Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
thestral27 (21282) 12.04.27 23:07:49 | ||
|
Melissa & pony : Thank U so much guys!:)) | |
pony56club (16581) 12.04.28 17:02:35 | ||
|
thestral:nincsmit^^
Mullefan:néhol nekem zavaros,de szerintem attól még jó^^látom te is hiszel a balszerencsés péntek 13-ban^^ Melissa:végre!XDmár alig vártam^^nagyon jó,folytasd:D hancsi:jóvan naXDtegnap írtam majdnem két teljes oldalt nagy füzetben,majdnem olyan kis betűkkel,hogy kiolvasni alig tudom,pedig én írtamXDés most kezdem el begépelni O.o(és én nem normális elfelejtettem,hogy hanyadik fejezetnél jártamX“D | |
Ayame-chan (58508) 12.04.28 22:48:01 | ||
|
The Water Lily
Dühösen becsaptam a hátsó ajtót.Nem hitem el!Megigérték!Tessék!Már megint ez van! A dombtetőn lévő kis istálló felé tartottam.Palomino színű kancám már várt rám.Kíváncsian kidugta a fejét. -Lily..én ezt nem hiszem el..én belehalok!-öleltem meg a fejét. Könnyeim megeredtek,Lily a hajamba fújt. -Meg kell szöknünk.-forgott a fejemben,miközben nyergeltem. -Hátizsák,alma,répa,takaró..-néztem körbe,majd felpattantam Lily hátára és vágtára fogtam.Ráfordítottam az erdő felé vezető vékony ösvényre és galoppra váltottam. Egyre azon járt az eszem mért van ez megint.Soha többé nem akarok elmenni.Én itt fogok maradni.Hirtelen valami a fejemnek csapódott,leszédültem a nyeregből.Lily tovább ment az ösvényen.Feleszméltem.Esett az eső,legalább egy órát itt lehettem,mert teljesen eláztam,Lily pedig bárhol lehet.Dideregve elindultam előre,de pár lépés után összeestem.egy fa törzsének támaszkodtam.Nem kaptam levegőt,így ismét összeestem.A sürgősségin ébredtem. -Mi..a?!-nézelődtem. Velem két egykorú vékony lánnyal feküdtem egy szobában. -Hogy kerültem ide?-néztem a jobb oldali lányra. -Két napja hoztak be ide,és föl sem keltél.-válaszolta közömbösen.-Egyébkét a nevem Krisztina. Balra tekintettem. -Lilla vagyok.. -Én meg nem értek semmit!-üvöltöttem,mire két nővér jelent meg. -Vérvétel!-mondták “lelkesen“,majd lefogtak.Ideges lettem,így rugdosódni kezdtem. Kirúgtam a tűt a fiatal nő kezéből,és a karjába szúrtam. Folytassam?Álmos vagyok,ennyi telett! | |
Victory (24965) 12.04.28 23:04:33 | ||
|
Kedves Mindenki:Sziasztok! Gondoltam ideje ide is írnom, de nem sokat...
