 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)
| Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
 --És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--
 Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
| LuckyLuke98 (37288) 12.04.23 13:43:38 | ||
|
Meghoztam a harmadik fejezetet,a címetlen történetemből,egyszer csak lesz címe,remélem olvasható,még ha nem is izgalmas,mint az eddigiek.
3.fejezet A városban Eltelt pár hónap.Nagy versenyre készült az egész istálló.A városi versenypályán tartandó versenyen Fandango is meg WindSpirit is indulnak,akik már nagyon izgultak.A pályán több féle versenyszámon is lehetett indulni,ezek is több kategóriából álltak.Mindenki elkészült,a lovak már a lószállítókban álltak,Diarirys bundája ragyogott,hiszen addig nyávogott,amíg Liza be nem engedte a lovak közé,bár vonakodva tette.Elindultak a pályára,fél órával a verseny előtt oda értek,hogy a lovasok betudjanak melegíteni,és legyen idejük a lovak kinézetére is.A lovak még az istállóban voltak,Fandango,és Wind egymás mellett lévő boxot kaptak,így tudtak beszélgetni.Igaz Fandango kicsit aggódott a csikója miatt,hiszen őt otthon hagyták,de Wind megnyugtatta,hogy egy lovászt hagytak otthon,így biztos nem lesz baj.És Diarirys is ott volt köztük,így még inkább telt az idő.Majd jöttek az emberek,és szépen elrendezték a lovak sörényét,kiszépítették őket.Ám miközben dolgoztak,a lovak tudták figyelni a környezetüket.Egy nagyon furcsa lány a „családjával” a lovakat nézte,többször sétáltak ide-oda a boxok között.Ha Fandangoék előtt ment el,lesunyt füllel,és idegesen nézték őket,de leginkább a lányt.Furcsa módon rózsaszín haja volt,de másban nem tért el a többi embertől.De még Diariryst is zavarta a lény.Fújt,szőre felborzolódott,és morgott,ha ránézett.Az emberek nem értették mi történhetett az állatokkal,de a többi ló is hasonlóan viselkedett.A lány arcán tükröződött,hogy nem tetszik neki a dolog,de nem szólt semmit. - Jól vagy? Nézett rá az „anyja”. - Persze nevelőanyám. Mondta komoran a lány,és elindult az istállóból kifelé.A nevelőszülei egymásra néztek,és utána siettek. - Hát ez meg mi volt? Kérdezték az emberek,miközben elhagyták a boxokat. - Ti is éreztétek azt a furcsa erőt,ami a lányból áradt? - Hátborzongató volt.Mintha az a lány titkolna a világ elől valamit. - A szőr borzolódott fel a hátamon.Majd a verseny alatt figyelem a lányt,ti meg versenyezzetek,és nyerjetek!Jöttek az emberek,gyorsan a lovakra tették a nyergeket,kantárt,zablát,és már ki is vezették őket. - Kösz Diarirys! Diarirys egy bólintással jelzett,majd eltűnt,mivel Lizához ment.Szerencsére a lány is versenyzett,így a macskának volt ideje figyelni a lányt,aki az előbb olyan furcsa viselkedést váltott ki.A lány többször is kiment,majd öt perccel később vissza.Harmadszorra Diarirys követte,és olyat látott,ami még őt is meghökkentette.A lánynak hirtelen fülei lettek,és lompos farka. - Ilyen nincs!Kiáltott fel Diarirys,aki meglepetésében majdnem elvesztette az egyensúlyát.A furcsa lány megfordult,és nyugodtan így szólt: - Nyugodj meg!Nyugalom,ne kürtöld világgá,hogy itt vagyok,kérlek!Nem vagyok gonosz,és semmi. - De hogy-hogy ennyi időközönként ki mászkálsz? Én buta,hisz nem érted a nyelvemet! - De értem,ugyanis félig-meddig olyan vagyok,mint ti. - Hogy miii? Erre a kérdésre a lány átváltozott,egy farkassá! - Óóó… - Furcsa,igaz?Elárulom,hogy árva vagyok,akiket az istállóban láttál,csak nevelőszülők,de,őszintén,nem szeretem őket,pedig kedvesek,de csak bajba kerülnek,ha még sokáig maradok velük. - Én ezt nem igazán értem. Ingatta fejét a macska. - Ezek a fülek,meg a farok azt bizonyítja,hogy torzszülött vagyok,így,hogyha náluk találnak ezekkel,akkor rejtegetésért büntetést is kaphatnak. - Akkor bújj el