 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)
| Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
 --És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--
 Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
| zsófics (75588) 14.03.24 11:52:37 | ||
|
*dédunokája | |
| zsófics (75588) 14.03.24 13:41:35 | ||
|
Hogy el tudjátok képzelni a szereplőket, és helyszíneket, rakok be képeket.
Táltos lovascentrum: 
Majd hozok a többiekről is, csak most nem találtam képet, de keresem tovább. | |
| zsófics (75588) 14.03.24 13:45:10 | ||
|
Na most.
 | |
| zsófics (75588) 14.03.24 14:01:07 | ||
|
Rachel:
 | |
| Dicsőség-Útja (84917) 14.03.24 14:11:31 | ||
|
Köszi. Szerintem mondjuk a többi történethez képest az enyém béna, de ha kíváncsiak vagytok rá, hozom a fejezeteket. Csak sokáig tart írnom... | |
| zsófics (75588) 14.03.24 14:19:39 | ||
|
Kirstie:
Anna: 
Rachel apja: 
Rachel anyja: 
Képek google-ról vannak! Bocsi, ha nagyok! | |
| Dicsőség-Útja (84917) 14.03.24 14:36:11 | ||
|
Na hoztam valamit. Nem nevezém fejezetnek, mert ahhoz túl rövid, hogy fejezet legyen belőle. Inkább résznek nevezném. Remélem tetszik. Jó sok volt benne a leírás, bár szerintem unalmasra sikeredett.
Tinna kipattant az ágyából. A nap rásütött. Milyen érdekes, hogy a szomorú napokon ugyanúgy felkel a nap, mint a boldogokon. Tinna úgy érezte egy jeges kéz markol a szívébe. Aznap volt… Amikor az élete örökre megváltozik. Lupen, a németjuhász keverék száguldott oda a lányhoz, és boldogan megnyalta az arcát. Ő még nem tudta. Nem tudta, hogy az élete örökre megváltozik… - Tinna, édesem, gyere reggelizni – hallotta anyja hangját a túlsó szobából, az volt ugyanis a konyha. Tinna morgolódva húzta fejére a birkabőr takarót. - Nem megyek! – sziszegte! - De édesem, a kedvencedet készítettem, lekváros palacsintát! – próbálkozott tovább a testes asszony. Falra hányt borsó volt minden szava. Tinna már aludt is a kellemesen meleg takaró alatt. Arról álmodott, hogy az oda nem illő németek alatt meghasad a föld, és elnyeli őket. Örökre… A nap azonban könyörtelenül újra felébresztette. Tinna morogva hányta le magáról a takarót. A reggel azonban igazságtalan, tetszés szerint eljön, akár akarja az ember, akár nem. A reggeleknek ilyen a természete. Sajnálatos módon. Tinna odasunnyogott az asztalhoz, és megette a kihűlt palacsintákat. Egy szó nélkül kiviharzott a konyhából, és felkapaszkodott a Svallubar tetejére, ahol volt egy titkos búvóhelye, egy rejtett kis mélyedés a szikla tetejében. Onnan mindent látott, de őt aligha látták meg. Bebújt a vájatba, amit maga fedett be felül ágakkal, és bozóttal, így az eső sem esett be. A lány meredten figyelte a kanyargó utat. Senki. Senki, és megint csak senki. Tinna két óra elteltével kezdte unni. Talán mégsem fognak jönni a németek, kérdezte magától. Az eső is kopogni kezdett a bozóton fölötte, de rá egy csepp sem esett a fejére. Ilyenkor mindig el kellett ismernie milyen jó munkát végzett. Hirtelen motorzúgásra lett figyelmes a távolban. Hát mégis megjöttek! Tinna meredten nézett. Egy kisbusz közeledett a távolból. Fehér volt, az oldalán zöld csík haladt végig. Tinna még jobban behúzódott rejtekébe. A busz egy pillanatra eltűnt a Fekete-szorosban, aztán ismét előbukkant a túloldalon. Tinna megborzongott. Születése óta ez volt az első alkalom, hogy egy idegen tette be a lábát a Hegykarima völgyébe. A