Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
Melissa (6505) 12.05.15 20:19:50 | ||
|
Mrs. Styles: Várom :D
Juhéj, kezdődik a Psych *w* De azért írok közben ^^ | |
Pumpedli (26099) 12.05.15 20:20:10 | ||
|
Mrs. Styles:én is csak ugyanezt tudom mondani:egy óra és jön a folytatásxD. | |
Melissa (6505) 12.05.15 21:01:36 | ||
|
Psych - fanfiction 11. fejezet - Szivarfa? Gus felvonta a szemöldökét. - Igen –ugrált Shawn izgatottan. –Szivarfa, szivarfa!! - Olyan komolyan létezik, vagy csak szórakozol velem? - Nem, Gus, tényleg van szivarfa! Méghozzá Santa Barbara-ban is! De csak egy helyen található. Az északi botanikus körzetben! Gus, megoldottuk az ügyet! A férfi felugrott és markába vette a kocsikulcsot. - Én vezetek! - Várj! –állította le Spencer. –Hívjuk fel Kevin-t! - Ne, Shawn. Zavarna. - A lányát megtaláltuk! Nem érted? A látomásom odavezet hozzá! És újabb jó hír az irodának, újabb megmenekülés, aztán jöhet a jól megérdemelt pihi. - És ha meghalt? - Nem halt meg. Biztos vagyok benne. Induljunk! Azzal már telefonált is Kevin Parker-nek. A férfi kiugrott a kocsiból és már rohant is volna a botanikus kert bejárata felé, de Shawn és Gus elkapták. Vissza kellett fogniuk. - Hé, ha rögtön megöleti magát, azzal nem segít! –szólt rá Spencer. - Ott van a lányom! - Ha nem nyugszik le, ott is marad! A férfi szörnyülködve nézett rá. - Hogy képes ilyet mondani? - Úgy, hogy igaz! –emelte fel Shawn egy kicsit a hangját a vérében megemelkedett adrenalin szint miatt. –Csak újabb veszélynek tenné ki Sarah-t, ha úgy rontana be, mint az őrültek. Nyugodjon le, vegyen egy mély levegőt és lassan menjünk a lányáért. Kevin felsóhajtott és bólintással adta tudomásul, hogy egyetért. Gus, ahogy megbeszélték, kint maradt, az autónál várt rájuk. Szerencséjükre éppen tavasz vége volt: a fák szép lombkoronák növesztettek, minden zöld volt és jól el lehetett rejtőzni. Hét őr járta a területet. Fegyverrel voltak felszerelve. Biztos volt, hogy Sarah itt van. Mi másért lenne náluk fegyver? Soha nem volt és soha nem is lesz. Nincs rá szükség. Előreosontak a kerítés mentén, a hátsó üvegházig és raktárig. Egyszer majdnem lebuktak, de sikerült időben kikerülniük az őrt. - Huh, ez de zsír volt –vigyorgott Shawn, amikor megálltak a hosszú és hatalmas raktárház takarásában. –Állnak az ajtónál? Kevin kikukkantott a ház szélénél. - Egy. Nem tudnánk valahogy csőbe húzni? Alig, hogy ezt kimondta, Spencer máris egy ötlettel szolgált. Felkapta a mellette lévő slag végét és osonni kezdett vele a sűrűben. Minden fán áttekerte, egészen addig, amíg nyúlt. Az utolsó fára többször is rákötözte, majd visszasietett. Teljes gőzzel beleeresztette a csőbe a vizet. Pár másodperc múlva kész szökőkút nyúlt az égbe. Az őr, amint észrevette, elindult felé. Shawn csak ezt várta. Amint hallótávolságon kívül került, intett Mr. Parker-nek és bementek a raktárba. A levegő párás volt és hideg. A nehéz kőfalak síkosak és nedvesek, a padló durva. Mindennek régi hatása volt, mintha visszacsöppentek volna az ötvenes évekbe. - Sarah! –üvöltött fel a férfi. - Csendet! –sziszegte Shawn és tudta, hogy ennyi volt. –Siessünk! És maradjon csendben! Már négy folyosón elkanyarodtak, mire meghallották az ajtó csapódását. Shawn a sáros lábnyomokat