Hokalovi - Fórum

Fórum - Alkotók Kuckója

» Vissza a témákhoz! « Hozzászólások: 5123

Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)

Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15

--És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--

Négy évvel ezelőtt...

Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást.
- Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim.
- Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám.
“Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye?

---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni---

Calme (63220) 12.07.19 09:12:53

JumpHorse (50360) 12.07.19 16:40:51

Calme folyasd!

Bogi2001 (22306) 12.07.19 16:44:42

Calme mindenképpen folytasd, olvasni fogom!

arnoldbogi (13812) 12.07.19 21:07:25

2. fejezet
Rose föltápászkodott a földről és leporolta koszos farmerját.
- Ki van ott?- kérdezte kétségbeesetten. Halvány fény eltűnt egy szikla mögött. A lány megigazította kalapját és azon gondolkozott, hogy utána menjen-e. Végül győzött a kíváncsiság és benézett a szikla mögé. A sziklát ellepte a moha. Rose végighúzta a kezét a kövön és letörölte róla a mohát. A kövön jelek voltak és fehéren fényleni kezdtek. A halvány fény megvilágította a sziklát. A nő most jobban szemügyre tudta venni. Észrevette, hogy nem is jelek vannak rajta, hanem kis képek.
Az egyik egy mezőt ábrázolt, az égen hold volt. A hold jele világított. A mező alatt egy ló vágtázott egy erdőben, a ló is fehér vényt árasztott. A ló nyomában még több ló vágtázott, ők nagyon halványan fénylettek. A következő képen egy rózsa volt. A rózsa mellett egy ló állt, aki nem árasztott fényt. A rózsa másik oldalán emberszerűség volt. Ahogyan Rose közelebb hajolt a sziklához, nem vette észre, hogy valami áll mögötte. A nő csak a követ nézte, amin lassan mozogni kezdett az utolsó kép.
Az ember megfogta a rózsát és odalépett a lóhoz. A sörényébe tűzte, a ló ágaskodott, és fehér fény ragyogta körül. A fényből egy fehér ló jött elő és magával hívta a másikat. A ló odadugta orrát az emberhez és a fénylő társa után vágtázott. Az ember egyedül maradt és begörnyedt, arcát kezeibe temette és letérdelt. A lovát siratta.
Ekkor a valami dobbantott egyet a lány mögött. Rose ijedten megfordult. Egy fehér fényben ragyogó ló állt előtte. felágaskodott és patáival a levegőben kalimpált. Rose odébbgurult, mielőtt a súlyos paták földet értek volna. A kövön kék színben kezdett világítani egy félhold, és a ló hátsó lábán is megjelent ugyanez az ábra. A ló, mintha visszahívta volna a jel, hátrahőkölt és elvágtázott, fel, fel a hegyekbe.
Rose elindult lefele. olyan gyorsan futott, ahogyan csak a lába bírta. Egy sziklásabb helyen megcsúszott és elesett. A keze vérzett, az arcán is volt egy karcolás, a farmerje elszakadt. Egy apró követ pillantott meg a földön, mibe egy félhold volt vésve. Amint Rose hozzáért, a kövön a hold világítani kezdett. A lány eldobta és futott tovább. Nem értette, mi történik. Félt. De legfőképpen a lova miatt aggódott. Mi van, hogyha ő volt a kövön és az a ló, ami elvágtázott, Melodic volt? Mihamarabb meg kell találnia a lovát!
*******************
Amint Rose leért a mezőre, nagy kő esett le a szívéről. Melodic ott legelészett a hasáig érő fűben. Rose átölelte a nyakát és megfogta az egy szárat. Meglazította a hevedert és hazavezette a lovat. Melodicnak semmi baja nem esett, csak sántított a jobb hátsó lábára. Rose sete nagy adag répával jutalmazta meg. A szomszédos kokszból elégedetlen nyerítés hallatszott.
Moonlight, a fekete herélt dugta ki a fejét a bokszajtón. Idegesen dobbantott és horkantott egyet, kifejezve nem tetszését.
“Én is kérek répát!“ Rose nevetett egyet és odanyújtotta a kosarat a lónak. Moonlight szinte pillanat alatt megette a kosár tartalmát. Pontosabban nem ette meg, csak betömte a szájába.
- Te kis haspók!- mondta nevetve Rose- Majd holnap elkezdjük leadni azt a kis pocakodat.
A lány megpaskolta a ló nyakát és kiment az istállóból.

arnoldbogi (13812) 12.07.19 21:45:20

Meghoztam a 3. fejezetet is :))) Aki tövább akarja olvasni, az látogasson el ide: www.lovasbogi.irasai.hu jelszó: WhiteHope

