Switch to English Hírek Rólunk
Nick: Jelszó:
Lónevelde
Az összes üzenet megtekintése

Fórum - Alkotók Kuckója

 » Vissza a témákhoz! « Hozzászólások: 8672  

Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)







  pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26    
pony56club

látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:

1.fejezet
Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be...
Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé.
Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen.
Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam.
Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként.
Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját.
-Triss,gyere kész a kaja!
-Oké!-ordítottam le a szobámból.
Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be?
Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk.
-Dehát nincs is új szomszédünk.
-Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e.
-És?
-Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba.


  thestral27 (21282) 12.04.26 20:13:08    
thestral27

:PP
Na, én viszont akkor nem offolok tovább hanem:
Barátnőm - név szerint most SSR.:DD - kikövetelte az FF-em folytatását, szóval elvileg ma még hozok, bár nem garantálok akkor nagyon sokat.:)


  thestral27 (21282) 12.04.26 20:18:36    
thestral27

Noémi: Köszönöm szépen.:DDDD


  hancsi1000 (50548) 12.04.27 13:59:38    
hancsi1000

Pumpedli:O_O Hogy mersz még mindig ide berakni történetet?! Nyomás innen melegebb égtájakra!XD Anyira jókat írsz hogy az már fáj! Imádom a történetedett^^
thestri:Írtó jók a történetek nagyon tetszenek*-*
pony:Hozzá már végre a Démonvérből nem bírom kivárni, hogy mikor írsz újra! Írj!XD^^:‘D


  thestral27 (21282) 12.04.27 14:04:18    
thestral27

hancsi: 1, Ne küld el Pumpi-t melegebb éghajlatra, mert akkor nem fog felrakni, amibe belehalok.:O xD
2, Örülök, hogy tetszenek.:)) Majd Kedden hozok folytatást, mert most hamarosan indulok a vonathoz.:PP


  hancsi1000 (50548) 12.04.27 14:23:33    
hancsi1000

thestri:1-re válasz:Akkor menny te is vele!Hmmm, meg én is megyek!XDD
2-re válasz:Miért?Hova mé‘? És én is örülök neki hogy tetszenek nekem a történetek^^XP
-------------------------------------
Bejelentem, hogy ma hozok egy kis fájdalmat! Ja bocs Átalakulást!(már én sem vagyok komplett:P, várjunk csak eddig se voltam az!X‘D)Jaj nekem, nagyon fájok magamnakO_-XD Na mindegy most mennem kell innen mivel röhögő görcs jött rám egy nagyon nagy hülyeség miatt amit baránőm mesélt!XD Nagyon fáj!


  Melissa (6505) 12.04.27 14:36:14    
Melissa

Pumpedli: Nagyon jó ^^
Thestral: Még mindig imádom :DDD Megihlettél, lehet, hogy én is írok egy Fanfictiont. Persze, én nem 1D-set. :)

Az SB-ről meg annyit, hogy nagy lendülettel belevetettem magamat a pendriveom keresésébe T.T


  thestral27 (21282) 12.04.27 14:37:24    
thestral27

hancsi: Kecskemétre megyek.:DDD és csak Kedden jövök haza..:“DDD de majd viszek magammal lapokat, és írok ám.:) De majd csak ha hazajövök, akkor fogom begépelni.:)


  pony56club (16581) 12.04.27 14:51:09    
pony56club

hancsi:okéééXDelkezdtem már írni,de öt sorig jutottam,szval ma már mindenképp megíromXDörülök hogy van valaki aki emlékszik még a Démonvérre^^és várom az Átalakulást!:D
thestral:már megint elfelejtettem,hogy komiztam-e már vagy nem><“ha már igen,akkor sem bajXDnagyon jó és folytasd!:)
Pumpedli:megint kevés lettXDfolytatást követelünk^^
Melissa:szurkolok hogy megtaláld,mert már várom:D
És megint kisregényt írtam...X“D


  hancsi1000 (50548) 12.04.27 14:55:26    
hancsi1000

Kicsit alakítottam a borítón. Milyen lett?


