Hokalovi - Fórum

Fórum - Alkotók Kuckója

» Vissza a témákhoz! « Hozzászólások: 5123

Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)

Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15

--És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--

Négy évvel ezelőtt...

Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást.
- Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim.
- Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám.
“Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye?

---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni---

Dóry98 (52330) 13.03.10 18:34:28

3. fejezet

- Sziasztok! Erre gyertek!- Mutatta az irányt Nóri a házukban. Ha erre megyünk, kiérünk az istállóba.
- Ó, saját, igazi istállótok van?- Kérdeztem lenyűgözve.
- Igen, hisz kell a hely az öt lovunknak, meg Manónak, a csacsinknak is!- Látszott, hogy Nóri mindent tud a házról, és a lovakról is. Egyszerűen nem tudtam minek hurcolt ide Anya, amikor nem is ismerem ezt a lányt, és az meg minek mutogatja nekünk a házukat. Egy kis ajtón valóban ki lehetett menni az istállóba, és amint beléptünk a lovak közé, azonnal megcsapta az orromat a széna és a lovak illata. Az istálló hét bokszból állt, és mindegyikben lakott egy-egy lakó, csak egy állt üresen. Ez engem teljesen elbűvölt, hisz imádtam a lovakat! Mielőtt még jobban szemügyre vehettem volna a lovakat, Nóri be is mutatta őket:
- Ő itt Vezér, egy kiöregedett Shire mén. Képzeljétek, már harminc éves!- Mutatott egy dús, fehér bokaszőrzetű, fekete hidegvérű lóra.
- Ő pedig egy herélt fjord póni, méghozzá őfelsége Herceg!- Hajolt meg nevetve a lány.
- Most pedig jöjjön a világ leghuncutabb pónija, meglepő módon Huncut!- Állt meg egy feketetarka kanca előtt.
- Tüzes, a temperamentumos arab csődör!- Tapsolt egyet Nóri, mire a pej felkapta a fejét, és hegyezni kezdte a füleit.
- Őt már láttátok, ő a lovam Bónusz. - Nézett csodálattal haflingi kislovára.
- Őt már említettem, Ő Manó- Mutatta meg a kis csacsit a lány.
Eközben megjött Nóri anyukája, Anna, maga mögött vezetve egy robusztus haflingi lovat.
- Meglepetééés!!- Kurjantották mindannyian, és én elsőre fel sem fogtam miről van szó, de amikor rájöttem én is elkiáltottam magam. Úgy látszik, megvan az üres boksz új lakója. A meglepetéstől dermedtem álltam, és biztos még pislogni is elfelejtettem, mert Nóri rögtön viccelődni kezdett:
- Mi az, elvitte a cica a nyelved?
- Ez igaz, vagy csak álmodom?- Kérdeztem, de közben le sem vettem a szemem a lóról.
- Nem válaszoltál: Elvitte a cica a nyelved?- Vágott közbe Nóri nevetve.
- Igen, ő a tiéd!- Válaszolt Anya, miközben Anna átnyújtotta nekem a szárat.
- Mia neve?- Fogtam meg a felém nyújtott kantárszárat.
- Fantázia, de röviden csak Fanny. - Adta oda Nóri Anyukája azt az unalmas borítékot, amiben Anya a ló útlevelet, és egyéb fontos papírokat tárolt.
- Amúgy tudsz lovagolni?- Kérdezte Nóri hirtelen.
- Hát, nem. - Kezdtem, de látva Nóri döbbent arcát, gyorsan hozzátettem: - De futószáron már elég jól megy az ügetés!
Erre döbbent csend lett. Mintha még Fanny is kérdőn nézett volna.
- Hát, akkor jó sok munkánk lesz!- Törte meg a csendet Anna.
- Akkor akár már most is el lehet kezdeni, nem?- Kérdezte Anya.
- Oké, akkor menjünk!- Hívott Nóri lovagolni. - Na, gyere már, Emma!

