Hokalovi - Fórum

Fórum - Alkotók Kuckója

» Vissza a témákhoz! « Hozzászólások: 5123

Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)

Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15

--És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--

Négy évvel ezelőtt...

Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást.
- Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim.
- Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám.
“Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye?

---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni---

Ethron (14880) 12.06.11 19:11:09

Pumpi: köszi :D Vihar nekem is a kedvencem xDD Hát igen, az itteni Andy nem pont úgy néz ki, mint a te Andyd.. :D

Pumpedli (26099) 12.06.11 19:37:20

12a:most úgy képzeld el a festett szemű, madárfészek hajú, punk Andyt lovászként, mondjuk egy vasvillával a kezében... és röhögjxD!

Unikornis1999 (29546) 12.06.12 14:49:54

12a:Nagyon tetszik, és Vihar olyan édeees^^
Kyra:Jó lesz ez, csak folytasd!

Kyra76 (59204) 12.06.12 15:19:14

Köszi Unikornis!

CherryGirl (46107) 12.06.12 18:20:53

Sziasztok hoztam a kövi fejezetet!

10. fejezet

Egy lábánál fekvő barlanghoz szálltak. A barlang előtti tisztáson sárkányharcosok ültek, kis csoportokban beszélgettek , a gyerekek együtt játszottak. A fiatal harcosok leszálltak a sárkányaikról és egy körben üldögélő csoporthoz mentek. Sokáig beszélgettek velük. Jas figyelte őket, bár nem hallotta, hogy mit beszélnek.
Ez az a család, amelyik irányítja a csapatot. Sok mindenben a tagjai döntenek, de van, hogy egy nagy gyűlésen beszélik meg a dolgokat, ahol mindenki elmondhatja a véleményét. - Comet látva, hogy Jas érdeklődve nézi a beszélgetést elmagyarázta a dolgot.
A két fiú nemsokára visszatért és bevitték őket a barlangba. Ott megláncolták a lovat, utána a lányt is, azzal elmenetek.
- Hogyan tudunk megszökni innen? - Jas a láncokat vizsgálgatta. Neki csak a kezét kötötték össze, úgy láncolták a falhoz, Cometnek viszont a nyakán és a szárnyain is volt, utóbbit szorosan a testéhez láncolták.
Megpróbálom eltépni a láncokat, ha gyengébb anyagból készült sikerülni fog. - De hiába rángatta a fejét és próbálta kitárni a szárnyait a lánc erősebb volt mint hitte.
- Hagyd - felelte a lány mikor már a ló hosszú percek óta eredménytelenül küzdött. - Csak elfáradsz, inkább keressünk más lehetőséget.
Sokáig ültek szótlanul, mindketten igyekeztek kitalálni valamit. De szinte reménytelen volt a helyzetük.
- Azt mondták, hogy egy angyalt és egy lovat fogtak el? - a következő percben sárkányharcosok léptek a barlangba. Ketten, de nem a fiúk, akik idehozták őket, ezek idősebbek, erősebbek voltak.
- Igen, de ez itt nem angyal vagy hol vannak a szárnyai? - az egyik sötétebb hajú fickó előhúzta a kardját és megemelte vele Jas állát.
- Mesélj nekünk egy kicsit a nagyszerű váratokról! Hol vannak a gyenge pontjai?
Ne áruld el nekik, hogy ember vagy , akkor megölnek mert nem tudsz semmi hasznosat mondani. - figyelmeztette Comet.
- Nincsenek gyenge pontja . - jelentette ki a lány.
- Ne hazudj, te semmirekellő! Ha kérdezlek rendesen válaszolj különben megölöm a lovat. - fejével Comet felé biccentett és elmosolyodott, amikor Jas arcára kiült a rettenet.
- Mikor van őrségváltás?
Jas óvatosan Comet felé fordult. Napkeltekor és napnyugtakor.
- Napkeltekor és napnyugtakor.
- Aztán nehogy hazudni merj.
- Hány őr áll a várfalon? - szólalt meg most a másik sárkányharcos.
Ötvenhat.
- Ötvenhat - válaszolta a lány.
- Tévedsz. Hetvenkettő. - felelte az előbbi és mosolyra húzta a száját. - Végig hazudott, mit csináljunk vele?
- Öljük meg, ezek az angyalok nagyon makacsok, nem fog elmondani nekünk semmit, nincs szükségünk rá. Holnapig úgy sem tudunk belőle kiszedni semmilyen információt, a csata után pedig végképp nem lesz szükség rá.
Tehát egy újabb harcra készülnek az angyalok ellen - futott át Jas agyán. Viszont nem maradt több ideje ezen rágódni, mert az egyik sárkányharcos már fogta a kardját és készült beledöfni a szívébe. Ezután minden nagyon gyorsan történt. Comet előreugrott egyenesen a harcosoknak és fellökte őket. a szárnyai újra szabadok voltak, a láncoknak nyoma sem maradt rajtuk és, mai még ennél is furcsább volt a sörénye és a farka lángokba borult. Égető meleget árasztottak és csupán ujjnyira voltak Jastől ( olyan nagyok voltak ), mégsem égették meg. Az égi ló most visszafordult a lányhoz. Feszítsd meg a láncod!
Jas nem tudta, hogy Comet mire készül de megbízott benne. Felállt és egy lépést tett előre, hogy a láncok megfeszüljenek. A fekete ló közelebb lépett és a sörénye megolvasztotta a fémet, Jas kezéről pedig lehullottak a láncok. Csodálkozva nézte a lovat, nem tudta, hogy egy égi ló ilyet is tud csinálni.
Ülj fel a hátamra gyorsan, el kell tűnnünk innen !
A lány nem tétovázott felült a lóra. A harcosok már éppen feltápászkodtak és megdöbbenve néztek a lóra. Comet egyenesen kirepült a barlangból és maga mögött hagyta a tisztást. Ekkor már a sörénye és a farka nem lángolt, ugyanolyon selymesek és feketék voltak, mint az eset előtt.
- Követnek minket Comet. Gyorsabban repülj ! - kiáltotta Jas mikor hátrafordulva két sárkányt látott utánuk jönni.