Az orvos nem felelt csak egy tükröt mutatott felém.
Ez nem én vagyok! – gondoltam magamban.
A tükörben egy sárga szempár meredt rám és egy fekete csík húzódott a közepén. Olyan szempárt láttam, mint egy macskáé, amikor fény felé fordul, csak épp ezek a szemek sárgák voltak és ijesztőbbek.
Rémülten néztem a tükröt, a kezeim pedig úgy remegtek, mint a nyárfalevél. Végül megszólaltam.
- Mit tettek velem? – fakadtam ki, ezt követve ránéztem az doktorra és a választ vártam. – Ez nem én vagyok! – csattantam fel és a földre hajítottam a tükröt.
A tükör hangos koppanással földet ért. Egy másodperc töredéke alatt szanaszét repkedtek a darabkái.
- Miss Carletee! Kérem, nyugodjon meg! Nem tudjuk, hogy mi történt magával, rendben? – vallotta be a férfi, hangjából egy csepp hisztérikusság hallatszódott ki.
- De… de ugye elengednek?
- Kénytelenek vagyunk, amíg nem kapunk vissza helyzetjelentést. Úgyhogy addig szabad, akár most azonnal távozhat is, csak vigye magával a szívtipróját. – mutatott Jodan-re, majd egy lenéző kép átvillant gyorsan az arcán.
- Köszönöm, – mosolyodtam el – van egy olyan érzésem, hogy még találkozunk. – a doktor csak biccentett egyet majd kiment a szobából.
Elfordultam jobbra az ágyon és felpattantam. Végig néztem magamon, ugyan az a ruha volt rajtam, mint három napja: egy sötétkék rövid ujjú, aminek a nyakánál ki van vágva nagy V alakban, ehhez a hozzá passzoló koptatott farmerem és a mindent vivő sötétkék magas sarkúm, aminek elől ki volt vágva egy kis rész.
Mikor befejeztem a szemlélődésemet odamentem a barátomhoz. Megráztam a vállát és még fel is pofoztam, de semmi.
Ekkor úgy döntöttem, hogy: Minek itt várni, míg felébred?
Gondolkoztam egy kicsit, hogy mi csináljak végül úgy döntöttem, hogy levelet hagyok neki.
A levélke tartalma:
„Kedves Jordan!
Elmentem, mert nem volt kedvem megvárni, amíg felébredsz, így ne keress itt!
Valószínűleg otthon leszek és várom a hívásodat vagy valahogy, de várom a magyarázatodat, hogy miért ájultál el.
Ha így már nem tetszem, akkor eddig se tetszettem csak kihasználtál!
Remélem, jó indokod van arra, hogy miért viselkedtél így.
Ha már nem szeretsz eddig se szerettél és ne is keress többé!
Mia voltam”.
Miután lefirkantottam az utolsó betűt is összehajtottam a papírt és rátettem a mellkasára, azzal kimentem a szobából és megkérdeztem egy ott dolgozót, hogy merre van a kijárat.
Miután az pontosan elmagyarázta, hogy mit merre találok, még kívánt egy jobbulást és otthagyott.
A kijárat felé vettem az irányt, mikor kiléptem az ajtón szembe találtam magamat a forró nyári napsütéssel.
Egyszerűen imádom ezt, mikor a nap az arcodba süt és meleget áraszt. - gondoltam és elmosolyodtam.
Mivel csak olyan öt percre lakom a korháztól inkább haza sétáltam.
Hazafelé már messziről láttam a kék-pirosan villogó szirénákat. A rendőrség.
A fenébe is, eszembe juthatott volna! – szidtam magamat.
Gyors léptekkel haladtam az egyik fiatalabb rendőr felé. Mikor odaértem egyszerűen csak annyit tettem, hogy felvontam a szemöldököm és kérdőn szólítottam meg.
- Mi folyik itt? – tettem azt mintha nem ők lettek volna az elsők, akik meglátnak az aszfalton.
- Á, jó napot Miss Carletee! – üdvözölt kedvesen. – Szerintem maga is emlékszik, hogy mielőtt elájult volna egy nő vérző holt testét látta.
- Igen, nem bírom a vért. Amúgy ha szabadna megkérnem, akkor csak simán Mia. – húztam mosolyra a szám szélét.
- Rendben öö… Mia. Na, szóval, ha nem gond folytatnám, nagyon sajnálom, hogy nekem kell ezt közölnöm, de az áldozat, akit találtunk az nem más volt… na, szóval… a holt nő nem más, mint az anyja. – nyögte ki végül.
Ebben a percben úgy éreztem, hogy sírni akarok, de rémisztő szemeim nem engedték, még csak pislogni sem tudtam. Ez fájt.
- Biztosak benne? – kérdeztem aggodalom teljes hanggal.

Folyt.köv.bejedzs.


  hancsi1000 (50548) 12.04.27 14:56:22    
hancsi1000

Folyt.köv.rész.

