 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)
| Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
 --És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--
 Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
| hazza (34194) 12.06.04 17:53:41 | ||
|
Lovas-lovak: szuper mint mindig!:D | |
| Code_Chris (41927) 12.06.04 18:07:01 | ||
|
Köszi mindenkinek!:D
Akkor egy kérdésem: berakjam az 5. fejezetet?xD | |
| lovas-lovak (29418) 12.06.04 18:20:13 | ||
|
Köszönöm, adus9 ♥ :)
CherryGirl: Nem sajnos nem díjlovagolok, inkább csak sokat kutatok róla a neten :) | |
| alixsik (21610) 12.06.04 18:25:17 | ||
|
2. fejezet Amy továbblovagolt a Vijjogó bagoly-hegy felé.Lassan ügetett a Gyöngy-réten keresztül.Göndör fürtjeit fújta a gyenge szellő.Hamarosan megfordult és hazafelé vette az irányt.Pechjére éppen az akkor lemenő nap szembesütött vele.A narancssárga fénybe még szebb volt a haja.MIre hazaért már a nap lement.Hűvös szellő csapta meg az arcát.Az istállóba érve furcsát látott. Sunny a boxban feküdt és erősen izzadt.Bevezette a boxába Picúrt és beszaladt a házba. -Apa,anya!!!-kiáltotta-Baj van Sunnyval! Hamarosan már az állatorvostól halgatták mi a baj. -Bekólikázott-mondta Mrs.Heart-Ez nagyon komoly is lehet. -Mitől lett ez?-csúszott ki a kérdés Amy száján. De választ sem várva befutott a szobájába.Odaállt a tükör elé.Magas,karcsú volt.Szeme barna, haja szőke volt és göndör.Hamarosan már ágyba is bújt. Másnap reggel furcsán ébredt.Mintha valaki vagy valami figyelné.Szombat volt,ezért elöszőr felöltözött és reggelizett, majd kiment az istállóba.Sunny már jobban érezte magát.Amy felnyergelte Picúrt,aki furcsán lomha és kedvtelen volt.Most a Gyöngy-réten tervezett egy vágtát.Hétvégeken este is meg reggel is lovagolt.Miután hazaért elkészítette a leckéjét. Azután pedig nekiállt kicsit a laptopján kutakodni a Gyöngy-rét legendájáról... Foly.köv. | |
| Kyra76 (59204) 12.06.04 18:25:27 | ||
|
lovas-lovak én is. Engem mindig is ez a szakág érdekelt....
Jody: Igen!! | |
| Kyra76 (59204) 12.06.04 18:26:49 | ||
|
alixsik: ez hogyhogy a 2. fejezet? Az elsőt nem látom sehol | |
| Kyra76 (59204) 12.06.04 18:28:33 | ||
|
A három barátnő telepakolta a szekrényt a ruháival, az éjjeliszekrényt a kis csecsebecsékkel, és már teljesen úgy festett a szoba, mintha évek óta laknák. - De fáradt vagyok – dőlt le háttal az ágynak Juliet. – Holnap mikor kell kelni? - Asszem fél hétkor – hallatszott Lindsaytől a felelet a nappaliból (mert, hogy „elment megnézni a fürdőt”) -, hogy el tudjuk érni a háromnegyed nyolcas gyakorló edzést. Elég komoly az időrendi beosztás. De hát ez egy nagy v… Atyaúristen! Sasháék úgy pattantak fel az ágyról mintha áramot vezetek volna beléjük – ami nem is csoda, hiszen barátnőjük úgy sikított mintha nyúznák. - Linds, jól vagy? – kiáltotta Sasha és intett Juliának, hogy nézzék, meg mi van - Ezt látnotok kell… Átvágtak a nappalin, és bementek a folyosó másik oldalán nyíló fürdőszobába. Lélegzetelállító látvány tárult a szemük elé, a mai nap már harmadjára: barna – fehér csempékkel kirakott, beépített jakuzzi állt a helyiség közepén, jobbra tőle csap, és egy hatalmas, gyönyörű mozaikokkal díszített tükör. - Azt hiszem ennyi csoda elég mára. Gyere Linds, holnap korán kell kelnünk – unszolta barátnőjét Sasha. Kis rábeszélés, és győzködés után aztán rá lehetett venni az elképedt lányt, hogy nem most lenne a legmegfelelőbb pillanat kipróbálni a jakuzzit. Visszaterelték hálójukba Lindsayt, pizsamát húztak, aztán bebújtak az ágyba – de ez sem ment akadálytalanul: - Ez nem igazság! És én hol aludjak?! – dühöngött keservesen Juliet, ugyanis két szobatársa gyorsabb volt nála ágyfoglalásnál - Na, jó, gyere, aludj nálam - szánta meg Lindsay -, úgyis régen aludtunk egy ágyban – nevetett. - Micsoda város… - motyogta magában Sasha. Na ennyi volt a 6. fejezet :) | |