Kyra76 (59204) 12.06.12 19:54:59

Jó lett Cherry!
Nekem csak ez szúrja a szemem: Sokáig ültek szótlanul...
Az “ültek“ az ugye többes szám és abba bele tartozik Comet is. A lovak tudnak ülni csak nem maguktól... ez kicsit furi lett :)

hazza (34194) 12.06.12 20:03:23

Kezdődik!
Életem a lovarda( igaz történet [ az én életem. ] )

Bevezető:
Adi minden héten jár lovagolni barátnőjivel. Mindig 3-4 órával hamarabb mennek, hogy tudjanak segíteni Barnának a tulajdonosnak és az egyik legjobbfejebb oktatónak. Mind a hármuknak saját lovuk van.
Adi-Kisasszony, Réka-Siker, Virág-Borostyán
A történet hamarosan!

CherryGirl (46107) 12.06.13 20:25:33

Kyra ezt megjegyzem h legközelebb ne írjak hülyeségeket :DD

Sztike1998 (42150) 12.06.13 21:29:13

adus9: Eleve jó lenne, de figyelj a helyesírásra és a fogalmazásra. /barátnőjivel, legjobbfejebb/

Majrés (6862) 12.06.13 23:52:32

12a
ez nagyszerű :D nem tudom hányszor elnevettem magam :D nem tudom, talán ilyen vicces lenne ha a való életben is értenénk pár ló gondolatát ? :D talán igen, talán nem :D de ez nagyon jó, egy picit még mindig elkapkodtad ...

kérlek kérlek kérlek kérlek !! ne azért fejezd be hamarabb hogy ide berakd, meg várunk mi, de nem egy össze kapart történetet szeretnénk olvasni, hanem egy oylat amit még át is ellenörzöl ;) (EZ MINDENKINEK SZÓL!!)

Unikornis1999 (29546) 12.06.14 17:07:18

Tudom-tudom, jó régen írtam, de itt van..

