 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)
| Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
 --És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--
 Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
| Kyra76 (59204) 12.06.20 09:00:22 | ||
|
Jó lesz, csak vannak benne szóismétlések: Mára már teljesen megbízott bennem. Zokszó nélkül engedte hogy ráüljek, teljesen megbízott bennem (megbízott bennem helyett elfogadott engem)
A lovak már mind kint voltak a legelőn, egyedül ő volt benn, ezért gondoltam, őt is kicsapom a legelőre. (legelő helyett karám) kiáltottam el magam, mert a szokásától eltérően most nem vágtatott oda hozzám. Hosszasan megint elkiáltottam (kiáltottam helyett kiabáltam,üvöltöttem, ordítoztam...stb) Meg egy icipicit lehetne részletesebb. Az ilyen figyelmetlenségeken kívül jó! :) | |
| Sztike1998 (42150) 12.06.20 09:45:47 | ||
|
Köszi, azokat már csak akkor vettem észre, amikor betettem. Legközelebb majd jobban figyelek (: | |
| Bogi2001 (22306) 12.06.20 11:21:34 | ||
|
Hinnye! De érdekes! Pont ebbe a topikba néztem be, amikor az oldal alján lévő hirdetésben az állt, hogy “Kiadó szerzőket keres“. Micsoda véletlenXD Am elhatároztam, hogy pár héten belül befejezem a történetemet, magyarul minden nap 1 fejezet:D | |
| Crystal (59456) 12.06.20 11:46:17 | ||
|
2. fejezet
Bevittek egy cellához hasonló kuckóba. Nagyon féltem, és azt gondoltam, bárcsak otthon lennénk Edvinnel... Az őrök odaláncoltak a falhoz, és én közben csak a lovamra tudtam gondolni. -Edvin! Edvin! ordítottam. Edvin ott volt mellettem egy cellával arrébb. Megöleltem. Végre itt volt mellettem a pacim. Nem érdekelt hogy hol vagyunk, sőt az sem hogy milyen körülmények között. Egyvalami érdekelt, és az a lovam, Edvin. Mintha Edvin akart volna nekem mondani valamit, majd elkezdett fészkalódni. Kijött a főnök, ennek a nagy ember-és állatrabló csapatnak a vezetője. Nagyon mérgesen ordítottam a képébe: -Engedjen minket szabadon! -Hmmm... Miért is engednélek én téged szabadon? mondta, majd mind elővették a fegyverüket. Már nem mertem megszólalni. Akkor toppant be a testvérem, Justin. Nagyon jól, és ügyesen tud karatézni. Kiverte az összes ember kezéből a fegyvert, majd kioldozott engem, és Edvint is. -Gyere gyorsan Cintia! mondta idegesen. -Megyek, megyek! felültünk a lovamra, majd elvágtattunk, mint a szélvész. Az őr mérgesen kiáltott. -Ezzel még nincs vége!!! ordított, de én nem foglalkoztam vele. | |
| Sztike1998 (42150) 12.06.20 12:10:46 | ||
|
ikerzsanett: A történet alapjában véve jó lenne, de megint kusza és összecsaptad. Nagyon jól le lehetett volna írni, hogy néz ki a cella. Mellesleg egyetlen ember nehezen tud legyőzni pár fegyverest, de ez még nagyjából oké... Szóval leírások és bővebb mondatok. Egyébként nagyon jó lesz (: | |
| Graceful (44315) 12.06.20 12:10:49 | ||
|
ikerzsanett: Jó lesz, csak néhány apróbb hibád van benne :):
-Kicsit lehetne hosszabb is a fejezet. Mondjuk úgy, ha lerészletezted volna a dolgokat: A cella, vagy a esetleg a főnöké, stb. -Sokszor ismétlődik benne a ló neve. -Az ilyen mondatok után “-Gyere gyorsan Cintia! -mondta idegesen. “ Nem árt néha egy újabb gondolatjelet tenni, ami elválasztja a szereplők mondatait a cselekvésektől. Pl: “-Megyek, megyek! -felültünk a lovamra, majd elvágtattunk, mint a szélvész.“ Csupán ennyi lenne. :) | |
| Bogi2001 (22306) 12.06.20 12:54:01 | ||
|
Ééés... itt is az első fejezet! Megjegyzem: a dalban Liz sorait rendes betűkkel, míg Angela sorait dőlt betűkkel írtam.(akinek van egy pici fantáziája, megpróbálhatja elénekelni)
