 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)
| Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
 --És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--
 Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
| Vivien10 (56101) 12.04.14 18:56:50 | ||
|
Majrés:Köszi!Egyébként miközben írtam,akkor találtam ki. | |
| thestral27 (21282) 12.04.14 19:36:36 | ||
|
HollandSporti: Eszméletlen sokszor írod hogy “majd“ . Szinoníma szótárt ajánlom, az orvosolásához.;) Meg egyáltalán nincs leírás. Csak pattogsz hogy lép, majd üget, és vágta. Semmi leírás. Meg a ló lepucolását is jobban le lehet írni, illetve a felcuccolását is. Meg a HOPP-szó volt nagyon zavaró az elején. Illetve ugrálsz múlt és jelen idő közt, erre figyelj. Öhmm, meg kicsit rövid a “Bevezető“ vagy hogy írtad(nincs erőm visszaolvasni .. xD). Azt is az írók általában fél/egy A/4-es oldalnyit szoktak. Aztán nincs tagolva. Meg ha ez egy egész fejezet akkor eszméletlen rövid. Ha viszont te is úgy csinálod mint én,hogy részekbe rakod be a fejezeteket,akkor nem szóltam.(mondjuk én nem itt írok, hanem a Bármilyen t.alk.-okba szoktam..:“3) Na, azt hiszem most így ennyi..:“) | |
| CherryGirl (46107) 12.04.14 20:50:22 | ||
|
Sziasztok, berakom egy történetem első fejezetét. Korábban már beraktam csak senki nem komizta. Most írok hozzá egy rövid rövid bevezetést hátha ez hiányzott:
Jasmin Hopewell egy hétköznapi lány, aki szabadságát élvezi, amikor egy éjszaka felfordul az élete és olyan dolgokra derül fény, amelyekről eddig nem tudott. Ezután teljesen megváltozik az élete, Comettel újdonsült barátjával izgalmas kalandokba keverednek.(Ennél többet nem szeretnék elárulni, de elhihetik, hogy jó lesz.) Üstökös Milliónyi csillag ragyogott a tiszta, sötét égbolton. Kellemes nyári éjszaka volt. A szellő lágyan fújdogált, befújt az ablakon is és meglobogtatta a lány hajszálait. Tücskök ciripeltek a réten. Sötét volt odakint, csak annyit lehetett látni, amennyit a holdfény megvilágított. Csöndes, nyugodt éjszaka volt. Jas (teljes nevén Jasmin Hopewell ) az ablakban állt és a csillagokat nézte, mint mindig ha nem tudott aludni. a lány huszonhárom éves volt és Sellafieldben élt. Egy lovardában dolgozott lovászként, aminek a tulajdonosa édesanyja egy régi ismerőse volt. Jasmin szerette ezt a munkát, mert így ideje nagy részét lovak között tölthette. Az egyetlen gondot csupán Natalie a tulajdonos lánya jelentette. Natie nem kicsit volt beképzelt. Folyton fennhordta az orrát és lenézte a lányt mert az ő családja sokkal gazdagabb volt. Jas szülei nem voltak milliomosok csak egyszerű, hétköznapi emberek. Jasnek gyermekkori álma volt, hogy lehessen egy saját lova, de a szülei nem engedhették meg ezt maguknak. Most talán néhány év spórolással összejöhet a pénz egy lóra és akkor valóra válik az álma, hogy versenyezhessen. Erről álmodozott miközben a csillagokat nézte. Sok csillagképet ismert és fel is ismerte őket. Még azt is tudta, hogy melyiket mikor lehet látni. Csak bámulta az eget, míg egyszer csak meglátott rajta valamit. Az a valami nagyon sötét így nehéz kivenni. Néha-néha elveszítette szem elöl, de utána mindig megtalálta csak valamivel messzebb. Teljesen olyan mintha a földhöz közelítene - futott át a lány agyán. Így is lett, az a sötét valami egyszerűen eltűnt. Az egyik percben még lehetett látni az ég alján, a