Switch to English Hírek Rólunk
Nick: Jelszó:
Lónevelde
Az összes üzenet megtekintése

Fórum - Alkotók Kuckója

 » Vissza a témákhoz! « Hozzászólások: 8672  

Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)







  pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26    
pony56club

látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:

1.fejezet
Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be...
Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé.
Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen.
Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam.
Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként.
Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját.
-Triss,gyere kész a kaja!
-Oké!-ordítottam le a szobámból.
Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be?
Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk.
-Dehát nincs is új szomszédünk.
-Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e.
-És?
-Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba.


  rekaianett (32539) 11.11.11 19:52:28    
rekaianett

köszi thestral27, de egy ehhez hasonló történetet, vagyis majdnem ugyan ezt a német tanárnőm mesélte, és ő nem szokott ilyesmiket hazudni.


  rekaianett (32539) 11.11.11 19:54:41    
rekaianett

mondjuk tehestral27: akkor én is mondok egy ilyen kritikát az a grafitceruza rettentő rég óta ott van, de nálunk egy cerka max.3 hónapig bírja, aztán teljesen elkopik. már ha használják...


  thestral27 (21282) 11.11.11 20:34:36    
thestral27

rekianett:értem.akkor azt fűzd hozzá hogy mondjuk ő nem részegedett le.:)
amúgy ez egy olyan már csontig lehegyezett ceruza. nálunk pl nagyon sokan ilyen ceruzákkal hülyülnek..:P
sakura1000: köszi.:D Hidd el én sem..XD


  rekaianett (32539) 11.11.11 20:50:56    
rekaianett

thestral27: egyébként csak akkor mondta el, hogyha részeg, és nincs tudatában annak, hogy elárulja magát, mert a részegek mindig igazat beszélnek, ilyenkor felszabadultak... de hagyjuk inkább ezt, jó?...

mivel felajánlodtad, nekem néhány napja ezt a tárgyak csevegését, hát, beteszem, mire jutottam...



A Móricz Zsigmondról elnevezett irodában járunk, ezt a vak is látja. Hogy honnan? A falon négy portré függ, a sarokban egy mellszobor áll, az asztalon pedig egy fotó rekonstrukció áll természetesen Zsigmondról.
Egyszer csak valaki tüsszent. Nem olyan lányosat, hanem erős férfiasat. A szobában azonban nincs senki.
És lám, nem csak a képzeletem játszott velem, mert ismét hallom a tüsszentést.
- Egészségedre! - Mondja valaki. A falra nézek a merengő Móricz arca már nem a távolt kémleli, hanem jobbra fordul.
Tán meggárgyultam? Nem hiszem…
- Köszönöm, Zsigmond! - Ezt már nem képzelhettem! Az előbbi portrétól jobbra az író férfi letette a tollát, és a széken kicsavarodva a bal szomszédja felé fordul. Aztán ismét felsóhajt:
- Jaj, a porallergiám! Naponta kellene itt takarítani, de csak kéthetente teszik.
- Bizony, bizony… - Helyesel a merengő.
- De nem volt ám ez mindig így! Régen minden áldott nap leporoltak! - Szól bele a mellszobor is.
- Ti még örülhettek! Nézzetek rám! Ti korhűk vagytok, és én… Én csak feltevés. Mekkora az orrom? És a szemeim? Az egyik kicsi, a másik kancsal! - Nyafogja a fotó is.
És én csak ámulok és bámulok. Végre összeszedem magam, és megszólalok:
- Ti… azaz önök mind Móricz Zsigmond?
- Hát persze! Én a mellszobra vagyok, ők a portrék: Fiatal, Öreg, Író és Gondolkodó Zsigmond. És ő a rekonstrukciós fénykép. - Oktat ki a szobor.
- Igen, igen… ö, hát nekem holnapra kellene írnom egy házi dolgozatot Móriczról. És arra gondoltam, hogy… izé… segíthetnének…
- Segítsünk neki? - Kérdi a Gondolkodó.
- Igen! - Felelik a többiek.
- De csak egy feltétellel! - mondja az Író. - Ha letörölsz minket.
Így neki is álltam, mire készen lettem, elkezdődött az írás.
- Tehát, kezdjük ott: hol és mikor született Móricz Zsigmond, szülei kik voltak?
- Majd én, - mondja a fiatal - én emlékszem még rá a legjobban. Tehát 1879-ben, június 29-én születtem…
- Dehogyis! 30-án születtünk, az biztos! Hebehurgya ifjúság!
- Nem igaz! Jól emlékszem, hogy 29-e volt, tehát…
- Én szerintem - kotyog közbe a szobor is - 31-én láttuk meg a napvilágot.
- Biztos, hogy nem!
- Mért?
- Mert a június csak 30 napból áll!
- Jaj, tényleg… elnézést, bronz van a fejemben…
- Folytathatnám? Tehát Tiszacsécsén születtem…
- Születtünk! - Javítja ki társa.
- Tehát Tiszacsécsén, apánk Móricz Bálint, anyánk Pallagi Erzsébet…
- Parlagi!
- Pallagi, ha mondom Zsiga!
- Teneked én csak Zsigmond vagyok!
Valószínűleg hetekig is elvitatkoztak még, de én ezt már nem tudhatom. Ugyanis inkább elmegyek a csöndes könyvtárba és megdolgozok a jegyemért.


