Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)

| Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
--És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--
![]() Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
| Bogi2001 (22306) 13.03.14 12:57:10 | ||
|
pacibarát00: a “foglya“ szó a fogoly szó egy toldalákos alakja(fogoly=rab).
Szinonimával a mondatod: “Megvásárolni ezt már csak a vágóhidas rabja“ A szó, amit használni akartál, az a fogja. - Megvásárolni ezt már csak a vágóhidas fogja Ugye, hogy jobb ránézni? Ramee: Erre most mit mondjak? Nagyon jó, de valami böki a csőrömet. “...de az én kis kedvencemre ott se leletem rá.“ <--- emmegmi? - leltem. | |
| pacibarát00 (39309) 13.03.14 13:24:51 | ||
|
Bogi2001 Köszi észrevettem xD :D | |
| pacibarát00 (39309) 13.03.14 13:25:15 | ||
|
oké | |
| Ramee (57283) 13.03.14 13:43:11 | ||
|
Bogi: Bocsi elgépeltem XDDD most magamon röhögök anya megmondta már rég ,hogy nyelvújító leszek XDDDDDDD | |
| pacibarát00 (39309) 13.03.14 16:33:11 | ||
|
A szürke shagya folytatás
Ma péntek van. Ördögöt holnap szeretném elszállíttatni, de hogyan és mivel? Anya, anya rontott be Lina édesanyja dolgozószobájába. - Mi a baj kislányom? -kérdezi Lina édesanyja - Any muszáj valakit keresnem aki elvinné Ördögöt a nagybátyám farmjára tudsz segíteni?- felelte Lina - Megteszem amit tudok!- feleli Lina édesanyja - Anya köszönöm!! S, Lina izgatottan iszkolt ki édesanyja dolgozószobájából. Rögtön a lovardába indult. - Szia Ördög! - Ördög vidáman felnyerít. - A lábad már egyre jobban van kimehetsz a legelőre egy kis időre a társaidhoz. De aztán óvatosan ám. - Prrr. - Feleli Ördög Lina felcsatolta Ördög új kötőfékét és kivezette az istállóból. Ördög nagyokat nyerített örömében, hogy kiszabadult végre az istállóból. Társai is üdvözölték. Lina kinyitotta a kaput és így szólt: Ördög menj , menj a társaidhoz! Ördög óriási galoppban hatalmasakat bakolva indult neki a hatalmas legelőnek. Lina elmosolyodott. - Milyen boldog - Mondta Az új helyén is ilyen boldog lesz majd? - kérdezte magától Lina Lina épp a bokszot takarította mikor Ördög már abbahagyta a vágtázást, bakolást. Ördög már a finom lédús füvet ízlelte mikor Lina Ördög elszállítását szervezte. - Jónapot kívánok Lina vagyok meg szeretném kérdezni, hogy vállalnak-e lószállítást?? - Jónapot. Igen vállalunk. Hova és mikor kellene menni a lóért? - Szombaton reggel 08:00-ra. A Susammen lovardába. - Rendben. Az árat majd személyesen beszéljük meg. - Oké viszont hallásra!- Köszön el Lina Ezaz! Nagyon jó szombatra jönnek Ördögért. Remélem Ördög is boldog lesz! | |
| Unmei (71163) 13.03.14 18:01:41 | ||
|
Pacibarát: Nem szeretnélek megsérteni, de észre vettem több millió hibát.
1.Az egyik, ez mi? Forgató könyv? 2.Az elején jelenben írtál majd a végén múlt ídőben... 3. Ha beszélsz valakivel, akkor max. a legelső mondatodban szólítod meg, nem? De itt minden egyes mondatban benne van a megszólítás... Ez zavaró 4. Aztán meg, Nem rakunk képet a töri közben!!! Ha új történés van új bekezdés vagy *** és alá írod. 5. Szóismétlés, szörnyű... Nagyon sokat ismétled ugyan azon szavakat... Pl. a ló neve, akaratlanul is megjegyeztem... .-. 6. Nosh az elírások, ezek nem olan nagy hibák, d emost na, azért figyelj rá... :) Bocs ha túl erős, de ezt nem bírtam szónélkül hagyni... | |
| Dóry98 (52330) 13.03.14 18:22:01 | ||
|
Sziasztok! Na, itt lenne az 5. fejezet! Komikat rá!
