 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| thestral27 (21282) 12.05.09 20:17:11 | ||
|
Mrs.Armstrong: akkor folytatod, de géééépelj!XDD vagy az FF-ed íííírd!><
Mrs.Spencer: Majd elolvasom lassan, csak most egyenlőre még mindig az angolommal szarakszom..>< | |
| thestral27 (21282) 12.05.09 21:12:53 | ||
|
Úristen, Mrs.Spencer! El sem tudom hinni!XDDD Lejött végre valahára a Psych!!XD Végre megtudom nézni, muhaha..*--* és az egész első évad.:DDD Majd holnap belekezdek, mert lesz egy csomó időm, mert 11:35 kor végzek, wahaha..:$$ XD Tiszta Happy vagyok, meg pénteken is fogok belőle nézni, ha hazaértem a munkából - ahww, megint megyek lovardába dolgozni.*___*-.:DDDDD És persze, holnap első dolgom lesz, vagy ma ha még lesz időm, elolvasni az FF-ed folytatását.^^ | |
| thestral27 (21282) 12.05.09 22:20:51 | ||
|
Najó, fogalmam sincs, hogy mikor raktam be utoljára, de most onnan teszem be, ameddig a honlapomon fent volt..xDDD Remélem boldogság van, hogy hoztam folytatást..:“D Holnap meg először Sötét szövetség-et írok, aztán Secrets-et, aztán 1D-t megint.:)))
- Meleg van… - mondta Harry. – Nincs kedved kimenni, és sétálni egyet? – és már karon is ragadt. Lassan lépdeltünk kifelé, és elmentünk egy híd felé. – Hogy tetszik az este? És persze, a „nálunk lét”? – kérdezősködött, én meg csak elmosolyodtam. - Szörnyű az este, és katasztrofális nálatok lenni. – ráztam meg halkan nevetve a fejem, és megöleltem. – Nehogy el hidd! Minden remek! – engedtem el, és dőltem a híd korlátjának. A vízben tükröződött a gyönyörű, ezüst, kerek Hold. Harry mellém lépett, és egy laza mozdulattal átugrott a korláton – de persze, nem le, hanem csak ráült -. Rám pislantott fél szemmel, majd vigyor jelent meg arcán. Elengedte a fát, és lekapta a pólóját. Rám kacsintott, és mutatott a mellette lévő helyre, hogy üljek oda. Megrántottam a vállam, és egy laza mozdulattal felültem. Erre megfogta a derekam, és mit sem törődve a ruhámmal, berántott a tóba. Nagyot csobbantunk, a vízcseppek mindenhova hullottak a közelben. Felúsztam a víz tetejére, hogy levegőt vegyek. Harry is így tett, és megrázta csurom vizes haját. - Ez mire volt jó? Nézd meg, tönkrement a hajam! – morogtam, de nem tudtam mérges lenni az idióta fiúra. - Hát… viccesnek tűnt. Ne mond, hogy nem volt az! – bökött oldalba. Megrántottam a vállam, és átöleltem. Ő nem cécózva lágyan megcsókolt. Viszonoztam, és beletúrtam a hajába. Valami kattant a fák között. Elkaptam a fejem, és a hang irányába néztem, de arra csak mozgó ágakat láttam, semmi mást. – Hogy a fene… - mérgelődött, és a kezével a vízre csapott. Kiúszott, én meg követtem. Segített kimenni a vízből, és elindult a szobánk felé. Mellé kocogtam, megragadtam a kezét, és megállítottam. - Mi volt az a hang? – kérdeztem kicsit idegesen. - Fényképező. - Tessék?! – horkantam fel. Aztán valami melegség