mini busz megállt a magasabb ház előtt. Tinnának jó szeme volt, szóval látta, hogy egy nő száll ki a kormány mögül. Vörös haja ezerfelé állt és a kezében lévő lovaglópálcával állandóan a csizmáját veregette. Hamarosan egy lány is kilépett az esős időbe. Ugyanaz a haj, ugyanaz a szem. Le sem tagadhatták volna, hogy anya és lánya. Tinna látta, hogy a lány körülbelül vele egyidős. Talán még barátok is lehettek volna. Nem, sikított fel magában Tinna. Én soha sem barátkoznék ezzel a betolakodóval! Hamarosan három fiatalember lépett ki a busz hátuljából. Az egyik magas volt, és a bőre olyan halvány, mintha életében nem járt volna még házon kívül. Mogyoróbarna szeme, és haja volt. A másik cowboykalapot viselt, a csizmáján pedig sarkantyú csilingelt. A harmadik szőke volt, de erős, és ő vitte a csomagokat a házba. Tinna elnézte őket. A fiú mind helyesek. Csakhogy legalább öt évvel idősebbek nála, és különben is betolakodók! Nem sokkal később ismételten motorzúgás hallatszott. Tinna a betonútra nézett. Egy apró ló szállító közeledett, amit egy kisteherautó húzott. A szállító hamarosan leparkolt a kisbusz mellé. A vezetőfülkéből egy nagyon magas ember lépett ki. A magas ember váltott néhány szót az asszonnyal, aki valószínűleg a főnökük lehetett. - Jíhááá! – kiáltott a cowboykalapos figura, valószínűleg nem tudta, hogy Izlandon nincsenek cowboyok. Tinna feszülten figyelt. Látta, hogy a cowboy és a magas ember lenyitják a ló szállító utánfutó rámpáját. Odabentről nyerítés és prüszkölés hallatszott. A lovak! Na írjatok véleményt. | |
| zsófics (75588) 14.03.24 15:43:39 | ||
|
Dicsőség-útja: Jó lesz, nagyon. Folytasd! Így tovább!
Az enyémre nem komiztok most? Nagyon pocsék az íróképességem? | |
| BlackDevil (61658) 14.03.24 16:38:16 | ||
|
2.Rész
the Legendary Mare:“Nereo“ 
A ménes már nagyon várt engem.Mivel meg ígértem apának hogy nem teszek több ilyet,gondoltam ki kell engeszteljem valamivel,de zavarni sem akartam ezért megfogadtam hogy jó leszek! Tengődtek a napok és csak azt vettem észre hogy holnap leszek 2 éves...Kissé unalmas volt jónak lenni mert szeretem a rosszaságot és mindent ami bajba tud keverni.Eljött a Születésnapom,a Ménes minden egyes tagja felköszöntött és nagyon jó érzés volt,az 1 születésnapom nem sült el jól,ahogy azt már említettem jó voltam,de ez most másképp lesz.Csak most az egyszer vagyok 2 éves gondoltam kellene egy kicsit rosszalkodnom is! Ez a rosszalkodás sajnos be is következett de nem úgy ahogy én azt szerettem volna.Miközben az erdőben legelésztünk felkaptam a fejemet.Valami furcsa szagot éreztem.Ekkor jöttem rá hogy nem vagyunk egyedül,az egyik szomszédos ménes közeledett felénk vagyis a “Dark Moon“ ménes.Nevüket nem véletlenül kapták,hiszen a csoportjuk vezetője egy sötét színű ereje teljében lévő kanca (Black Devil),kit régen a ménesünk kitagadott,akkor meg is fogadta hogy Szélvihar második lányát elfogja üldözni,ha kell meg is öli csak hogy megbosszulja amiért kitagadták őt és átvegye újra a ménest.Mivel ez a második kanca én vagyok nagyon vigyáznom kell.A Ménes tagjai felsorakoztak egymás mellé,a csikókat védték.Apám és Black Devil között megkezdődött a harc. Aggódtam Szélvihar miatt mert kiscsikó koromban anyám sokat mesélt Black Devilről és mindenre képes.A harc elég sokáig tartott és mivel Szélvihar nem valami fiatal,kezdett legyengülni és hirtelen megállt.Ekkor