- Helló, Emma! Jól aludtál az éjjel?- Üdvözölt Anna, amikor meglátott engem, meg Anyát az udvarukban. Egy hét telet el a baleset óta, de csak most jöttem lovagolni először. - Fanny már nagyon hiányolja a napi edzéseket. És Nóri is. – Tette hozzá Anna, amikor hirtelen Nóri lépett ki a házuk ajtaján. Keze gipszben volt, arcán pedig morcos grimasz ült. Torkán viszont egy örömkiáltás jött föl: - Emma! Emma! De jó, hogy látlak! Ilyen karral még lovagolni sem lehet! – Lóbálta a szemem előtt bebugyolált kezét. – Most csak futószáron a hangommal tudlak edzeni, és a tereplovaglás is várhat! – Ez valószínűleg nem tetszett Nórinak, de engem kirázott a hideg a tereplovaglás szótól. Talán mert a baleset, és furcsa módon az a könyv az istállóból jutott az eszembe. Nem is bántam, hogy az erdő még várat magára. Ahogy odapillantottam egész testemben megremegtem. A sötét bozótba vajon tényleg egy árny suhant át! Vagy csak egy mókus ugrál ágról-ágra? Annyira elkalandoztak a gondolatai, hogy csak arra eszméltem föl, hogy Nóri beleüvölt a fülembe: - EEEMMAAA! Akkor jössz lovagolni? - Asszem megsüketültem. A gyönyörű hangoddal most nem igazán tudnál vezényelni. – Feleltem mérgesen. - Oké, maradt a futószár. A vágtát gyakoroljuk, mert ilyen helyzetben nem lehet haladni a tanulással! – Mutatott körbe ép kezével Nóri az udvaron, s valóban: pár csirke szabadon futkározott, a lovak hangosan követelték a reggelijüket, és Bejgli is valami macskát kergetett az istállóban. - Hölgyeim és Uraim! Ez itt a Bolondokháza nyílt napja! Remélem, kedvet kapnak, és önök is beiratkoznak! Mi mindenkit szívesen látunk itt!- Jelentette be Nóri elváltoztatott hangon a mondandóját, de a végére mindketten elnevettük magunkat. - Menjünk a fedeles lovardába, úgy látom, lóg az eső lába! Megyek, felnyergelem Fannyt. – Mondtam, és már szaladtam is a nyergesbe. Öt perc múlva én és a lovam már a pályán álltunk, de Nóri még sehol sem volt. - Ez furcsa. Nóri mindig pontos, sosem késik! – Súgtam kancám fülébe, de már lépett is be az emlegettet szamár. Bizonyára észrevette kérdő tekintetem, mert rögtön szabadkozni kezdett: - Hirtelen szakadni kezdett az eső, és segítenem kellett anyának néhány nyerget visszavinni a helyére. Akkor kezdhetjük? * - Van kedved megnézni megint az istállót? Múltkor nem lett semmi a takarításból. – Kérdeztem Nórit. A szobámban ültünk, és a lovas újságjaimat nézegettük. - Oké, de most ne járjunk úgy, ahogy a múltkor! – Jött a felelet a barátnőm szájából. Egy perccel később már az istálló ajtaját próbáltuk kinyitni, nem sok sikerrel. Mikor már bejutottunk, motozásra lettünk figyelmesek. - Talán egy egér. - Tippelt Nóri, de óriásit tévedett. A sok lom közül egy apró kiscica mászott ki. - Jaj, de édes! – Kiáltottam fel akaratom ellenére, de hát olyan aranyos volt a tiszta fehér bundájával! - Legyen Túrógombóc a neve! – Találta ki Nóri az ő bugyuta módján. – Tudod, mert egy kósza sötét szőrszál sincs a testén, és a feje egy gombóchoz hasonlít! Nem bírtam tovább, elnevettem magamat. Nóri szintúgy. A kiscica (bocsánat, Túrógombóc) felmászott arra a különös könyvre, és elaludt. Nóri és én egyszerre még jobban rázendítettünk a nevetésre. - Ideje lenne elkezdeni takarítani, de egyesek csak szunyókálnak! – Nézett Nóri a fejét rázva Túrógombócra, de ezt már egyikünk sem bírta tovább, hangosan hahotázva a földre rogytunk. - Tényleg ideje lenne kezdeni takarítani, mert sose végzünk, annyi itt a lom!- Mutattam körbe a kezemmel, és Nóri ezt heves bólogatással nyugtázta. | |
| Dóry98 (52330) 13.03.14 18:22:12 | ||
|
- De mégis hogyan jutott be a cica? – Kérdezte Nóri kb. egy óra múlva, amikorra már eltűntek a pókhálók, a földön a friss szalma mellett semmi nem volt, csak a könyv, rajta Túrógombóccal.
