 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| Pumpedli (26099) 12.05.29 19:47:26 | ||
|
Póni:én kíváncsi vagyok rá:DD!
hancsikám:tök jó lett, tetszenek a színek is:DDD Említettem már, hogy Mrs. Styles nagyon elkapta a borítótxD? Chris képe tökéletes, Rachelt nem így képzelem el, de amúgy szuper ő is, és váxD... És előre szólok,ez a fejezet nem vacsihoz valóxD! 
2. Fejezet *Andy* A lakásomban feküdtem a nappali közepén, úgy néz ki, este idáig bírtam elvonszolni magam. A szőnyegen üres üvegek hevertek, illetve pár eldobált papír és a gitárom. Csörögni kezdett a telefonom, a fejem úgy hasogatott a halk hangtól, mintha robbantgatnának mellettem. Morogva kiszedtem a lapok közül. Jer... Ez meg mit akar ilyen korán? - Ahoj - vettem fel. - Te meg hol a francban vagy?! - kiáltotta. - Otthon - tartottam el a fülemtől a mobilt. - Miért? -Két órája várunk rád, te idióta! - Mer‘? - dünnyögtem kótyagosan. - Próba... Úgy volt, hogy ma próbálunk. De téged ez gondolom nem izgat. - Azzal kinyomott. Feltápászkodtam a padlóról és kibotorkáltam a fürdőszobába. Egy órámba telt, míg szalonképes állapotba hoztam magam. Felkaptam egy fekete gatyát, a piros Conversemet, majd egy csíkos pólót és a szürke zakómat. Kimentem a konyhába és benéztem a hűtőbe, de ott csak pár egy doboz pár hetes tej és egy kétliteres kóla árválkodott. utóbbit kivettem és megittam a felét. Csak hogy jól induljon a nap... Félve az órára pillantottam;15:32. Remek, legalább elméletben kialudtam magam. Úgy döntöttem, nem megyek próbára, most már úgyis mindegy. Zsebre raktam a kulcscsomóm, aztán átvetettem a gitártokot a vállamon és kiléptem a lépcsőházba. Az a hátránya annak, ha az ember a tizediken lakik egy tetőtérben, hogy totál másnaposan nem épp veszélytelen a lefelé vezető út. Arra jutottam, hogy kerítek valami “reggelit“, mielőtt éhen halok - bár a gyomrom kifejezetten ellenkezett. Meg fejfájáscsillapítót is. Igen, a fejem határozottan szét fog repedni. Eltökéltem, hogy ma nem hódolok egyik káros szenvedélyemnek sem, a kólát leszámítva. Erre legjobb helynek a tegnapi kávézót találtam, egyrészt mert közel volt, másrészt pedig érdekelt, hogy ott lesz-e a tegnapi pincérlány. Újból pittyegni kezdett a telefonom, megnéztem ki az. Ezúttal Chris zaklatott. Nem akartam beszélni vele, ahogy senki mással sem. Megálltam a kávézó előtt és belöktem az ajtót. Odabent ezúttal csak egyetlen vendég tartózkodott, egy fiatal nő, aki megállás nélkül pötyögött valamit az IPhone-jába. Helyet foglaltam ugyanannál az asztalnál, mint tegnap és hátradőltem a széken. Furcsán éreztem magam, mint akkor, amikor Chris beletaknyolt egy kupac tehén...ürülékbe az egyik koncert után és tiszta kosz lett a képe. Nos, akkor fordult fel így a gyomrom utoljára, csak abban a helyzetben röhöghetnékem volt. - Szia! Hozhatok valamit? Felnéztem a lány arcára; nem őt vártam, viszont ha az emlékeim nem csalnak meg, akkor ő a barátnője lehetett... Vagy valami olyasmi, már nem rémlik igazán. - Egy kólát - feleltem végül. - Egész biztos? Elég sápadt vagy... De mindegy, te tudod - ingatta a fejét. - Jó lesz az - legyintettem. - Ártani nem fog. A pólójára tűzött kis névjegykártyán az Alice név állt. Tehát így hívják. És vajon a másikat? Alice elsietett, én pedig kiraktam az asztalra a tegnap írt dalszöveget. Alig tudtam elolvasni, amit tegnap odafirkantottam, de azért sikerült kibogarásznom. Eléggé el lehettem borulva, amikor ezt kitaláltam. Huszonegy fegyver? Ez meg honnan jött?(igen, Green Day számról van szó - a szerk.xD) - Tessék. Még valamit? - rakta le elém a lány a poharat. - Nem, köszi - erőltettem mosolyt az arcomra. Belekortyoltam az italba, és abban a pillanatban mintha valami bukfencezett volna egyet a hasamban. Éreztem, hogy ennek nem lesz szép vége. Nem állt szándékomban hányni, de hát ez ellen nincs mit tenni... Felpattantam a székről és kirohantam a mosdóba, már csak azt hallottam, hogy egy nő felsikkant, hogy “hisz ez Andy Wood, gyorsan hívjátok a sajtót, mekkora forgalmat hoz ez majd!