 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| Pumpedli (26099) 12.05.16 19:31:52 | ||
|
hancsikám: köszi^^! Új kedvenc szavam, még a kecskét is megelőztexD.
Mrs. Spencer:köszönöm^^! Várom a Psychet:D... Na, én lassan nekiállok a folytatásnak:D. | |
| Melissa (6505) 12.05.16 19:36:24 | ||
|
Reka: Imádom *.* Nagyon jó!
Wolfoxy: Bocsi, elfelejtettelek xD Nagyon jó lett! | |
| rekaianett (32539) 12.05.16 19:58:45 | ||
|
köszike, azon vagyok, hogy megírjam most, Jessica mekkora egy szemétláda... remélem ez nem számít csúnyán beszélésnek... | |
| Pumpedli (26099) 12.05.16 20:21:11 | ||
|
Na, és most nekiállok az új résznekxD... | |
| Melissa (6505) 12.05.16 20:29:27 | ||
|
Psych - fanfiction 12. fejezet A bomba hatalmas hanggal robbant fel. Gus a kocsijánál majdnem elesett a rémülettől. Elugrott a kocsitól és a raktárházak felé fordult. Már csak a szürke hamut látta felszállni. Szívverése egy pillanatra kihagyott. Shawn is ott van, jutott eszébe. Reszkető kezekkel nyúlt a mobilja után. Minden hang kizáródott a fejéből. A robbanás utáni csendet a közelben lévő autók és üzletek szirénázása törte meg. De mindez tompa volt Gus lassú egyenletes szívveréséhez képest, ami teljes hangerővel hallatszott a fülében. - Halló? –szólt egy női hang a telefonba. - Juliet –motyogta. –Santa Barbara keleti részén vagyok a botanikus kertnél. Az épület felrobbant. - Jól vagytok? –kérdezte O’Hara aggódva. - Én igen. De Shawn… az épületben volt. - Micsoda?! - Ide kéne jönnötök –folytatta Gus. Hallotta a nő kérdését, de nem jutott el teljesen a tudatáig. –Hozzatok erősítést és mentőket is. Hátha… van túlélő… Azzal lerakta, pedig Juliet még mondott volna valamit. De ő már nem törődött vele. A legjobb barátja… gyerekkoruk óta ismerik egymást. Mindig mellette állt és noha elég gyakran az idegbajt hozta rá, azért mégis… nem tudná elképzelni úgy az életét, hogy Shawn ne lenne ott és rontaná el minden percét. Egyszerűen szüksége van rá. Megőrülne, ha nem így lenne. És ez fájdalmas felismerés volt, ami most jött elő igazán. Shawn köhögve tápászkodott négykézlábra. Alig kapott levegőt a füsttől és a leszálló hamutól. Levegőért kapkodott. Néhány másodpercig gondolkoznia kellett, hogy hol is van most. Szaporán pislogott, majd feltérdelt. Emlékezett rá, hogy még éppen sikerült elrugaszkodnia Sarah-val az ajtóból, amikor robbant. A detonáció eltaszította őket és néhány másodpercre kiütötte. Lábra állt. Kicsit inogott és szédült, de alapjában véve nem érzett semmi sérülést. Hátrafordult a lángba borult épület felé. Jó hét métert repültek… repültek! Hol van Sarah? Körbefordult és az egyik fa mellett látta meg a lányt. És, mivel a fákra is átterjedt a tűz, ki kell jutniuk minél hamarabb. Odabotorkált Sarah-hoz és óvatosan a karjaiba vette. Lassú, nehézkes és bizonytalan léptekkel indult el a kijárat felé. Most már lassabban haladt a tűz, volt idejük kiérni. Ezért nem is sietett. Valahonnan szirénák szóltak. Elég mesze lehetett, mert alig hallotta. De csakhamar rá kellett döbbennie, hogy a mentők igenis közel vannak. Konkrétan a kapu