szállt rám, majd éktelen nagy harag, és düh. – És akkor mi van?! Te… nem mersz velem mutatkozni? – kérdeztem, kicsit akadozós hangon. - Dehogy! Nem! Nem, nem, nem..! Nem erről van szó! Csak a média egyszerűen mindenbe belemászik, és én ezt nem akarom! – halkabbra vette a hangját, és a fülembe suttogott: - Féltelek. - Mitől? - Magamat is. Tönkre szokott emiatt minden menni. Nem tudom még mi lesz. Csak… vigyázz! Egyedül ne menj sehova… - mondta, és egy csókot nyomott az arcomra. Hirtelen egy riporter érkezett… majd még egy, és még egy, és még egy,… Millió kérdés hangzott el, vakuk csillogtak, és valahonnan még sikoltozásokat is hallottam. – ELÉG! – kiabálta Harry, és átölelte a derekamat. Valaki hevesen vergődött át a tömegen, majd elém állt. - Hagyják békén őket! Na, egy kettő, tünés! – kiabálta a kedves hang. - Csak egy kérdést! – mondta egy nő, aki nem volt hajlandó tágítani. - Egyet se! Tünés! – de az ismeretlen nem adta fel, Harry mellé lépett egy jól megfontolt csusszanással, és már kattant is a tolla. - Jártok? – kérdezte izgatottan. – És hogy hívnak te szerencsés lány? – hangzott az újabb kérdés. Erre Beverly odalépett, megragadta a nőt, és eltessékelte. Hálásan barátnőm nyakába borultam. - Köszönöm! – mondtam neki teljes őszinteséggel, és egy könny csorgott végig az arcomon. - Jaj, ne pityeregj! – tolt el egy kedves, meleg mosollyal az arcán. – Vigyázok rád! – kacsintott egyet, és elindult futva. Zayn –hez ment, aki fent állt az épületnél és várta őt. - Én őrangyalom… - suttogtam magam elé, miközben megtöröltem a szemem. Harry –re néztem, és egyszerűen kár volt, mert csak átöleltem, a vállára tettem a fejem, és hatalmas könnyekben törtem ki. - Sss… semmi baj. – simogatta meg a hátam. – Gyere, menjünk be. – mondta, és mit sem törődve semmivel, felkapott a két kezébe, és bevitt. Én könnyes szemekkel elmosolyodtam. Bementünk a szobába, és letett az ágyra, majd mellém feküdt. Elővette a laptopját, és ráment a Twitter –re. | |
| thestral27 (21282) 12.05.09 22:21:09 | ||
|
- Nézhetem? – kérdeztem, és közelebb csusszantam hozzá. Bólintott, és megnézte az „üzenő-falát”. Letekert valameddig, és meglátott egy képet. A név valami eszméletlen kacifántos volt, de a „Styles”-t ki tudtam venni. Ráment a képre, és új lapon megnyitotta. Ő volt rajta, és én. Alatta millió hozzászólás. Letekert az aljára, és elkezdte olvasni. Millió idióta dolog volt, de némelyik kimondottan ijesztő is volt. A kép leírása ez volt: „A One Direction legfiatalabb tagja, Harry Styles egy rajongójával kavar. Mit gondoltok róla?”. A fiú is kommentelte a dolgot, így: „Szeretem! Miért kell őt szidni össze-vissza?! Rajongóim vagytok, vagy sem? Inkább örüljetek, hogy például boldog, vagyok! Köszönöm! Aki rosszat kíván @19_Stefan_99 –nek, azt Én nem látom szívesen a koncertjeinken!” Elküldte. Erre mosolyogtam, és megöleltem.