8. Fejezet
Nem hiszed el? Én sem!

Mosolyogva álltam meg Krisztina előtt.
- Nem erre számítottam.
Nevetett zavarában, és a kék tollat, amivel eddig írt, sötét barnás ingének felső kis zsebébe rejtette.
- Ugyan voltak néhol apró hibáid, még is úgy döntöttünk, tiéd, lehet a ló, és beszállhatsz az egyesületünkbe is!
Intett egyet, a lovagoltatást befejező férjének, aki az egyik karám melletti asztalról levett valamit, és felém tartott. Erősen markoltam a szárat jelezve lovamnak, hogy most nem szabad legelnie. Megállt előttem, és egyik kezét nyújtotta felém, a másikkal, pedig a nyeregkápára rakott egy Krisztináéval teljesen megegyező színű, és kinézetű pólót. Kezet ráztunk.
- Gratulálok.
Mosolygott, és visszatért az előbb még használatban lévő lóhoz, hogy felültesse rá, az előzőleg lovagoló vendég kisöccsét.
A kezembe fogtam a ruhát:
A sötét barna rövid ujjú póló, pont a méretem volt, és a hátán, a „Kalocsai Táltos Lovas Klub” felirat volt, fekete betűkkel. Magamhoz mértem, és úgy tűnt, nagyon csinosan mutatok majd ebben a ruhában, hiszen majdnem olyan színű volt, mint Fredri foltjai.
- Köszönöm!
Néztem Krisztinára, és a pólót apának nyújtva, lecsúsztam a nyeregből.
- Hú de rossz volt lovaglónadrág, és cipő nélkül menni!
Mondtam a kobakot lecsatolva a fejemről, és odaadtam, az idő közben hozzám siető Máténak.
- Vezesd körbe!
Bökött felém az anyja. A fiú csak bólintott, és intett, hogy kövessem.
- Amint látod, itt vannak a nagy karámok, ahol az éppen „szabadnapos” lovak pihennek. A kisebb karámban, az eladó, gazdára váró lovakat vezetjük át, amint látod jelenleg üres. Itt bent az istállóban, jobb oldalt vannak a bérlovak eddig a bokszig, és bal oldalt az iskolalovak, viszont a végén kapott helyet a te lovad is. Most csak vezesd be így nyergestől, aztán elvégzed a többi teendőt, ha körbe értünk.
Tettem, amit mondott, és az eddig magam mögött vonszolt Fredrit, szépen bekanyarítottam a bokszába, majd egy gyors ölelés kíséretében, ott is hagytam.
- Szóval gyere, és megmutatom a nyergest is, majd az irodát, a lovagló pályákat, és egy térképet, no meg az általános tudnivalókat.
Bólintottam, és készségesen követtem az istálló végén lévő ajtók hadához.
- A legszélső bal oldali, a WC, aztán a következő a nyerges, majd a lovak étel raktára, és végül az iroda ajtója ott a sarokban. Gyere, megnézzük őket sorba.
Megragadta a karom, - amit én csendben tűrtem, - és vezetni kezdett.
- Szóval a nyergesben, vannak értelemszerűen a nyergek, és az egyéb lovas felszerelések. A falból kiálló vas rudakra kell a nyerget rátenni, és mint láthatod is, egy kis táblába bele vannak gravírozva a lovak nevei… Ez itt a tiéd!
Kis keresgélés után, rámutatott a fehér falon lévő rúdra. Végignéztem a tágas szobán, ami egyáltalán nem hasonlított a régi helyre, ahol lovagoltam, eszembe jutott, amikor én csak hűsölni jöttem az ilyen helyekre.
- A következő falon vannak a kantárok akasztói. Itt is fel vannak írva a nevek, és értelemszerűen a Fredri feliratos a tiéd… Aztán tovább vannak az igás hámok, és a futószárak, egyebek. A szekrénybe kell majd beraknod a nyereg alátétet, az izzasztót, a pataharangot, az izlandi takarót, és egyebeket. Itt aztán a kantárok alatt vannak még a csutakolós dobozok, szintén névvel ellátva… Azt hiszem ennyi! Menjünk a raktárba.
Kinyitotta előttem a faajtót, amit én csak egy biccentéssel köszöntem meg, és már nyitottam is a másik ajtót.
- Tehát, itt vannak a lovaknak, a szénán kívüli ennivalóik. Például a zab, az árpa, de minden rá van írva a vödrökre. A kisebb éthordószerűségekben vannak a jutalmak, és a gyümölcsök. Itt van a falon, három lapon is a napi adagok mennyisége. Mondjuk, kint voltál a lóval két órára terepen, aztán még egy órát ugrattál, akkor nézd, itt van:
2 óra terep, 4 egység lótápkeverék, jutalomként maximum fél egység zab, + a szénaháló
1 óra díjugrató edzés, 2 és fél egység lótápkeverék, jutalomként maximum fél egység árpa, + a szénaháló
- Mi az az egység?
Kérdeztem értetlen arcot vágva.
- Itt vannak ezek az ugyan akkora „lapátok” és ezekből egy „kanálnyi” jelenti az egy egységet.
- Értem! De mondjuk, zab helyett árpát is adhatok neki?
Máté a vállát vonogatta.
- Mértékkel igen… Figyelj! Itt van még, ha beteg a lovad, akkor:
Csontsérülés, 5 egység 1-es számú vitamin keverék, + fél szénaháló
Erős, nagy mértékű zúzódás/seb/égési sérülés/gyulladás esetén, 5 egység, 2-es számú vitamin keverék, + a szénaháló.
Mindenre pontosan figyeltem, amit felolvasott, de láttam, ezen kívül, még ezernyi utasítás van.
- Akkor irány az iroda!
Otthagytuk a szintén fehér falú, és fapadlójú, kissé sötét raktárt, és átléptünk, a metlakizott világos falú irodába.
- Szóval, akkor ugye nézz körbe, és itt van a telefon, amin csak bizonyos számokat hívhatsz, csak is engedéllyel.*