3. fejezet
Másnap reggel Rose álmatlanul kelt ki az ágyból. Alig aludt valamit, mert rémálma volt. Álmában a fehér ló eljött és magával vitte a lovait. Melodicot és Moonlight-ot. Ő segíteni akart, utánuk futni, de a lábai mintha ólomból lettek volna. Segítségért akart kiabálni, de nem jött ki hang a torkán. És csak tétlenül nézte, ahogyan a lovai elvágtáznak a messzeségbe...
Reggel első dolga az volt, hogy megnézi, hogy vannak a lovai. Benyitott az istállóba. Moonlight a boksza sarkába húzódott és idegesen horkantott. Melodic bokszából nem jött hang. Rose ijedten nézett be. A deres ló eltűnt, a helyén csak egy ovális kő volt, amibe egy félhold volt vésve. A lány felvette a követ és letérdelt. Arcát kezei közé temette és sírt. Ekkor eszébe jutott a kő. Felnyergelte Moonlight-ot, zsebrevágta a követ és kilovagolt a sziklához.
Az erdő azon része ugyanolyan érintetlen maradt. Csak Melodic patanyomai látszottak és Rose nyomai. De a fehér ló nyomai nem voltak ott. Rose kikötötte Moonlight-ot egy fenyőhöz Körbenézett. Sehol a fény. Még egy halvány szikra sem. A lány odament a kőhöz. A rajzok ott voltak, de nem világítottak. A nő végigsimított a kövön, de semmi nem történt. Várt, ott guggolt a nagy szikla melett, de nem történt semmi.
-Gyere elő!- kiabálta- Most gyere ide! Ne félj! Add vissza a lovamat! gyere elő!
Rose teljesen kikelve magából kiabált. Megfogta a követ, kivette a zsebéből és messzire eldobta. Hallotta, ahogyan nekiütközik valaminek, aztán egy sziklára koppan. Valami megmozdult a sötétben. A félhomályból egy ló alakja rajzolódott ki.
- Gyere...- Rose már-már nekirontott volna az árnynak, amikor két ismerős szembár nézett vele farkasszemet. A haragja egy pillanat alatt elszállt és öröm költözött a helyére.
- Melodic...-rohant a lova felé. Amint közelebb ért, látta, hogy a lova vállán van egy nagy seb. A sörénye csupa kóc volt, a lábai sárosak, farán egy nagy vágásékesedett. A lány meg akarta fogni a lovat, amikor észrevette, hogy nem tudja. Mintha csak hologram lenne. Rose a “szellemló“ elé állt és mélyen a szemébe nézet. Ekkor észrevette, hogy van valami fény a szemében. Megismerte. Ez nem az ő lova volt!
- Add vissza a lovamat!-hangja dühösből kezdett átmenni siralmasba- Kérlek... add nekem vissza őt...
Sírva borult le a földre. Nem nézett fel, csak azt látta, hogy megtelik fénnyel az erdő, majd újra sötét lesz. Amint felnézett, nem állt előtte senki. A kövön ismét fénylett valami. Egy felirat volt: HELP ME

Sztike1998 (42150) 12.07.19 22:06:58

arnoldbogi: Ez... ez... *---* nagyonjó

Calme (63220) 12.07.20 05:52:28

Hm..be akartam fejezni a Fallen Angelt,de ha, ennyire tetszik,akkor inkább folytatom!Köszi a sok biztatást ! ^^

JumpHorse (50360) 12.07.20 10:41:10

Calme: Hosszabbakat is rakhatsz be, mert így túl rövidek amiket beraksz.

Calme (63220) 12.07.20 11:11:43

JumpHorse:Igyekszem hosszabbakat írni,csak ezt ugye reggel írtam,és azért ilyen rövid,mert félbeszakítottak xD

Calme (63220) 12.07.20 12:46:23

A nap már javában az ég tetején járt.Nagy volt a forróság a lovardában.A lovakat óránként hideg gyümölcsökkel kínálták,hogy hűtsék őket a nagy nyári forróságban.Mindegyik ló jóízűen elfogyasztotta,de a gondozók így is nyugtalanul mászkáltak fel s alá.
Hogy miért?
Az istálló versenylova,Shorrel nagyon keveset ivott és a csemegét se fogadta el.Beteg volt.Az orvosok duzzanatot találtak a lábába,és meg is operálták azonnal,ám így a csődör nem tud járni,s már nem is eszik és iszik.Valószínűleg lejárt az ideje.