Egyedül Rose Cazador osztálykirándulásra megy egy gyönyörű kastélyba, mely a Bloodthirsty néven ismert. A hegyek között található kastély és környéke legendás egykori uralkodójáról, s ködös múltjáról. Úgy tűnik, hogy ez a kirándulás sok meglepetést és titkot tart még a kis csoport, de főként hősnőnk számára. Olyan furcsa dolgok történnek az ódon falak között, hogy felmerül a kérdés: vajon ki lehet innen jutni és lehetőleg élve? Ha érdekel a folytatás, akkorkatt! Hamarosan pedig elkezdem a Salvadort is :) | |
CilaMila (50651) 12.04.29 12:44:16 | ||
|
Itt van az én történetem4Remélem tetszik! :)
| |
CilaMila (50651) 12.04.29 12:45:47 | ||
|
Bocsi felkiálójel helyett egy 4-est írtam!Mégegyszer bocsi!! | |
Victory (24965) 12.04.29 14:33:38 | ||
|
Kedves Mindenki:Sziasztok!Említettem az előző hozzászólásomban,hogy hamarosan elkezdem a Salvadort, nos az a hamarosan most jött el. Biztosan már sokan érezték úgy, hogy van egy őrangyaluk - nos ez a történet erről szól. Van egy lehetetlen világ, amit mindenki csak Infierno Isla néven emleget, vagyis a Pokol Szigeteként. Ez az a hely ami erősen eltér a normális, már megszokott világtól. Itt az emberek élete nem könnyű, sőt az egyetlen törvény amit ismernek és betartanak úgy szól, hogy ölj az életért. A különféle lények alkotta színes társadalomban az ember a leggyengébb láncszem, ezért szüksége van egy Salvadorra - egy szövetségesre, aki vigyáz rá. “Devon reményvesztetten menekült, szó szerint az életéért küzdött. A fiatal, tizenhat éves forma lány gyűlölte ezt a helyzetet, pedig már mennyiszer fordult elő vele. Hát igen, Infierno Isla földjén nem könnyű az élet, az emberek folyton veszélynek vannak kitéve és nap mint nap az életükkel játszanak. Bár már sajogtak a lábai és szúrt az oldala ő nem adta föl, olyan gyorsan futott amennyire csak tudott. Vörösesszőke haja a háta közepének tájékát verdeste, ahogy lobogott az ellenszélben. Kék szemei riadtan jártak össze-vissza, keresték a legközelebbi menekülési útvonalat, a megoldást aminek hála kijuthat ebből a kutyaszorítóból.“ Ha kíváncsi vagy a folytatásra akkor: Salvador Ha pedig elolvastad lenne egy kérésem: komizz, előre is köszi :) | |
rekaianett (32539) 12.04.29 15:15:26 | ||
|
sziasztok! na, nézzétek, mit szenvedtem ki magamból:
Július 30., péntek A döntő Mivel odakinn 40°-os hőség van, úgy döntök, hogy a nyári ruhám veszem fel, a szandállal és a paróka haját néhol begöndörítem (Peter nem tud nyugton maradni, ha „lányhaj” van rajta, így csoda, hogy csak két ujjamat égettem meg a hajsütővassal). Miután mindez megtörtént, nekiindulok véres győzelmet aratni, a stúdióban. A busz ismét csigasebességgel száguld, de már a győzedelmi beszédnél járnak a gondolataim. Mit mondok majd? „Hello New York, hello világ, megjött Emily See!”? Nem, ez nem lesz jó… Vagy meghatottan és pityeregve, elfúló hangon adjak hálát az Égnek, hogy nyertem? Várjuk csak! Még nem nyertem semmit. A döntőbe való bejutáshoz szükséges győzelmem előtt állok még csak! Csak? Csak. Ez így van, egyelőre. Csak… Fura szó, meg kell hagyni. Mindeközben befut a buszom, és egy kis testmozgás után a stúdióba érek, összefutok a kapu előtt mindenkivel. - Helló! - Szia! - Jó napot! - Üdv! A sok köszöngetéstől megfájdul a fejem… Végre beengednek minket. - Üdvözlök mindenkit! Üljenek le! - fogad minket a Tanár úr. - Nagyon nehéz volt a választás… Több okból