“. - Hé, minden oké? - kiáltott be valaki. - Nem - válaszoltam falfehéren és émelyegve. Kibotorkáltam az előtérbe, ahol mostanra már ott állt az egész személyzet és engem vizslatott. És igen, ott volt ő is... Ezúttal szerencsének éreztem, hogy nem ettem semmit, mert így semmi sem tudott hm... távozni. - Rachel, Alice! - Aha, tehát Rachelnek hívják. - Igen? - Miért nem segítetek Mr. Woodnak hazajutni? Hisz látjátok milyen rosszul van. Az agyamban gonosz kis gondolat fogalmazódott meg. Elgyötört arcot vágtam és nyöszörögni kezdtem: - Értem aztán igazán nem kell fáradnotok... Eljutok majd valahogy hazáig... - Nem, erről szó sem lehet! Gyerünk, Alice, neked itt a kocsid, most azonnal elfuvarozzátok szegény párát! Két perc múlva pedig már tényleg a hátsóülésen “haldokoltam“, elfojtva önelégült vigyoromat. Talán mégsem lesz olyan rossz ez a mai nap... | |
| Melissa (6505) 12.05.29 19:49:47 | ||
|
GoldHorseRanch: Hagyjuk, jó...? -.-“ Már nem azért, de te mióta játszol? Három hónapja? Hú, azta! Képzeld, én már majdnem 3 ÉVE! Gondolom, érzed a különbséget -.- Szerintem most tisztázhatjuk, hogy én jobban ismerem a szabályokat, mint te. Most nem lefikázni akarlak, mert kezdő vagy, mivel én is csináltam és mondtam hülyeségeket, amikor először kezdtem játszani. Egyrészt a hirdetéseid terhelik a szervert. Ha nem érted, mit jelent, ott van rá a Google >< Plusz szerencsétlen moderátoroknak is csak adod a plusz munkát. Nem véletlenül léteznek a szabályok és a kategorizált témák. Meg, ha szeretnéd tudni, nekem is van moderátor haverom, nem csak Mrs. Styles-nak. De mindegy, hagyjuk. Időpazarlás neked bármit is mondani... | |
| zsofi26horses (50515) 12.05.29 19:54:52 | ||
|
Heló emberek visszajöttem már egy félévnyi szünet után, ahogy most visszaolvasgatok a fanfiction a divat? Bocsesz csak egy kicsit elmaradott vagyok ezalatt a félév alatt :P
+ egy új történetbe kezdek sajnos nem követem a divatot, nincs ihletem fanfiction-re ugyhogy egy olyan jól bevált sárkányos valamit kreálok :D Borító nincs, majd lesz ha nagyon kell valakinek :D Sárkányszív Régen, a Mágikus lények, és a Sárkányok egy földön éltek. Nagyon jól kijöttek egymással, mígnem egy tündér lenézte a sárkányokat, hamis pletykákat terjesztett, hogy a sárkányok el akarják foglalni a földet. Így összegyűltek a mágikus lények, és mindenki a sárkányok ellen volt, így kiűzték őket az országból. A sárkányoknak új földet kellett szerezniük. Megtalálták, a mai Sárkányföldet. Gyönyörű hely volt. Béke volt, a sárkányok szerethető élőlények voltak. Egyszer minden megváltozott. Egy hatalmas erejű varázsló (Mágikus földről) irigységből elpusztította ezt a földet is. A sárkányok elkezdték helyrehozni, de nem sikerült nekik, így egy kegyetlen, zord világot kaptak. Mindenki gonosz volt, mivel nem volt élelem, képesek voltak egymást megenni. Mostanra, a sárkányokból csak kevés maradt itt, Sárkányföldön. A nyolcvan százalékuk Emberföldön van. Sajnos, nem sokáig tudnak titokban maradni. I. Fejezet Sheena vörösre sírt szemeit dörzsölgette. Utálta ezt a helyet, megseküdött, hogy elszökik. Nincsenek barátai, mindenki szívtelen és gonosz. A nagybátyjánál lakik a faluban. Senki sem szerette, valószínűleg ellenszenves viselkedése miatt. Shenna sokat gondolkodott ezen: Vajon vele van a baja a világnak, vagy neki a világgal? Legtöbbször mindenkinek mindenkivel. Viszont, már kiskora óta haragítja az, hogy soha nem hisz neki senki. Egy állnok hazudozónak tartják, aki száját egy igaz szó nem hagyta még el. Azt sem hiszik el, hogy ő, amikor kicsi volt, öt éves körül, akkor a szüleit sárkány rabolta el. A lány ma is visszagondol az emlékekre. Amikor a sárkány leszállt, megragadta édesanyját, majd felé fordult. A sárkány zöld szeme az akkori kislányt megbabonázták. A fekete csík szilárdan tartotta magát a folyamatosan lángoló, tüzes szemben. Ennyire emlékezett, de ettől mindig rosszul volt. A széken ülve elgondolkodva kinézett az ablakon, amin keresztül a hold kis pislákoló fénye világította meg arcát. „Tizenhat éves vagyok, igazán elszökhetnék, ha akarnék.