a lószállítónkban,ahol én,Fandango,meg Wind is utazunk.Jó fejek,és csak először ijedtek meg.Majd szólok az érdekedben!De most kövess,és elvezetlek a lószállítóhoz! - Legalább üzenetet hagytam a nevelőszüleimnek.Na és ha rájönnek a gazdáid,hogy a lószállítóban vagyok? - Csak kettő van.Liza,tizennégy éves lány,legalább lenne játszótársa,hiszen te se nézel ki tizenháromnál többnek.Az anyja meg engedékeny,kedves,nem haragudna meg. - Hm,az,hogy félig farkas vagyok,nagyobb kort is ad,vagyis hosszabb ideig élhetek,de nem vagyok vérfarkas,nehogy azt hidd. - Na jó,induljunk! Mondta Diarirys,majd leugrott az ablakból,és elindult.Már csak attól félt,hogy Fandangoék elárulhatják.Ám semmi ilyesmi nem történt szerencsére,és a lány elbújt a szalma bálák mögött.Diarirys pedig olyan helyre futott,ahol jól láthat mindent.Mint kiderült,mégcsak most jönnek majd azok a versenyszámok,ahol Fandango,illetve Wind részt vesznek.Legnagyobb ámulatra Liza ült Wind nyergében,holott mindenki lemerte volna fogadni,hogy Makeren ül csak ilyen versenyeken.De nem.Maker az egyik edzésen lesérült,így Liza választhatott,hogy Winden,vagy Fandangon ül.Ő a junior kategóriában versenyzett,díjugratásban.Az anyja,Fandangoval most szintén díjugratásban,mint a lánya,de ő a felnőttek között.Végül Liza második lett,az anyja negyedik. | |
| LuckyLuke98 (37288) 12.04.23 13:44:43 | ||
|
Ezután nem akarták megvárni,a többi verseny végét,így össze szedték a lovakat,lovászokat,meg egyéb élőlényeket,például Diariryst,és indultak haza.Amikor már biztos volt,hogy az emberek nem hallanak semmit,és nem néznek hátra,az állatok beszélgetni kezdtek.Először Diarirys szólalt meg:
- Emlékeztek a lányra,akit furcsának találtatok? - Igen mi van vele? - Tényleg különleges ereje van,félig farkas,érti a nyelvüket,és egyáltalán nem bánt.Ezt az erőt éreztük. - Na és ezt honnét tudod? - Onnan,hogy én mondtam neki. Mondta a lány,és felállt. - Hoppá! Nézett nagyot hirtelen a két kanca egyszerre. - Hát te meg mit keresel itt? - Én mondtam neki,hogy segítünk. - Na és hol szállásoljuk el? - Ha van egy erdő,ahol éltek,én ott elélnék,farkas vér is folyik az ereimben. - Hát jó,ha nem figyel senki,és mi már lejöttünk,te is lejöhetsz.Van a telek mellett egy erdő,ott a közelünkben lehetsz,tudunk bármikor találkozni meg ilyenek. - Ezek szerint vehetem úgy,hogy barátok vagyunk? - Azt hiszem igen. - Hm,nem rossz. Ezután már nem beszélgettek,csak nézték az ablakon át a kilátást.Végül picivel később Wind megszólalt: - Valamit elfelejtettünk,hát a bemutatkozás lemaradt! - Neruna vagyok,százharminc éves lány,bár tizenháromnak nézek ki,de csak mert akkor támadott meg egy csapat vérfarkas,vagyis akkor lett meg ez a két fül,és a lompos farok. -Diarirys vagyok.Egy nem régóta létező faj nőstény példánya.Vagyis szavanna macska vagyok,nagyon örvendek. -Fandango,arab telivér kanca,egy lányom van,majd otthon megismered. -Wind Spirit vagyok,szélunikornis,és úgy mond nincs utódom. - Na,és mióta laktok az istállóban? - Hat éve élek ott,az istálló tulajdonos kedvenc lova vagyok. - Nyolc éve vagyok ott,Fandango a húgom,két évvel később került elő. - Egy-két hónapja élek ott. Ezután befejezték a beszélgetést,hazaértek.Majd mindenki bemehetett a boxába.Neruna kitudott jönni úgy az utánfutóból,hogy nem vették észre,majd az erdőben eltűnt.A lovak utána néztek,majd a lovászok az istállóba vezették őket. - Ez a kaland,azért elég érdekes volt. Jegyezte meg Fandango. - Milyen kaland? Nézett értetlenül Fandra az anyjára. - Ja,a versenyen volt,majd holnap megtudod. - Áh,oké! Fandra azon agyalva aludt el,hogy vajon miről beszélt az anyja,mormogott,amin Fandango még elmosolyodott,majd vele együtt az istálló is elaludt. | |
| Bogi2001 (22306) 12.04.23 15:01:55 | ||
|
Sziasztok!
