 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)
| Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
 --És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--
 Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
| popcorna (67107) 12.12.30 14:37:27 | ||
|
Bogi:Nagyon tetszik,szerintem jó lesz!
És akiket érdekelt a történetem azoknak mondom,hogy ebben az évben nem lesz több fejezet.(Azon az 1 napon meg a main.) | |
| Bogi2001 (22306) 12.12.30 15:19:11 | ||
|
Komik előző oldalra:
Lajura: Jó lesz, jó lesz, de nézd át, mert már bemutatkozó részben is van helyesírási hiba(gondolom csak elnyomtad a billentyűt), sőt, a további szövegben is. Kérlek, erre figyelj. Ha akarod, szívesen leszek a lektorod;) lilusz: Huh. Hogy is kezdjem... nem elég... művészi. És figyelj arra, hogy a sorok vége összecsengjen. Tehát vedd minden sor utolsó szavát. Tündér, orrszarvú, kutya, macska, Pegazus. Vedd az utolsó magánhangzókat. É, ú, a, a, u. Nos. Alapvető, hogy páros számú sor legyen. De térjünk vissza arra, amire ki szeretnék lyukadni. A sorok utolsó magánhangzói sokszor még hangrendben sem tartoznak össze. Nyömm... nem papolni jöttem ide, szóval mutatok neked pár rímfajtát. 1. Páros rím: Az első két sor utolsó magánhangzói ugyanazok. A második két sornál is ugyanez a helyzet. Példa: a, a, e, e 2. Keresztrím: Számozzuk be a sorokat! 1., 2., 3., 4. Az 1. és a 3. sor utolsó magánhanzói ugyanazok. Ez a helyzet a 2. és a 4. sorral is. Példa: a, e, a, e 3. Bokorrím: Minden sor utolsó magánhangzója ugyanaz. Példa: a, a, a, a csacsizó: Igen, mindenképpen beléd akarok kötni. Az e és az a magánhangzók szerinted egyformák? Egyébként ez egy tökéletes bokorrímes vers lenne. | |
| csacsizó (47011) 12.12.30 16:00:02 | ||
|
Nem, az a és az e tényleg nem egyforma, és alapból nem is indult bokorrímnek. Vannak ilyen vers szerkezetek, ahol aaba a minta, és olyanok is ahol a harmadik sor rímképletet vált. De ez volt az első versem amit 5 perc alatt dobtam össze, szóval ezek a hibák talán megbocsáthatóak. Ez is csak egy példa volt lilusznak. Több verset nem szándékozom írni, inkább maradok a prózánál. | |
| JumpHorse (50360) 12.12.30 16:29:50 | ||
|
~Bevezető “Egy különleges kapcsolat... egy titok... egy verseny és minden megváltozik. Semmi sem biztos, csak a halál és az örök reménykedés. Pieberdon... A hely, ahol minden megváltozik... Valami régi befejeződik, és egy új kezdődik... a bizonytalan... a titokzatos... a kétségbeesett új...“ Akit érdekelne jelezze, és berakom az első fejezetet. | |
| Bogi2001 (22306) 12.12.30 17:21:46 | ||
|
JumpHorse: Érdekel
csacsizó: Hát, erről még nem hallottam. De egyébként kemény kritikáim vannak, szóval nem kell nagyon mellre szívni. Azt, hogy írsz-e a jövőben verset, ne befolyásolja, mit mondok neked;) Hamarosan jön a 2. fejezet. | |
| Boszika7 (56789) 12.12.30 17:32:11 | ||
|
Lajura: Tetszik, nagyon aranyos. :)
------------------------------------------ Elnézést kérek! Csak most tudtam megcsinni, a második ‘epizódot‘.(Az ünnepek miatt maradtam le egy kicsit...) 
Nagyon korán ébredtem, mert alig bírtam aludni az izgalomtól. 
Előkaptam egy lenge, nyári ruhát, amit rózsaszín pillangók öveznek. 
Kiültem a szabad ég alá. Imádtam a természetben lenni. Viszont azt egyáltalán nem kedveltem, hogy a családban nincs egyetlen egy született szakács sem... El sem tudom mondani milyen rég ettem valami különleges ételt.
Elmosogattam a reggeli tányérkupacokat, majd Ethannel beszélgetni kezdtünk. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy flörtölni kezdünk... Milyen szép szemei vannak! Apa idegesen köhintett fel, mire szétrebbentünk. 