  thestral27 (21282) 11.11.11 20:55:57    
thestral27

rekianett:oks.:D
Amúgy aranyos..:DD nah látod,mondtam hogy jó ötlet ez!XD


  rekaianett (32539) 11.11.11 20:59:27    
rekaianett

igen, köszi, elküldtem a versenyre, most szorítok, hogy tetszen nekik... :)


  thestral27 (21282) 11.11.11 21:07:20    
thestral27

(: én is versenyre írom a ceruza&Toll-t..X)mert a sulink 100 éves és most ilyen irodalmi 100-as van.és én a nehezebbet a 100sorból álló részt választottam..:PP


  Fjord (10419) 11.11.11 21:15:22    
Fjord

Az enyém olyan rossz, hogy senkit nem érdekel :(
Hát akkor abba is hagyom.


  thestral27 (21282) 11.11.11 21:23:29    
thestral27

Fjord:abba ne merd hagyni! Holnap reggelre szántam hogy elolvasom de ahogy ezt mondtad neki is fogtam. Nagyon jó! annyi csak hogy kicsit bővebb lehetne egy fejezet. Egyébként tetszik.(: Véletlenül SE hagyd abba!:))


  Fjord (10419) 11.11.11 21:30:10    
Fjord

Ez még nem a teljes fejezet... Csak még nem írtam tovább ;)


  thestral27 (21282) 11.11.11 21:34:03    
thestral27

jaa,értem.:DD


  galopp4000 (1515) 11.11.11 21:58:28    
galopp4000

Rendeltek tőlem egy novellát? Olyan írós kedvem van, de nem kézzel xD


  galopp4000 (1515) 11.11.11 22:01:56    
galopp4000

Mármint valami meghatározottabb témát ha megadnátok, mert úgy ötletem nincs


  thestral27 (21282) 11.11.11 22:32:53    
thestral27

Megalkottam a borítóját is.:D Kommikat!:D



  vallerveronika (44891) 11.11.12 08:56:52    
vallerveronika

Nem sokan komiztak rá, szóval be teszem ide is amit írtam:



1. fejezet


Vér, vér, vér! Mindenhol csak vér, és nem tudom hogyan került ide! Ez nem, ezt nem így szerettem volna, és önkénytelenül, a padlóra borultam, és zokogásban törtem ki, de ekkor megjelent, és igen, ő volt az, megint eljött, nagy barna szemeivel, mélyen az enyémekbe nézett, mintha csak azt szerette volna tudni: Bízol bennem? Egyre közeledett, és a sötétség burka feloszlott körülötte. Karát megint itt van ,és végig tekintettem sötétarany bundáján. Ő egy kutya volt, megnyúlt pofával, és csak az álmaimban létezik, vagy a valóéletben is? Mit akar ez jelenteni?