következőben már nem. Jas kereste mindenfele, de sehol sem látta. Csak az történhetett, hogy leszállt a földre. a lány hirtelen nagyon kíváncsi lett és nem bírta megállni, hogy ne menjen ki. Valami azt súgta neki, ki kell mennie. Felkapta a pulóverét, amit este a székére hajított és kiment a hátsó ajtóhoz. Felhúzta az edzőcipőjét és kilépett az éjszakába. Csönd volt, csupán a tücskök ciripelését és a szél fújását lehetett hallani. Felhúzta a pulcsi cipzárját, mert annak ellenére, hogy nyár van, azért esténként még hideg az idő. Elindult a kertkapu felé, ami egyenesen a kert mögötti rétre vezetett. Mikor elhagyta a kertet lelassította lépteit. Nem látott jól a sötét miatt. Viszont nagyjából tudta merre jár, hiszen nappal már többször járt itt. Lassanként hozzászokott a szeme a sötéthez. Tulajdonképpen nem tudta, merre kell mennie, csak ment egyenesen , a rét közepe felé. “Valahol errefelé kell lennie.“ - töprengett, miközben körbenézett nem lát-e valami mozgást. De csak a fűszálak és a fák levelei lengedeztek a lágy szélben. A következő pillanatban megállt. Egész testében megremegett, pedig nem fázott. a fák irányába tekintett, amik a rétet választották el egy másik réttől. Nem volt ott semmi. Mégis úgy érezte, valaki vagy valami figyeli. Tehát valaminek kell ott lennie. A lány csöndben állt és várt. Azt még nem tudta, hogy mire, csak várt. Pár perc elteltével mozgásra lett figyelmes. a hang irányába nézett és próbált kivenni valamit a sötétségből. Ahogy egyre jobban koncentrált, észrevette egy sötét alakot, ami egyre nagyobb és nagyobb lett, vagyis közeledett felé. A lány nem tudott mozdulni, visszafojtott lélegzettel várta, mi fog történni. A sötét alak egyre közelebb ért, végül néhány lépésre a lánytól megállt. Jas kíváncsi lett, tett előre egy lépést.Majd még egyet. Az ismeretlen körvonalai már tisztán kirajzolódtak, mivel egy árnyalattal sötétebb volt az éjszakánál. Első pillantásra lehetett látni, hogy nem ember. Most megmozdult, előre lépett a lány felé, ki egyenesen a fák árnyékából a holdfényre. | |
| Majrés (6862) 12.04.15 16:49:25 | ||
|
Hollansporti na mondom mi nem tetszik :/
-“A tizenkilencedik születésnapom pont az évzáró utáni napokon szokott lenni“ több 19. szüeltésnapja van a lánynak? nem hiszem -ezeknek a HOPP-os dolgoknak semmi értelmük ... inkább írd azt hogy pár pillanat alatt megcsináltam ezt azt amazt... -“Felkapom a pólóm.“ “A lovagló nadrág is rajtam“ “Már lent ráncigálom magamra a lovagló csizmát.“ “Felkapok egy táskát és bele a kötőfék“ ezeket úgy írod mintha saját magad utasítanád ... felkaptam a pólóm, a lovagló nadrágot is felhúztam majd már a csizmámat ráncigálom el a lábamra, utána vállamra kaptam a táskámat benne a kötőfékkel. HUPSZ és csak 1 mondat... dejóóóó .... (nem gúnyolás képpen mondom! építő kíméletlen kritika) -“Negyed órára volt a vásár így hamar odaértünk“ de honnan? az iskolátol? Pest-től? negyed órára volt csak tőlünk a vásár,(vessző!!) így hamar oda értünk. - semmi leírás nincs benne, egyedül a kanca kinézetét tudom, de se a nevét kinézetét magasságát, semmit nem lehet megtudni a lányról!a nevét is csak a bevezetőnek se mondható szövegbe írtad le. + a lány viselkedése sem mondható 19 éves felnőtt gondolkodásnak ... szerintem csökkentsd le 15 évesre... az a baj tudod hogy te egy idősebb lánynak a szerepét akarod le íri, de nem tudod mivel te is csak egy kis iskolás lány vagy. lécci ne sértődj meg de g egyszer írd át az első fejezetet és a WORD-ben! :) ja és nem akartam bunkó lenni, néha már muszáj az építő jellegű kíméletlen kritika | |
