Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)
Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
![]() ![]() ![]() ![]() Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
herrina (12812) 12.10.09 15:56:33 | ||
|
Huh, egyből két komi xD
Köszi, igyekszem elkerülni a szóismétlést ![]() | |
Death (66605) 12.10.12 21:48:37 | ||
|
![]() Hátamon végigfutott a hideg és ez visszarántott a jelenbe. Kinyitottam a szemem, de semmit se láttam a sötéttől. Az ajtó alól gyenge fény szűrődött be. Bizonytalan lábaimra álltam és megkapaszkodva a falba sétáltam el az ajtóig. Hang nélkül nyílt ki én pedig a fény irányába indultam. A folyosó halványbarna színezésű volt.Ahogy a végére értem észrevettem,hogy Sam bácsi ült egy fekete bőr kanapén a TV-vel szemben. • Szia! Megoldódott a problem? -kérdeztem tőle és leültem mellé. • Természetesen-halványan elmosolyodott, de szemébe szomorúság csillogott. • Mi történt velem?-kezem a homlokomra helyeztem, mert szörnyű fájdalom nyilallt belé. • Leesett a vérnyomásod. Minden rendben lesz csak sok izgalom ért ma. • Értettem • Na, menj aludni –átkarolta a vállamat, homlokomra pedig puszit nyomott-Jó ét • Biztos minden rendben?-kérdeztem bizonytalanul ő pedig bólintott. –Akkor jó ét! -arcára adtam egy puszit és visszafutottam abba a szobába, amibe felébredtem.A puha ágyölelő karjaiban hamar eljött hozzám az álommanó. ~Reggel~ Reggel izgatott lovak nyerítésére ébredtem. Felmértem a terepet, a szoba sötétvörös színe jól illett fekete tükrös gardróbomhoz, ami bal oldali fal mentén állt.Vele szemben egy kétszárnyas üvegajtón lehetett kimenni az erkélyre .Az ágy, amibe feküdtem egy fekete,vaskeretes szépen megművelt, franciaágy volt. Nyújtózkodni akartam, de kezem bevertem egy éjjeliszekrénybe, ami egész addig fel se tűnt.Tetején egy fekete lovaglónadrág és póló helyezkedett el előtte pedig a földön lovaglócsizma állt rajta kobakkal. Elmosolyodtam, gyorsan belebújtam az új cuccaimba és kimentem az ajtón. Szobámmal szemben terült el a konyha ahonnan olaj sercegése hallatszott és kellemes illat csapta meg az orrom. • Jó reggelt –köszöntem hatalmasat ásítva. • Szia!Hogy aludtál? • Kösz jól –válaszoltam Samnek, aki ekkor tette az asztal közepére a sülttojást. • Gyere, egyél, aztán van pár dolog, amit meg szeretnék mutatni neked. –mert ki egy adagot a tányéromra. • Mi lesz a meglepetés? • Azért meglepetés, mert nem tudod ,hogy mi az –mutatott rá erre a nyilvánvaló tényre .Körülbelül 3 perc alatt elfogyasztottam a reggelim és gyors elmosogattam a tányérom. • Mehetüüünk! • Én még nem ettem meg –bökte bele villáját egy újabb kis tojásdarabba. Elvettem előle a tányért • Na akkor kapod vissza ha előbb megtudom a meglepit. • Na gyere-nyújtotta felém a kezét és kivezetett,de nem az istálló fele mentünk sőt még csaknem is a lovarda fele hanem be az erdőbe. • Most hova megyünk? • Meglepetés • Rendben-miután már negyed órája baktatunk nem túl kényelmes tempóba egy tisztásra .A nap sugarai melegen cirógatták libabőrös karomat.A tisztás közepe kerítéssel volt lezárva.A kerítés mögül ideges nyerítés hallatszott és Sam közelebb invitált. • Ő lenne az én meglepetésem. – Tekintetem megakadt egy fakó lovon.Nyaka ívbehajolt ahogy hátsó két lábára ágaskodott farán ki dagadtak az izmok.Patái hangos dobbanással ért földet és kettő három fújtatás után újra ágaskodott ,majd kirúgott hátra. Fekete pontok kezdtek megjeleni előttem ekkor jöttem rá,hogy elfelejtettem levegőt venni.A ló szőrén megcsillan a fény, izzadság futott végig erős lábain. A karám egyik végéből a másikba galoppozott közben végig fújtatott és dühödten nyerített. • Ő miért nem..