Ahogy felém közeledett, az álom megszakadt, és én az ágyamban találtam magam, megint. Végre itthon. Még ziháltam az ijedelemtől, de már kezdtem megnyugodni .Zúgott a fejem, a szemem az órára tévedt ,ami ott kattogott a falon. Hajnali három. Felkeljek? Egyáltalán nem vagyok álmos, de szükségem van a pihenésre. Nem merem lehunyni a szemem, és visszazökkenni a félelembe, a homályba, oda ahol semmit sem értek, és csak hű társamban: Karátban bízhatok. Holnap matek dolgozat, ki kell pihennem magam, hiszen nem vagyok valami zseni. Nem merem. Felkelek.

Fel öltöztem, a könyvem fölé hajolva böngészem, a számomra szinte semmit sem jelentő számsort, csak nézem, és az eszem közben teljesen máshol jár. Miért vannak egy hónapja ezek az álmok? Semmit sem értek! Mindegy, most nem ezzel kell foglakoznom. A dolgozatomnak jól kell sikerülnie. Ásítottam egyet elnyújtottan, és hosszan. Egy barna hajszál szökött tengerkék szemembe, és megdörzsöltem. Amint szememet kinyitottam a polcomon lévő posztert bámultam. Nem akartam hinni a szememnek, tegnap, ég egy vágtató musztáng volt rajta, de most! Egy kutyát látok! Pontosan olyan mint Karát! Elfordultam, és egy pillanatra becsuktam szemeimet, szívem vadul vert! Vissza kell fordulnom! Meg is tettem, és megint az a musztáng néz rám! Ez nem lehet! Én kezdek megőrülni! Elöntött a hideg, ami csontig hatolt! Ez én vagyok? Már felébredtem? Nem vagyok benne biztos! Mit csináljak?! Gyorsan megnézem a matricát a könyvem elején az áll rajta, hogy: Lovas Vivien. Igen ez én vagyok, de álmodom még vagy ez a valóság? Megcsíptem magam aúúúú , igen ébren vagyok! Nem foglalkozom vele, inkább lemegyek a konyhába inni egy kis teát, mert az ilyelemben kiszáradta a szám.

Vissza mentem a szobámba, és hagyom a matekot egy kicsit ülepedni, és felhúzom a redőnyöket. Már jócskán pirkad. Hat óra. Anya, és apa most kelnek fel. Nem érnek rá ők sem pihenni, a kis farmunkon sok a munka, és még dolgozni is kell. Anyukám tanárnő( szerencsére nem a mi sulinkban  ) , apukám pedig ügyvéd. Lemegyek, csinálok nekik reggelit. Pirítóst csináltam. Hallom, hogy anya csörtet le a lépcsőn. Egy aggódó pillantást vetett rám, és megkérdezte:
-Jó reggelt kicsim! Hogy ,hogy ilyen korán fent vagy?
-Csak meg szerettelek volna lepni titeket egy kis reggelivel!
(Úgy döntöttem, nem árulok el semmit anyának, mert a végén még elmebetegnek hisz!)
Ekkor a szeme az asztalra tévedt, és szája mosolyra húzódott.
-ÓÓÓ de rendes vagy köszönöm, akarom mondani apáddal köszönjük! Mondta
-Semmi!
-Te már reggeliztél?
-Még nem , de nem is vagyok éhes.
Elment az étvágyam, mert a gyomrom még mindig görcsben volt.


-Vivi már vár rád a kocsi!- szólt apa mély kicsit mackószerű hangján
-Oké, megyek!
Minden reggel kocsival megyünk be a városa, de így is fél óra az út.



(aktuális oldal: [ 22 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)

[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]



lónevelde információk