Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)

| Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
--És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--
![]() Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
| Flémó (80958) 14.03.20 18:26:57 | ||
|
CsiniVani : Jó.
Mondana valaki véleményt az enyémről is? | |
| zsófics (75588) 14.03.22 11:45:36 | ||
|
Sziasztok! Már régóta nézem ezt a témát, olvasgatok csendesen, nem komizok, nem írok történetet. Csendes szemlélő vagyok. Most viszont úgy döntöttem elkezdek egy történetet. Íme!
Bevezető: Rachel Hughes vagyok, 12 éves. Imádom a lovakat, volt is egy sajátom, de elpusztult kólikában. Azóta mélyen depressziós vagyok. Szüleim, Sarah Hughes, és Bob Hughes mindig kérdezik, hogy nem akarok-e új lovat. De nekem nem kell másik ló. Én csak Beauty-t, a régi lovamat szeretem... Komikat, kritikákat kérek! Ki akarja, hogy folytassam? | |
| Syfy (4242) 14.03.22 16:28:04 | ||
|
zsófics: bevezetőnek kicsit rövid, szerintem bővítsd ki, mert így nem túlságosan kelted fel az olvasók figyelmét... ![]() | |
| zsófics (75588) 14.03.22 17:11:52 | ||
|
Bevezető:
Rachel Hughes vagyok, 12 éves. Imádom a lovakat, volt is egy sajátom, de elpusztult kólikában. Azóta mélyen depressziós vagyok. Szüleim, Sarah Hughes, és Bob Hughes mindig kérdezik, hogy nem akarok-e új lovat. De nekem nem kell másik ló. Én csak Beauty-t, a régi lovamat szeretem. Talán hihetetlen, de a lovam halála óta, egy hónapja, ki sem mozdultam a szobámból. Szerencse, hogy van saját fürdőszobám. Anya hoz nekem reggelit, ebédet, és vacsorát. Átérzi a bánatom. Néha a legjobb barátnőm, Kirstie Jacobs is meglátogat. | |
| zsófics (75588) 14.03.22 17:12:33 | ||
|
Ez egy hosszabb változat, kibővítettem. Amúgy SyFy, tetszik? | |
| Tündi825 (79051) 14.03.22 19:10:00 | ||
|
zsófics: szerintem jónak indul a történet, a magam részéről kíváncsian várom a folytatást!!!;) Írd tovább, mert a bevezető izgalmasnak mutatja a történetet:)
| |
| zsófics (75588) 14.03.22 19:15:09 | ||
|
Oké, köszi. Szerintem holnap bent lesz a folytatás.:) | |
| zsófics (75588) 14.03.22 19:37:24 | ||
|
Na még ma megírom az első fejezetet. Íme!!!
1. fejezet -Rachel?!-kopogtatott Kirstie a szobám ajtaján.-Nyisd ki! Beszélni akarok veled! Fontos! -Nem nyitom ki!-feleltem, és feltekertem a rádiót. Ekkor Kirstie könyörgőre fogta a dolgot. -Kérlek, Rachel! Adj nekem két percet! Csak hallgass meg! -Rendben-mondtam megenyhülve, és kinyitottam az ajtót. Tényleg nem kéne így viselkednem, Kirstie, a szüleim, és mindenki csak jót akar nekem, én meg leordítom a fejüket, és sajnáltatom magam. Ekkor bejött Kirstie Jacobs, a legjobb barátnőm óvodás korom óta. -Figyelj, Rachel, muszáj kimozdulnod. Elmegyünk az egyik rokonomhoz. Ne is ellenkezz! -Ezt már mondtam, nem?!-kiáltottam.-Soha többé nem mozdulok ki a szobámból!!! Itt akarok meghalni!!! -Ne beszélj butaságokat. Csak egyszer gyere el velem valahova, aztán békén hagylak! -Rendben, de csak egyszeri alkalom. -Köszönöm!!!-visított fel Kirstie. Tíz perccel később... -Indulhatunk, lányok?-kérdezte apa. -Igen-feleltük. Nagyon furcsa volt újra a kocsinkban ülni. Kíváncsi voltam, hova megyünk. Fél óra múlva megérkeztünk egy lovastanya bejáratához. Nem hittem a szememnek. Mit képzelnek magukról?! -Nem megyek be ide!!! Soha!!! Értettétek???!!! --Folytatás a következő részben!-- | |
| zsófics (75588) 14.03.23 08:24:22 | ||
|
Második fejezet, mivel türelmetlen vagyok...