| Code_Chris (41927) 12.06.04 18:38:36 | ||
|
Oké, akkor pill. csak átülök a másik géphez:) | |
| Code_Chris (41927) 12.06.04 18:40:15 | ||
|
5.fejezet
- Christie! Megérkeztünk – keltegetett anyukám a repülőgépen. Épp leszálltunk, mikor fölébredtem. Egy hordókerülő versenyre készültünk, miután Emma, a legjobb barátnőm meghívott magukhoz a versenyre. Mikro leszálltunk, Eliz, Emma anyukája várt ránk a reptéren. Felraktuk a lószállítóba Chayet, a lovamat és anya lovát, az öreg Tündért, majd elindultunk Észak-Ausztrália partvidékére. Mikor odaértünk közel 1 óra út után, az egyik legelő szélén két ismerős lovas állt: az egyik Emma, a másik pedig a bátyja, Alex. Mikor megláttak minket, vágtába indították a lovaikat, és utánunk eredtek. Csillagfutó, és egy másik, számomra ismeretlen ló szélsebesen vágtáztak az udvarig, ahol lassítottak, és a lovasaik leszálltak róluk, és rögtön odarohantak a kocsihoz. - Christie! – ugrott a nyakamba Emma. – Végre itt vagytok! - Már számolgatta a napokat, hogy mikor jöttök – mondta Eliz nevetve. - Gyere, vigyük be Chayet és Tündért az istállóba – mondta Emma. Levezettem a lovakat, majd egy régimódi western stílusú faistállóba vezettük őket. Anyu és Eliz rögtön beszélgetni kezdtek. Bevittük a lovakat a bokszba és levettük róluk a takarót és utazó fáslit. - Hogy hívják azt a lovat? – intettem az állammal Alex csodálatos pejtarka lova felé. - Gyömbér. Az idei nagy esélyes, aki egyben Alex lova. Ketten csodálatosan teljesítenek – tartott beszámolót Emma. - Majd meglátjuk – tekertem tovább Chaye fásliját. - Lemegyünk megúsztatni a lovakat a partra! – szólt be Emma a konyhaajtón. Mögötte álltam Chayel, aki izgatottan toporgott alattam. Bezzeg Gyömbér! Mint a kőszikla, úgy állt egyhelyben! Emma is felült Csillagfutóra és elindultunk a partra. - Indulhatunk végre? – nézett hátra Alex. Mikor látta, mind megvagyunk, elindult Gyömbérrel. - Hogy van Csillagfutó? – érdeklődtem Emmától. - Most már jobban, szerencsére, így indulhatunk a futamon. Tényleg, jut is eszembe, még rengeteg dolgunk van veled! Belerázni a hordókerülésbe téged és Chayet is, nyerget találni, ruhákat venni... - Jó, jó, ne is folytasd! – nevettem. Lassan elértünk a parthoz. Már a homokos talajon lépkedtünk. Chaye mindannyiszor nagyot ugrott, amikor a tenger vize a lábához ért. Alex bevitte Gyömbért egész mélyre, amíg Emma régi, lyukas hordókat pakolt föl a partra hordókerülő hordókként. - Nos, lássuk! – állt Csillagfutó mellé. Chaye nekifutott a hordóknak, és pikk-pakk le is lovagoltam vele. - Ejha! Menny még egyet, most mérni akarom! – vette elő az óráját. - Indulhatsz! – jelzett. Megint lefutottuk a pályát, és odaügettem Emmához, és a közben megérkező Alexhez. - Nos? – kérdeztem. - Hát, Alex, van miért félned, 1 másodperccel jobb, mint a te valaha futott legjobb időd! – mondta gúnyosan Emma. - Jó, de még meglátjuk! – vágott vissza. - Christie, visszarakom a hordókat és utána mehetünk vásárolni! – kiáltott vissza a válla fölött. - Vigyázz vele, nagyon