. Újból sikítottam, ezúttal hangosabban és kétségbeesettebben. A „Light-szemű” farkas rámorgott a másikra, az ajkait felhúzta tűhegyes szemfogairól. A tejeskávé színű hörögve visszavicsorgott, mire a Light helyén álló farkas torkon ragadta és lehajította rólam. A Light-farkas erősebbnek bizonyult, a földnek szegezte a másikat, aki szűkölve összehúzta magát. Ekkor lépett közbe egy gesztenyebarna, fűzöld szemű társuk. Egész lénye erőt és nemességet sugárzott, izmos alakja a másik kettő fölé tornyosult. Öblösen rájuk morgott, mire elengedték egymást. Reszketve feküdtem a sárban, nem mertem felkelni. A durva föld véresre horzsolta a bőrömet, de a fájdalom eltörpült a rettegés mellett. Ázott kutyaszag csapta meg az orrom, amely fenyőgyanta illatával keveredett. A szürkésbarna farkas rám szegezte sötétkék szemeit, majd eliszkolt, a többi farkas pedig követte. Még mindig féltem felülni, noha a farkasok már percek óta eltűntek. Erőt vettem magamon és feltápászkodtam. Az arcomat a szürke, borongós ég felé fordítottam, kövér esőcseppek hulltak rám. Lehunytam a szemem és filmként lejátszottam magamban az elmúlt fél óra eseményeit. Lépteket hallottam, tétova, ám mégis ruganyos lépteket. Kinyitottam a szemem és letöröltem a szempillámról a vízcseppeket. Mikor kitisztult a kép, megláttam az egy méterrel előttem álló Lightot. Lazán egy fatörzsnek támaszkodott és engem méregetett azzal a nyugtalanító, sötétkék pillantásával. - Mit csinálsz itt? – vonta fel a szemöldökét. - Csak… sétáltam – hazudtam, de ahogy kiejtettem a szavakat a számon, rádöbbentem, hogy ez elég esetlenül hangzott. - Aha, sétáltál… - Light arca rezzenéstelen maradt. Egy aranysárga falevél nyitott tenyerébe sett. Összesodorta az ujjai között, majd elengedte, mire a szél magával vitte és belekapott a fiú világos hajába. - De ezt akár én is kérdezhetném tőled – vágtam vissza. - Csak sétáltam – felelte. Önkéntelenül is elvigyorodtam. Igyekeztem elkergetni a farkasos gondolataimat. Hogy lehetne egy ilyen srác vérfarkas? Túl élénk a fantáziám, inkább örülnöm kéne, hogy élek, ahelyett, hogy ilyen sületlenségeken töröm a fejem! - Akkor hagylak is sétálni… - motyogtam, és elindultam abba az irányba, amelyből sejtésem szerint jöttem. Két lépés után átestem egy kiálló gyökéren. Light elkapott, a kabát alatt is vékonynak tűnő karjai biztosan tartottak. Fenyő és eső illata volt; felnéztem rá, leplezetlenül mosolygott. Nem gúnyosan, inkább úgy, mint aki jól szórakozik. Kikászálódtam a kezei közül és folytattam az utamat, amíg el nem tűntem egy fa mögött. A tarkómon éreztem a tekintetét. Farkasillata az orromban maradt. Átgázoltam a barnuló növények között, kókadt leveleik lekonyultak a rájuk záporozó esőcseppektől, amelyeket a fák hézagos lombja nem fogott fel. Folyton megrezdültek, mintha a hideg rázná őket. A sár egyre folyósabbá vált, a lejtőkön patakként hömpölygött le, kisebb kavicsokat is magával sodorva. A tornacipőm eredetileg fehér orra most a barna minden árnyalatában pompázott. Undorodva leráztam a talpáról az iszapot. Egy kis levelibéka bizonytalan ugrásokkal átvágott előttem, hatalmas szemeit néha felém fordítva. Vajon mit keresett itt? Félrehajtottam egy ágat az útból és megkönnyebbültem: előttem egy kitaposott ösvény kanyargott a város felé. Már épp azon gondolkodtam, hogyan fogom ezt otthon kimagyarázni, amikor eszembe jutott, hogy a szüleim tegnap este egy teljes hónapra elutaztak, ugyanis anya szobrász volt, és most végre kiállították a műveit egy fővárosi múzeumban, apa pedig újságíró lévén követte. De attól még a nagyinak valami mesét ki kellett ötölnöm. Tíz perc múlva értem ki a civilizációba, a csurom vizes iskolatáskámhoz. Sovány vigasz, de azt legalább elmondhattam magamról, hogy éltem… Na, mára ennyi, holnap jön a folytatás^^. | |
(aktuális oldal: [ 284 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [281] [282] [283] [284] [285] [286] [287] [288] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