mellett álltak. Úgy tűnik, hogy a robbanás tompította az érzékeit. - Shawn! –kiáltotta Gus a mentő- és a tűzoltóautó mellől és odarohant segíteni. Néhány tűzoltóval kinyitották a kaput és átvették Sarah-t. - Jól van? –kérdezte egy latin beütésű mentős és leültette az autó hátuljába. Pokrócot terített rá, de mivel nem látott rajta komolyabb sérülést, ő is odament a Sarah-t ápolókhoz. - Minden oké? –kérdezte Gus és kezeit a vállára tette. - Persze –motyogta és érezte, hogy kezd egy kicsit tisztulni a hallása. - Szóltam Juliet-nek. Nemsokára itt lesznek Lassiter-rel. Shawn bólintott és a mentőautó oldalának dőlt. Lehunyta szemeit. Nem aludt. Nem lett volna jó ötlet és meg akarta várni O’Hara-t. De akarata ellenére néhány másodpercre mégis sikerült félálomba süllyedni. Ám amint meghallotta a nő hangját, azonnal felocsúdott. Tekintetével őt kereste. Hamarosan meg is találta. Felállt és várta, hogy Juliet is észrevegye. Ami hamarosan be is következett. O’Hara odaszaladt hozzá, ő meg tárt karokkal várta. - Shawn! –zokogta a nő, amikor magához ölelte. - Jól vagyok, nyugi –simogatta a hátát. –Tudhatnád, hogy sérthetetlen vagyok. Jobb vagyok Chuck Norris-nál. - Kérlek, most ne. Ez nem ennek az ideje. Néhány percig még így álltak, amit egyikük se bánt, aztán Juliet elhúzódott tőle, de éppen csak annyira, hogy a szemeibe tudjon nézni. - Jól vagy? - Igen. Minden rendben. - Biztosan? - Jaj, Jules! Igen, minden oké. - Akkor jó –bújt hozzá újra a nő. –Shawn. - Tessék? - Ilyet még egyszer ne, jó? Nem szeretném még egyszer átélni. Ígérd meg. - Megígérem. Shawn felsóhajtott és gondolatai átterelődtek Sarah-ra. Mi lesz most vele? Komikat! *w* | |
| thestral27 (21282) 12.05.16 21:02:10 | ||
|
Na mit hoztam? És milyen sokaaaat??:DDD
~ Őrült család, és nagy döntés ~ Valamikor hajnali öt körül, matatást hallottam a buszban. Gondoltam Niall az, mert megéhezett az este folyamán, és keres valami nassolnivalót. De nem. Hirtelen valami eltört, én meg majdnem kiestem az ágyból – sőt, le is estem volna, ha Harry nem fog meg. - Sss. – suttogta. – Te is hallod? – kérdezte, és volt némi rémület a hangjában. - Még jó. – válaszoltam. – Ki ez? - A FEKETE RUHÁS NŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐ!!! ÉN MONDTAM, HOGY ELJÖN!!!!!!!!! MND ITT HALUNK! – kiabálta Niall, és hallottam, ahogy vergődik az ágyban. – Neee, fiatal vagyok a halálhoz!!! – siránkozott. Én is kezdtem megijedni, és Harry –t olyan erősen magamhoz szorítottam, amennyire tudtam. Hirtelen felkapcsolódott a villany, és komolyan egy női alak volt, … fekete ruhában… fekete hajjal… hófehér bőrrel… - Örülök, hogy ismertelek titeket! – mondtam, és belefúrtam az arcom Harry mellkasába. Ő a hajamba temette az arcát, hogy ne kelljen néznie. Hirtelen valaki röhögni kezdett. Felnéztem, mert nem bírtam ki. Louis állt ott a fekete ruhában, és szakadt a röhögéstől, miközben ledobta a fejéről a parókát. - Hogy bevettétek! – mutogatott végig rajtunk, miközben a másik kezével a nevetés okozta könnyeit törölte le. – Látnotok kellett volna az arcotokat! - Ez nem