Nem tudtunk magunkkal mit kezdeni. Golden Daisy, a lovam a lovardában tanyázott, de az messze volt Tőlünk, és már nem lett volna időnk meglátogatni. Úgy döntöttünk hamarabb megyünk iskolába, amit nem is bántam. Annyira izgultam, hogy milyenek lesznek az új osztálytársaim! 
Suli után ellátogattunk a Nyári fesztiválra. Nem rég érkezett meg Quarter Townba, kíváncsian tolongtunk be. Ám amint beléptem, hatalmas meglepetés fogadott. Az apám, egy nővel korcsolyázott, nevetgélt. Kirázott a hideg, és nem akartam elképzelni! -Ne aggódj, csak nagyon hasonlít Andrewra. - nyugtatott meg a barátom. Hinni akartam neki, és nem foglalkoztam, hogy kiderítsem mi is az igazság. 
Ethan meghívott egy vízi csatára, de a testem egész végig a történteken zakatolt. “Vajon apa nem is szerette igazán anyát?!“ A vad gondolataimat finom hot-dog illat törte meg. 
Rögtön odanyargaltunk, és beneveztünk egy evőversenyre. Mivel nem akadt ellenfelünk, lassan elnyamnyogtunk egy-egy hot-dog-ot. 
Rossz érzésem támadt, muszáj volt elmennem a kancámhoz. Minden búmat bajomat megosztottam vele, de ő csak nyugodtan szuszogott. 
Leápoltam, végül bevezettem a boxába. Különösen kihalt volt a hely... Különös... 
Otthon rögtön a szobámba futottam, ahol apukám várt... Egy laptoppal... - Tudom, hogy megviselt a költözés és gondoltam ez felvidít. - magyarázott. - Jaj, köszönöm! - öleltem meg, mit sem törődve a parkban látottakkal. Kiderült, hogy néhány posztert is kaptam, amit Ethannel raktunk fel. 
Amikor végeztünk, odalépett hozzám, átölelt, mélyem a szemembe nézet, majd a száját az enyémhez nyomta. Meglepett, de viszonoztam. | |
| Boszika7 (56789) 12.12.30 17:36:18 | ||
|
Sorry, a 4. képet elrontottam.
Ez a jóóó:  | |
| SilverRanch (51640) 12.12.30 17:50:10 | ||
|
(MAjd bevezetőképetteszek...de cs maj most ninncsen időm)
Lélekfaló Cynthia Wonder vagyok, 18 éves és árva, vagyis családnélküli pontosabban! Sillentvell-ben lakom, egy kis falu de nagyon szeretem, együtt lakok lovammal Amadeussal a lovammal és Cattein Morgennel a kutyámmal.Mostanába fura dolgok történtek, Megláttam például regnap egy lovat, a nyerítése egyre távolibb volt...De mikor közelebbléptem eltünt a bokor mögött utánafutottam természetesen...De aló nyomtalanul eltünt....Egy levél volt ott....És ez állt benne...(Folytatás következik...(akkor ha kíváncsiak vagytok)) | |
| Bogi2001 (22306) 12.12.30 18:41:15 | ||
|
Silver: jól hangzik
Boszika: ötletes, de jól látom, hogy a 7., 8. képen ott egy ló? És...*véresre harapdálja a száját* másodszorra veszik el ugyanaz a fejezet. Ó, ha ezt az energiát a többi fejezetre fordíthatnám! | |
| csacsizó (47011) 12.12.30 19:10:02 | ||
|
Bogi2001: Visszatérő rímnek hívják és tizenhét évesen van annyi eszem, hogy ne szívjak mellre semmit és ne írjak verseket.
Jumphorse, SilverRanch: mindkettőtökére kíváncsi vagyok. Boszika7: Nagyon jók a képbeállításaid amik néhány mysimses alkotásról nem mondhatóak el. A történetből még nem látok semmit, de ennek ellenére a szövegek elég hosszúak. | |
| Boszika7 (56789) 12.12.30 19:17:38 | ||
|
Bogi: Igen, az valóban egy ló. :) A sims-ben más lovak is vannak. Véletlenül került a képbe! Szerepe nem lesz.
csacsizó: Majd szépen kialakul. Hogyha visszanézel pár oldalt, megtalálod az első fejezetet. Tényleg hosszúak a mondtatok? Szerintem nagyon rövidre sikeredtek.. Remélem a következő rész is, fog tetszeni! | |
| csacsizó (47011) 12.12.30 19:23:39 | ||
|
Olvastam az elsőt is, és arra azt írták, lehetnének hosszabbak a szövegek. Így értettem az elég szót. | |
| Lajura (15249) 12.12.30 21:12:44 | ||
|
Sziasztok, megint! :)
Úgy döntöttem beteszem az egész részt egybe, hátha többen elolvassák. Három részbe rakom be, mert hosszú lett. 