- Igazság… tanulják meg, hogy nem kell szidni… téged végképp nem. – mondta, és lágy csókot lehelt az ajkamra. - Félek. – mondtam, és hirtelen kirázott a hideg. - Mitől? - A rajongóidtól. A rosszakaróimtól. – válaszoltam, és lejjebb csúsztam az ágyon, majd a fejem a mellkasára hajtottam. – Most aludjunk, kérlek… nincs másra szükségem most, csak arra, hogy most feküdj itt mellettem, és gond nélkül aludjunk. – mondtam, és magunkra húztam a takarót. Bólintott, és tapsolt kettőt a tenyerével, mire lekapcsolt a villany a szobába. Na, remélem elég lesz mára..xDDD Kommenteket!:)))) | |
| Melissa (6505) 12.05.09 22:28:42 | ||
|
Mrs. Styles: Nagyon joooooooóh!! Imádom! :D Majd levélbe kérek szépen élménybeszámolót minden epizód után xD Tom, tom, fanatikus vok :‘D | |
| Noémi2000 (49199) 12.05.10 05:57:51 | ||
|
thestral: Tök jó lett! Nem tom erre mit mondjak! | |
| thestral27 (21282) 12.05.10 15:03:34 | ||
|
Mrs.Spencer: Köszönöm!:“D És majd okés, adok minden rész után élménybeszámolót..:P
Noémi: Köszönöm!:D | |
| Melissa (6505) 12.05.10 15:21:47 | ||
|
Számítok is rá :D És nemsokára jön a kövi feji!! | |
| Pumpedli (26099) 12.05.10 15:51:18 | ||
|
Mrs. Spencer: Amennyiben nem folytatod ezt a remekművet, számíthatsz “pár“ zaklatólevélre... Na, a lényeg, hogy nagyon jó és izgiii, a krimiket amúgy is kedvelem, úgyhogy megparancsolom: folytasd!:DxD | |
| Melissa (6505) 12.05.10 15:54:31 | ||
|
Mrs. Armstrong: Feljelentelek! xD Rendicsek, mán írom is! Banánturmixos habkakaót néköd! :“D | |
| rekaianett (32539) 12.05.10 17:48:13 | ||
|
Na, aki emlékszik még a multkori részecskéte, az enneke a folytatása, és lesz még! :) gondolom tudjátok, mit szeretnék kapni... :)
6:05 Éppen Peterrel játszom a Szédült Csacsit, amikor Anya és Apa hazaérnek. Mindketten hulla fáradtak, és nagyon nyúzott az arcuk is, akárcsak ha a frontról hoznának híreket… - Vége. Elment. - nyöszörgi az én Páratlan Anyám. Úgy mondja ezt, mintha egy gyereke ment volna el, vagy mintha talán meg is halt volna. - Neki így a legjobb, mi segítettünk neki. - mondom, bár ezzel magamat sem tudtam megvigasztalni. - Én is ezt mondogatom, de… ez… olyan nehéz… - már majdnem sír. Nem értem, mit van úgy oda, hiszen ez csak egy cseregyerek. - Anya, de gyengülj el! Tudod ki volt ő? Egy törvényszegő. Egy drogos. Egy alkoholista, egy bagós! Nem egy ártatlan német fiúcska! Mélyet sóhajt, majd így szól hozzám öcsém, a gatyámat rángatva: - Fejezzük be! - De mit? - A játékot! - magával vonszol, és tökéletesen felrak egy mini kötélköteget a csacsi csomagjai közé. Én szándékosan ráejtem a kis zsákot, amitől az állat felbődül műhangján, és lerúgta magáról az összes cuccot. Én felállok, a könnyű, nyári dzsekimet a vállamra dobom, belelépek a szandálomba, és magamhoz veszem a bőröndömet is. - Indulás, hat múlt. Hamarosan hallgatnak rám családom tagjai, és elindulunk a táborba. | |
| Noémi2000 (49199) 12.05.10 17:52:11 | ||
|
reka: Klassz! Tök jó, várom a folytatást!!! | |
| Melissa (6505) 12.05.10 18:02:37 | ||
|
Psych - fanfiction 6. fejezet A szoba ajtaja halkan kinyílt. Rendesen meg volt olajozva. A fehérre festett fa frissen pucolva. Igényes volt és tiszta. Shawn ezt rögtön kiszúrta. Bent is otthonos volt a hangulat. Nem volt különösebben nagy, de csinos, főleg egy tizenéves lánynak. Szép volt és rendes. Minden a megfelelő helyen volt, sehol se látott kuplerájt. - Ha nem lenne túl nagy kérés, magunkra hagyna? –fordult Shawn Mr. Parker felé. –Balthazar Christmas és én jobban szeretünk így dolgozni. Gus mérges pillantást vetett társára. Már megint egy idióta nevet talált ki neki, ami nagyon idegesítette. - Hogyne. De, ha megkérhetném önöket, ne nagyon nyúljanak semmihez –bólogatott Kevin. - Ne aggódjon, figyelek Gus-ra –bizonygatta