vicces!!! – kiabálta Niall, és Lou –hoz vágott egy párnát. – Szemét! – mormogta, és pukkadozva a méregtől, előhalászott maga mellől egy zacskó chips –et, amit kinyitott, majd egy nagy marékkal a szájába tömött, és mérgesen rágcsálni kezdte. Elengedtem Harry –t, aki szintén mérgesen meredt Louis –ra, akárcsak én és a szöszke. Hirtelen megcsörrent a zsebembe valami. Előhorgásztam, és egy telefont találtam a kezembe. A mellettem fekvő fiúra néztem, de az csak értetlenkedve rázta a fejét, jelezve, nem ő adta. Gondoltam felveszem. - Igen? – szóltam bele, és felültem. A hátam a falnak támasztottam. - Szia Detti, Beverly vagyok. - Bev? Hogy..? Te adtad a telefont? – kérdeztem tőle. - Hát persze. Tudtam, hogy a sajátodat elveszítetted,. Zayn mesélt. Na, de a lényeg. Te még a fiúkkal vagy? – kezdte lényegre törően a lány. - Igen, persze. Miért? - Ott leszel a koncerten? – kíváncsiskodott tovább. - Igen, de MIÉRT? – lettem egy kicsit ideges. - Ott leszek én is. – bökte ki végre. – Zayn hívott el. – újságolta lelkesen, és már kezdte is mesélni, hogy hogyan is történt a dolog. Felpillantottam az egyik ágyra, ahol a fiú még lelkesen aludt. Hogy nem kelt fel a kiáltozásokra… - csodálkoztam magamban. – És elhívott. – fejezte be. – Ott találkozunk! Ugye? - Persze. – mosolyodtam el. – Igen, ott találkozunk. Mindenképp. Most viszont megyek. El kell készülnöm! Szia! - Szia neked is! – és ezzel le is raktam a telefont. - Na, felhívom még Melodia nénit. Kíváncsi vagyok rá. – mondtam egy sunyi mosollyal az arcomon, és már ütöttem is be a számot a Galaxy Ace –be. Kettőt, hármat csengett, majd beleszólt: - Igen? - Helló! Na ki hív? – mondtam gúnyos hangon. - Detti! Hol vagy?! – csattant fel a nő idegesen. - Öhm, valahol. – feleltem. – Beszéltél anyuékkal? - Igen, és el sem tudod hinni, hogy mennyire idegesek! – mondta, és hallottam, ahogy matat. - Átadtad nekik az üdvözletem? - Hehe, vicces. Ne feleselj! Egyenlőre, az én gondomra vagy bízva, nem holmi beképzelt énekesekre! - Nem beképzeltek! – csattantam fel úgy, mint akit vérig sértettek. – Kikérem az ő nevükben is! - Ne akard nekem beadni ezt a mesét! Felhívom megint a szüleidet, és akkor aztán lesz nemulass! – fenyegetett meg. - Jaj, kit érdekelnek?! Azt se tudjátok, hogy hol is vagyok! És semmi pénzért nem mennék haza! – mormogtam, és kinyomtam. – Ehh, kár volt felhívni… - morogtam magam elé. - Nem is vagyunk beképzeltek. – erre Harry felhúzta az orrát. - Jaj, de bolond vagy! – böktem oldalba a kezemmel. – Akkor még anyámat felhívom… aztán ma többet nem fogok családtagokkal telefonálni. – és már tárcsáztam is. 3 -4 csörgés után fel is méltóztatta venni a drága jó anyám. - Igen, tessék? – szólt bele. - Szia anyu. – mondtam. – Beszéltél… - de nem tudtam befejezni, mert a szavamba vágott. - Na kisasszony! Mi elengedünk London –ba, egy koncertre, úgy, hogy utána haza jössz, most meg azzal az együttessel lógsz?! – kiabált a telefonba. – Nem, nem fogod ezt játszani! Vagy ma hazajössz… | |
| thestral27 (21282) 12.05.16 21:02:36 | ||
|
- Vaaaaagy? – kérdeztem elnyújtva, unottan.