*

- Ez csodás volt!- Lelkendeztem épp elég hangosan ahhoz, hogy Herceg érdeklődve nézzen nagy, barna szemeivel.
- Igen, az volt. Nagyon ügyes voltál!- Dicsért meg Nóri, amitől egy kis büszkeség szállt a fejembe.
- Emma, Nóri! Gyertek!- Kiabált be Anya, mire Tüzes ijedten felnyerített, és idegesen kaparta a földet.
- Jól van, nyugi!- Nóri tényleg próbálta menteni a menthetőt, de a pej csak még rémültebb lett.
- Nem tudom, miért csinálja ezt!- Nézett csodálkozóan a lány, és a tekintetében csöppnyi rémületet véltem felfedezni. Ezután az összes ló utánozni kezdte Tüzest, és azt hittem, hogy ebben a pillanatban az összes hátas kitöri a boksz oldalát.
- Most mit csináljunk?- Kezdtem a rémüldözést, de Nóri hangosan gondolkozni kezdett:
- Ezt a viselkedést nem egy kiáltás váltotta ki. Odanézz, nem csak a lovak!- Nem tudtam miről beszél, amíg oda nem néztem, ahova mutatott. Manó és Bejgli, a beagle kutyus is idegesen toporzékolt.
- Úgy látszik, ma nem csak a lovak keltek bal lábbal!- Próbálta a helyzetet viccesen felfogni Nóri, de én (amilyen rémüldöző vagyok), rögtön a legrosszabbra gondoltam.
- Mi van, ha valami borzalmas dolog történt, és ezt megérezték az állatok?
- Na, látod, most fején találtad a szöget!- Jött a nem túl nyugtató válasz. – Azt olvastam, hogy az állatok megérzik a különös eseteket! Szóval most is történhetett valami fura dolog!- Folytatta a saját gondolatmenetét Nóri, de közben megjött Anya is, ami azt jelentette, hogy ideje hazamenni.

Dóry98 (52330) 13.03.10 18:34:28

Dóry98 (52330) 13.03.10 18:34:47

*

- Köszönöm a vacsorát!- Mondta Nóri a konyhánkban ülve.
- Ne hálálkodj! Ez a legkevesebb azok után, hogy nálatok lakhat Fanny. - állt fel Anya a helyéről. - Most menjetek, nézzétek meg az istállót!
Nem kérettük magunkat, szaladtunk a kertbe, az istállóig meg sem álltunk.
- Hú, de elfáradtam!- Lihegett Nóri, miközben én már az ajtót próbáltam kinyitni.
- Nóri! Segítenél?- Mutattam az ajtóra.
- Máskor is be van ragadva?- Lépett hozzám a lány, és már húzni is kezdte az ajtót.
- Csak egyszer voltam bent, de akkor is alig bírtam kinyitni. - Amint ezt kimondtam nagy durranással kicsapódott az ajtó.
- Ez az istállóó??- Nézett nagyot újdonsült barátnőm. – Ez egy egérlyuk! Ami nagyon koszos.
- Hát nem a legújabb lovas udvar, de nem is ötven lónak akarunk szálláshelyet!
- Oké, értem. Szerintem kezdjünk el takarítani, vagy lomtalanítani, mert sose végzünk!
Én válasz helyett elkezdtem felesleges tárgyakat keresni, és egy nagyon furcsa dolgot találtam:
- Nézd, Nóri! Egy könyv!
- Jé! Egy istállóban? Furcsa!
- Igen az! És figyeld, valami érdekes borítója van! Nézd, Nóri úgy látszik nincs címe! De nem látom jól, mert tele van porral, és nahát, szénával!- Kiáltottam hirtelen, amitől Nóri kissé megijedt. – Nem tudom róla lesöpörni a szénát! Olyan, mintha ráragadt volna!- S valóban: hiába segített Nóri is, a széna ottmaradt. Amikor éppen feladtuk volna (na, ez nem jellemző Nórira) a barátnőmnek támadt egy egyszerű, de nagyszerű ötlete:
- Mire várunk? Olvassuk el!
Belevágtam:
-„A nő beült az autóba. Elindult. Hazafelé ment. Csörgött a mobilja, és felvette. Este volt, és inkább a beszélgetésre figyelt, nem a vezetésre.”- Itt megálltam egy pillanatra, mert láttam a következő sorokat. - „Hirtelen négy lényt látott. Két lovat, hátukon egy-egy embert. Túl gyorsan ment, nem tudott hirtelen megállni. Az élő és az élettelen összecsapódott.”
- Hagyd abba!- Kiáltott fel Nóri, ami engem nagyon meglepett. – Ezt nem tudom tovább hallgatni!
- Ilyen borzasztó dolgot ki tud kitalálni?- Szörnyülködtem, mire egy hangra lettem figyelmes: DURR, DURR, DURR. Az ajtó volt.
- Úgy emlékszem szélcsend volt, amikor bejöttünk, nem?
- Mondta Nóri, de már futott is, hogy becsukja.
- De igen, az volt. Szélcsend, Ez roppant érdekes!