“Mindaz amit teszel az varázslatos Mindaz amit teszel az varázslatos Mindaz amit teszel az varázslatos Mindaz amit teszel az varázslatos.“ 
Pontosan 10 évvel és 2 nappal ezelőtt... Varázslat Vidáman tipegtem oda az ablakhoz, és tekintettem kifele. Illetve... Bárcsak tekinthettem volna. Holdvilág nélkül születtem, így mindent a fantánziámra bíztam. Elképzeltem, ahogy egy kis kerti tó pajkosan bugyog a zöldellő fák, piros bogyós bokrok, és színpompás virágok társaságában. Egy fehér-kék, cirádás mintájú madáretetőn galambok trécselnek. A nektárdús növényeken sürgő méhek zümmögnek, katicabogarak szállíngóznak, és pillangók repkednek. - Lotte! - hangzott anyukám derűs hangja. - Merre bújkálsz? - Az ablakpárkányon ülök. - kuncogtam, és gyorsan lemásztam. Shara, vagyis az édesanyám nem szerette ha “veszélyes“ helyekre tévedek. Lehuppantam a fotelra, és az ölembe ültettem Diegot, a plüss lovacskám. Egy meleg kéz ért a vállamhoz, mire összerezzentem. Simogatva eresztett el, s egy kobakot nyomott a fejembe. - Hé! - csaptam fel nevetve a kezemmel, orron vágva apát. - Mi az, már nem is szeretnél lovagolni menni? - csatolta be a kalapot. - Még szép, hogy akarok! - húztam ki magam, és a segítségével belebújtam a csizmámba. Puszit nyomtam Diego feje búbjára, és végighallgattam anya óvó áriáját. - Ne aggódj, Süti vigyázz rám! - mosolyogtam. Apa beültetett a vanília illatú autóba, berakodta a holmikat, és útnak indultunk. Megszeppenve gubbasztottam az ülésen, de tíz perc múlva már a Shamrock Lovasiskola kavicsos útján poroszkáltunk. Zora nénikém boldogat futott hozzánk. - Sziasztok! - rikácsolta a rekedt hangján, és átölelt. - Képzeld Elsa, tegnap előtt megszületett Bubbly Attraction kiscsikója. - újságolta, miközben finoman megnyomta az orrom. A különös nevű kanca volt a kedvenc lovam. Felragyogtam. - Megnézhete... - akartam kérdezni, de a számba haraptam. - Úgy értem, megsimogathatom? - Persze, gyertek csak. - intett, és kézenfogva vezetett a boxhoz | |
| Lajura (15249) 12.12.30 21:14:23 | ||
|
Gyönyörű helynek képzeltem el a lovardát, valóságos tündérkertnek. Az istálló fehér, kék tetős, üde helység volt. A boxok tágasak, és minden ajtón ott függött egy mintás névtábla. Rendezett papírra voltak vezetve, kinek milyen és mennyi táp kell. A nyergesben fel lehetett jegyezni, hogy mi fogyott el, mit kell megszerelnie Rodrey Rednek, és kisfiának, Mikenak. Hatalmas, zöld legelők, díszes szénatartók és itatók. Homokkal felszórt pályák, gondosan festett akadályokkal.