- Sajnáljuk, de ezer százalék. Mivel maga már betöltötte a tizennyolcat így nem kell a gyámügyiesekhez fordulnunk, de örülnénk, ha addig valakivel együtt lakna, amíg ki nem derítjük, hogy ki törte ketté az anyát. – komolyodott el az arcvonásai és a hangja is.
Micsoda? Kettétörték? Mi van? – gondolkoztam nem a leglogikusabban.
- Hogy mit csináltak vele? – vontam fel a fél szemöldököm.
- Hát igen, nagyon nehéz elképzelni, hogy egy embert puszta kézzel két darabra tépjék, de valahogy megtették és mi ki is fogjuk deríteni. Bár elég nehéz az ügy… - mondta büszkén, de mikor belenéztem a szemébe teljesen elbizonytalanodott. – Nagyon illetlen lenne, ha megkérdezném mi történt a szemével? – miközben mondandóját közölte velem le nem vette szemeit a hideg és szürke betonról.
- Kellemetlennek kellemetlen, de úgyis hozzá kell szoknom. Na, szóval, a válasz, még az orvosok sem tudják nem, hogy én! – fakadtam ki.
- Nem baj majd biztos történik valami vele… - zavarodottságában pedig megvakarta a tarkóját.
A válaszom már ne igazán tudtam volna megadni, mert hirtelen erős kezek ragadták meg a karomat és megfordítottak. Nem tudtam reagálni, mert kaptam egy olyan szenvedélyes csókot, mint még azelőtt soha. A csókot viszonoztam miután a gondolat, hogy nem egy vadidegen támadott le, hanem Jordan húz magához, eljutott az agyamig.
Mikor szorítása engedett és arcát elhúzta az enyémtől és mélyen a szemembe nézett.
- Mia, - kezdte komolyan, de hangjából kihallottam a nyugalmat – én, szeretlek! Mindig is szerettelek, ha nem hiszel nekem, akkor… akkor nem is tudom, mit csinálnék, de minden jobb, mint nélküled! – arca aggodalmassá vált, mint a hangja.
- Hiszek neked, de mi lenne, ha most elmennél mert hát… - mutattam az rideg és még mindig vér mintás úton álló zsarukra.

------------------------------------------------------
Komikat!


  pony56club (16581) 12.04.27 15:04:33    
pony56club

hancsi:nagyon,nagyon de nagyon jó*___*folytatást követelekXD


  hancsi1000 (50548) 12.04.27 15:19:00    
hancsi1000

pony:Jaj, nekem hagyá‘ má‘ 2 ó‘dalt írtam és te meg ne hoztá‘ semmit... Na akko‘ ki is követeljen kitöl?XD Amúgy köszke^^


  Melissa (6505) 12.04.27 15:20:37    
Melissa

Hancsi: Ez marha nagyon rohadt jó :DD (Én se viszem túlzásba az értelmes mondatokat xD) Folytatást követelek!!

Apropó, megtaláltam :D Csak a szememet nem szúrta, ki az asztal kellős közepéről x“DD