is… Különböző nézet, hely, kor, és történet… Mind remek alkotás! Szívből gratulálok! - és megtapsoljuk magunkat. - De sajna csak két könyv juthat tovább, hogy megküzdjön a 10 000 dollárért! - elővesz egy darab papírt és olvasni kezdi - Küldtem mindenkinek egy e-mailt, hogy jöjjön el. Így szólt: Drága Versenyző! Én vagyok, a Tanár úr. Azért írok, mert pénteken 13:30-kor el kell jönnöd a szokásos stúdiónkba! Már döntöttem, kik versenyezhetnek tovább, nagyon fontos, hogy ott légy! Tanár úr Micsoda? Mindenkinek elküldte? Azért nem azt írta: Kedves Emily, vagy Drága Emy… De hát akkor egyáltalán nem biztos a siker! Sőt! Tuti, hogy vesztek, mert én akár hogyan is, de csak 14 éves vagyok a legkedvezőbb felfogással is. Ennyi, vége! - Felolvasom mindenkinek egy-egy részletét, hogy tudjátok, mivel álltok szemben. George! - George feláll, mint a büszke katona, akit kitüntetnek hősiességéért - Puskaropogás hallatszott Karl feje felett. Egy homokzsákba fúródott a golyó, és a katona fejére csordogált, szép egyenletes csíkban annak tartalma… Kész. Ezzel le leszek söpörve a pályáról. - Remek George. A következő könyvkezdemény Jenifer műve. Még most is könny csordul a szemembe, hogyha arra a reménytelen nyári kalandra gondolok, amibe belehasadt a szívem… - Csöpögős románc, elérhetetlen szerelem bla-bla-bla… Dög unalom! - Jenny, remek volt… Most Sebastiané következik… Kísérteties fénycsóva jelent meg a felhők felett, és a csészealj formái kezdtek kibontakozni… Mindenkiét felolvasta már, csak az enyémet nem. Felismerem a könyvemet a kezében, és elkezd olvasni… - Egy felejthetetlen éjjelen kezdődött minden. Az eső úgy zuhogott, mintha a világ összes felhője egyetlen kisváros fölé tornyosult volna, hogy megszabaduljon súlyos terhétől, és a földre ontsa ki magából azt… Mire észbe kapok, már vége is van, de az egészet felolvasta, láttam, ahogyan lapozott. - Most pedig visszaadom azoknak a könyveit, akik nem jöhetnek velem tovább… Sebastian… sajnálom, ez most nem sikerült. George… nagyon jó, de sajnos van jobb is… Jenny… Tessék, de ígérj meg valamit… Legközelebb Ariel a kék ruháját veszi fel, mert BENNT VAAAGY! - a szőke ugrálni kezd, és örömében Tanár úr nyakába ugrik, majd ad neki egy cuppanós puszikát. - Most már csak hárman vagytok. Kathy és Matt… itt a könyvetek, egyikkőtöknek menni kell… Kathy, te még maradsz… - mindennek vége. Ennyi volt, soha nem vehetem meg Látomást. - De csak addig, amíg gratulálsz Emily -nek a továbbjutásáért! Nem fogom fel elsőre. Csak akkor zökkenek ki, amikor Kathy hisztérikus sírása fezúg. Miért bőg? Hisz továbbjutott. Vagy nem? ÉN? ÉN jutottam tovább, és NEM Ő? Hiszen ez csodálatos! Hát… hát sikerült? Annyi munka, és annyi kézzsibbasztó írás után végre tovább mehetek? Megküzdhetek végre a fődíjért! Igen! Nyertem! Legalábbis eddig nyertem… Most ismét könnyezni kezdek, mert nem tudom megállni, és én is megölelem a Tanár urat. De csak megölelem! hazafelé veszek egy fagyit, ünneplésül, és egy ügyes szerkezetet, amit a pénzes táskákba is raknak, ha kinyitják lila festéket fröcsköl a rabló képébe. Fel fogom szerelni az ágyneműtartómba… Holnap… | |
rekaianett (32539) 12.04.29 15:21:10 | ||
|
Kérdezném:
a, folytassam Emily See-t b, újat kezdjek, minek címe Fairy Woods, Tündérerdő mélyén c, szívódjak fel... ;) | |
hancsi1000 (50548) 12.04.29 16:33:11 | ||
|
reka:1. Nagyon tetszik^^ Imádom*-* Folytasd!