aggódtam a legjobban mert Black Devil is megállt ami nagyon furcsa volt.Majd apám elé állt,és ezt mondta;-Ég veled! Ebben a pillanatban megfordult és úgy megrúgta apámat hogy az azonban a földre feküdt,össze esett.Oda siettem hogy segítsek neki,de már nem tudtam,utoljára csak ezt mondta:-Lányom vigyázz a Ménesre és viseld a gondjukat! Ez után minden elcsendesedett! A környék legfenségesebb,egykor legerősebb ménje meghalt.A Dark Moon ménes eltűnt.De megfogadtam hoyg ezt vissza adom Black Devilnek! Most már én vagyok a vezér kanca,nekem kell a ménes gondját viselnem és megvédenem őket...De még csak 2 éves vagyok! -Vajon ennek itt lenne az ideje ? megfordult ez párszor a fejemben,de kitartok apám miatt.Teltek az évek,a ménesen belül voltak lázadások,félreértések,konfliktusok de megoldottunk mindent.Immár 6 éves vagyok,teljesen kifejlett,fekete szőröm csillogott,erős,méltóságos és félelmet nem ismerő kancává váltam.A környék összes állata ismert és félt tőlem,de tiszteltek is.A Dark Moon ménest 3-4 éve nem láttuk és nem is hallottunk róluk.De a napokban az erdő legöregebb és legbölcsebb fekete farkasa (Bétó) személyesen jött elém és ezt mondta:“Nereo!Gyere ide egy kicsit légyszives!A környéken minden állat azt mondja a nővéred és a ménese visszatért hogy megmérkőzzön veled.-Értem! Köszönöm Bétó,figyelni fogok és mindent megteszek a családom védelméért! Bétó meghajolt előttem és visszament a falkájába.Ménesemet nem akartam fel idegesíteni a hírrel ezért inkább nem szóltam nekik.Másnap hajnalban megint csak Black Devil szagát éreztem...Megfordultam és hírtelen előttem volt,de a ménese sehol! -Mit akarsz itt Devil ? -Jól tudod te mit akarok! A Ménesed és a trónod is az enyém lesz téged pedig Szélvihar sorsára küldelek! -Devil te nem tudod ki is vagyok,nem ismersz! Jobb ha vigyázol mert rá fogsz fázni,de hol is van a híres “Dark Moon“ ménesed ? -Elmentek tőlem de ez nem rád tartozik! -Devil ha szeretnél csatlakozhatsz a ménesemhez de továbbra is én maradok a vezér kanca és te meghúzod magad! -Na engem ne nevettess Nereo! Ez valami csel akar lenni ? Nem kérek a társaságodból,az meg a másik hogy te nekem nem fogsz parancsolni! -Egyedül leszel kint a sötétben,farkasok,medvék egyaránt rád támadhatnak,nagy veszélyben vagy kint a sűrűben egyedül! -Nereo idősebb vagyok mint te! Amikor születtél én már 4 évesen a pusztákat jártam,tapasztaltabb vagyok mint te,tudok vigyázni magamra,és nem kérek a segítségedből! -Lehet hogy tapasztaltabb vagy de nekem jóval több eszem van mint neked!És most tűnj el a szemem elől! Fújtattam és ágaskodtam hogy elzavarjam.Kissé elgondolkoztam és arra jutottam mindenképp le kell győznöm,mert egy cseppnyi gyengédség,jóság sem szorult belé és ha elfoglalná a ménest azzal mindenki életét tönkre tenné...Valószínűleg miatta oszlott fel a “Dark Moon“ ménes is!Elmentem aludni.Hajnalban Szikra nyerítésére ébredtem fel.-Anya! kiáltottam fel és mentem a hang után.A levegőbe szaglásztam és nagyon rossz előérzetem volt.Csak futottam tovább,a hang egyre hangosabb lett,tudtam hogy mindjárt oda érek.Aztán minden elhalkult.Kezdtem aggódni,a fejemen újra és újra átvillant Szélvihar halála és csak azért imádkoztam hogy ez ne Black Devil legyen! Amikor megtaláltam anyámat nagyon meglepett az amit láttam! | |
| zsófics (75588) 14.03.24 19:26:20 | ||
|
Kész a 3. fejezet, ez szerintem hosszab lett az összesnél.