- Vagy többet nem is akarlak látni! És a második lehetőség számodra NEM LÉTEZIK. Ma hazajössz! És a vitát itt lezártam! – morogta a telefonba. - Arról álmodj! – feleseltem neki vissza. – Nem. Tudod, JÓL ÉRZEM MAGAM. Nem kell megfelelnem minden idióta szabálynak, és nem kell nap, mint nap hallgatnom az indokolatlan kiabálásodat! És nem kell elviselnem apu hirtelen hangulatváltozásait, Bogi nyávogását, és még sorolhatnám! Itt meg van minden, amiről valaha is álmodtam! – néztem végig a fiúkon, és legvégül Harry –n megállapodott a tekintetem. - Igen, ez neked jó, hogy csak lézengsz öt srác között, akik nem tudom én hány évvel idősebbek nálad?! - Igen, ez nekem jó! Mert itt van Ő, meg Niall, meg Louis, meg Liam és nem utolsó sorban Zayn. És mielőtt kifelejtem, Kavin. – mosolyodtam el Lou –ra nézve. De utána a tekintetem megint visszavándorolt a göndör hajú fiúra. - Jaj, Ő, mi?! Akit nem kaphatsz meg… - sóhajtott anyám. – És nézed, ahogy nap, mint nap egy másik lánnyal van. Neked ez jó? - És ebből látszik anya, hogy nem olvasol újságot, se neten, se sehol. – sóhajtottam egy mélyet, és Harry –nek dőltem. – Itt ül mellettem. Semmi nem választ el tőle. Leírom a jelenlegi pozícióm, ebbe jó vagyok: itt ülünk, egy ágyon, ő közvetlen mellettem, én a vállának dőlve. Most idehajol… és csókot nyom az arcomra. – írtam le a jelenleg történő jelenetet. Ahogy Harry szája, az arcomhoz ért, átjárta az egész testem a meleg. – Na, megfelelt? - Jaj, Detti, madárnak nézel? – sóhajtozott anyám továbbra is. - Nem hiszed el? - Nem. – válaszolta határozottan. – Kérlek lányom, ne élj álomvilágban! – neheztelt rám. Harry –re néztem, aki rám kacsintott. Azt tátogta a szájával, hogy „Rakd le!”. Megvonva a vállam, kinyomtam. - Igen? – néztem rá kérdőn. Niall –nek dobta a telefont. Az egyből vette az adást, és készenlétbe tartotta a kezébe a telefont. Harry odahajolt hozzám, és lágyan megcsókolt. Niall elkattintotta a telefont, és csinált egy képet. - Na, ezt dugd anyád orra alá. – mondta a szőke fiú, átadva a telefont. - Hogy te miket nem tudsz… - néztem Harry –re, és megint a vállának dőltem. Elküldtem a képet, és vártam egy öt- tíz percet, majd felhívtam anyám. – Na? – szóltam bele, miután felvette. - Megyesi Bernadett Rebeka, nagyon… fúúú!!! – fortyogott a levében anyám. – Ezért se maradhatsz ott! Ma haza fogsz jönni! – mormogott. - Meg a nagy...! – majdnem elkáromkodtam magam, de úgy gondoltam, inkább nem kéne. – Hát anya… add te is át üdvözletem a családnak! Majd valamikor találkozunk… DE NEM MA! És nem is holnap… - kicsit elhallgattam. – És nem is a közeljövőben. – majd leraktam a telefont. Becsúsztattam a zsebembe, és mosolyogva Harry –re néztem. - Minden oké? – kérdezte lehajolva a fönti ágyról Liam. - Persze. – válaszoltam felé nézve. – Te felkeltél Niall kiabálására? – tértem el a témától. - Nem. Kiabált? – nézett rám kérdőn. - Mindegy. – nevettem el magam. – Ma mi az úti cél? Vagy hol lesz fellépés? - Hát itt. – felelte Louis, aki időközben levetette a fekete ruhát, és átvett egy egyszerű csíkos