Neveztem a demóval egy mesepályázatra. Cenzúrázásnál és hibajavításnál közreműködik a magyartanárom. Remélem, nem írja át nagyonXD Meg azt is remélem, hogy nem kerül bele egy 5-6 éveseknek szóló mesekönyvbeXDXD | |
| melinda31 (13939) 12.04.23 16:13:02 | ||
|
Akkor folytatom,és Szombat,Vasárnapra kész lesz a 3.Rész...
Most sajna nincs erőm olvasgatni,úgyhogy bocsi,de nem komizok xD | |
| CherryGirl (46107) 12.04.23 17:16:26 | ||
|
Jó lett Lucky :D
| |
| LuckyLuke98 (37288) 12.04.23 19:10:44 | ||
|
Köszönöm,és meg van a címe a történetemnek:Vad kalandok ló kiadásban,szerintem passzol :D | |
| Hudini98 (22120) 12.04.23 20:44:16 | ||
|
Szóval... a sztorrim xD Bocsi, hogy ennyit késett, csak nem voltam itthon ^^ Ha lesz időm, elolvasom a “most készült“ alkotásokat is :3 Tehááát...
Pine-story Bevezető Lehet, hogy tévedtem és nem vagyok átlagos ló. Mióta találkoztam egy különleges kancával, a világom a feje tetejére állt. A megszokott magányomból hirtelen kiragadott valami, és egy eszeveszett társaságban találom magam. Mi ez? Valami komolytalan látomás? Erősen kétlem. Meg kell találnom a helyemet, hogy hová tartozok és mi a feladatom a világban. Hogy mit értek ezalatt? Fogalmam sincs. De kezdjük a legelejénél… Első fejezet A találkozás Unottan sétáltam a gyönyörű, őszi napsütésben. A szellő gyengéden cirógatott. Egyedül voltam, és egyedül éltem, már 20 éve. Nem volt senkim, mióta apám elzavart a ménestől… Szomorú történet… Ami jelen esetben lényegtelen… Lassú ügetésbe kezdtem. Kissé sápadt pofámra egy kis jókedvet varázsoltak a nap táncoló sugarai. Egy erdőbe érkeztem, lépésre váltottam át. A magas fák –mint egy hatalmas szőnyeg- eltakarták az eget. Megálltam. Nagy levegőt vettem; éreztem a magányt… a kellemes magányt… olyan nyugodt és csöndes. Ekkor, valami megmozdult a közeli bokorban. Felszegett fejjel indultam a hang után. Éreztem a különös illatot… Nyúl! Nagyot dobbantottam, mire menekülésre fogta magát a kis teremtés. Játszi könnyedséggel ugrottam elébe, s erre ő, hirtelen irányt változtatott. Gyors ügetésben eredtem utána. Ezúttal szem elől vesztettem. Emlékeztem, mikor csikó koromban, a hideg, téli időszakban segítettem apámnak nyúlra vadászni. A méteres hóból ugyanis nemigen tudtunk füvet kaparni. A nyulakat apám melegítette fel, gyakorlatilag megsütötte. Mindig csodálattal néztem, ahogy varázslatos erejével tüzet csihol és forgatja a vacsorát. Nem idegen számomra a hús íze. Bár sokan mondják, hogy a lovak nem esznek húst… ebben nincs túl sok igazság. Borzongás futott rajtam végig. A hideg, téli estékre gondoltam, mikor még anyám meleg testéhez bújva aludhattam el. Gyors vágtába kezdtem. Az erdő egy hatalmas tisztásba torkollott. *Sosem jártam itt* - gondoltam és lassabb iramot diktáltam a lábaimnak. Nesztelenül sétáltam a magas fűben, amikor hirtelen megpillantottam valakit. *Egy ismeretlen…* - szegtem fel a fejemet. *… kanca* - folytattam a gondolatot. A nap sugarai vidám táncot jártak narancsszínű szőrén. Különleges –türkizes- sörényét felborzolta