Dóry98 (52330) 13.03.10 18:40:18

Bocsi, az előzőt 2szer adta fel!
kritikák:
Unmei: Tetszik, hogy leírást adsz a szereplőkről, csak azt nem értem amikot ideges az apa.
SilverRanch:Jó lesz, csak figyelj a gépelésre!
csacsizó: Ú, nekem eddig nagyon tetszik, mindenképp folytasd!
Ramee: Tetszik Ezor szemszöge is, írd majd még így! Nagyon jó lett!

Ramee (57283) 13.03.10 18:46:24

Dóry: na most felcsigáztad az érdeklődésemet és alig várom a folytatását:)

csacsizó (47011) 13.03.10 21:01:29

Egy újabb fejezet:
Első felvonás 1
Levettem azt a borzalmas kesztyűt és félresimítottam a szeme elől az üstökét. Fekete szeme pajkosan pillantott rám. Megvakargattam a fülét mire feldobta a fejét és arrébb ügetett. Visszanézett rám tarka sörénye rejtekéből, és amikor látta, hogy követem, boldogan vágtába csapott. Hófehér farka úszott utána a levegőben. Pár lépéssel később mégis megálltam. Tényleg őt szeretném? És mit szólnak hozzá a szüleim?
-Szeretnél felülni rá?
-Tessék?-fordultam meg. Aki megszólított nem volt más, mint egy fiú. Meglepődtem, mert nem sok fiú ismerősöm volt eddig, leginkább csak az osztálytársaim. Ír zöld szemét rám emelte miközben a választ várta.
-A te lovad?-kérdeztem kissé esetlenül. Tessék Brook, sikerült elbénáznod az első beszélgetést egy helyesebb fiúval. Szokás szerint az osztályomban egy normális sem volt, viszont ez a hozzám képest magas fiú-elég alacsony vagyok, csupán 165 cm- a barna hajával és a szép szemeivel rögtön megfogott.
-Nem, a nagyapámé. Szóval szeretnél felülni rá?-tette fel újra a kérdést. Sóvár pillantással néztem a tinkerre és döntöttem.
-Igen-máskor nem nagyon lesz rá alkalmam.
-Akkor kövess- lépett egyet oldalra. Odasétáltunk a karám kapujához és a fiú kivett egy vezetőszárat a mellette lévő dobozból.
-Tessék. Gondolom szeretnéd látni hogy viselkedik, megnézni a járását, megvizsgálni a lábait, magad felnyergelni és lovagolni. Legalábbis ezt szokták kérni.
-De nem én- és ez az őszinteség engem lepett meg a legjobban- Vedd elő a nyerget is. Vagy tudod mit? Inkább ne- vetettem oda elszántan. Ledobtam a földre a pálcám és a kesztyűm, levetett zakómat és nyakkendőmet a fiú kezébe nyomtam és a szárral mit sem törődve átlendültem a kapun. Néhány póni felnézett közeledtémre, de visszafordultak a széna felé. Az ideiglenes karám mellett felállítottak egy másikat is, a kettőt kapuval választották el. Miközben felcsatoltam a kobakom odaértem a lóhoz. Szája mintha mosolyra húzódott volna ahogy megragadtam a kötőféket és a pályára indultam. Becsuktam a kaput magunk mögött, csak én és a tinker. Így a legjobb mindkettőnknek szabad tere van. Engem nem folyt a ruha, őt nem korlátozza a nyereg. Nyugodtan állt míg sörényébe kapaszkodva felhúztam magam a hátára. Remek egyensúlyérzékkel rendelkeztem, hála a balettnak és a sok lovaglóleckének. Belekapaszkodtam egy fehér szőrcsomóba és lépésbe indítottam. Lendületes léptekkel lódult előre, reagálva a csizmasegítségekre. Ügetésben nem sokat kínoztam magunkat, se a vágtát kiélveztem. Hát ilyen hintalovon ülni! Körbe-körbe hasítottuk a levegőt, míg meg nem állítottam. Felpörgetett az adrenalin és többet akartam. Megpróbálkoztam díjlovaglással és egy-két western-szerű elemmel. Arra figyeltem fel, hogy a fiú bőszen integet a kerítés mellett. Lassan odaléptettem hozzá és így én néztem le rá.
-Ne hajszold túl! Nem kéne rögtön felkapni a vizet.
-Nem kéne első pillanatra ítélni- nyelvem csípősebb volt mint valaha.-Egyébként hogy hívják?
-Devel. És az én nevem Will, William Dawis.
-B.. Sydney Scott-egyre őrültebb dolgokat teszek. Lecsúsztam Devel hátáról és megsimogattam az orrát.
-Remek ló.
-Hát igen, bár lehet hogy neked nem elég pedigrés.
Metsző pillantást lövelltem felé. Még egy megjegyzés…
-Nem biztos, hogy egy tinker a legjobb neked-és ennyi. Azon kapom magam hogy a folyosó felé tartok fejemet felszegve.
-Ha mégis, a pónik között árverezik…-de ez már csak egy foszlány.