pólót, és egy jellegzetes, piros csőfarmert. - Itt? – néztem rá kérdőn. Ő hevesen bólogatott. - A tetőn! Mivel ki lehet menni, és akkor ott. – vigyorgott a plafonra mutatva. – Nagyon buli lesz. – csillant fel a szeme. - Komolyan? – néztem Liam –re, mert benne egy fokkal jobban megbízom. - Igen –igen. Tényleg jó lesz! Gondolj bele. Rajongók körbeállják, de téged nem érnek el. – válaszolta, és leugrott az ágy tetejéről. – Ideje öltözni! – kiabálta Zayn –nek, aki még mindig lelkesen aludt. Hirtelen Louis felállt a földről, és elkezdte énekelni a Lazy Song –ot. Amikor végre felkelt Zayn, kimászott az ágyából, és bevonult a fürdőbe. Mi addig megreggeliztünk, átöltöztünk, meg ilyenek. *** Zayn olyan másfél óra múlva kitolta a fejét a fürdőből. A haja már be volt lőve, és már fel is öltözött. Utána én mielőtt a többiek leelőztek volna, beviharoztam a szobába, és megmostam a fogam, meg összeraktam a hajam. Előkotortam az egyik zacskóból egy kék haj spray –t, és befújtam vele pár tincset – ezt a hajszínezőt tegnap szereztük még be-. Miután készen voltam, kimentem. Utánam az összes többi fiú bement – persze, egyesével -, és ők is összerakták a hajukat, meg az egyéb dolgokat. Miután mindenki készen lett, már csak arra vártunk, hogy 12:30 legyen – mert akkor kezdődött a koncert -, én meg addig is vártam Bev –et. Leültem egy székre, Harry meg elém ült az asztalra. Felnéztem rá, ő meg egyszerűen elmosolyodott. | |
| thestral27 (21282) 12.05.16 21:02:57 | ||
|
- Egyébként… hogy sikerült aludnod? – kérdezte, megfogva az egyik kezem.
- Ilyen közel hozzád? Hát… - gondolkoztam el. – Nem is tudom… … még jó, hogy remekül! – mondtam. – És te? - Dettó. – válaszolt szűkszavúan, majd lehajolt, és a homlokomra nyomott egy csókot. Valaki kopogott az ajtón. Arra néztem, és láttam, hogy Zayn már nyitja is. - Beverly. – ölelte meg a lányt, majd becsukta az ajtót. Beverly lassan beljebb jött, és leült ő is az étkezőbe, Zayn meg mellé. - Bev! – mosolyodtam el barátnőm láttán, és egy puszit nyomtam az arcára. - Én ilyet miért nem kapok? – nézett rám Harry „kiskutya” szemekkel. Neki is adtam egy puszit. – Köszönöm. – rázta meg a haját utána, és rám mosolygott. - Hogy utaztatok? – kérdezte a barátnőm. - Remekül. Este horrort néztünk… Niall, aki nem fél az ilyenektől, megijedt! – újságoltam neki. – Reggel meg Louis jól meg is szívatott minket. – mondtam szemrehányóan, kinézve a szobából. Láttam, ahogy a barna hajú fiú,éppen répát rágcsál. - Jaj. – reagálta a lány. – De megvagytok? - Mint látod. – mondta Zayn. – Mondjuk, én reggel nem hallottam Louis –t. – nézett furcsállóan. - Mert olyan voltál, mint egy mókus télen: mély téli álmot aludtál! – válaszoltam neki. A faliórára pillantottam. – Srácok! 12: 32 van! - Ó! – mondta Harry, és le is ugrott az asztalról, majd a kezemet fogva, felment velem a „színpadra”. Bev is feljöhetett, így tudtam neki részletesen mesélni az estéről. Kommenteket! Most nem panaszkodhattok, sokat hoztam!!>< | |
| Pumpedli (26099) 12.05.16 21:05:28 | ||
|