1. fejezet A két lány szótlanul sétált fel-alá a parkban, magukban felidézve minden egyes fűszálhoz kötődő emléket. Angela szomorúan leült egy padra, mire Liz követte példáját. Angela próbált valami vigasztalót mondani, hogy látják még egymást, vagy valami biztatót, de egy hang se jött ki a torkán. Végül Liz szólalt meg: - Örökké barátnők? - Örökké barátnők – hangzott a válasz. Mindketten nyújtották a kisujjukat, hogy ezzel megerősítsék a barátságukat. De hirtelen Vakarcs bukkant elő a semmiből, és hozta a botot, amit Liz eldobott neki. Az indulás napján Liz meglátogatta Angelát, hogy elbúcsúzhasson tőle. Amikor Angela anyja szólt, hogy induljanak, Liz szótlanul kísérte le barátnőjét a kocsihoz. Mielőtt Angela beszállt volna, nyújtotta a kisujját. Liz és az ő kisujja egy pillanatra egybefonódott, annak jeléül, hogy örökké barátnők lesznek. Aztán Angela beszállt, és anyja beindította a motort. Liz még talán most is emlékszik a hangra, ami akkor úgy elfájdította szívét. Az autó elindult, és Liz addig nézett utána, amíg el nem tűnt a láthatáron. Szomorúan vette útját a park felé, és közben villámként cikáztak a gondolatai. Mennyi szép élmény köti a barátnőjéhez! Amikor együtt fürdették meg Vakarcsot, és ő rájuk rázta a vizet, csak nevetni tudtak. A nevetés mindig ott bujkált a közelben, hogy aztán rájuk törhessen, és abba se tudják hagyni. De most valami megváltozott. A jókedv messze szállt, és helyébe a maró szomorúság költözött. Liz leült egy padra, és hirtelen ötlettől vezérelve halkan énekelni kezdett. Eközben Angela nagyon bánkódott, hisz nem csak az otthonát, de a barátnőjét is ott kell hagynia maga mögött. A motor búgása minden hangot elnyomott, de Angela halkan belefogott egy kis dalba: Bármit mondasz, ne felejtsd el: Hogy a szíved, mindig otthonra lel Ha van jó barátod Ha van jó barátod S ha bármi baj ér Segít, ne félj A távolság nem baj A távolság nem baj Nincs mese: nagy a távolság De szíved közel van hozzám S ez éppen elég Ez éppen elég Bár fogalmuk sem volt róla, ugyanazt a dalt énekelték, és talán ez erősítette meg barátságukat a legjobban. Ezután mindketten csendben maradtak. Liz még mindig arra a pontra nézett, ahol az autó eltűnt a szeme elől, Angela pedig nézte az elsuhanó tájat. Mindketten ugyanarra gondoltak: hogy látják még egymást. | |
| Sztike1998 (42150) 12.06.20 14:56:01 | ||
|
Bogi: Ez nagyon jó (: | |
| melinda31 (13939) 12.06.20 15:03:20 | ||
|
ikerzsanett:Még mindig rövid, de a történet jó.:)
Bogi2001:Ez nagyon jó, már az elején is megfogott, de így...*-* Sztike:Még mindig jó,csak néhol szóismétlések;D Ma nem tudok hozni új részt, és lehet egész héten nem,mert bemutatózni megyek és nincs időm._. | |
| Sztike1998 (42150) 12.06.20 16:07:20 | ||
|
melinda: Köszi (:
És akkor ebből a tapasztalat: többé nem írok majd este fél 11-kor :D | |
| CherryGirl (46107) 12.06.20 17:33:53 | ||
|
Sziasztok, berakom a kövi fejezetet:
12. fejezet Nézd, ez egy nagyon különleges virág. Érintsd meg a porzóit! - mondta Comet egy virág fölé hajolva. Jas-zel együtt a hátsó kertben sétálgattak. A harc pár órája kezdődött és hosszúnak ígérkezett. A várfal felett sárkányok és égi lovak repkedtek, kiáltások, kardok csattanása hallatszott. A lány lehajolt a virághoz és óvatosan két ujjával összeérintett két porzót. Az élénkrózsaszín növényi részek megcsendültek. Jas még egyszer összeérintette őket. - Gyönyörű - mondta és felegyenesedett. Lassan továbbsétáltak és maguk mögött hagyták a sötétkék, csilingelő virágot. Fellegvár kertje tele volt hasonló, nem akármilyen virágokkal. Egy ideig csendben sétáltak, végül Jas feletette azt a kérdést, ami már tegnap sem hagyta nyugodni. - Mit fog tenni a Fellegkirály? - Cometre nézett és megállt. Nem tudom. Remélem nem akar majd elszakítani tőled, ahogy múltkor is tette. Bár szerintem már belátta, hogy ez nem a legjobb megoldás. Bízom a találékonyságában és remélhetőleg Raya is hasznos tanácsot ad neki. - Raya az a vörös égi ló, ugye? Igen. Ő a Fellegkirály elsőszámú tanácsadója. A szava