  Melissa (6505) 12.04.27 16:02:57    
Melissa

Itt is van:D


Sárkánybarlang
4. fejezet



Órákkal később Tesdur az Áldozatok erdejéből figyelte Zelaentet és Sabrinát, akik a kopottas, füves tisztáson pihegettek. A sárkány mélyen elkalandozott gondolataiban. Amikor meglátta őket, mindig a múltja jutott az eszébe.
Zelaent felcseperedett. Életerős, fiatal sárkány lett belőle. Gyors lett, hihetetlenül ügyesen manőverezett és imádott repülni. Ha tehette, le se szállt a levegőből. Annyira élvezte az arcába csapó szelet, a felhők simogatását és a szabadságot, hogy olykor minden másról megfeledkezett. Ezt anélkül is látta, hogy olvasott volna Zela gondolatai között.
Sabrina nem egyszer zuhant már le több méteres magasságból, amikor Zelaent túlpörgött. Sőt, egyéb balesetek is történtek közös repülés közben, amiket a lány jobban szeret nem nagyon emlegetni. De az vitathatatlan volt, hogy kettejük között nagyon különleges kapcsolat van. Látni nem látható, olyanok mint bármelyik más sárkány és gazdája. Csak érezni lehet. Mindig vibrál valami a levegőben. Valami különös, furcsa energia, ami összeköti őket. Meg nem tudná mondani senki, még ő sem, hogy mi az, de ott van. Egyszerűen eltűntethetetlen.
Mindig figyelte őket. Folyamatosan ott volt és látta őket. Nem szakadt el onnan soha. Félt, hogy ha egyedül hagyja őket, valami baj lesz. Márpedig a szívén viselte mindkettejük sorsát.
Ebben a pillanatban a fia éppen elmerülten bámulta a szikár, csupasz földet. Biztos volt benne, hogy gondolkodik, amit most neki nem lett volna szabad. Ha folyamatosan a történteken töri a fejét, a végén belebolondul, vagy magát fogja okolni. Ezt nem teheti meg. Most nem.
Sabrina nyilakat hegyezett, és, ha jól látta a fák takarásából, szabadon eresztette a sayuanját. Az ő sayuanja vörös volt, mivel az ereje tűz. Nem volt túl nagy, ami azt bizonyította, hogy még nem teljesen kifejlett energiáról beszélünk. Ezek a sayuanok sok mindentől függtek. Többek között az előbbiektől, meg a gazdájuktól. Olyanok, mint a tulajdonosaik, egy kicsi, szinte jelentéktelen kis lélekként. Pontosan olyan a természetük, azok a tulajdonságaik, az érzelmeik. Minden embernek van sayuanja, még a varázslatra képteleneknek is, és ezek csak akkor szabadulhatnak, ha szabadjára engedik őket. Ilyenkor újra feltöltődnek, mondhatni életképesebbek lesznek. Alvás közben mindenkinél előjönnek, de akik tudnak a létezésükről, és gondozzák őt, azok bármikor elő tudják idézni. Sabrináé is ilyen sayuan volt. A lány szinte mindenről tudott. Castatnut tudásának szinte teljes egészét mind átadta Sabrinának és Zelaentnek. Persze voltak olyan adatok, amiket nem osztott meg velük, de ez már más történet.
Ahogy Tesdur figyelte őket, többször az az érzése támadt, mintha valamelyikük tudná, hogy ő is ott van. Ez nyugtalansággal töltötte el. Ha Zelaent tudna róla, nem lenne valami jó hír. Egyelőre nem volt rá felkészülve, hogy mindent rázúdítsanak, vagy elkezdjék beavatni a történtekbe. Sabrina meg… Hát, róla nem tudott véleményt mondani. Lehet, hogy jól viselné, lehet, hogy rosszul. Alameta pusztulására is jobban reagált, mint azt bárki várta volna tőle.
Nem, még nem, döntötte el Tesdur. Egyelőre egyikükkel se beszélek. Egyelőre a legjobb, ha a létezésemről se tudnak.
Azzal egy hang nélkül, teljes némaságban elindult az Áldozatok erdeje másik vége felé, ahonnan már nyugodtabban fel tud szállni. Addig is mérlegelheti a dolgok állását.

Komikat, kritikákat, pls! ^^


  Mullefan123 (50621) 12.04.27 17:20:05    
Mullefan123

Valóravált álmok 1.

Sose becsüld alá az álmaid.

Egy éjjel furcsát álmodtam.Azt álmodtam,hogy van egy lovam.Nem mertem elhinni.

Egy reggel suliba indultam a szokásos módon:
Sulibusz-suli-tanórák-büfé-haza
Ennyi azért nem nagy szám minden nap.El kell képzelni.Április kétezer-tizenkettő
A legrosszabb csak ezután.Ez ugye a normális,de a különleges napok mint a PÉNTEK 13
na az nem így megy.Na szóval Péntek 13 volt és a szokásos helyett milliónyi érdekes és
balszerencsés dolog jött közbe. 1 Lekéstem a sulibuszt 2 10 perc késés az órákról
3 a büfében elfogyott a kaja mire leértem 4 hazafelémenet elvesztettem a lakáskucsot.
Ez egyetlen napon történt.Hihetetlen de igaz.Ha ez megtörtént a világ vége is megtörténhet.
Tehát úgy késtem le a buszt,hogy hirtelen éhes lettem lenyomtam négy doboz pudingot.Ezt követte egy nagy 10 perces vécé.Ezután nem pakoltam be ezért 20 perc alatt pakoltam be.
Ezután 14 utcát rohantam a busz után.A végén fulladoza de a 15-ödik utcánál utolértem.(20 utcányira van a suli) így 5 utcát nem kellett átrohannom.Az óráról úgy késtem le,hogy a vécében lehúztam egy vécépapírgurigát és elöntötte a vécét a víz.Ezt pumpáltam 10 percen keresztül.
Így elkéstem aztán minden szünetben azt a nyamvadt vécépapírgurigát pumpáltam.Hogy a büfében hogy fogyott el a kaja azt én nem értem,mert minden nap kérek egy külön melegszendvicset mert vega vagyok,és üres kifli sem volt,ráadásul kifonytam a százasokból.
Hazafelémenet a kulcsot úgy vesztettem el,hogy a sarki büfében vettem egy vega pizzát és ott kitettem a kulcsom,mikor fizetni akartam.Így Miss Sandra csak egy hét után adta vissza.
Ezután viszont csak este hatra értem vissza.Nyilván két órát késtem

komikat kritikákat



(aktuális oldal: [ 289 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)

[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [286] [287] [288] [289] [290] [291] [292] [293] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]



lónevelde információk