5. Fejezet Potyautasok (folytatás) Este Sylviaval - azaz Syssivel, ugyanis nem szereti, ha a teljes nevén szólítják - , igyekeztünk egy csendesebb zugba húzódni a nappalin belül, hogy tudjunk beszélgetni. Billie épp Glorianak adott elő valami vicces történetet, miközben M&M‘s-el dobálóztak Trével. A dobos hol mögénk menekült, hol pedig Mike-ot használta pajzsként. - Tudom, tudom, nem normálisak - ingattam a fejem. - Igen, azt látom - nevetett újdonsült barátnőm. - De azért elég menő a Green Day-jel együtt utazni, nem? - De. Csak elég fárasztó - hajoltam el egy cukorka elől. - Előre szólok, hogy ez a két nap idegölő lesz... *** Éjfél tájékán Mike bezárkózott a fürdőszobába, Tré pedig elment aludni. Ez kifejezetten meglepett, ugyanis ő hajnali kettőnél előbb nem igazán szokott lefeküdni. Így csak négyen maradtunk a konyhában, hirtelen furcsa is lett a nagy csend. Billie elővette az egyik gitárját - ugyanis rengeteg van neki, gyűjti őket - , és pengetni kezdte, hogy megtörje a csendet. Imádtam hallgatni, ahogy játszik rajta, főleg, ha énekelt is hozzá. Miután kierőszakoskodtam négy számot is, kezdtem elálmosodni, Sissyvel egyetemben. Miután szabaddá vált a mosdó, elfoglaltam, és csak azután mentem el aludni. Még hallottam, ahogy Gloria és BJ nevetnek valamin, aztán elnyomott az álom. *** Másnap reggel kénytelenek voltunk megállni vásárolni. A gyorsaság érdekében kétfős csapatokra oszlottunk, mintha valami kommandós akcióra készülnénk. Én kedvenc énekesemet kaptam társul a nagy feladatra, hogy vegyünk gumicukrot, csipszet és egy kiló vattát. Utóbbiról akkor még nem tudtam, hogy mire kellett. - Mit gondolsz az új potyautasaitokról? - kérdeztem tőle váratlanul, hosszas hallgatás után. - Jófejek - válaszolta tömören, miközben lefékezett a bevásárlókocsival, amellyel eddig “gördeszkázott“ a bevásárlóközpontban. - Igen, tegnap jól elbeszélgettetek Gloriaval - folytattam derűsen. - Aha - bólintott, de úgy vettem észre, hogy lélekben valahol teljesen máshol jár. - Figyelsz te rám egyáltalán? - vontam fel a szemöldököm. - Persze... Már hogy ne figyelnék rád? - Csak úgy tűnt, mintha valami máson törnéd a fejed, de mindegy - zártam le a témát. Ezután nem igazán szóltunk egymáshoz, egészen addig, míg az édességes pulthoz nem értünk. - Gumimacit vegyünk - javasolta Billie. - Az a legjobb. - De ez a cseresznyés finomabb - emeltem fel egy másik zacskót. Erre kikapta a kezemből és felállt a kocsi aljára, majd arrébb száguldott. - Ha elkapsz, ezt is megvesszük! - kiáltotta oda vigyorogva. Sóhajtottam és kelletlenül utána eredtem. Majdnem felborítottam egy nénikét, aki épp két ugyanolyan narancslé közül próbált egyet kiválasztani, nem sok sikerrel. Átugrottam egy földön hagyott kosarat, bár majdnem átestem egy Cif mosószeren. Sikeresen bevettem az első kanyart, amely a ruházati részlegre vezetett. Alig tíz méter volt köztem és BJ között, így belehúztam és utolértem. Felugrottam mellé a “járműre“ és elvettem tőle a gumicukrot. - Na, akkor ezt is visszük - vigyorgott rám. Ebben a pillanatban pedig becsapódtunk egy kupac fehérnemű és leárazott