 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| thestral27 (21282) 11.12.27 15:34:26 | ||
|
*-* | |
| Melissa (6505) 11.12.27 15:35:06 | ||
|
TamZeen, Póniló, Thestral, naon jók lettek! | |
| thestral27 (21282) 11.12.27 15:47:28 | ||
|
Köszi,Melissa.:) | |
| Anonymus (1596) 11.12.27 15:47:39 | ||
|
Na egy is szünet után én is újra rakok be egy kis részt.
Az előző részből: “- Figyelj és csináld pontosan azt, amit én! – folytatta. Kurtán bólintottam. Ezen szavak hallatán – ami azt illeti - kicsit megrémültem. Figyeltem Lyly-t, aki lágy mozdulatokkal köröket rajzolt kezével lova nyakán. Követtem példáját, s úgy tűnt, North kimondottan élvezi, amit csinálok.“  3. fejezet - Lylienne (3. rész) Elbambultam… azon gondolkoztam, hogyan kerültem ide. Majd egy gondolat… Hirtelen kihúztam magam a ló hátán, s véletlen rávágtam a vállára. Ettől vadul nyihogni kezdett, amivel jól rám ijesztett. De ekkor újra eszembe jutott Robert Forward, Remy, róluk pedig Cream, akitől eljutottam a bolt előtt várakozó két kutyámig. - Baj van? – kérdezte kikerekedett szemekkel Lyly. - Nem, nincsen, csak a kutyáim. Az ajtó előtt várnak rám. - Ők azok? – gyanúsan a földre szegezte tekintetét, s alig észrevehetően biccentett a talaj felé. Én is lenéztem. Hihetetlen! Megan és Illecar ott ültem egymás mellett. - Meg! Ill, annyira sajnálom! - Ugyan, semmi gond. Úgy látom még nem ettél, menj csak, majd a bolti részben megvárunk – mondta Illecar a hidegtől reszkető hangon. - Köszönöm, sietni fogok. Lyly értetlenül, némán nézett rám, mire én egy határozott, mégis laza mozdulattal legyintettem. Hamar rájött, ami az előbb előtte lezajlott, nem rá tartozik. - Jó, akkor folytassuk! – javasolta. Kényelembe helyeztem magam a ló hátán. North megnyugodott, én pedig újra figyelni kezdtem Lyly mozdulatait, aki lábait hátrahúzta, majd egy gyorsan, határozottan visszarántotta a kengyelbe. Erre Rider sétálni kezdett, bár furcsán néztem rá, mivel…hát…nem távolodott. Akkor vettem csak észre, hogy az én lovam is lépeget előre, s rájöttem, akaratlanul is utánoztam a lány mozdulatait. Nagyon jó érzés volt. Majd Lyly megköszörülte a torkát, s azt mondta: - Elérkeztünk ahhoz a részhez, amihez nem kell tudás. Előrehajolt, valamit súgott a fekete paripa fülébe, mire az lassan a magasba emelkedett, s már el is tűnt. Nem kell semmi tudás… Én is előrehajoltam a ló nyakán. - Öhm…hát… Nem tudom, mit kellene mondanom, de… hát, jó – sóhajtottam, s visszaegyenesedtem. Kissé zavarba jöttem, hogy nem tudom, mit mondjak egy lónak, de úgy érzem, ez természetes. North féloldalasan hátrafordult. - Hova akarsz menni? – kérdezte. - Rider-ék után. Erre a lovam kitárta hatalmas szárnyait, melyek a széles folyosó két falát érintették. Másodpercnyi utazásunk alatt nagy távot tettünk meg. Megpillantottam az éttermet, s leszálltam a ló hátáról. Épp vissza akartam nézni, hogy megköszönjem, de addigra ő már eltűnt. Leültem az első asztalhoz, s kíváncsian olvasgatni kezdtem az étlapot, melynek 100 oldalából csupán hármat lapoztam át, sikerült választanom. Épp körülnéztem, hátha találok egy szorgos pincért, de akkor vettem csak észre, hogy az asztalnál velem szemben már ül valaki, kissé kínosnak éreztem a helyzetet. A titokzatos 20-21 év körüli férfi rövid, barna hajjal. Határozott testtartással ült, s a pult felé nézett. Pillanatokkal később tűnt csak fel, hogy már szabályosan bámulom őt. De amint ő is rám pillantott, arcom vörössé vált, s annak árnyalatai közt változott, hol élénk-, hol sötétvörössé. Pillantása azonban természetes volt, barátságos. - Szia! – köszöntött. - Bocsáss meg, ha ez a hely foglalt, csupán…már megyek is – válaszoltam köszönés nélkül. Már a táskámért nyúltam, és félig felálltam, mire ő villámgyorsan elkapta a kezem, s rám kiáltott: - Maradj! | |
| Xen (10730) 11.12.27 15:55:53 | ||
|
jo lett anonymus :D | |
| Póniló15 (15108) 11.12.27 16:28:05 | ||
|
Naty, csúcsszuperkirály lett! :D
Ez az “idegen“ lesz Danny? | |
| Anonymus (1596) 11.12.27 16:31:28 | ||
|
Bridge: Köszi :) Majd meglátod, különben igen, nem volt nehéz rájönni xD | |
| Anonymus (1596) 11.12.27 16:34:37 | ||
|
Különben itt van a kisbolt alaprajza, hogy érthető legyen, hogyan is néz ez ki xD
 | |
| Póniló15 (15108) 11.12.27 17:01:48 | ||
|