**********************

Eltelt öt év Shorrel betegsége óta.Az öreg mén már nagyon a végét járja.Csontsovány,és továbbra sem eszik.Gondozói mindig nagy odafigyeléssel gondozták a versenymént,ám ő ellenállt kedvességüknek.Valószínűleg,ez valami komolyabb duzzanatféle lehet...
**********************

-De hát még is mi ez???-értetlenkedett az állatorvos amint kiért a méhez.
-Tőlem kérdezi?-Maga az orvos!-komorodtam el,hiszen minek kérdezi ezt egy 16 éves lánytól?
-De hát már megvizsgáltam,megröntgeneztem,de semmi!Sajnálom,de sajnos hagynunk kell hogy elmenjen.-komorodott el az orvos,s egy pillanatra megállt a levegő.-Én most elmegyek.Ha,bármi van,csak hívjon fel!-mondta,s a számát a tenyerembe nyomta,s elment.
-Ó Shorrel!-vetődtem be a boxába,s átöleltem a nyakát.-Miért történik ez veled?-kérdeztem.-Shorrel!Haló!Hozzád beszélek!-mondtam idegesen,mikor nem válaszolt.-Ne,ne ..csak most ne! Mr Areeeeeem!-ordítottam.
Mr.Arem idegesen tépte fel az istálló zárját.-Tessék?-lihegte,majd megigazította a nyakkendőjét,én pedig könnyes szemekkel néztem rá.-Shorrel..-hebegtem.
-Jajj,drágám.-ölelt magához.-Tudtuk hogy ez lesz.Már az orvos is mondta,de megértelek..apropó,lovak..ma jön az istállóba egy új,fiatal mén,Fatal.
-Tényleg?-töröltem le a könnyeim,majd felálltam,s Shorrelre sandítottam.-Ég veled!suttogtam a ménnek,majd az istállóajtó felé léptem.-Akkor induljunk.-mondtam,és kiléptem rajta.Az autó megérkezett,és az udvaron már mindenki gyülekezett.Kíváncsiság töltött el,hogy még is miféle ló lesz ez.
*******************************************************************
Az utánfutó rámpája hangos puffanással koppant a földön,s előlépett a csődör.
Magas volt,s sörénye rövidecskére volt vágva.Azt hiszem hogy HollandSportló volt,de nem láttam pontosan,mert a szemembe sütött a nap.Kezemet szememhez emeltem,majd mikor már megszokta a fény közelebb léptem a nagy tömeghez.
Syssy intett hogy menjek oda mellé.Gyorsan odarohantam.-Ő lesz az új versenymén?-súgtam a fülébe,mert nagy volt a zaj.
-igen,de nem mén,hanem ha,jól tudom herélt.-mondta nyugodt,nőies hangján,majd az utánfutóban álldogáló csődörhöz sétált,s rákapcsolta a vezetőszárat.-Gyere szépségem.-súgta neki,majd levezette a csődört,egyenesen az istállók felé.
Ő kapta meg Shorrel boxát,ami most már üresen állt.A padlón friss szalmaágy volt leterítve,az itatók megtöltve vízzel,és zab állt az etetőben is,s pár finom csemege elrejtve benne.
Végigmértem a meglehetősen furcsa herélt lovat,hiszen a sörényébe kék festékszerű nyomok látszódtak.
-Őőő..-szegődtem Sissyék nyomába.-Mi lett a sörényével?-kérdeztem.
-Ez?-bökött egy kék tincsre.-Nem tudom,de jól áll neki.-nevette.-Tényleg nem tudom..talán valami más volt előző életében.-mondta,s nekiállt csutakolni a lovat.
-Fatal..-suttogtam,majd végigsimítottam puha orrán.-Szép vagy.-mosolyogtam,mire a ló horkantott egy egyetértőt.
-Azt hiszem én megyek.-vettem fel a dzsekim és a hátizsákom,amit még annó otthagytam.-Na sziasztok!-köszöntem el Sissyiéktől,majd hazafelé vettem az irányt.

Teljesen kifogyott az ötletem..páspuszi,megyek narancsot zabálni,és agyalni a kövi részen ><

Sztike1998 (42150) 12.07.20 13:29:08

Calme: Hm... jó, de jobban gördülhetne előre a történet. Vagy nem tudom hogy mondjam ><

Calme (63220) 12.07.20 13:37:04

Sztike:Kicsit uncsi,így mond xD
Az a nagy baj hogy semmi ötletem nincsen,de nem akaarják hogy abbahagyjam a történetet..szóval folytatom..
..nem akarom abbahagyni,csak ötletet kell gyűjtenem.

Sztike1998 (42150) 12.07.20 14:18:29

Nem unalmas, mert akkor azt írtam volna xDD

Egyébként mindjárt jön a...:
Nassau - A végzet ajándék
4. fejezet: Silverflash és Johanna

Sztike1998 (42150) 12.07.20 15:02:28

Na, itt a negyedik fejezet.