| Majrés (6862) 12.04.15 16:51:21 | ||
|
ja és az sem derül ki hogy hol lakik, egyedül a pénznemből tudtam meg hogy nem magyar hely ... | |
| Levnics (20898) 12.04.15 19:34:16 | ||
|
Egy kicsit abbahagyom az írást... ._. | |
| Pusher (48392) 12.04.15 20:17:34 | ||
|
Majrés: A másolásnál került csak oda a tizenkilencedik.Megértem a 19 éves lány gondolkodását is mert a tesóm annyi éves és ugyanígy viselkedik. Ez az első írásom és a Wordben van írva. | |
| Caballo (58532) 12.04.16 16:47:43 | ||
|
Nagyon jók *-*
Csak így tovább :DD | |
| CherryGirl (46107) 12.04.16 18:50:29 | ||
|
Az enyémet nem olvassa senki? Ennyire béna? Mi a baj vele? Csak mert ha senkit nem érdekel akk nem fáradozom vele h többször berakom :(  | |
| LuckyLuke98 (37288) 12.04.16 21:00:18 | ||
|
Cherry,nekem tetszik a történeted:)
Na és az én történetem?Annyira béna,hogy még egy hagyd az írást,ne legyen ennyire rövid,nem tudsz fogalmazni vagy valamit se érdemel meg?:( | |
| CherryGirl (46107) 12.04.17 18:19:48 | ||
|
Köszönöm, a tiéd is jó Lucky csak eddig nem jutottam el oda h elolvassam :) | |
| Unikornis1999 (29546) 12.04.17 21:23:35 | ||
|
Kis komik:
(Beteg voltam így nem nagyon olvastam, és írni sem volt kedvem><) Zamír:Kezddd!!Te aztán tudsz írni! Sporti:Egy kicsit nekem is fura volt a történet, de az enyém is ilyen volt..Nem volt benne leírás, pedig a tanár szerint, ebbe én vagyok az osztály legjobbja *dagadó büszkeség XD* Nos meg még egy valami: A többieknek ezek a kifejezések, kicsit furák lehetnek, mert elméletileg a pestiek beszélik a ‘rendes‘ magyar nyelvet.Nem tudom, de lehet hogy nekik ezért furcsa...Én például, folyton ö-zök, mert dél alföldi vagyok, de erre nagyon oda kell figyelni!(Pont én mondom XD) Cherry:Jó lesz ez!!Csak folytasd!És ez a rejtélyes befejezés....Várom! Lucky:A tied is jó! Majrés:Én az ilyen jó, igazmondó kemény kritikát szeretem! | |
| LuckyLuke98 (37288) 12.04.18 14:11:25 | ||
|
Köszönöm,akkor szerintetek lenne értelme folytatnom?
Mert neked Cherry például lenne értelme:) | |
| CherryGirl (46107) 12.04.18 17:06:23 | ||
|
Én szívesen elolvasom ha folytatod, egyébként lehet h holnap hozom a második fejezetet. | |
| Póniló15 (15108) 12.04.18 17:51:58 | ||
|
 1. Fejezet Még csak fél hatot ütött az óra, de Bridge McCartey már a repülőtéren volt, és türelmetlenül topogott. A gépének fél órán belül be kell futnia, és neki addigra egy jeggyel a kezében, a kapuban kell állnia. Most a repülőtéri székek sora mellett állt, a nagy, piros bőrönddel, amelyben holmija kapott helyet. Felnézett a falon lévő órára, amely gúnyosan könnyedén ketyegett, mintha csak vele szórakozna. A lábával szórta a ritmusokat, s magában egy dalt énekelgetett. Ezzel próbálta ütni az időt. Előző éjjel nem sokat aludt, hiszen borzalmasan izgult. Ha sikerült is elaludnia egy-két órára, akkor is színes, hatalmas prériken vágtató, gyönyörű musztángokról álmodott. És ez nemsokára álomból valósággá válik. Bridge unokabátyjához, a Phoenix-ben élő Daniel O‘Way-hoz, és édesapjához utazott a nyárra. Alig vártra, hogy vége legyen az iskolának, hiszen már a tavaszi szünet elején lebeszélték, hogy