Unikornis1999 (29546) 12.06.14 17:07:45

*
Az íróasztal fiókjaiban ne turkálj, és ne keress semmit. Még itt vannak a szekrények, ahova leteheted a lovas dolgaidat, és nem kell mindig ide cipelned.
- Oké, meg lesz! És hol lehet majd öltözni?
Néztem körbe, és észre sem vettem, hogy az egész falat szekrénnyel, borító oldallal szemben, hatalmas vitrinek vannak, tele díjakkal, és trófeákkal. A szemem sarkából, észre vettem, egy kényelmesnek tűnő fotelt, és egy polcot, lovas könyvekkel.
- Itt!
Mutatott egy ajtó mögé, ami belülről olyan volt, mint egy bolti öltöző fülke.
- A WC-t majd magad is fölfedezheted!
Vigyorgott.
Olyan furcsa volt nekem, így ebben a közegben látni. Nagyon más volt, és jellemileg alig lehetett ráismerni: a mindig fenegyerekes, butáskodó, bicikli mániás, vicces fiú, csupán utolsó jellemvonását tartotta meg itt. Egyáltalán nem éreztem zavarban magam, mint általában, ha ilyen kaliberű fiúkkal beszélek.
- Látom észre vetted a vitrint is!
Mondta a hátamat bökdösve, és intett, hogy kövessem, mert még nem mutatott meg mindent.
- Itt van egy térkép, ami a lovardát ábrázolja ilyen kicsiben, és itt nagyban, a környező dolgokat. Szóval amint látod itt a Foktői út, és itt a hatalmas erdő. Be vannak rajzolva az ösvények, itt a tavunk, és az egyetlen tisztás pedig itt. Ha tovább lovagolsz erre, - a térkép bal felső sarka felé mutatott, - akkor eljutsz Foktőre, de majd utadat álja a Vajas egyik holtága.
Bólintottam, és elindultunk kifelé az ajtón, de még egy utolsó pillantást vetettem, a falon lévő bekeretezett térképre.
- Megmutatom a szénapadlást.
Vigyorgott ismét, és elindult az irodától még balra, úgy ahogy eddig is haladtunk. Eltűnt az élet, és már szinte olyan érzés volt, mintha direkt lenne mindenki az udvaron, hogy Máté zavartalanul körbe tudjon vezetni. A sarokban egy létra állt, ami magasra ívelt, az istálló túloldalára, a lovak bokszai fölé. Elkezdett mászni, majd amikor én is követtem, az utolsó pár fokon, lenyújtotta a kezét, amit én jó erősen megfogtam, majd fölhúzott.
- Köszi!
Biccentett egyet, és én a megilletődött fejemmel, az ellenkező irányba fordultam.
- Kintről nem tűnt ilyen nagynak!
Néztem körbe, a görbülő, félkör alakú fa mennyezeten.
- Mindenki ezt mondja!
Nevetett, és elindult egy hatalmas szalmarakás felé.
- Itt vannak a szalma bálák, amott meg a szénarakás.
Belehuppant, és fehér pólója úgy kivilágított fekete lovagló nadrágjával együtt a szalmából, mint egy madárijesztő. Kuncogva én is követtem, majd felmásztam a tetejére, és onnan kémlelődtem.
- Mész valahova lovas táborba?
Nézett föl.
- Nem is tudom… a mamáméktól, még szülinapomra kaptam erre nem is kevés pénzt. Szóval én is beszállok Fredri bérleti díjába.
- Azt lehet nem is, kell fizetni! Mivel az egyesület tagja vagy, ha jól versenyzel, ami úgy láttam számodra semmiség, ráadásul nekem is segítesz a lovakkal, és az istálló körül, Fredri eltartása, teljesen ingyenes lesz!
Tágra nyílt a szemem, és meglepődésemben azt sem tudtam, mit mondjak. Ugyan az előző helyen is volt ilye, csak ott mindössze hat iskola ló volt, és sokkal de sokkal kisebb istálló, de rengeteg lovas, és nekünk már a lovak felszerelését is elintézték, mire megérkeztünk.
- Ez nagyon klassz! Tehát akkor a pénzt majd a lovas táborra fogom költeni… Természetesen, ha jó versenyző leszek, mert ez korántsem biztos…
- Dehogy nem!
Ezúttal fel is állt, és nagyokat gesztikulálva kezdte magyarázni nekem, milyen jó lovas vagyok.
- … És amikor a végén ágaskodott a ló… Nem hittem volna, hogy ilyet is mutatsz!
- Igazából én se!
Nevettem, és leugrottam oda föntről.
- Három hónapja nem lovagoltam.
Mondtam úgy, mint aki éppen abban a pillanatban kapott volna valamilyen tantárgyból egy nagyon rossz jegyet.
- Ja igen, azt hallottam… Szegény, rossz lehetett!... De attól függetlenül, észbontó voltál!
A vakbelemet, nyaralásunk közben vették ki, nem is magyar országon, így már a fél város tudta mi volt velem, mert a rádiós angol tanárom bemondta a leghallgatottabb adón, hogy mi történt, viszont az angol nyelv használatában megálltam a helyem.
- Gyere, mutatok még valamit, és ha van kedved, még elmehetünk egy kicsit terepre.
Bólintottam, és egymás után lemásztunk a létrán.
- Szóval akkor lovagolsz még?
- Igen!
Bólintott, és egy pillantást vetettünk együtt a lovamra.
- Akkor hagyd így, ne nyergeld le, csak lazítsd meg a hevedert.
Beléptem, és kicsit meghúztam a fejére csavart szárat, hogy abba hagyja az ivást, és lenyelje az utolsó kortyokat.
- Gyerünk nagyfiú!
Lábujjhegyre pipiskedtem, de még mindig nem voltam elég magas, a magam 168 centijével.
*