többet ér bármelyik angyalénál. Fiatal, legfeljebb harminc éves, de azt mondják nagyon bölcs. A király teljesen megbízik benne. Jas bólintott és továbbmentek. Egy fa árnyékában megpillantott egy érdekes növényt. Talán egy méter magas lehetett és olyan szirmai voltak, mintha a lángnyelvek lennének, amik körülölik és megvédik a virág belsejét. Odalépett hozzá, hogy jobban megnézhesse. Ekkor jött egy szélfuvallat és meglengette a fenséges szirmokat. Úgy táncoltak, mintha igazi lángnyelvek volnának. Jasnek eszébe jutott valami. - Emlékszel, hogyan szöktünk meg tegnap a sárkányharcosok elől? Igen. Miért? -válaszolt Comet. - Mit csináltál, hogy lángolni kezdett a sörényed és farkad? - a lány kíváncsian meredt a lóra. Nem tudom. Nem tettem semmit. Ilyen azelőtt még nem történt velem. - Ami pedig a legfurcsább volt, hogy a lángok leolvasztották a láncokat a kezemről, de engem nem égettek meg. - Csönd következett, mindketten eltűnődtek a mondottakon. Lehet, hogy ez a különleges képességem, amiről Naris mesélt. - szólalt meg az égi ló megtörve a hallgatást. - Igazad van, lehet. De ez nagyszerű tulajdonság, nem ? - kérdezte a lány. Még nem tudom. Majd meglátjuk.- Comet továbbment, Jas pedig követte. Fölöttük még mindig javában folyt a harc. Hatalmas árnyak suhantak el felettük kitakarva a Napot. Ezek voltak a sárkányok. Jas felpillantott, de csak hosszas tájékozódás után tudta volna megmondani, hogy milyen az égbolt, mivel az egészet beborították a viaskodó angyalok és sárkányharcosok. - Sok angyal hal meg az ilyen összecsapásokban? Mindig vannak , akik életüket vesztik, de szerencsére a hadseregünk felkészült és a gyógyítóink is kiválóak. A sárkányharcosok leginkább csak várat akarják, egy hely kell nekik, ahol békésen lakhatnak, de az erdő és a barlangok nem felelnek meg. Építeni pedig szerintük fárasztóbb, mint elfoglalni másokét.Fellegvár egy nagyszerű otthon, a Mágikus Birodalom várai közül az egyik legszebb és legnagyobb. - Több vár is van erre? - érdeklődött a lány. Amióta először hallott a Mágikus Birodalomról, azóta szeretné teljesen megismerni. Persze, mindenfelé vannak. A legtöbben angyalok élnek, de némelyikben sárkányharcosok. - válaszolt Comet , majd hozzátette: Gyere, bemutatom neked a barátaimat. A legelők felé vették az irányt. Ametisszel már találkoztál, ugye? Ő segített kiszabadítani. - az utolsó már kijelentés volt. A ló jól tudta, hogy a kanca biztosan nem várt tétlenül. - Igen - bólintott Jas. A kövezett út egyszeriben egy mezőnél végződött, ami olyan nagy volt, hogy a lány nem látta végét. Ráléptek a puha, zöld pázsitra és elindultak a fák felé. Ahogy beljebb értek egyre több lovat láttak. Nemsokára felbukkant a vörösszürke kanca is. Az égi lovak halkan nyerítve üdvözölték egymást. Caesar merre jár? - kérdezte Comet. Szerinted? Ott van fenn valahol és az angyalokkal harcol. Tudod, hogy mennyire imádja az ilyen kalandokat. - Ametis most a lányhoz fordult. - Örülök, hogy újra láthatlak, méghozzá itt Fellegvárban. | |
| Bogi2001 (22306) 12.06.20 19:11:02 | ||
|
CherryGirl: most jövök évnyitóról és az volt az első dolgom, hogy elolvassam. Nagyon jó! Ha abba mered hagyni, egy egész kínzócsomagot állítok össze nekedXD | |
| Bogi2001 (22306) 12.06.20 19:12:22 | ||
|
*évzáró
úgy látszik, időzavarban szenvedekXD De lehet, hogy csak fáradt vagyok. Évzáró után pl. leejtettem a rajzdobozomat 2 emelet magasbólXD | |
| Panka0204 (50739) 12.06.20 19:12:44 | ||
|
cherry: jó lett! | |
| Sztike1998 (42150) 12.06.20 20:45:45 | ||
|
Én ma már nem írok új fejezetet, és valószínűleg holnap se |:
De ígérem holnapután jön a harmadik (: | |
(aktuális oldal: [ 138 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [135] [136] [137] [138] [139] [140] [141] [142] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]