a szél, és gyönyörű látványt nyújtott. Lassan közeledett hozzám, nehogy elfussak. Nem is tudtam volna elfutni, mert a lábaim egyszerűen gyökeret vertek. - Szia! – köszönt illedelmesen. Mint egy jól nevelt csikó. – Szia! – ismételte, mert bizonyára úgy vélte, nem hallottam előző szavát. - Szia – tétováztam és próbáltam levenni tekintetemet sziporkázó szemeiről. Idegesen rámosolyogtam. - Milyen viccesen nézel ki – kuncogott és bozontos sörényemre bökött. Elfordultam, mint egy sértődött kanca. Óvatosan megráztam a sörényemet, hátha ez segít helyrerakni, de az idegen további nevetését hallva még szörnyűbben nézhettem ki, mit azelőtt. - Az én nevem Gaia – nézett mélyen a szemeimbe. – És… neked mi a neved? –kérdezte szépen, tagoltan, hogy megértsem. - Pine…apple – válaszoltam kissé tétovázva. Nem láttam, de éreztem, ahogy tekintetét végigvezeti testemen. Hűvös borzongás fogott el. - Gyere velem! Tudok egy helyet, ahol rengeteg alma van – kacsintott és fejével megmutatta az irányt, amerre menni fogunk. –Jössz? – kérdezte. Nem is tudtam, mit mondhattam volna… Kövessek egy idegent? Vagyis Gaiát. Vagy maradjak egyedül. Keressem a kalandokat, vagy vadásszak nyúlra… egyedül. Ügetésbe kezdtem, jelezve, hogy mehetünk. -------------------------------------------------------------- Tudom, nem valami hűde ._. Viszont mentségem, hogy elég régen írtam ezt a fejezetet xD Érdekellne a komitok és építőkritikátok, hogy mit reagáltok rá *-* Komolyan xD Írásomra még sose kaptam visszajelzést XD | |
| LuckyLuke98 (37288) 12.04.23 21:44:26 | ||
|
Hudi:Jó lett,várjuk a folytatást:D
A történetemnek a borítója:Erre is kérek komikat,bár tudom nem valami hű de nagy szám,de..értitek xD Élvezet itt olvasni:D  | |
| len (20724) 12.04.23 22:30:02 | ||
|
Hudini ez nagyonn jó!Folytasd!:) | |
| Kyra76 (59204) 12.04.24 14:10:57 | ||
|
Én is belekezdek egy új “könyvbe“. Itt a szereplők listája:
A könyv cime: Örökkön örökké Alcím: Élet a versenypályán | |
| Kyra76 (59204) 12.04.24 14:12:24 | ||
|
Jajj valamit lehet hogy eltoltam! Nincs kép...
Na mégegyszer próbálom: | |
| Kyra76 (59204) 12.04.24 14:31:07 | ||
|
Akkor berakom egyenként :S
.jpg) Aslan (ejtsd: Ászlán)
 Phantasy (ejtsd: Phántázi)
 Destriel (ejtsd: Desztriel)
 Rainbow (ejtsd: Raénbóv) | |
| melinda31 (13939) 12.04.24 14:32:05 | ||
|
Hudini:Csak a te történetedre jutott időm=/ Szóval nagyon jó, csak rövidecske xD , de jól fogalmazol meg minden,és nem is részletezném *-* Röviden:Nagyon jó! | |
| Kyra76 (59204) 12.04.24 14:40:04 | ||
|
Emberek (csak pár)
 Sasha
 Lindsay Ann
 Susan
 Elizabeth | |
| Kyra76 (59204) 12.04.24 14:45:12 | ||
|
A történet egy 19 éves lányról és családjáról, barátairól szól. Lindsaynek egy jól működő verseny- és tenyészistállója van, amit a nagyszüleitől örökölt. Bepillantást nyerhetünk a lovasversenyzés világába....
Komikat!!! | |
(aktuális oldal: [ 106 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [103] [104] [105] [106] [107] [108] [109] [110] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]