3. fejezet -Sajnálom, Rachel, de ez a ló idegen. Nem ismered. Nagyon veszélyes volna foglalkozni vele.-mondta apa. Még mindig ott voltunk Anna-nál. Azóta kijöttem a legelőről, mert apa rám parancsolt. A szívem hevesen zakatolt. Mindenképpen meg akartam szelídíteni Storm clouds-ot. A szemem összeszűkült. Ezt nem teheti velem! -Ezt nem teheted! Esélyt kell adnod! Amerikában élünk, szabad országban! Ez így igaz. Kentucky-ban lakunk, nem messze egy Lexington nevű városkától. Van egy kicsike, de romantikus házunk, 1 emelettel. A ház előtt van anyukám kertje. Szenvedélyesen imád kertészkedni. Nem bánom, mert isteni zöldségeket, és gyümölcsöket, pl. kukoricát, és málnát, termeszt. A kert után egy kis fasor van. Ezután jön a legelő, aminek a túlsó oldalán van a kis, 3 boxos istálló. Van egy kutyán, Pajkos, aki egy drótszőrű foxi, és két sziámi kölyökmacskánk, Kristálygyöngy, és Pufóka. Pufóka imád enni. Ő egy kisfiú. Kristálygyöngy más. Ő mértéktartó hölygyike, nevét gyönyörű kék szemeiről kapta, melyek akkorák, mint egy nagyobb gyöngy, és olyanok, mint két kristály. -Rendben, kislányom megbeszélhetjük otthon. Kirstie, te is jöhetsz, vagy hazamehetsz. -Anna, mondd meg anyunak, hogy ott alszom Racheléknél, ha nem baj-mondta Kirstie. -Részemről nem baj-mondtam. -Rendben-felelte apa, bár az, hogy megengedte, hogy nálunk aludhat Kirstie, nem enyhített a mérgemen. -Elbúcsúzom tőle-jelentettem ki. Apa sóhajtott. Látszott, hogy beletörődött az akaratosságomba. Átbújtam a kerítés alatt. Odasétáltam lassan Storm clouds-hoz, és megöleltem, Ő meg hozzám dörgölőzött. -Nem örökre hagylak el-suttogtam.-Látjuk még egymást, ígérem. Elindultunk haza. Fél óra múlva megérkeztünk. -Szia anya-köszöntem. -Jónapot, Mrs.Jacobs-köszönt Kirstie. -Drágám, beszélnünk kell. Egy lóról van szó-mondta apa egy sóhaj kiséretében. -Szia kicsim. Helló Kirstie. Itt alszol? Milyen lóról van szó? Szeretnél egy lovat?-szólalt meg anya. -Apu, had mondjam el én. Arról van szó, hogy a lovascentrumban, ahol voltunk, van egy nem eladó ló. Storm clouds a neve. Egy 3 éves herélt.-kezdtem. A ló életkorát később tudtam meg Anna-tól.