Komizzátook!!   Templom...! Alexa egészen délig aludt. Bár meleg nyáreleje volt, nyakig magára húzta a vastag takarót úgy, hogy csak a feje búbja látszott ki. Mikor a Nap végül az arcára sütött, hunyorogva kinyitotta a szemeit. Körbenézett a szobában, aztán ásÍtott egyet. Végül nehézkesen ugyan, de lassan felkelt, és letolta magáról a takarót. Belebújt a mamuszába, s az ablakhoz csoszogott. Ahogy kitárta a szárnyat, friss, nyári levegő ömlött be rajta. A lány aztán az ajtóhoz ment, és lesétált a földszintre. A kora délután eléggé unalmasan telt. Alexa kipakolt, s megpróbálta berendezni a szobáját, de az valahogy sosem úgy sikerült, ahogy ő elképzelte. Mikor éppen kifáradva ledőlt az ágyára, anyja kopogott be, s napbarnított arca tűnt fel az ajtóban. - Alexa... - Kezdte halkan, félénken. - Öltözz. Megyünk a... Templomba. A lány azonnal felugrott, tekintete szikrákat szórt, s egyenesen a nő szemei közé nézett. - Megmondtam, hogy nem megyek semmiféle templomba! Nem érted?! Ashley Meenson csak állt, szó nélkül. Ismét el volt képedve. Majd hidegen, tömören, de végül válaszolt. - Fél óra, és indulunk. - Azzal ki is fordult a szobából, az ajtót pedig csöndesen becsukta. A lány feje visszahuppant az ágyra. Mélyen felsóhajtott, miközben a Nap vetette sárga foltokat bámulta a kék plafonon. - Templom... - Suttogta, majd megvetően felhorkant. Henry Busche, Ashton megpróbélt, fiatal lelkésze kissé ideges volt a mai napon. Ugyan az istentiszteletig még volt két óra, de már most le-föl járkált a templomban, idegesen kapkodva merénylő gondolatai után. Úgy érezte, hogy ma találkozni fog valakivel. Valakivel, akinek még nagy szerepe lesz a történetben... Mely még csak most kezdődik. Pontosabban... Ma. - Henry, mi baj? - Lépett mellé felesége, Mary. Apró, törékeny kezét a férfi vállára tette, és vígasztalóa a szemébe nézett. Férje megfogta a kezét, és viszonozta a tekintetét. - Nem... Nem is tudom... De nemsokára egészen biztosan kiderül majd. - Henry halványan elmosolyodott, mire Marynek is mosolyoghatnékja támadt. Akármennyire is küzdött a három démon, Chimon kardja éppen eléggé meggyőzte őket arról, hogy nem éri meg ellenkezni. A harcos egy pillantásra sem méltatta őket, csupán akkor bökte meg egyiküket a kard fénylő hegyével, ha túlságosan mocorogtak. Idegesség sokszor, teljesen váratlanul egyszercsak kitárta szárnyait, ennek okáért Chimonnak minden egyes ilyen akciókor félre kellett ugrania, különben a démon éles szárnya egész szép sebet ejthetett volna rajta. - Hé! - Kiáltott rá aztán egyszer, mikor megelégelte a dolgot, kardja hegyével pedig felemelte a szellem hegyes, csontos állát. - Meddig akarsz még szórakozni? A démon elkapta állát, és fájósan megvakargatta. - Ameddig jól esik! Nem mondhatod meg, hogy mit csináljak, fényes harcos! És különben is... Megölni meg végképp nem ölhetsz meg, ha jól tudom! - Sárga, fekete karcolatos szemei vadul villogtak, ahogy megrágta, majd kiköpte a szavakat. Kénes, gőzölgő nyála csak úgy repkedett mindenhová. - Jól tudod. - Bólintott Chimon, s fényesen ezüst szemeit ismét az útra szegezte. A távolban már látszottak a templom tűzvörös cserepei, mellyekkel a tetejét fedték be. - Megölni nem ölhetlek meg titeket. De azt senki nem mondta, hogy a szárnyatokat, esetleg akármiteket nem vághatom le... Vagy ha továbbra sem kívánod befogni azt a ronda kis szádat, akár a nyelvedet is kivághatom. - Megvonta a vállát, hangja pedig a mondat közben egyre halkult; az utolsó pár szót már csak suttogta. Idegesség elhallgatott. Chimonnak igaza volt. Akármit tehetett volna velük, a halálon kívül. Jobbnak látta, ha inkább csöndben marad. Mikor aztán végre a kocsi leparkolt, Alexa azonnal kiugrott az ülésből. Nem magától tette: Chimon ott állt szorosan mellette, és kardjával folyamatosan hajtotta a három kis manót. A lány jól szemügyre vette a kicsi, barátságos templomot. A kapuk előtt egy nagy tábla volt a földbe szúrva, s precíz betűkkel valaki rámázolta: “Ashton Közösségi Templom“. A lány akaratlanul is továbbment. Az ajtóban ott állt Henry Busche, mellette pedig láthatatlanul, méltóságteljes nyugalommal két hatalmas, fénylő harcos: Krioni és Triskal. Már messziről intettek Chimonnak, aki szabad kezével visszaintegetett. Mikor aztán Alexa odaért az ajtóba, a szülei is beérték. Triskal mosolyogva hátba veregette társát. - Szép munka! | |
| STLPetra (31825) 11.12.27 17:43:47 | ||
|
Sziasztok! De hiányzott már a fórum! Elhoztam nektek amit igértem: a kövi fejezetet.