“ –ez a gondolat sokszor futott már át a fején, többször kitervelte, hogy megszökik. Az erdőről viszont hátborzongató történeteket meséltek neki a falubeliek, nehogy megszökjön. Sheena nem értett ilyenkor senkit. „ Mesélnek a sárkányokról, hogy embert esznek, hogy szelídíhetetlenek. Nekem viszon nem hisz senki.“ ***** | |
| zsofi26horses (50515) 12.05.29 19:54:59 | ||
|
Éjfél körül járhatott, a szél gyengéden suhogott a nyitott ablakon. A telihold fénye betöltötte a kis szobát. Ekkor szárnysusogás hallatszott. Sheena összerázkódott a rémülettől. Tudta, eljön ez a pillanat is. Szerencsére, a szomszéd szobában épp nagybátyja fegyvergyűjteménye volt, nem baj, ha holnap meg akarja majd ölni, de az fájdalmasabb lesz, ha a sárkány nyeli le. Kinyitotta a nyikorgó ajtót, majd a holdfényben megkeresett egy erős kardot. - Bátya még alszik – figyelmeztette magát. – Még... – A kardot maga elé tartva ment ki a szobából. A fegyver pengéjén megcsillant a hold ezüstös fénye. Sheena kezében remegett a fényes, szépen megőrzött kard. A lány nem moccant, csak a szeme forgott jobbról balra. Ekkor megpillantotta: a vörös sárkány játszi könnyedséggel reppent át felette. Sheena összeszorította fogait, megmarkolta a kardot. A fenevad dicsőségesen landolt előtte, majd két lábra állva ordított. Élénkzöld szeme világított a sötétben, óriásinak, legyőzhetetlennek tűnt. A lány mégsem félt. - Hát eljöttél – kiabált, hogy túlordítsa a sárkány bömbölését. Erre a lény lehajolt, végignézett rajta, majd elvigyorogta magát. Fél méteres fogai fehérlettek az éjszakában. - El. Látom, emlékszel rám. – szemeivel kicsit hunyorított, mintha emlékei között keresgélne. - Csak nem gondolod, hogy egy régi, rosdás kardal elintézhetsz? – nevette el magát újra, az orrán füst gőzölgött. A kard régi volt, az biztos, de nem rosdás. Az idő mintha nyomtalanul tűnt volna el felette. - Nem, nem gondolom. Csak, mielőtt végleg elintéznél, mond meg, miért teszed ezt velem? Miért ijesztgetsz, miért teszed tönkre az életem? Sheena hangja egyenletes, bátor volt. A sárkány leült, sóhajtott egyet. - Látom elég bátor vagy ehhez a feladathoz. – bólintott – de még gyakorolni kell. – Ekkor felállt, majd a lány szemébe nézett. - Te vagy a kiválasztott! Most nem megyek bele a történetbe, de megjósolták, hogy egy emberi lény fogja megmenteni a sárkányokat, és megszabadítani őket az átoktól. Én csak egy felkészítőtanár vagyok. Igyekeztem minél nagyobb bátorságra késztetni, hogy helyt állj majd, ha kell. Most pedig gyere velem. – Arca megkomolyodott, látszott rajta; nem hazudik. Sheena viszont nem igazán akart neki hinni, ugyanis honnan tudná, hogy ez a fenevad mit akar vele csinálni. Viszont akárhova is vis | |
| Melissa (6505) 12.05.29 19:57:55 | ||
|
Egyébként meg igazad van, Mrs. Armstrong :D Egyébként meg: Andy sunyi xDDD
Noémi: Nagyon tetszik :D Egyébként van egy Sárkányszív című film, amit én kifejezetten imádok :) Csak a tiednek ne legyen olyan a vége, mint annak >< :D | |
| Melissa (6505) 12.05.29 19:58:24 | ||
|
Nah, ezt jól megaszontam x“D | |
| zsofi26horses (50515) 12.05.29 19:59:11 | ||
|
Igen pont ettől féltem, tetszett a cím, csak nem tudtam hogy van -e olyan könyv/film :D
Am Zsófi vagyok és kösz:D | |
| Pumpedli (26099) 12.05.29 19:59:35 | ||
|
Mrs. Spencer:ó, majd ha elolvasod a következő fejezetet, akkor már inkább perverznek fogod mondanix“D... Már kiagyaltam a nagy jelenetet, mellesleg végre színre lép Jeremy és Chris isxD.