-Származása alapján bajnok galoppló lehet belőle. Anyja Secretariat dédunokája, apja Ruffian távoli rokona . Csak van egy probléma. Meghalt a lovasa autóbalesetben. Ebbe a dologba szinte belevadult. De engem megért, és úgy érzem, Ő nekem van a világon, és Én neki. Csak én tudom megszelídíteni. Nem hiszem el, hogy apa nem engedi, hogy csak megpróbáljam!!! -Szerintem adjunk neki egy esélyt. Így legalább nincs ideje búsulni Beauty miatt-mondta anya. -Rendben-adta meg magát apa is. -Ez csodálatos!!!-visítottam.-Nem kirstie? Karon ragadtam Kirstie-t és örömtáncot jártam. Felhívtam Anna-t, és azt mondta, hogy mivel úgyse tudnak mit kezdeni Storm clouds-al, és a csődörök s mindjárt jönnek haza, ezért kell a hely, holnap idehozhatjuk, a házunkhoz! Milyen gyönyörű az élet… ---Folyt.köv.részben--- Komikat kritikákat kérek! | |
| linda0415 (81667) 14.03.24 19:37:00 | ||
|
zsófics:Nagyon jó! | |
| Tündi825 (79051) 14.03.24 19:43:20 | ||
|
zsófics: nagyon jó lesz, írd tovább!!:) Érdekel a folytatás, a képek is illenek a történethez:)
Dicsőség-Útja: szupi a történet, nem unalmas egyáltalán!!! Így tovább!:) Martina150: a tied is nagyon jó, izgalmas:) Folytasd mindenképpen!!!:) Mindegyiknek várom a folytatását is!!!!!!!!  | |
| zsófics (75588) 14.03.25 07:57:26 | ||
|
Jó, lehet ma bent lesz. | |
| Alzee (5632) 14.03.25 08:02:31 | ||
|
VERSENY!!!!!!!!!!!!!
Novella- kisregény író versenyt rendezek. Témája lovakkal kapcsolatos. A műveket kiteszem majd a honlapomra, ahol a látogatók szavazhatnak a legjobbakra, s a nyerteseket így sorsoljuk ki. 
Novellák: Jól megfogalmazott és legalább 3 A4es oldalnyi írás legyen egy képes illusztrációval mit akár a netről is leszedhettek. A jutalom: 1.hely: 3 db La‘ Shagya vérvonalas csikó, + oklevél 2.hely: 2 db La‘ Shagya csikó + oklevél 3.hely: 1 db La‘ Shagya csikó + oklevél Kisregények: Kérek hozzájuk bevezetőt, és az első három fejezetet. Képekkel lehet illusztrálni. A fejezetek minimum 1 vagy 2 a4es oldalnyi szövegek. A nyeremények ugyanazok mint a novelláknál. Az írásokat üzenetben kérem itt a hokán, a képeket pedig linkben. A honlap ahová ki fognak kerülni a munkák: www.lovaskonyv.lapunk.hu HAJRÁÁÁÁÁ  | |
| zsófics (75588) 14.03.25 10:37:09 | ||
|
Kész a negyedik fejezet. Ez hosszabb a harmadiknál.