2. Hát semmi kép ne szívódj fel! Bár nagyon kíváncsi vagyok az új történetre én imádom az Emilyt, de itt már rád hagyom a döntést;) | |
rekaianett (32539) 12.04.29 20:25:57 | ||
|
okés, akkor ha szabad talán holnap berakom az első fejezetét, és ha tetszik, akkor írom azt egy kicsit, mert az emiy-ből kifogytak az ötleteim, de ha félrerakom, akkor megy majd tovább... kellene egy borító majd... ha tetszik... valakinek... | |
rekaianett (32539) 12.04.29 21:52:56 | ||
|
na, akkor tessék, az előétel, remélem ízlik! kommikat várok!
Fairy Woods, Tündérerdő mélyén 1. fejezet - FS23! Mit csinál maga az én órámon?! - Semmit - suttogta megszeppenve, de bátran a kis tündérlány. - Semmit? - Semmit - ismétli meg, most már hangosan, hogy belezengett az egész törzsfa, amiben a tanterem helyezkedett el az erdő mélyén. A Tündértanárnő most a héten először használta szárnyait, hogy odaröppenjen a faragott fapadhoz. Felkapta a lány előtt heverő papírt, bár az megpróbálta elrejteni előle. Kireppent a táblához, és egy kecses mozdulattal eltűnt a sziporkázó felirat arról, és a helyére illesztette az előbb elkobzott tárgyat. - Ki tudná megmondani, mi a semmi? FS5? - A semmi a nincs szó egyik hasonló értelmű szava, és a tagadást jelenti - sorolta az osztály legokosabb diákja. - És lehet semmit csinálni? FS17? - Nem lehet, Tündértanárnő kérem. - Miért? - Mert mindig csinálunk valamit. Ülünk, állunk, lélegzünk… Vagy egyszerűen vagyunk. - Helyes tehát osztálytárstündéretek előbbi állítása? - kórusban felelt az osztály: nem! - Térjünk el tehát a tárgytól… Ez semmi? Semmi?! - Nem, Tündértanárnő… - vallja be szegény FS23. - Ha jól látom ez egy rajz. Maga ilyen álomképeket rajzolgat az én órámon?! - és meglebegtette a csíkozott levélpapírra rajzolt tündér képét. Hatalmas pillangószárnyait pajkos, zöld szeme alatt tartotta, így a kacér mosolyát fedve, de lángvörös fürtjei és szép szeplői láthatók maradtak. Haja a jellegzetes tündérfül mögé voltak söpörve, ami csúcsosan meredezett felfelé, de ez megszokottá vált már. - Ez a harmadik óra, amikor nem figyel a hónapban! - De hát én figyeltem! - Valóban? Akkor mi a mai óránk témája? - a tündérpalánta körül mindenki jelentkezett. Csak ő ne tudta az egyszerűnek látszó választ. - Gondoltam. FS5? - A tündérszárnyak felépítése és anatómiája. - Úgy van. - azzal a rajzot kidobta a vájt, gyűszű méretű szemetesbe. - Akkor vissza a szárnyakhoz… - De Tündértanárnő! - emelkedett fel a padjából FS23 - Én csak a házi feladatomat csinosítgattam! Ha jobban megszemléli, láthatja a szárnyak jellegzetességeit… A szemetesből kivette a megszólított az összegyűrt lapot, és áttanulmányozta. - Ez inkább egy portré, nem anatómiai szakábra… Mutassa a füzetét! - ismét a pad mellett tornyosodott a félelmetes tündér alakja, és a nyírfalevélből összevarrt füzet lapjait pergette. - És ez mi? - Ez… ez… - ez a leckéje volt. Rajta feltüntetve, szakszerűen minden egyes részlete a tökéletes tündérszárnynak. - Gondolom nem a házi feladata. Kérem az intőkönyvét. Most! - kénytelen-kelletlen átadta az apróbb füzetet, amit azonnal meg is töltött a tulajdon