2. fejezet -Kislányom, csak 10 percre gyere be!-mondta apa.-Nagyon igazságtalan vagy velünk! Mi csak segíteni próbálunk! -Rach, hidd el, nem fogod megbánni!Ez a nagynénim lovascentruma. Sok ló van itt, és van néhány eladó is! Ahhoz, hogy túltedd magad a sérelmeken, kell egy társ neked, és erre a célra egy ló a legjobb!-mondta Kirstie. -Nem veszünk lovat!!! Ki ne találjátok!!! Bemegyek és szétnézek, de nem kérek lovat!!! Csak tíz perc!!!-kiabáltam. Nem értettem mit akarnak. Már elmagyaráztam mindenkinek, hogy nekem nem kell másik ló. De 10 percet csak kibírok! Ám legyen... 2 perccel később... Kikászálódtunk a kocsiból, megmozgattuk elgémberedett tagjainkat, és ekkor egy nő sietett elénk kertésznadrágban, munkáskesztyűben, és szalmakalapban. Körülbelül 45 éves lehetett. -Sziasztok!-vette le a kesztyűit, és rázott kezet mindannyiunkkal. Mikor odaért hozzám, ezt mondta: -Szia, bizonyára te vagy Rachel. | |
| Deamond (50961) 14.03.23 12:43:19 | ||
|
Zsófics:Jo lesz de ezt a “10 perccel kesobb||2perccel kesobb“ dolgokat hanyd le nem kellenek oda.Meglehet ugy fogalmazni hogy szuksegtelen legyenek a kisebb idougrasok.Ez lett volna az egyik dolog.A masik probalj bovebben fogalmazni hozz hosszabb fejezeteket.Egy resz nalad akkora mint masoknal egy bekezdes.Erdekes es jo tortenet lesz csak amiket irtam vedd figyelembe. | |
| Syfy (4242) 14.03.23 15:24:33 | ||
|
zsófics: Deamonddal egyetértek, különben jó. (Mellesleg az én lovam is kólikában halt meg, ez az egy tényező nekem valahogy nem jön annyira be.. ) | |
| Dicsőség-Útja (84917) 14.03.23 15:30:16 | ||
|
Sziasztok! Hoztam valamit. Nevezzük bevezetőnek. Tudjátok nem vagyok egy vérbeli író, de ezt mindigis szerettem volna megírni, szóval remélem tetszik. Légyszives írjatok vélemény róla, hogy folytassam-e, vagy jobb nem erőltetni az írást olyannak, aki nem ért hozzá. Szóval:
Tinna felállt az otthonát övező gyönyörű sziklák egyikére. Az volt a Svallubar, mind közül a legmagasabbra nyúló. A többi alig ért annak közepéig. A Fekete-szoros, nemhiába, vezet át ezek között a sziklaóriások között. Vagy inkább alatt. A Fekete-szoros ugyanis a kőbe vájt üreg volt. Félelmetesen tátongott, mint valami hatalmas, fog nélküli száj. A sziklákat moha és zuzmó fedte évszázadok óta. A Hegykarima közepén vidáman pöfékelt a kis ház kéménye, az volt Tinna otthona. Milyen szép, és milyen csöndes minden, gondolta elmélázva a lány. De talán soha többé nem lesz már ilyen… A lány a Svallubar másik oldala felé fordult. Ott mélyen, egy keskeny betonút kanyargott. Soha nem járt rajta senki, legfeljebb néhány eltévedt turista. Minek is pont ide kell költöznie azoknak a hülye lótenyésztőknek? Bár mentek volna inkább máshova, bárhova, csak ide ne! Tinna szeme a Hegykarima egyik távolabbi helyére nézett. Volt ott egy magasabb ház. Az lesz az új lakók háza. Akik egyenesen Németországból érkeznek oda. Vajon beszélik az izlandi nyelvet? És vajon hova rakják a büdös lovaikat? Építenek egy karámot? Azt már nem! A szülei hogyan is egyezhettek ebbe bele? Hiszen