A Sárkányszív pedig tényleg jó film, illetve a sztorit majd mindjárt elolvasom, ha befejeztem a fanfic mai adagját:D. | |
| zsofi26horses (50515) 12.05.29 20:01:27 | ||
|
hoppá bocsánat most vettem észre hogy nem fejeztem be :D
akkor: *Viszont akárhova is viszi, jobb helye lesz, mint itt. - Induljunk. –a halotti csöndet ez a határozott, hangos válasz törte meg, majd visszhangozva csendült újra a lány fülében, mintha ez a szó az életét változtatná meg. | |
| Melissa (6505) 12.05.29 20:02:23 | ||
|
Zsófi: Basszus, bocsi x“DDD Csak majdnem olyan az avatarod, mint régen volt Noémi2000-é xD Télleg sorry!
Mrs. Armstrong: Új fejezet, yaaaaay! :D ^^ Én pedig, mivel a Psych nem jött össze, asszem belefogok a Firkin-be :P | |
| Pumpedli (26099) 12.05.29 20:06:34 | ||
|
Mrs. Spencer:várom*.*!
Most olyan kedves leszek, hogy a Hate and Love kövi részéből megadok pár kulcsszótxD: főtt krumpli, perverz, látványosan szenved, kanapé, idióta (ez mondjuk az Andy, a Jeremy és a Chris szinonimájaxD), villa, “magatehetetlen“ és Andy baba xDD Remélem, elég kielégítő voltxD. | |
| Pumpedli (26099) 12.05.29 20:23:32 | ||
|
És mit hozott nektek a ti drága Mrs. ArmstrongotokxD?
12. Fejezet Happy Birthday to me! Megesett már rajtam kívül bárkivel is, hogy egyik nap arra ébred, hogy elfelejtette, ma van a szülinapja? Mert nekem összejött. Igen, ehhez különleges tehetség kell... Simon és Maggie a reggelinél átadták az ajándékukat:két könyv(Majd újra lesz nyár; Shiver) és egy Green dayes póló pihent a csomagban. Mindháromnak nagyon örültem, GD-s cuccokból sosem elég, ahogy könyvből sem, ráadásul erre a kettőre már régóta vágytam. Billiékre sandítottam, de ők közömbösen ettek tovább. - Boldog szülinapot - bólogattak egyszerre, bár nem tűntek valami lelkesnek. Ez rosszul esett, de aztán rájöttem, hogy végül is honnan tudnának a születésnapomról? Hiszen nem említettem nekik, maguktól pedig biztos nem néznek utána ilyesminek. *** A hetedik - és egyben utolsó - órámon ültem, már kezdett alábbhagyni az érdeklődésem a hajszálcsövességgel kapcsolatban. Milyen vicces már ez a szó, nem? BJ papírrepülőt hajtogatott a jegyzeteiből, majd elhajította, amikor a tanárnő hátat fordított. Nagy szerencsétlenségére épp tarkón találta... Nem lett balhé, mivel nem tudta rábizonyítani senkire, úgyhogy ép bőrrel megúsztuk a fizikát. Óra után hullafáradtan vonszoltuk magunkat haza, bár azt még mindig nem értettem, hogy ezek hárman mitől ilyen kimerültek. Azért nekik csak nem olyan megterhelő. Igen, puhányok, de hát aki már egy kosárlabda-támadástól is félholt lesz, attól nem lehet mást várni. Épp bekanyarodtam volna az utolsó sarkon, amikor az énekes elkapta a karom. - Tegyünk egy kis kikérőt, oké? - bökött a fejével a másik irányba. - Hát.. jó, de miért is? - vontam fel a szemöldököm. - Csak úgy, olyan jó idő van. Ilyenkor klassz sétálni - magyarázta. - De leszakad a vállam a táskától. - Erre válasz nélkül lekapta az iskolatáskámat és a fél vállára dobta. - Most már jó? - mosolyodott el. - Igen, határozottan jobb. És milyen lovagias valaki... Erre Mike és Tré hangosan nevetni kezdtek, aztán tovább indultunk a másik irányba. Vajon hova akarnak ezek menni? *** - Erre csak a roncstelep van - néztem rájuk, de nem válaszoltak, csak mentek tovább. Lassan elértük a kiselejtezett autókkal teli széles területet. Rögtön kiszúrtam a kör alakba félretolt járművek között álló dobot és két