4. fejezet: Silverflash és Johanna
Reggel kicsit későn keltem. A nap már magasan járt az égen, kellemes meleg volt, a madarak csicseregtek. Körbenéztem a szobámban. Szokatlanul festett még a hatalmas, tágas hely, a sárgás színű falak. A nagy, fa íróasztalon a laptopom, mögötte egy polcon a könyvek álltak. Mindenhol rengeteg lovas kép. A birodalmamhoz tartozott egy kis gardrób, ahol a ruháim tarthattam. Teljesen más ez, mint a régi. Ha nem raboltak volna ki, még most is ott lakhatnék, de annak már lassan egy hónapja. Most már három napja itt lakunk. Magamra kaptam egy fehér pólót, farmert és sportcipőt, barna hajamat egyszerű copfba fogtam. Lementem a lépcsőn, egyenesen a konyhába. Már senki sem volt itthon, a szüleim dolgozni mentek. Gyorsan bevágtam egy szendvicset, majd kiléptem az ajtón. Az új házunkhoz egy hat bokszos istálló, egy hatalmas legelő és egy kisebb homokos pálya tartozott. Az épületben az állások mellett helyezkedett el még egy széna és szalmatároló és a nyerges. Éppen oda igyekeztem, és kihoztam Nassau felszereléseit. Egy gyors csutakolás után felnyergeltem és a közeli ösvényen lovagoltam vele. Egész más hely volt ez, mint amit megszoktam. Itt nem voltak hegyek, sem farmok, marhák. Erre a vidékre a kis erdők, tisztások, tavak és tanyák voltak jellemzőek. Most is egy kisebb tavacskához igyekeztünk. Mikor odaértünk, éppen leszálltam volna a lovamról, amikor valami mozgást észleltem. Nassau is eléggé hegyezte a fülét, majd kissé fel is ágaskodott.
- Nyugi, kislány - suttogtam a fülébe. Kíváncsi voltam, mi lehetett ott, úgyhogy előrébb lovagoltam. A vízben egy lány volt a lovával. Furán néztem, majd leszálltam a kancámról és odasétáltam.
- Szia! - köszöntem félénken az idegennek. Ő egy pár pillanatig nézett rám, majd visszaköszönt. Pár másodpercig csak álltam ott, majd letelepedtem a fűbe. A lány a pacijával is kijött, és bemutatkozott.
- Johanna Buchanan vagyok - mondta, én pedig végignéztem rajta. Természetes, hosszú szőke haj, zöldeskék szem. - és ő a lovam, Silverflash. Én 16 éves vagyok, ő pedig - bökött újra a patás felé - 8. És egy furioso - végignéztem Silverflashon is. Pej csődör, nyugodt természettel és közepes termettel. Nem éppen talál név neki, de mindegy.
- Az én nevem pedig Laura Balston, ő pedig Nassau - simítottam végig az említett orrát. - A régi farmunkon tűnt fel négy éve, én szelídítettem meg és lovagoltam be. Csak aztán ide költöztünk.
Ezek után már együtt úsztunk a lovainkkal, és egészen délutánig lovagoltunk. A kapunk előtt köszönünk el egymástól.
- Szia! - biccentett.
- Szia! - köszöntem vissza, majd eszembe jutott még valami - Ti hol laktok?
- Körülbelül innen száz méterre, de nekünk nincs istállónk, ezért Silverflasht a legelőn tartom. Sajnos télen is - mondta elkomorodva. Csak bólintottam, majd bementem a kapun. Elgondolkoztam a dolgon, hogy végül is nekünk a hat bokszból öt üresen áll. Nassaut kicsaptam a legelőre, én pedig bementem megkérdezni anyát, hogy mit szól a dologhoz. Elég lelkes volt, hogy már pár nap után barátot szereztem, és azt mondta, még meggondolja a dolgot, és majd beszél Johanna szüleivel. Este hulla fáradtan dőltem az ágyba, és a gondolataimba merülve aludtam el.

Calme (63220) 12.07.20 15:44:53

2.rész
Cím:Könnyű Álmok

Végre hazaértem.A szüleim még a munkába voltak,így egyedül voltam otthon.A táskámat és a dzsekimet ledobtam a földre,majd felrohantam a lépcsőn.
-Hová is tettem?-kerestem a legszebb lovaglósnadrágomat.-Ez sem az,ez nem ..fúúúj!-dobáltam el a ruháim.-Hol van?-értetlenkedtem,majd leálltam.-Az ki lett dobva,mert szétszakadt.-Fenébe is!-dobáltam vissza a ruháimat,majd bosszúsan legyalogoltam a lépcsőn.

-*Foyltatás következik,csak hozok valami kaját xD*-

(aktuális oldal: [ 153 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)

[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [150] [151] [152] [153] [154] [155] [156] [157] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]