tudják nagyon jól, hogy ő utálja a lovakat. Viszont azoknak kellett a pénz, szóval elvállalták, hogy némi bérleti díj fejében, a németek letelepedjenek a Hegykarima völgyében. Aljasság! Mégis ki adná el az otthonát, amit szeret? Csakis az én szüleim, gondolta komoran Tinna, és lemászott a Svallubar csúszós, mohával borított falán. A szemben álló szikla a Rejoka szemrehányóan nézett rá. Tinna megborzongott. A látomás eltűnt. Holnap már itt lesznek a németek. Soha többé nem lesz olyan az élet, mint volt… Remélem tetszik... Dicső | |
| Száncsengő (69564) 14.03.23 19:01:35 | ||
|
Dicsőség-Útja: Jó lett, ügyesen fogalmaztál annak ellenére, hogy “nem értesz hozzá“( ezt nem hiszem el :D ). A leírás, és maga a részlet is kerek, kedvet kaptam hozzá. Csak így tovább! | |
| Tündi825 (79051) 14.03.23 19:12:59 | ||
|
zsófics: jó a történet, csak így tovább!!!:) Egyetértek a többiekkel is, írhatnál picivel hosszabb fejezeteket, vagy kibővíthetnéd azokat:)
Dicsőség-Útja: nagyon jó a történeted, szerintem is tudsz írni!!!:) Várom a folytatást!! | |
| zsófics (75588) 14.03.24 08:57:56 | ||
|
Ne. Nem igaz. Véletlen küldtem el a második fejezetet, már zt hamarabb észrevettem, be is fejeztem, és erre nem írja ki a gép!!! Akkor megírom újra a 2. fejezet folytatását:
2. fejezet(folytatás) -Igen, én vagyok-fogtam kezet a nővel. -Sokat hallottam rólad, Kirstie mesélte, hogy a lovad elpusztult. Hadd mutatkozzam be. Anna Jacobs vagyok. Nyugodtan hívj Anna-nak. Tegeződhetünk. Végre bementünk az istállóudvarra. Gyönyörű volt. A kerítések lakkozott, kerekre farakott tölgyfaoszlopokból voltak, az istálló óriási, piros épületként magasodott. A lovaglópályák beterítve tengeri homokkal. Lovászok ápoltak elegáns telivéreket, és volt itt néhány kis shetlandi póni is. -Kiváncsi vagy a lovascentrum történetére?-kérdezte Anna. -Igen-feleltem. -Rendben, akkor elmondom. A lovascentrumot 10 éve alapítottam a férjemmel. Ő tréner, én pedig értek az alternatív gyógymódhoz. A lovascentrum neve mindig is Táltos lovascentrum volt. Itt mindenféle ló megtalálható egészen a kis Falabelláktól a Shire-ig. Egy hete mentettünk meg egy szürke angol telivért a vágóhídtól. Az Ő neve Storm clouds. Származása figyelemre méltó. Anyja Secretariat déunokája, apja Ruffian távoli rokona. Lovasa meghalt autóbalesetben, és a hiánya miatt szinte megvadult. Próbáltam mindenféle gyógymodot Rá, de nem segít. Ő pedig egy nagyon szelíd herélt ló... -Hol van?-szakítottam félbe Anna-t. -A csődör legelőn, mivel egy csődörünk sincs itt jelenleg. Kettő versenyez, három fedez, egy bérbe van adva. Hirtelen átbújtam a csődör legelő kerítésén, és elindultam Storm clouds felé. Kirstie, és apa utánam kiáltott. -Rachel, ne! Várj! Nem ismered! De én meg se hallottam őket. Odaértem hozzá. A szemembe nézett. Visszanéztem. Akkor tudtam, hogy Ő nekem rendeltetett. Megsimítottam. Felemeltem a fejem és ránéztem apára. Halkan szinte suttogva, megkérdeztem. -Apu, megszelídíthetem? --Folyt. Köv.-- Még egyszer bocsi, hogy csak így sikerült beraknom. | |