bele tud feledkezni a vásárlásba! – súgta oda Alex vigyorogva, majd felült Gyömbérre. Én is felültem, mikor láttam, hogy Emma végzett. - Vágtázzunk fel a boltig! – javasolta Emma. - Vagy versenyezzünk! Aki legutoljára ér fel, az fizet! – indult el Alex. Megengedtem Chayet és utána eredtünk. Végigvágtáztunk a parton, fel a földútig. Ott még egy kicsit vágtáztunk, majd befordultunk a bolthoz. - Mi van Emma, csak nem lemaradtál? – monda Alex. - Hehehe! – tettette a nevetést Emma. Kikötöttük a lovakat és bementünk. Lovas bolt volt, mindenfelé nyergek és egyéb lószerszámok voltak. - Gyere, a ruhák fent vannak! – ráncigált felfelé Emma. A bevásárló kosárba került két farmernadrág, egy világos és egy sötétkék, két kockás rövid ujjú ing, egy pár fekete western csizma és egy fehér western kalap. Odalent vettünk még egy nagyon szép, díszes nyerget – csodáltam, honnan van Emmának ennyi pénze -, egy ugyanolyan díszítésű kantárt, egy fehér pokrócot a nyereg alá és 4 hófehér fáslit. - Rakd fel a nyerget Chayere, a többi felszerelést hozom én! – monda Emma. Folytatom! | |
| Code_Chris (41927) 12.06.04 18:40:47 | ||
|
Felraktam a nyerget Chaye hátára, felszálltam és hazafelé sétáltunk.
Kicsit lemaradtam a másik két lovastól. A gondolataimba mélyedtem. Alex azonban kizökkentett a gondolataimból, mikor mellém lovagolt. - Mondtam, hogy sokáig vásárol! Majdnem 4 és fél órát voltunk odabent! – súgta oda. Kuncogni kezdtem, majd mikor ő is nevetni kezdett, előtört belőlem a nevetés, és vagy 2 percig abba se hagytam. Lassan beesteledett. Mikor hazaértünk, anya és Eliz vártak minket az udvaron. - Alex, tereld be a birkákat, légy szíves! – fogadta Eliz. - De anya! Az legalább 2 órás munka! – nyavalygott. - De ha Emmával csináljátok, csak 1. - Na ne! Ezt a kis hisztizős libát vigyem magammal terelni? Inkább jöjjön Christie! - De Christie biztos elfáradt már, és menne aludni! - Ööö, és szívesen megyek Alexszel! – szóltam közbe. - Na, látod! – rakta föl Gyömbérre a saját nyergét. Utána vágtáztam és közben hátra-hátra néztem a távolodó udvarra. Emma közben bevitte Csillagfutót az istállóba. Kissé lemaradtam, így gyorsan megnyújtottam Chaye vágtáját. - Ott vannak a birkák. Csak annyi a dolgod, hogy előrehajtod őket, és megpróbálod őket összetartani. Csönd következett. Elkezdtük terelni a birkákat. Alex láthatóan nem örült volna, ha Emma jön vele, de vajon miért? - Miért nem szereted ennyire Emmát? – törtem meg a csendet. - Hosszú történet. Gondolom nem vagy kíváncsi rá. - Dehogynem! - Az egész akkor kezdődött, mikor Ben barátnője lett, azóta rá se lehet ismerni. Mindig csak róla áradozik, vele lóg, és ez már kezd idegesíteni. Sokszor veszekszünk miatta. Most meg megpróbál téged kisajátítani. - Engem? Na ne! Már majdnem az udvarhoz értünk, ahol Emma integetett, ahogy meglátott minket. - Nyisd ki a kaput! – kiáltott előre Alex. Emma kihajtotta a kapu két szárnyát, majd becsukta, mikor átértünk rajta. Betereltük a birkákat egy hátsó, kisebb karámba és bevittük a lovakat az istállóba. Lenyergeltük őket és mentünk vacsorázni. Már farkaséhes voltam. - Na, milyen a szoba? – dugta be a fejét Alex az átmeneti szobám ajtaján. - Nagyon jó! Csodálatos a kilátás – lelkesedtem. - Örülök, hogy tetszik. Holnap reggel kimegyünk a fiúkkal a pályára gyakorolni. Jössz te is? - Igen, szívesen! Kihúzta a fejét és becsukta az ajtót. | |
| Hudini98 (22120) 12.06.05 07:29:45 | ||
|
Sziasztok!