Hallottam ahogy nyikorogva kinyílik az ajtó. Szinte magamon éreztem a kanca, és csikója meglepődött pillantását. - Kicsim... - szólt apa lágy hangon. - Légy óvatos, lassan közelíts a kis pacihoz. Tudod... Ő sem lát, mint Te... A nénikém idegesen itett apámnak, és bosszúsan odasúgta a nevét. “Brendon!“ - Rendben. - motyogtam félénken, és kitéptem a kezem az asszonyéból. Jól esett, hogy a felnőttek bíztak bennem, mert nem ellenkeztek. Biztosan totyogtam beljebb, majd megálltam. Egy fújtatást éreztem végigsöpörni a hajamon, és valaki beleszuszogott a nyakamba. Lassan emeltem fel a kezem, és a csikóhoz értem. Végigsimítottam kecses fején, s mintha egybeolvadtunk volna... Egy pillanatra szikra pattant köztünk. Mikor elengedtem, ijedten hőköltünk hátra. Szemem előtt először halványan, ködösen, majd egyre tisztábban és határozottan kezdtek megjelenni a formák, színek. - Mi ez...? - kérdeztem, mikor már apa lábszárának koccantam. - Lotte, mire gondolsz? - Hát... Erre! - írtam le köröket a levegőben. - Ő, ott a kiscsikó? És az ott a mamája? - mutattam rájuk. - Igen. - bólintott Zora nénikém. A lovacska is furcsán nézelődött körbe, majd örömtáncot járt. Elmosolyodtam. - De szép! A rokonaim idegesen néztek egymásra. - Elsa...?! - mondták egyszerre. - Tessék? - kérdeztem lazán, miközben odaszögdeltem a csikóhoz, és vadul simogattam, míg Ő átkarolt a nyakával, s szivárvány lebegett minket körül. - Kislányom, Te látsz?! - kezdte apa. - Hogy került ide szivárvány?! - folytatta Zora... - Mi folyik itt?! - csattantak fel. - Igen. - mosolyogtam. - Legyen a neve Rainbow Star. - pusziltam meg, és elköszöntem tőle. A feénőttek elé léptem, és felnéztem rájuk. - Lotte, ez nem jó vicc. - guggolt le apám, és megszorította a felkarom. - De én viccelek! Gondolod, hogy viccelnék a volt fogyatékommal? - fogtam meg a vállát szelíden. - Higyetek nekem, tényleg látok. Ahogy Rainbow is. - biccentettem a ló felé. - Ugye hisztek nekem? - reménykedtem. - Hányat mutatok? - kérdezte sóhajtva apám. - Kettőt! - válaszoltam és kinyújtottam a nyelvem, mire remegve állt fel. Elégedett vigyor ült az arcomra. - Gyere Brendon, beszélnünk kell. - ragadta alkaron a nénikém. Boldogan fordultam vissza Bubblyhoz, és a Raindbowhoz, akik már lefeküdve összebújtam. Letérdeltem a csikó mellé, s lágyan simogattam. Megigértem neki, hogy elválaszthatatlanok leszünk, versenyek fogunk nyerni, száguldani fogunk, és belevonolunk a történelembe. A sok beszédtől elfáradtam, majd hozzá simulva nyomott el az álom. Én, Elsa Sharlotte Bloom, a még kislány, Rainbow Starral, a foltos paripával egy napon még legendásak leszünk... Senki se hitt nekem, de köztem, és a lovam között valami varázslatos kapocs van. Hisz egy érintésre negváltozott az életünk... Az orvosok is azt igazolták, hogy megszabadultam a vakságtól, de semmilyen relatív választ nem tudtak adni. Különös... Láttatok már egy 9 évest, egy erős, tüzes kancát belovagolni? Minden bizonnyal nem, hisz én voltam az első. Rainbow senki mást nem engedett a hátára ülni. Együtt tanultunk, és hamar belerázódtunk az életbe. Tiszteljük egymást, harmóniában, és szeretetben élünk. Senki se állhat közénk. Néha úgy érzem, hallom a gondolatait. De az lehetetlen! Vagy mégse? Ezek után semmi se tűnik lehetetlennek. Aztán, nehogy azt higyjétek, zökkenőmentesen, kalandok nélkül élem az életem! Eddig azt hittem, igazán csak itt vett fordulatot. De tévedtem... Híres lettem, a lovasok között. Ám egy utazással minden megváltozik, s életem tovább pörög. A háromból 2 lett ^^“ Ne haragudjatok, a többit nem ilyen rendezetlenül fogom betenni. | |
| Lunaaa (57522) 13.01.01 18:31:48 | ||
|
Sziasztok!
Írtam egy “lovas“ újévi fogadalmat, melyen a paci nem tudja kitalálni, mit ígérjen meg :“D nem látszik annyira, hogy egy ló írja xD Újévi fogadalom? Na megint ez a forradalom! Szerencsésnek nem mondható, Míg másoknak fogadalmuk nem osztható, Én itt hasalok, s agyalok, Gondolkozom, s harapok ha nem haladok… Almát, retket mogyorót, mind meg eszem, s hűségesen Őrizhetem a névjegyem? Nem, egy ló nem kér ilyet, Hisz akkor tőlem mindenki megijed! Szorgalmasan galoppozok , miközben üldöz egy pocok? Nem, ez lehetetlen, Döntésem verhetetlen; Szükségesen futkározok, S nagy örömben ugrándozok! Ez az újévi fogadalom, ezt nem tagadom! Komikat ^^“ | |
(aktuális oldal: [ 207 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [204] [205] [206] [207] [208] [209] [210] [211] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]