Ramee (57283) 13.03.10 21:07:59

Csacsizó: tetszett az első felvonás habár rövidre sikeredett :)

csacsizó (47011) 13.03.10 22:29:52

ez lemaradt a végéről és ez csak az első felvonás első jelenet ;)
*
Nem tudtam kiverni a fejemből se Develt se Willt. Már csak percek voltak hátra az aukció kezdetéig. Miután találkoztam a szüleimmel és kivágtam magam a hova tűnt a zakód kérdés alól, kipróbáltam az általuk javasolt lovakat. Végül úgy döntöttünk egy pej hannoverire licitálunk. Pillanatokon belül elkezdődik. Azt mondta, a póniknál árverezik. Mi van akkor, ha már eladták? Vagy ő lesz az első? Még egy ilyen szemrevaló lovat, három bokáján a szőr fehér, a jobb elsőn fekete, az orrán szépséges hóka, fara hófehér és mélyfekete foltok a testén. Csodálatos ló! Döntöttem, de nem tudtam róla. Fene a hannoveribe! Felálltam és elkezdtem rohanni a pónik árverésére. Anyám kiáltását tompa zajként érzékeltem. Már csak pár lépés, és Devel az enyém.
-És először, másodszor, Irish Devel ötezer dollárért…
-Várjon! Ötezer-egyszáz!-kiáltottam a licitvezetőnek. Végszóra érkeztem és épp láttam, amint készültek levezetni az én csodás tinkeremet.
-Még valaki? Ötezer-kétszáz?-nézett szét a teremben-Akkor a 23-as számú ló elkelt-csapott le a kalapáccsal. Develt kivezették én pedig siettem utána. A férfi a kezembe nyomta a szárat és magyarázott valamit a pénzről. De én csak egyre simogattam és öleltem foltos fejét.
-Majdnem elvesztettelek, Devel!-néztem mélyen a szemébe.
-De mégsem. Ezt eéfelejtetted-nyújtotta Will a zakóm, a nyakkendőm és a pálcám a kesztyűkkel. Megint a semmiből bukkant fel.
-Köszönöm-mondtam hálásan-, mindent köszönök.