zokni közé. A bevásárlókocsi vagy két méterrel arrébb kötött ki, felborulva - Au... - nyöszörgött mellőlem, miközben igyekezett kikászálódni a ruhatárolóból. A legkínosabb talán az volt, hogy egy molett méretű bugyi és egy pár piros zokni virított a fején. Nagy nehezen kimásztam a ruhák közül, de eddigre már mindenki minket bámult. - Most mi van? - szedte ki a hajából a nagyon nem oda illő elemeket. - Nem történt semmi, nem kell bámulni minket! Az emberek erre csak még jobban meregették a szemüket. Billie mellettem mormogott valami arra vonatkozót, hogy az ilyen konzervatív, idegesítő embereknek hova kéne menniük, mindezt persze trágár kiadásban. Azt hiszem, túl hangosra sikeredett, ugyanis többen felhördültek. Az egész incidens megkoronázásaként megjelentek a biztonsági őrök is. - Na, már csak ez hiányzott... - nyeltem egy nagyot. *** - Nem dobhat ki csak úgy a boltból! - ellenkezett Billie, miközben a két nagydarab hapsi kilökdösött minket az épületből, gumicukor és minden nélkül. - Dehogynem, uram, a nem megfelelő viselkedésforma ilyen következményekkel jár. - Legalább eresszen már el, ki tudok menni magamtól is! Én csak engedelmesen kisétáltam az ajtón és reméltem, hogy Mike-ék a “megfelelő viselkedésformát“ képviselők közé tartoznak. Miután a két férfi elment, leültünk egy padra. | |
| Pumpedli (26099) 12.05.16 21:05:38 | ||
|
- Felháborító - dünnyögte. - Az ember már nem is szórakozhat...
- Azért nem kell így felkapni a vizet - mosolyogtam rá. - De tényleg vicces volt, azt hiszem, megérte. - Legközelebb úgysem kapsz el - vigyorgott. Nagy szerencsémre már nem kellett válaszolnom, ugyanis Gloriaék is befutottak. Hoztak gumicukrot és vattát is, halleluja! Nem is tudom, mi lenne velünk gumimaci és vattakorong nélkül, biztos belehalnánk... Lehet jön majd egy kis Moonbeam is:). Szerintem ez most kissé összecsapott lett,de már nincs türelmem újrakezdenixD. | |
| thestral27 (21282) 12.05.16 21:14:12 | ||
|
Mrs.Spencer: Ahhw, tök jó lett!:DDD Várom a folytatást.*-*
Mrs.Armstrong: Szintén!:D Kíváncsi vagyok, hogy mi a halálra is kell nekik a vatta..:“DDDD | |
| Pumpedli (26099) 12.05.16 21:17:22 | ||
|
Mrs. Styles:köszi^^! Hehe, izgulj csak, az még nem most fog kiderülnixD. De előre szólok, elég beteg célokra fogják felhasználnixD.
Most pedig nekiállok elolvasni, amiket írtatok, aztán utána összeszerkesztem Gimpben a három ananászfejűtxD. | |
| Melissa (6505) 12.05.16 21:21:31 | ||
|
Tesókáim, szupereket alkottok :D Folytassátok :)
és thanx :P | |
| thestral27 (21282) 12.05.16 21:23:35 | ||
|
Mrs.Amrstrong: Franc..:“DDDD na nem baj..:“) am : hajrááá..:P | |
| Pumpedli (26099) 12.05.16 21:27:29 | ||
|
Mrs. Spencer:júúúúj, most megnyugodtam*.*! Shawn olyan hülye, haragszom rá, hogy itt ijesztget minketxD!
Mrs. Styles:szintén nagyon jó, és még terjedelmes is:DDDD. A fekete ruhás nőn jót vigyorogtamxDD. | |
(aktuális oldal: [ 328 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [325] [326] [327] [328] [329] [330] [331] [332] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