-zavarodottan mutattam az istálló irányába .Pillantásom hol Samre hol a lóra vándorolt . • Ő még vad .Nemrég vettem meg a vágóhídról és nem tűri meg a lovakat se az embereket és csak ebbe a környezetbe nyugodt. • Akkor ő még nincs betörve? - hüledeztem • Nincs és lehet, hogy soha nem is lesz –mondta lemondó hangon. • Mi a neve? • Nincs még neve-jött egyszerre a válasz-menjünk vissza a lovardába és majd megbeszéljük a többit jó? • Ne itt szeretnék maradni-suttogtam ,mert még magam se voltam biztos abba amit kimondtam. • Rendben- mondta Sam és visszaindult…. | |
Sztike1998 (42150) 12.10.13 07:51:45 | ||
|
Death: Végre valaki rakott be valamit. :D Egyébként van benne szóismétlés, mehetne még bele leírás, és van, hogy hiányoznak vesszük. Plusz nekem az első bekezdés kicsit furán van megfogalmazva:
,,Hátamon végigfutott a hideg és ez visszarántott a jelenbe. Kinyitottam a szemem, de semmit se láttam a sötéttől. Az ajtó alól gyenge fény szűrődött be. Bizonytalan lábaimra álltam és megkapaszkodva a falba sétáltam el az ajtóig. Hang nélkül nyílt ki én pedig a fény irányába indultam. A folyosó halványbarna színezésű volt.Ahogy a végére értem észrevettem,hogy Sam bácsi ült egy fekete bőr kanapén a TV-vel szemben.“ Szerintem valahogy így jobb lenne: A hátamon végigfutó hideg visszarántott a jelenbe. Kinyitottam a szeme, bár a sötétben semmit sem láttam. Az ajtó alól gyenge fény szűrődött be. Bizonytalanul lábaimra álltam, és a falba megkapaszkodva sétáltam az ajtóig. Hang nélkül nyílt ki, én pedig a világosság felé indultam.... (innen már jó) Persze ez csak egy tanács volt. :D | |
Death (66605) 12.10.13 09:44:03 | ||
|
oki^^ köszi bár most látszik rajt ,hogy elég szétesett lett a fejezet ,mert nem foglalkoztam vele olyan sokat >< | |
popcorna (67107) 12.10.13 11:32:19 | ||
|
Sziasztok!É első történetembe kezdenék bele csak egy valamit nem tudok,hogyan jelöljek.Ti a lovak gondolatait hogyan “jelölitek“?
Köszi előre a válaszokat! :) (Ui.:Én először LibreOfficebe írom.) | |
Póniló15 (15108) 12.10.13 11:37:21 | ||
|
Én csak farkasok gondolatait jelöltem eddig, és “...“ -mel. De lehet dőlt betűt is használni, gondolatokhoz általában azt szoktak. | |
popcorna (67107) 12.10.13 11:41:54 | ||
|
Köszi! ![]() | |
herrina (12812) 12.10.14 12:03:23 | ||
|
Death: jó lesz, de figyelj azokra, amiket Sztike leírt, és én most nem fogok még egyszer :3 | |
zsofi26horses (50515) 12.10.20 15:52:21 | ||
|
Sikerült végre befejeznem a 7. fejezetet is, komikat kérek :)
![]() 7. fejezet Másnap, szombaton hamar keltem. Sötét volt még, csak egy hosszú rózsaszín sáv húzódott végig a hegyháton. Halkan próbáltam lesurranni a lépcsőn, hogy anyuékat ne keltsem fel, de a több generációt túlélő lépcső minden lépésemnél fájdalmasan nyekkent egyet. Felhúztam a csizmámat és kimentem. Hideg csapta meg az arcomat, és nem volt rajtam egy trikón kívül semmi, ezért felvettem az ajtó mellett lógó kopott barna kabátot. Nagy zsebeibe beledugtam a kezemet. Mielőtt kiléptem volna az ajtón, eszembe jutott valami. Visszamentem a konyhába és a polcról levettem egy kis fa dobozkát, amiben kockacukrok csillogtak. Vettem egy maréknyit és teletömtem vele a zsebeimet. Felvettem a cipőtartón lévő lámpát és kimentem. Senki sem dolgozott még, félhomály volt. Az enyhe ködben elvesztek a végeláthatatlan mezőn csendesen legelésző lovak. Meneteltem a karám felé, ahol a sok ló közül egyetlen egy volt nyugtalan és ügetett össze-vissza. Ahogyan közelebb értem, láttam, hogy Bridget volt az. Fáradtnak látszott. Sajnos az ilyen