Hanna_Sara (62696) 13.03.11 13:46:40

csacsizó: Továbbra is tetszik:)

Bogi2001 (22306) 13.03.11 18:05:47

2. fejezet: Emlékek
Az osztályfőnöki órán az osztályfőnök bejelentette, hogy az erdei iskola a Fekete Ló Fogadóban lesz vagy hol és hogy lesz a közelben egy lovarda, erre mindenki rám nézett. Utáltam, amikor minden tekintet rám szegeződik. De a pillanat hamar elmúlt és én fellélegeztem. Remek. Mi van, ha unszolnak, hogy lovagoljak előttük? Gyomrom görcsbe rándult és szorongó félelem töltött el. Pedig még messze van az a hét, amikor az osztálytársaimmal egy fedél alatt kell aludnom. Családi okokra vonatkozva bárki dönthetett úgy, hogy nem megy el. De én nem tettem. Fogalmam sincs, miért. A többi óra zavartalanul telt el.
Igen, említettem, hogy lóbolond vagyok. Mégis félek a lovaglástól. Na igen. Régebben jártam lovagolni, a lovarda az iskola és a házunk közötti út mellett volt, ami igen kis távolság. Csakhogy egy szép, derűs, nyári napon...
Amikor megigazítottam a kobakom szíját, már éreztem, hogy izzad a tenyerem. Még sosem voltam ilyen izgatott lovaglás előtt. Nem is csoda. Egy olyan lovat kaptam, ami nem mondható igazán törpének. Sőt! Egy óriás. Az oktató, látva, hogy még nem lovagoltam ilyen magas lovon, előzékenyen kihúzta a kengyelt úgy, hogy kényelmesen felszállhattam. Egy darabig futószárazott, amíg megszoktam a magasságot, majd elengedett. Felvettem a szárakat. Jaj, ne! Ez úgy csúszik, mintha beolajozták volna! De nem volt merszem szólni. Körbementem a pályán lépésben.
- Könnyű ügetés! - hangzott az utasítás.
Nagy levegőt vettem és finoman megböktem a ló oldalát. Az rögtön ügetésbe váltott, én pedig felvettem az ütemet. Jé, ez nem is olyan nehéz! Sajnos túlságosan is örültem.
- Tanügetés!
Kiigazítottam az ülésemet, mélyen beleülve a nyeregbe. Nem is lett volna baj... de a patanyomon egy gödör éktelenkedett. A ló alattam belelépett a gödörbe, én pedig a hirtelen mozdulattól előre huppantam és pattogni kezdtem. Próbáltam újra kiigazítanom az ülésemet... De ekkor a ló, látva, hogy lehetőség adódik a játékra, lehajtotta a fejét és kitépte a szárat a kezemből. Kétségbeesve kaptam utána, de ezzel csak rontottam a helyzeten. A következő ütemnél elvesztettem az gyensúlyomat és hangos puffanással fogtam talajt.
Miután visszaültem, a hatalmas ló még egyszer és még egyszer kifogott rajtam. Az esések egyre fájdalmasabbak lettek. Az utolsó esésnél már teljesen elvesztettem a lovakba vetett bizalmamat és abbahagytam a lovaglást.
- Te merre laksz? - zökkentett ki gondolatmenetemből egy ismerős hang. Észre sem vettem, hogy közben leértem az iskola kapujához. A hangra összerezzentem, de gyorsan összeszedtem magam.
- A lovarda felé vezető úton lakom, utána még pár háznyira - mosolyogtam George-ra.
- Én az ellenkező irányban - láttam, hogy lelombozódott a válasz hallatán. Gondolom el akart kísérni. Őszintén szólva nem is bántam volna, mert gyorsan elrepült mellette az idő. Rengeteg viccet tudott, ezzel mindig mosolyt csalva arcomra.
- Szia! - köszöntem el tőle és elindultam hazafelé.