gitárt. Mire készülhetnek? Billie ledobta a hátizsákot egy kocsi motorháztetejére, majd gyakorlott mozdulattal felkapta a hangszerét. Tré is elfoglalta a helyét, majd Mike is így tett. - Ti komolyan itt akartok próbálni? - Ezúttal sem érkezett felelet. Aztán rázendítettek egy számomra eddig ismeretlen dalra. - Little girl, little girl, why are you crying? Inside your restless soul your heart is dying? Little one, little one, your soul is purging Of love and razor blades your blood is surging Runaway From the river to the street and find yourself with your face in the gutter You‘re a stray for the salvation army There is no place like home when you got no place to go Little girl, little girl, your life is calling The charlatans and saints of your abandon Little one, little one, the sky is falling Your lifeboat of deception is now sailing In the wake all the way no rhyme or reason Your bloodshot eyes will show your heart of treason Little girl, little girl, you‘re dirty liar You‘re just a junkie preaching to the choir Runaway From the river to the street and find yourself with your face in the gutter You‘re a stray for the salvation army There is no place like home when you got no place to go The traces of blood always follow you home like the mascara tears from your getaway You‘re walking with blisters and running with shears So unholy sister of grace! Runaway From the river to the street and find yourself with your face in the gutter You‘re a stray for the salvation army There is no place like home. Nagyon szép volt, tényleg. - Nos... boldog szülinapot - túrt a hajába zavartan Billie. - Ezen ügyködtünk egész este. Itt törött el a mécses, bőgve odarohantam hozzá és megöleltem. Írt egy dalt nekem? Szülinapomra? Teljesen meghatódtam és még azzal sem foglalkoztam, hogy jól összekenem az ingét. - Ennyire szörnyű volt? - nevetett Tré. - Nem, nagyon jó volt - szipogtam. Őt is megölelgettem, aztán Mike-ot is. - És most adhatok puszit? - vigyorodott el a frontember. Könnyes szemmel bólintottam, mire adott az arcomra egy puszit. Említettem már, hogy jó illata van a hajának? Újból kiszorítottam belőle a szuszt. - És van itt még valami, de azt ide nem hoztuk el - közölte velem a basszusgitáros fülig érő szájjal. - Majd meglátod, ha hazaértél. - Igazán nem kellett volna - vettem el BJ-től a felém nyújtott zsepit. - Örülünk, hogy tetszett - vágták rá egyszerre. Hihetetlenül hálás voltam nekik. Little Girl: http://www.youtube.com/watch?v=fyKDJrNfGtI Illetve folytatás holnap,úgyhogy izguljatok a másik ajándék miattxD! | |
| Melissa (6505) 12.05.29 20:34:41 | ||
|
Mrs. Armstrong: Marha jó :D Remélem, nem kap egy élethű Józsi-másolatot xD | |
| Pumpedli (26099) 12.05.29 20:36:26 | ||
|
Mrs. Spencer:köszi^^! Majd meglátodxD... Amúgy meg Józsi utánozhatatlan:D
Képzeljétek, nyelvtan tz-ben az egyik mondat:Józsi kiérdemelte a kitüntetést (vagy valami ilyesmixD) Majdnem hangosan felröhögtemxDDD | |
| Melissa (6505) 12.05.29 20:44:11 | ||
|
Mrs. Armstrong: Én bepisáltam volna a röhögéstől xD Nekem is volt egy ilyen, kaptunk egy angol levelet, amit le kellett fordítani. Egy Shawn akárkicsoda küldte, a mittoménkicsodáinak Santa Barbarából xD Ki van ragasztva a falamra! :“D | |
(aktuális oldal: [ 365 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [362] [363] [364] [365] [366] [367] [368] [369] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