- Szerintem, amikor Anya reggel, bejött, nyitva felejtette az ajtót. De ne ezzel törődjünk, inkább hozzunk neki ennit! – Már éppen felemelni szerettem volna a macskát, amikor Nóri kihúzta alóla a könyvet, ,úgy hogy a cicának ne legyen baja. - Nézd csak! Biztos a puha széna miatt választotta fekvőhelynek. – Dugta Nóri A cím nélküli könyvet az orrom elé. - Valóban, tele van szénával. És le se esik róla! – Fordítottam meg a kötetet, amiről nem esett le a széna. - Olvassunk belőle!- Kérlelt Nóri, mire én elkezdtem: - „Két lány az utcán sétál teletömött szatyrokkal. Egyszer csak velük szembe jön egy pár évvel idősebb fiú, és nekik megy. És akár egy filmben a szatyrok a levegőben repülnek egy pár másodpercig, majd minden szerteszét gurul a járdán.” - De fura! A múltkori rész katasztrofális volt, ez viszont inkább hasonlít egy átlagos napra, mint egy brutális balesetre! – Kiáltottam fel, mire Nóri helyeslése lett a válasz: - Igen! És a nyelvszerkezete olyan, mint egy mai könyvé, de ez nagyon réginek tűnik! - Na, de ezt inkább hagyjuk! Menjünk, kérjünk Anyától valamit, amivel csillapíthatnánk szegény pára éhségét! – Mutattam a kiscicára, aki keserves hangon nyávogni kezdett. Na, erre mindkettőnkből kitört a nevetés. | |
| Dóry98 (52330) 13.03.14 18:25:07 | ||
|
Pacibarát00: Egyetértek azzal, amit Unmei mondott, csak azt fűzném hozzá, hogy azért javultál. | |
| Ramee (57283) 13.03.14 18:47:00 | ||
|
Dóry: te panaszkodsz ,hogy nem tudod kivárni mi a történetem folytatása mikor az sima snassz valami? Hát én szabályosan beleőrülök a várakozásba .... | |
| Panka0204 (50739) 13.03.14 19:25:05 | ||
|
ramee és Dóry: eszméletlen jóóóó!!! követelem a következő részt/fejezetet mind a kettőtöktől!!!! :) | |
| Ramee (57283) 13.03.14 19:30:49 | ||
|
Panka én még ma este olyan nyolc és fél kilenc között hozom :) örülök ,hogy tetszik | |
| Dóry98 (52330) 13.03.14 20:04:46 | ||
|
Panka0203: Örülök, hogy tetszik! Majd hozom vmikor a kövi fejit! :) | |
| Ramee (57283) 13.03.14 20:26:27 | ||
|
ÉÉés még mindig hosszúra sikeredett a fejezetet lezáró rész:) remélem ,hogy kapok kritikát
Alisa szemszöge : Idegesen járkáltam fel,s alá a szobámba ,mert valahogy nem tudtam lehiggadni.Kevesebb ,mint egy hetem maradt,hogy véghezvigyem őrült ötletem és megmentsem Kolja-t vagy ha megmenteni nem is ,de késleltetni az elszállítását. A szél kinn süvöltött és esőfelhők takarták el a csillagokat. Ez pont jó idő lenne ahhoz, hogy észrevétlenül kijussunk a kavicsos úton,de még ha el is érném, az erdőt vele nem lehetek abba biztos ,hogy az a pici karám, amit még akkoriba építettünk épségben van .Visszafeküdtem az ágyba ,mert nem akartam butaságot elköveti ,de a vérem nem hagyott nyugodni. Az órám hajnali egyet mutatott, az eső egyre gyorsabb ütemben verte az ablakomat és én áhítattal figyeltem az égen cikázó villámokat. Felkeltem, felöltöztem és átsomfordáltam Ezorhoz. Ezor: Az éjszaka közepén kopogás zavarta meg álmomat. Átfordultam a másik oldalamra hátha felfogja az ajtóban álló ember,hogy én éppen alszok,de a kopogás nem hagyott alább. -ALSZOK!-kiabáltam ki - Ezor légysziii, nagyon sürgős lenne-nyüszítette az ajtó túloldaláról. Kimásztam az ágyból,kinyitottam az ajtót és nekidőltem az ajtófélfának - Na mond mit akarsz?