Jég test, Tűz szív 13.fejezet.Lápi légtér,Óra: 8:23. -Te kis sem……..-Hirtelen zöld színe lett a szemének. A pikkelyei is más alakot formáltak. Hiszen ő tűz! Nem lehet az h….. Medic légtér,Óra: 08:31. -MKK! Itt LM 253! Súlyos traumás esettel érkezünk!-Hallottam valahonnan elölről. Aztán megint semmi…. Magdaléna Körzeti Kórház,Óra: 14:57. 1.emelet, lábadozó Amikor kinyitottam a szemem, valami fehér kitakarta az ablakot. Kiderült, hogy egy nagyon kedves nővérke köpenye volt. Leült az ágyam szélére és lerakta mellém az írótábláját. -Jó ébredést, fiatal úr! A doktornő mindjárt jön és megvizsgál. Elég csúnya sebeid vannak.-Az biztos, hiszen közelharcot kellett vívnom egy vén (attól még egy kicsit erősebb) kifejlett sárkánnyal… -Éhes vagy? Bepótolhatod az ebédet! -Köszönöm, nem kérek egyenlőre semmit. Nincs hova kerüljön. Azt érezném ha lenne gyomrom!-Itt csintalan kuncogás tört fel a nővérkéből. -Te butus! Hamarosan bánni fogod, hogy nem kértél semmit most! Az altató még benned van, annak hatására nem érzed azt hogy éhes vagy. Kb. két óra múlva……. Ahogy a nővér megjósolta, olyan éhes voltam, hogy még az asztalt is képes lettem volna felfalni. Szerencsémre egy kedves, öreg úrral kerültem egy szobába, akinek a családja túlzásba vitte a főzést és minden percben megkérdezte:-Nem kérsz valamit kisfiam? És én, hogy mondhatnék nemet egy hatalmas szelet, extra sonkás szendvicsnek? Ráadásul olyan jókat tudtunk beszélgetni! este kilenckor is amikor már a nővérke ezredszer szólt már ránk…. Otthon,Óra: 10:34. Kint az udvarban Otthon, édes otthon! A kapuban állva néztem ahogy a nagyim, a konyhában készíti az ebédem. Az ajtóban pedig a kosarak álltak, cipelésre készen. Halk voltam, beosontam a nappaliba. Letettem a kabátom és mintha mi sem történt volna besétáltam a konyhába. -Mi lesz az ebéd? -Húsle… Láng!-Itt olyan ölelést kaptam, hogy a bordáim is beleropogtak… -Hogy kerülsz ide? Nem egy hét múlva kellett volna hazajönnöd? És miért gyalogoltál? Hisz nem is szabadott volna ilyen hosszan!-Mire elmeséltem mindent, le ment a nap. Sötétbe burkolózott a táj. A hó elkezdett esni. | |
| Póniló15 (15108) 11.12.27 17:53:22 | ||
|
Petra, jó lett! ;)
Bárcsak itt is esne végre a hó...  | |
| STLPetra (31825) 11.12.27 18:04:50 | ||
|
Alig várom már! Ki akarok menni terepre a lovammal hóban! | |
| hancsi1000 (50548) 11.12.27 18:08:24 | ||
|
Petra:Szupika lett:)
Nállunk sem akar esni a hó...:( Nemsokára Vámpír és vérfarkas harca - Úlyból egy helyen!!!  | |
| STLPetra (31825) 11.12.27 18:09:21 | ||
|
Köszi és a tél csak hóval az igazi.... | |
| thestral27 (21282) 11.12.27 18:19:34 | ||
|
hancsi: alig várom!*-*
Ma egyik drága olvasóm készített velem egy riportot.:) Akit érdekel katt ide: Katt!:) | |
(aktuális oldal: [ 126 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [123] [124] [125] [126] [127] [128] [129] [130] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