4. fejezet Gyönyörű reggelre virradt. A madarak csiripeltek, a fák között átszűrődött a felkelő nap sok aranyló sugara. Kirstie rám vigyorgott. -Mi van, hétalvó? -Ki a hétalvó? Hajnali 6 óra van!-lengettem meg az orra előtt a vekkert. -Az lehet, de én már legalább egy órája ébren vagyok. Kirstie már csak ilyen. Képes 3-kor felkelni, ha azt akarja. Az öt órával még jól jártam. Ekkor jutott eszembe, hogy ma milyen nap van. -Kirstie! Ma mehetünk Storm clouds-ért!-visítottam-Keltsük fel anyáékat! Lerobogtam a lépcsőn. A konyhában nincs senki. A nappaliban sem. Újra felmentem a lépcsőn. Berobbantam a hálószobába. Apa a tévét bámulta, anya meg még mindig mélyen aludt. -Apa! Indulhatunk Storm clouds-ért!!!-kiabáltam. -Lassan a testtel, még csak 6 óra van. Jó, elismerem, még ráérünk. Anna azt mondta, hogy 10-re legyünk a farmon. -Jó, jó, apa. Akkor kitakarítom az istállót, keresek némi szalmát, új almot rakok be, feltöltöm az itatókat, köztük a legelőjét is, felseprem a… Itt apa félbeszakított. -Állj! Elmondom én. Reggelizel, lezuhanyozol, magadra veszel egy farmernadrágot, egy pólót, és egy lenge kardigánt. Igaz, hogy július közepe van, de kissé csípős szél fúj. Utána készítheted elő a helyet Storm clouds-nak. -Muszáj? Egy falat se menne le a torkomon. Tegnap este 15 percig zuhanyoztam, és az idő se rossz. Süt a nap hétágra. -Nem mehetsz ki a lakásból, addig, míg nem öltözöl fel rendesen, le nem zuhanyozol, és nem eszel valamit. Vágtam egy grimaszt, és lementem a konyhába. Kirstie utánam. -Éhes vagyok, van itthon joghurt?-kérdezte-vagy málnalekvár? Esetleg gabonapehely? -Mindhárom van-feleltem-szolgáld ki magad, érezd magad otthon. Ekkor már a pirítósomat raktam be a sütőbe. Kirstie elővett a hűtőből egy málnás joghurtot, és egy kenyeret, valamint málnalekvárt. Ekkor a pirítósom elkészült. Megkentem vajjal, foghagymával, és megsóztam. Isteni volt. Megreggeliztünk. Kirstie a közös fürdőszobában, én pedig a sajátomban zuhanyoztam. Végül felöltöztünk. Én rohantam ki, de Kirstie se sétált közömbösen. Elfutottam az istállóig Kirstie-vel versenyezve. Bent kifújtuk magunk. -Rendben. Mivel az istálló a tiétek, te vagy a főnök-jelentette ki Kirstie. Jó, nem ellenkezek, legyen így. -Oké. Mivel felhatalmaztál főnöknek, kiosztom a feladatokat. Én söpröm az istállót, takarítom a bokszokat, almozok, feltöltöm az etetőt. Te feltöltöd az itatóvödröt, kint a vájút, átvizsgálod a legelő kerítését, ellenőrzöd a felszereléseket. Sok a dolgunk, de van 2 és fél óránk. -Rendben, értettem, Rachel. Csendben dolgoztunk. Éppen kész lettünk, amikor apa szólt. -Lányok, ideje indulni! Gyertek! -Megyünk!-kiáltottuk. Nemsokára megérkeztünk. Anna sietett elénk. -Sziasztok! Örülök a találkozásnak! Kórusban köszöntünk. -Szia Anna! -Storm clouds még mindig a legelőn van. Szerintem álljatok a hátsó bejárathoz az autóval. És Rachel, te vezesd fel. Nincs ellenére, Mr.Hughes? -Nem-felelte apa-Rachel mintha kicserélődött volna, mióta megismerte Stom clouds-ot. Hátramentünk a kocsival. Miután megálltunk, rögtön bementem Stormi-hoz. Ezt a becenevet én adtam neki. -Szia, nagyfiú-mondtam neki, és megsimogattam a nyakát. Stormi örömében felnyerített.-Mondtam, hogy látjuk még egymást. Most hazaviszlek, hozzám. Szép boxod, és saját legelőd lesz. Befásliztam a lábait, és a farokrépáját. Csendben álldogált. Kiezettem a karámból, és elvittem a lószállítóig. Először megijedt, de egy kis nyugtatás után szépen besétált. Óvatosan becsuktam a lószállító ajtót, és beültem a kocsiba. Otthon levezettem Stormit a kocsiról, be a boxába. Segítettem neki beilleszkedni, és több óráig csutakoltam őt… Direkt nem csináltam dőltbetűsre, szóljon, aki úgy jobban szereti. | |
(aktuális oldal: [ 288 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [285] [286] [287] [288] [289] [290] [291] [292] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]