a lány ott tölti a szünetet. Nagyon szerette unokabátja farmját, hiszen ott rengeteg állat, és legfőképpen lovak voltak. Bridge imádta a lovakat. Odahaza, a szobájában is mindent lovas poszterek, és képek, meg szobrok borítottak. Biztosra vette, hogy a farmon eltöltött nyár élete legjobb nyara lesz. Nemsokára a hangosbemondóból egy női hang hallatszott, aki arra utasította a Phoenix-be tartó gépre váró utasokat, hogy szíveskedjenek megvenni a jegyeket. Bridge nem is várt hát tovább, gyorsan oda sietett a hozzá legközelebb álló jegyárus pulthoz, és elővette a dollárokat, amelyeket anyja úgy bízott rá, mintha azok lennének a világ legértékesebb dollárjai. A lány soha nem tartotta sokra azt, hogy mennyi pénzük van, vagy hogy mi mennyibe kerül... Az árus nő tipikus egyenruhát viselt, fekete haja, és barna szeme volt. Kedvesen mosolyogva köszöntötte a lányt. - Szervusz - Mosolyogta - Hová szeretnél jegyet? Bridge visszamosolygott, közben letette a jegy árát a pultra. - Jó napot, a Phoenix-be tartó gépre szeretnék egy jegyet. - A nő bólintott, majd elvette a pénzt. Valamit írt a számítógépén, majd leszakított egy jegyet a gépről. - Tessék. A jegyed. - Letette a pultra, majd még egyszer a lányra mosolygott, aztán tovább írta, amit elkezdett a számítógépén. Bridge elvette a jegyet, majd odébb állt, hogy a többi utas is megvásárolhassa a jegyét. Eltette a tárcáját, s tovább állt. A kapukhoz indult, ahol már több utas is állt, és a csomagjaikat tették az egymás után érkező, műanyag dobozokba. A lány is felemelte hát bőröndjét, és egy dobozba rakta. Figyelemmel kísérte csomagja útját, az átfutott egy kapun, amelynek az elején, és a végén is műanyag függöny volt. A kör közepén egy alacsony, szőke nő minden csomagot tüzetesen átvizsgált, nemhogy valami veszélyes dolog kerüljön a gépre. Bridge mindig is elítélte az olyan embereket, akik megölték a másikat, vagy ártottak neki. Egyszerűen nem értette, mi abban a jó. Nemsokára már a repülőhöz vezető folyosón rohant a gép felé, nehogy lekésse. A csomagja a többi poggyásszal együtt már a gépen volt, hiszen azoknak külön helyet biztosítottak a repülőn. Végre elért a repülőig, s átadta a jegyét a férfinak, aki mindre ütött egy lyukat egy kis szerkezettel. A lány magában azzal a kis szerkezettel hasonlította össze, amelyikkel odahaza a fiatal borjúk fülébe csiptetik az azonosító - cédulájukat. A repülőn nem voltak sokan, Bridge meg is lepődött ezen. Végre megtalálta a helyét, majd leült. Boldog volt, hiszen innenstől közel három óra, és már a farmon lesz. Danny említette neki, mikor legutóbb telefonon beszéltek, hogy az egyik kanca, Lanice, pont a nyárra várja csikóját. A lány nagyon szerette volna látni, hogy hogyan jön világra egy csikó, ezért hát különösen örült, mikor a hírt hallotta. Elővette az mp3 lejátszóját, majd a fülhallgatót, és bekapcsolta a zenét. Lehunyta a szemét, majd megpróbálta elképzelni, hogy mi vár rá a farmon. Kiskorában ugyan sokszor jár ott, de azóta rengeteg idő telt el, így nem tudta, mire számítson. Egy nagy, emeletes házra emlékezett, és az amellett lévő istállóra... (Bocsi a helyesírási hibákért, de lusta vagyok átnézni... xD) | |
(aktuális oldal: [ 103 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [100] [101] [102] [103] [104] [105] [106] [107] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]