ijedős, félénk és gyenge lovakat sokszor a többiek kiközösítik, azaz a rangsor legaljára fognak jutni. Ez a folyamat Bridgettel is hamarosan bekövetkezik. Ha gyenge lesz és nem tudja majd magát megvédeni, az állapota rosszabbodhat, hisz nem lesznek barátai, rengeteg sérülése lesz. Végignéztem a sokat szenvedő lovon. Azon kívül, hogy sáros és ijedt volt, nem tűnt betegnek, sőt, még talán hízott is. Lassan testileg egészséges, de lelkileg beteg ló lesz belőle, ha nem fogunk beavatkozni. Átléptem a karámot és szerencsémre, megláttam a sarokban legelésző Cherryt, és mellette Bridgetet. A félhomályban kicsit hunyorognom kellett, de láttam, hogy mindkét ló engem nézett. Cherry megindult felém, Bridget csak várt és várt. Csak akkor indult el, amikor már nagyon messzire került Cherrytől. A foltos kanca megérezte a zsebemben a kockacukrot és ha nem csapok gyengén az orrára, még feldöntött volna örömében. Lassan kivettem a zsebemből egyet a sok kis cukor közül, míg Cherry remegő ajkakkal és csillogó szemekkel figyelte. Mohón a kezem után nyúlva betömte magába az édességet. Ekkor, szokatlanul, de a ló jobb oldaláról felszálltam rá nyereg és kantár nélkül. Nem lepődött meg, hisz sokszor csináltam ilyet vele, sőt még ugrattam is már így. Mélyen lent tartotta a fejét, szinte a földet súrolta orrával. Lépésben indultunk el,de nem mertem hátranézni. Bridget hangját hallottam, ahogyan kétségbeesetten nyerített legjobb barátja után. Hangja keservesen visszhangzott a minket körülvevő dombok között. A nyerítés halkult és halkult, mígnem teljesen elfojtották a hegyek. A szívem is majd megszakadt, de továbbmentem. A többi ló messzebb legelészett, szinte a mező másik oldalán, csak a sziluettjük látszott. Nem legelt mindegyik, némelyik csak úgy állt, pihentette az egyik hátsó lábát és bámult a semmibe, vagy aludt. A köd ellepte a tájat, nem is láttam nagyon messzire. Ahogyan lépegettem Cherryvel, hallottam, ahogyan jön utánunk a sárga kanca is. Megállítottam Cherryt, előrébb tettem a belső lábamat és a jól nevelt ló tudta, mit kell tennie. Bevágtázott. Vágtaugrásai egyre csak nyúltak, végül muszáj volt lassítanom. Sarkamat mélyen lenyomtam, lábammal irányítottam a kancát, fejemmel menet irányba néztem. Hirtelen kanyarodtam be, és meglepetten láttam, hogy Bridget utánunk vágtázik, közvetlenül mögöttünk. A kanca megijedt az arcomtól, de nem akart elszakadni barátjától, így vágtázott velünk. Szinte majdnem egy egész kört mentünk, Bridget pedig egyre közelebb jött. Már szinte a lábam mellett vágtatott. Boldog voltam, de nem mertem rá nézni, így inkább átmentem ügetésbe majd leszálltam a lóról. Feljebb gyűrtem a barna dzseki ujját, hogy hozzáférjek csuklómon lévő kopott órához. Hat óra volt. A nap lassan előbukkant a hegyek mögül, aranyra festve az egész tájat. Bridgethez még sohasem voltam ilyen közel. Szinte csak egy méter választott el tőle... | |
Sztike1998 (42150) 12.10.20 16:00:14 | ||
|
zsofi: Az elején és a közepén sok benne a szóismétlés, de a végére már elfogytak. :) | |
zsofi26horses (50515) 12.10.20 16:04:34 | ||
|
Sztike köszi ![]() | |
herrina (12812) 12.10.20 16:23:23 | ||
|
Mást nagyon nem tudok mondani: várom a folytatást :) | |
VIKI2011 (46489) 12.10.20 17:40:19 | ||
|
zsofi26horses : Nagyon jó de nekem kicsit rövid. De attól nagyon jó és izgalmas
| |
Sztike1998 (42150) 12.10.20 18:15:22 | ||
|
Ha most rászánnám magam, írnék a Nassauhoz is egy fejezetet, meg a Sorstársakhoz is... >< de olyan lusta vagyok.. xd | |
Death (66605) 12.10.21 12:33:07 | ||
|
Szitke jobb lenne ha rászánnád magad mert aztán meglátogatlak ;) |