pacibarát00 (39309) 13.03.11 18:22:59

A szürke shagya : írta pacibarát00

Egy szép napon történt ez a dolog. Egy új ló érkezett az istállóba a nevét senki sem tudta csak úgy hívták a “szürke shagya“. Azért volt shagya mert ez volt a fajtája a pletykák szerint. Sok jó és rossz dolog keringett erről a lóról, mindenki félt tőle. Félt?! sőt rettegett ettől az állattól . Már ott volt ez a ló kb egy hónapja mikor jött Lina , Lina egy fekete hajú barna szemű lány volt 1-2 éves lovas tudással. Ő, ő viszont nem félt ettől a lótól sőt vonzotta, hogy ilyen ellenkező és vad.Így hát Lina elkezdett a lóval foglalkozni pucolgatta, szelidítgette és föl föl ült már a “ szürke shagya “ hátára is. Péntek volt Lina épp az iskolából sétált haza mikor kapott egy sms-t ez állt benne: Lina gyere S.O.S. a “ Szürke shagya “ 1 lovászt megrúgott súlyosan. Lina elszontyolodott. Már már majdnem megtörtem a jeget már a siker kapujában voltam ezzel a lóval most meg ez.Mikor odaért a lovardába látta hogy a lovat piszálják, piszkálják?! sőt kínozták , verték. Lina szemeiből már potyogtak a könnyek. A lovarda tulajdonosa is megérkezett és elrendelte , hogy ezt a lovat le kell vágni!! Lina már ekkor zokogott.
Vajon mi történik folytassam vagy ne? :) Megmenti Lina a lovat vagy odaveszik ezt a következő részből

Ramee (57283) 13.03.11 18:29:12

Bogi2001: kicsit lehetne több cselekvés a fejezetekbe ,mert így egy kicsit vontatott lesz a dolog ...szerintem ...bár engem érdekelne a folyt.
Pacibarát00: alap sztorinak jó ..bár már sok ilyet olvastam. Meg lenne egy olyan problémám ,hogy saját meglátásom szerint elsietted ... de kb ennyi ..ha írod én elolvasom

pacibarát00 (39309) 13.03.11 18:35:36

Folytatás :) unatkozok :/
Lina könyörgött uram kérem ne én helyrehozom ezt a lovat versenylovat csinálok belőle. Erre a tulajdonos: Jólvan kapsz 2 hónapot. Lina gondolja magában 2 hónapot hisz az borzasztóan kevés de azért megpróbálom. Lina fölült a “ szürke shagya“ -ra de nem élvezhette sokáig mert: puff, nyekk már a földön találta magát. Istenem mért nem csináltál ebből a lóból okosat és engedelmeset mért kellett éppen ördögöt? Lina: ha már úgy sincs neved csak ez , hogy a “ szürke shagya“ lehetne a neved Ördög!

A ló boldogan prüszkölt. Ettől a perctől fogva a ló egyre engedelmesebb, szelídebb lett. Lina: Lehet , hogy sikerül dűlőre jutni ezzel a lóval.Eltelt az első hónap...... Lina már boldogan lovagolta Ördögöt és ugrattak is már. Lina: Egyre jobban haladunk ha ez így megy Ördög megmenekülhetsz! Ördög vígan felnyerített!
Folytatás..............

Ramee (57283) 13.03.11 18:38:30

Pacibarát00:még mindig elkapkodod és nagyon röviden írod le,nagy időkihagyásokkal.A párbeszédmegoldásaid nem tetszenek így ,hogy egybefolyik a szöveggel és egy egész sablonos sztori lett belőle ... (bocsi nem akarlak megbántani csak....ilyen vagyok tudom ,hogy ez gyenge hivatkozás ,de ha egyszer ez vagyok én)

Dóry98 (52330) 13.03.11 18:54:58

Bogi2001: Biztos jó lesz, csak nem sok minden történt ebben a fejezetben. Azt jól bemutattad, hogy mi történt a múltban, és összességében nagyon jó lett.
Pacibarát00: Ebből a sztoriból egész jó kis történetet lehetne kihozni, de nagyon-nagyon elkapkodod. A párbeszédeket bele a szövegbe írod, nem gondolatjellel, pedig úgy kell. Egyszerre sok időt ugrasz, nem tudjuk mi történt abban az egy hónapban, ami letelt. Ezekre máskor figyelj, és biztos szuper történet lesz belőle. Remélem nem bántottalak meg, csak segíteni szerettem volna.

(aktuális oldal: [ 216 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)

[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [213] [214] [215] [216] [217] [218] [219] [220] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]