- ásítottam - Segítened kell! Én ezt nem bírom ki-könnyek szökkentek a szemébe- Nem akarom elveszíteni-suttogta és letöröltem arcáról a könnyeket. -Mi a baj? - kérdeztem, mert őszintén felkeltette az érdeklődésem, hogy mi csalt könnyeket a szemébe. -Nem akarom ,hogy Kolja ahhoz a férfihoz kerüljön…én annyira féltem-csuklott el a hangja és magamhoz öleltem. - Mit akarsz tenni? –kérdeztem miközben a hátát simogattam . - Az erdőben,ahol a vadlovak szoktak lenni ott van egy karám .Még régen apuval építettük.Oda akarom vinni . - Ezt nem teheted meg .Az lopás lenne - Hogy a fenébe lehetne lopás, ha egyszer az enyém az istálló ? –csattant fel és ellökött magától-Ha nem segítesz akkor is véghezviszem a tervem ,ha belepusztulok akkor is !-a mondat végét már alig hallottam ,mert kiviharzott a házból. Gyors magamra kaptam valamiféle ruhát,magamhoz vettem a kocsi kulcsom és utána eredtem ,mert féltem ,hogy valami baja lesz.Az úton ment teljesen egyedül,bőrig ázva ,mert annyi esze már nem volt,hogy hozzon esernyőt! Mérgelődtem magamba. Lelassítottam mellette és szemében öröm fénye táncolt. -Tudtam ,hogy utánam jössz-mosolygott gonoszul és beült. -És mi van ha most hazaviszlek? -Akkor kimászok az ablakon és gyalog megyek-fonta össze mellkasa előtt karjait. -Te miért is akarod megmenteni azt a lovat? -Mert valami hozzá köt úgy ,mint Égerhez . Érzem azt amit semmilyen más ló mellett. Olyan ,mintha érteném a gondolatait és tudom ,hogy megbízhatok benne ,mert sose bántana . - Marhaság! Bármelyik lóval össze lehet szokni-mondtam kissé nyersebben ,mint ahogy szerettem volna ,mert ha úgy vesszük én is a szívem után mentem. A gondolataim az árverés napjára terelődtek. A lovak mind egy hatalmas karámba voltak szabadon engedve. A legtöbb arab és angol telivér volt és csak két másik fajta ló volt köztük. Az egyik ezek közül Szava ,a csodálatosan vadóc kis csikó akit minden ember lenézett és szinte már a föld alá temetett. Nem tagadom elsőre nekem se nyerte el suta járása a tetszésem, és ha azt veszem ,hogy még sántított is akkor elgondolkodom rajta,hogy mi volt az az erő ami rávett,hogy megvegyem. -Itt állj meg !Innen gyalog menjünk-lökött meg Alisa. A kocsit leállítottam és kiszálltam a zuhogó esőbe,persze nekem se volt eszembe az esernyő és a kocsi csomagtartójába se találtam. Alisa szemszöge: Az adrenalin elárasztotta a vérem és szinte észre se vettem a hideg eső cseppeket a karomon. Az istálló ajtaját kinyitva minden bokszból egy lófej nézett ránk csak egyedül Kolja-ét nem láttam sehol -Na és ,hogy fogunk eljutni oda? Te majd futsz a ló mellett? -Igen-mondtam határozottan, mert ezen még én se gondolkodtam el -Én pedig nem fogok egy ilyen lóra felülni. Nem akarok öngyilkos lenni –kiabált velem Ezor -De hisz nem is veszélyes . -Rád lehet ,hogy nem de rám igen. Egyszer simogattam meg egész életében én így nem fogok ráülni-emelte még feljebb a hangját és szinte már bántotta a fülem. -Akkor felülök rá- mondtam durcásan és az izgatottságot felváltotta bennem a félelem. | |
| Leloowe (71984) 13.03.14 20:27:01 | ||
|
Hátömm... Hai. ^^
Írhatnékom van. Tehát írok. :3 Eddig megszerkesztettem a borítót, és írtam pár sort. (amit most nem fogok bemásolni) Csak annyit árulok el, hogy a történet kissé nyomaszó, és a ló neve Gadzooks. És íme a borító
Remélem felkeltette az érdeklődéseteket. ^^ | |