padjánál a tündér. Pontosan kiolvasható volt minden betűje az intelemnek: A mai napon leányuk nem figyelt az órán, hanem rajzolt, és magát hazugságokkal próbálta mentegetni, ezért megintem. Tünde Tündértanárnő. - Akkor vissza a szárnyakhoz… - sóhajtotta, majd hamarosan vége szakadt iskolanapnak. FS23 és legjobb barátnője FS22 csendesen ballagtak az erdei ösvényen. - Nem volt jó napod… - mondta csendesen FS22. - Nem. Az tényleg nem volt. - Még mindig utálod a sulit? - Amit én egyszer megutálok, azt addig utálom, amíg csak létezik! - nevette el magát. - És, várod már a vizsgát? - Mért? Te igen? - Én várom. Nagyon is. Végre nem FS22 leszek, hanem rendes nevem és szárnyam lesz, meg munkám. Én tavasztündér lennék legszívesebben! - azzal megpördült a sarkán, és leszakított egy aprócska virágot. - A számozást én is utálom. FS? Ez meg minek a rövidítése? - Fairy Seedling, mint az iskola neve is. Igazán kitalálhattad volna! Hisz ez a név igazán passzol ránk, tündérpalánták vagyunk. - Aha. Érdekes. - nyögte unottan. - És, szárnynak milyent szeretnél? - Én is a Wing Wonders-re hajtok. Szép lenné, szivárványos, csillogó lepkeszárnyakkal? - Igen. De azt úgyis a legjobb palánta kapja. És… az úgyis FS5 lesz… - Hát… talán igazad van… a második legszebb meg a gyémántokkal úgyis FS18-é lesz, mert őneki gazdagok a szülei… meg tudják neki szerezni… - Akinek tintagomba farmja van… - ezen nevettek egy kicsit, de ez nem vidáman hangzott, hanem olyan szomorúan, mintha csak a formaság kedvéért tennék, maguk kedve szerint inkább sírnának. - Szerinted én milyen tündér leszek? - kérdezte hirtelen FS23. - Vadvirág. Vagy vadalma… - Olyan nincs is! - Tudom. De te lennél az első. - Á! Ötszáz éve nem alakultak ki új nemzetségek, mért én tenném meg? - Hamarosan meg kellene valakinek tenni… - Akkor az csakis FS18 lehet. Megalkotja a tintagomba tündércsaládot. Ismét nevettek. Szerencsére hazaérkeztek, és beléptek az üreges fatörzsbe. A lámpásokban a szentjánosbogarak már megkezdték éjjeli műszakukat, ezért az egész hely fényárban úszott. | |
rekaianett (32539) 12.04.29 21:53:28 | ||
|
- Gyere, egyél velünk!
- Szívesen! Köszönöm FS23! - Mostantól ne hívjuk egymást sehogyan. Amíg nincs rendes tündérnevünk, nem tudjuk azt használni, viszont a mostanit is rühelljük… - Ez igaz. Akkor köszönöm barátnőm! - megindultak a fa belsejébe, ahonnan isteni illat szállt a lányok felé. | |
hancsi1000 (50548) 12.04.29 22:31:37 | ||
|
reka:Imádom*-*Folytatást követelek anyira kíváncsi vagyok az egészre és anyira, de aanyira hivogató, hogy azon álmodoznak, hogy mi lessz velük^^ | |
kik (5906) 12.04.29 22:54:37 | ||
|
jó rég voltam itt,de olvasgattam :P(nem mindent)
rekaianett : nagyon jó folytasd^^tetszik a tündéres sztori :) thestral27:One Direction*-* engem ezzel a szóval már megfogtál^^ Pumpedli: :3 irtóó jó a MoonBeam folytatást kérek mindenből! hancsi1000:egy szó:fantasztikus! Melissa:elakadt a szavam>< nagyon jó lett! Ayame-chan:kezdd el engem érdekelne :) lovas111:érdekes,izgalmas! jól fogalmazol lehet hogy én is belekezdek egy új történetbe(lehet) további jó írogatást^^ |