Nagyon rég jártam erre időhiány miatt >< Sajnos nem tudok minden történetet követni -így. Viszont, hoztam a Pine-Story hatodik fejezetét ^^ Nem jövök én üres kézzel :DD Egy sokkal kidolgozottabb illusztráció kerül hozzá, mint az előzőhöz. Remélem bele tudjátok illeszteni a szövegbe a képet ^^ Jó olvasgatást, és további sikeres írást kíván Hudini *elkullog a suliba ._.* | |
| Hudini98 (22120) 12.06.05 07:35:26 | ||
|
Zavart pillantásokat vetettem az előttem elhúzó kancákra. Gaia sörénye kendőként lebbent az esti homályban. Sötét volt. Egyedül a Hold uralta az eget, elzavarta az összes tétova felhőt, a dúdoló Napot. Csak a csillagok pislákoltak haloványan, félve, hogy rájuk is hasonló, száműzött sors vár. Száműzött… igen, ez vagyok én is, csak nem mutatom. Senki sem tudja miket éltem át, miken mentem keresztül, hogyan íródott eddigi sanyarú életem. Most egy helyben toporgok, nem tudom merre menjek, nem találom a helyes utat, a helytelen mezőket és mocsarakat. Elvesztem… lássuk be, fogalmam sincs hol vagyok és mit keresek itt. Lassan elérkezek ahhoz a ponthoz, hol még saját kilétem is homályba burkolózik. Ki vagyok én?! Egy idegen… nem. Egy reményvesztett vándor…? Talán. Gaia jelenti porszemet érő életem egyetlen biztos pontját. Ő az, akire az életemet is rábíznám… de hiszen miket is beszélek?! Alig pár napja ismerem, nem tudok róla mindent. Túl keveset, szinte semmit sem tudok a találkozásunk előtti életéről. Semmit… bizonytalan vagyok. És a bizonytalanságom úgy eltakar mindent, észre sem veszem hogy… - Au! Figyelj már jobban! –mordult rám Gaia, mikor a farába ütköztem. Nagyon kínosnak éreztem azt a pár másodpercet. Zavaromban el-eltekintgettem, de lopva figyeltem a narancssárga királykisasszony szúrós, szemrehányó pillantásait. - Bocs… - válaszoltam kissé megrőkönyödve. - …nem láttam hogy… - Jó-jó megint máshol jársz… Az utat tartsd szem előtt, ne a gondolataidat! – vágott sértődött pofát Gaia, és szorosan Golden mellé oldalazott. Azt hiszem, valamit a fülébe súgott, de nem tudtam kivenni a rejtegetett szavakat a halk morajlásból. *Chh… kancák* - gondoltam megvetően, szememet forgatva. Elégedetten feküdtem el egy közeli fa terebélyes lombja alatt. Golden aranyosan mellém kucorodott, pár méterre tőlem. Dark Danger és Blue Chrystal egymáshoz elég közel, a tisztás szélén foglaltak helyet. Gaia az eget kémlelve járta körbe a mezőt, majd megállt és mély levegőt vett. Aztán tovább baktatott, egyenesen az erdőbe. - Mit művel a barátnőd? – kérdezte Golden kíváncsiskodva. - Nemmm… a barátnőm. – fel sem tűnt, hogy nem a feltett kérdésére válaszoltam. Néhány hosszú másodperc után mély levegőt vettem – Igazából… fogalmam sincs. - Nem mész utána? – Kíváncsiskodott tovább a csikófejű arab. - Nem kellene a korodbelieknek már rég aludni?! - Nem kellene megkérdezned Gaiától, mit művel az éjszaka kellős közepén?! –feleselt nyihogva a csenevész kanca. - Nem kellene befognod a szádat és nem nyaggatni folyton a kérdéseiddel?! – válaszoltam ingerülten, de láttam, Golden a következő feleselésre nyitná a száját. Mint aki mindenre felkészült, még előtte rászóltam: -Aludj! –hangomtól kissé megrezdült, még nem kiabáltam vele eddig. Nos, itt volt az ideje. Bárgyún lehajtotta a fejét. Folyamatos, megvető tekintetét azonban nem vette le rólam. Pár perc múlva becsukta a szemét, valószínűleg elnyomta az erős fáradság és a mai napi izgalom. Egyre lassabban és egyenletesebben lélegzett. Úgy éreztem, idő előtt engem is elnyom az álom, ezért óvatosan feltápászkodtam és halkan lépdelve indultam a még sötétebb, félelmetes erdő felé. *folyt. köv.* | |
| Hudini98 (22120) 12.06.05 07:36:23 | ||
|
* Egyenesen Dark Dangerék mellett húztam el, fülemet hátracsapva, halkan. Az erdő előtt álltam. Megtorpantam. Egy szépen kivehető ösvény tárult elém. Lenéztem a földre. *Patanyomok… minden rendben…* Lassan indultam a kitaposott úton keresztül beljebb és beljebb. Szúrós ágak karmolták végig feszülő inaimat. A bokrok tövisüket meresztették felém, támadásra készen. A fák mint az élőholtak, úgy ingadoztak a szél erejét kihasználva. Egy-egy ág utánam kapott, hogy mélyen a húsomba eresszék éles karmaikat. Ekkor léptek zajára lettem figyelmes. Ismerős, édeskés illat csapta meg az orromat. Bármi is volt az, futásnak eredt. *Ez nem ló…* tekintettem körbe, ugyanis nem a megszokott patadobogást hallottam. Sokkal finomabb léptekkel rohant. *… mi ez?* - fészkelődtem és a hang irányába indultam. A sötét fák között egy árnyat láttam elhúzni, pár méterre tőlem, de mire a fejemet felé kaptam volna, ismét eltűnt a szemem elől. Megfordultam és ismét a zaj forrása felé igyekeztem lépdelni. Magasra emelt fejjel próbáltam követni az ismerősnek tűnő illatot, de ezzel sem jutottam előrébb. Egy „puffanó” hang hallatszott. *Felbukott…* -reménykedtem, és gyorsabb tempót diktáltam a lábaimnak. Meg akartam tudni, ki, vagy mi veszélyeztethet minket. Mint valami váltás, úgy csapott át az ismét futó hang paták dobogásává. Elhűltem… próbáltam rájönni mi történhetett, mi ez a hangváltozás, mi történik és mégis miért? Vágtázni kezdtem, letértem a kitaposott útról és az erdő koromfekete árnyai közé vetettem magam. A paták zaját egyre erősebben hallottam, éreztem, hogy felém közeledik, bárki is az. Csak Hell neve forgott a fejemben, ki más is lehetne? Lehet hogy fogja magát és az életemre tör, vagy ami még rosszabb: Gaia életére.
| |
| Kyra76 (59204) 12.06.05 15:32:44 | ||
|
Hudini ez is nagyon jó lett! Bevallom nem tudom eldönteni hogy az avid a jobb, vagy ez a kép :) | |
| Dzsuky (45222) 12.06.05 16:15:48 | ||
|
Hudini: nagyon izgalmas! Folytatást követelek minnél hamarabb!
Jody: egy kicsit hosszúra sikerült, de átvergődtem rajta, és nagyon tetszett! Alixsik: az első fejezetet te felraktad? Mert nem találtam meg :( Mellesleg én nem kapok komit?  Amúgy lehet,, hogy egy kicsit visszavonulok, mert ihletet kaptam egy komédiaszerű alkotásra! Karácsonyra tervezem, hogy készen lesz, úgyhogy nem biztos, hogy egyhamar majd irok ide, de komizni tuti fogok, és olvasom a remekműveiteket!
Udv: Dzsuky | |
(aktuális oldal: [ 128 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [125] [126] [127] [128] [129] [130] [131] [132] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]