Shawn. Az ajtó lassan becsukódott. - Oké, tehát a lány pedáns –állapította meg Spencer. –Ahogy elnézem, teljesen normális. - Hogy érted, hogy „teljesen normális”? –nézett rá Gus, miközben a kezébe vette az ágy végében lévő könyvet. - Nem úgy néz ki, mintha füvet vagy drogot rejtegetne a szobájában. Semmi cigi, nuku pia. - Erre te általában azt mondanád, hogy túl gyanús. Mi az, hogy semmit nem csinált tizennégy évesen, ilyen jó gyerek nem is létezik. - Tisztázzuk, Gus. Nem mondtam, hogy nem lehet ártatlan. De ami azt illeti, megfordult a fejemben, hogy ez a tökéletesség csupán álca. Gus felsóhajtott. - Ez vagy te, Shawn. Spencer a fejét rázta, és ahogy jobbra fordult az ablak felé, meglátott egy kis zöld valamit a párkányon. Közelebb lépett hozzá. Egy falevél volt. De az ablak csukva. Kinyitotta és kinézett, miután alaposan szemügyre vette a falevelet. A közelben csupán egy tölgyfa állt, az udvar kellős közepén. - Gus, van nálad zacsi? - Csak egy, de azt nem adom. - Hehe, Humor Harold –fintorgott Shawn és visszazárta az ablakot. –Most komolyan. Van nálad egy műanyag zacskó? - Nincs, Shawn. Spencer izgatottan felkapta a falevelet. - Ezt nézd! - Hű, egy levél –mondta Guster egy csepp lelkesedés nélkül. - Egy fa sincs a közelben, amiről ez a falevél származhatna! - A tölgy az udvaron? - Annak nem ilyen a levele. Ez sima szélű levél. Oké, hogy főeres, mint a tölgyé, de sokkal kisebb. - Te ezt honnan tudod? - Néha figyeltem bioszon –vont vállat Shawn. –Eddig nem is tudtam, hogy erre emlékszem. Utána kéne nézni ennek a növénynek. Lehet, hogy ez az első nyom! Komikat pls :D | |
| Melissa (6505) 12.05.10 18:03:08 | ||
|
Reka: Folytatást követeleeeek! :D | |
| pony56club (16581) 12.05.10 18:58:05 | ||
|
Sziasztok!Újra itten vagyok és komizokXD(bocsi fel vok pörögveXD)
Melissa:nekem ez kevééésXDnagyon jó lett,és nehogy abba hagyd!XD rekaianett:nagyon jó,folytasd^^ thestral:nagyon,nagyon de nagyon jó!folytasd hamar:D Pumpi:a rajz:csibííí(nem írtam jól tudom de most nem bajXD)XDnagyon jó lett a rajz:Da történetednek pedig várom a folytatását^^ hancsi:nem halok meg,remélem,mert csak ennyit tudtam írni><“de ez is valamiXD Démonvér mittoménhanyadik.fejezet Testem úgy hevert az ágyon,mintha csak egy rongybaba lett volna.Valójában így is éreztem magam:akár egy rongybaba.Egy test,ami emberi ugyan,de nem képes megmozdulni,csak egy valamin gondolkodni.Mégpedig azon,hogy helyes döntést hozott-e. Legbelül úgy éreztem,mintha a lelkem szét akarna szakadni három darabra.Az egyik maradna itthon,és lenne a családjával,a másik meg végezné a feladatát,mint máskor is,a harmadik pedig elmenne a másik kettő helyett az Alvilágba.Úgy éreztem magam,mint egy agyonmosott baba,ami szakadozik. Már alig egy órám volt hátra Földvilági életemből,és én mégis az ágyamban feküdtem és búslakodtam az életemről.Milyen szánalmas vagyok!Mindenki úgy ismert meg,hogy kitartó vagyok,kiállok a barátaimért,legyen bármi az ára,harcolok a végsőkig,bátorságból és makacsságból nincs hiányom,és most meg...most meg egyszerűen csak az ágyamon heverészek és szomorkodok,mint egy megfutamodott kutya fejét-farkát behúzva egy elvesztett harc után. Felpattantam az ágyamról,és vállamra kaptam a katanámat,majd gyorsan kisiettem a házból.Futva eredtem az erdei ösvény felé.Nem néztem vissza,nem álltam meg.Semmire sem vágytam jobban,minthogy most a dombtetőről nézhessek szét,miközben a zöldellő füvön ülök.Ez volt jelen esetben talán az egyetlen dolog,ami most meg tudna nyugtatni. komikat lécci:)(ez nem a teljes feji,csak ennyire volt időm!X“D) | |
(aktuális oldal: [ 305 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [302] [303] [304] [305] [306] [307] [308] [309] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