Unikornis1999 (29546) 12.06.14 17:24:55

*
- Bocsi, gyere, ülj a nyakamba!
Szórakozottan bejött a bokszba, és kissé lehajolt.
- Biztos vagy benne, hogy elbírod a mázsás súlyomat?
Kérdeztem, és úgy tettem, mintha a nyereggel babrálnék, és egyáltalán nem lepődtem volna meg.
- Mi van? Mázsás súly?! A lábaidat még Fredri is megirigyelné, a hasad pedig, majdnem hogy kockás!... Amikor leszálltál, kicsit fellibbent a pólód.
Mosolygott, és amikor a végéhez ért, felemelte a kezét, mint aki megadja magát.
- Miket nézel!
Nevettem. Mondtam volna, hogy ez, amit mondott, nem is igaz, (bár az volt, de én sosem ismertem be magamról) felkapott, és a nyakába vett.
- Juj, most majdnem leestem!
Nevettem, amikor meghúztam a hevedert, majd kicsatoltam, és lazítottam rajta.
- De csak majdnem!
Nevetett ő is, amikor leugrottam a nyakából. Kilépett a bokszból, és úgy tett, mint akinek nincs türelme kivárni, míg egy kicsit megcirógatom a lovam.
- Végre! Azt hittem ott alszol bent!!
- Nagyon vicces!
Böködtem meg, és, még amikor elindultunk, sem fogyott ki a mondandójából.
- A lovas táborra visszatérve, tudok egy jó helyet. Majd elmesélem milyen, amikor elmentünk terepre.
Bólintottam, és amikor megálltunk a „szabadnapos” lovak karámjánál, érdeklődve néztem végig, a szebbnél-szebb állatokon.
- Ez a sárga itt az enyém, Ábránd.
A gyönyörű kanca, fejét magasra tarva, farkával csapkova közeledett, ívelt nyakán, egy kisebb sebhely éktelenkedett, de a lómaga egészben, még szebb volt nézni, mint csak a selymes világos sörényét.

Folyt. köv. legközelebb!

Panka0204 (50739) 12.06.14 17:48:26

unikornis: jó lett!

Code_Chris (41927) 12.06.14 18:31:11

Már rég nem voltam, rakjak?

(aktuális oldal: [ 132 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)

[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [129] [130] [131] [132] [133] [134] [135] [136] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]