követte, ami elvezette őket a cellához, ahol a lányt tartották. Nyitva volt, de a lány eszméletlen volt és megkötözték. - Tartsa fel őket! –szólt Parker-re Shawn és most már érezte, hogy a dolog nem játék. Most nem csak a kaland miatt dübörgött a szíve, hanem a félelemtől is. Hogy meghal. Mert itt tényleg életre-halálra ment a játék. Odasietett a lányhoz, leszedte a köteleket a kezéről. Kintről lövések hallatszottak és kiáltások. A keze remegett, de megpróbált minél gyorsabban dolgozni. Egyre közelebbről lőttek. Amint a kötél engedett, Shawn felemelte a lányt. Csipogás. Egy verejtékcsepp gördült le a halántékán. Tág pupillákkal pillantott le. Egy hatalmas bomba volt. Érezte, hogy nagyot fog durranni. 37… 36… 35… Rohanni kezdett kifelé. - Mr. Parker, sietnünk kell! - Menjen, vigye ki innen Sarah-t! –kiabálta a férfi egy pisztollyal kapálózva, amit ki tudja, honnan szerzett. - De bomba… A folyosó végén feltűntek az őrök. - Menjen már! –üvöltött rá Kevin és lőni kezdett. Shawn-nak nem volt választása. Fogta a lányt és rohanni kezdett a másik kijárat felé. Közben magában számolt. 7… 6… 5… Az ajtó már ott volt előtte. De nem fog sikerülni, ezt érezte. Gyorsan telik az idő. Az egész a levegőbe repül, mielőtt kiértek volna. 3… 2… 1… 0. Komikat :P Jó, szívatós fejezet xD | |
Pumpedli (26099) 12.05.15 21:10:01 | ||
|
4. Fejezet Ha leszáll az éj (folytatás) A szobámban ültem és a telefonom kijelzőjét bámultam, amely kéken világított a sötétben. Egy nem fogadott hívás: Maggie... Tudtam, hogy fel kéne hívnom, hogy beszélnem kéne vele, de valahogy nem tudtam rászánni magam, hogy elmeséljek neki mindent. Ő nem találná olyan viccesnek sem a fagyizást, sem pedig Józsit, ráadásul nagyon ki fog borulni a mai incidens miatt. Eddig mindent megbeszéltem vele, de most nem akartam. Honvágyam volt, még ha ez nem is azt mutatta. De nem akartam elmenni, mert úgy éreztem, hogyha elválnék a bandától, akkor még rosszabb lenne. Ekkor nyikorogva kinyílt az ajtó és Billie lépett be rajta, a nyakába egy piros boát dobott, szerintem még karácsonyról maradhatott. - Azt hittem, már alszol - vigyorgott rám, és lehuppant mellém az ágy szélére, a fején félrecsúsztak a kis piros ördögszarvak.(erre inkább nem is mondok semmit...) - Arra készültem, csak aztán láttam, hogy hívtak - válaszoltam csendesen. - Ki volt az? - kérdezte, miközben a vállamra dobta a karácsonyfadíszt. - Maggie. Gondolom, halálra aggódja magát - feleltem. - Akkor miért nem hívod vissza? - nézett rám kérdőn. - Még a végén tényleg ideutazik... - Nyugi, nem hagyom, hogy kitekerje a nyakad - mosolyogtam. - Csak tudod az a helyzet, hogy nem tudom, hogyan adjam elő neki az egész sztorit. - Értem - bólintott. - Ha akarod, majd beszélek vele én, legalább beállíthatom magam a hősnek, aki megmentett. - Lényegében az is vagy, nem? De azért ne nagyon fényezd magad, mert még a végén beléd szeret - nevettem. - Úgysincs barátnőm - nézett a telefonra beteg vigyorral. - Idióta - dobtam a kezébe a mobilt. *** Miután lerendezte a telefont és sikeresen megnyugtattuk Maggie-t, hogy nem esett bajom, BJ behozta a gitárját is. Tré és Mike már elaludt, előbbi a földön, utóbbi pedig bevánszorgott valahogy a szobájába. Van egy olyan érzésem, hogy az mégsem kóla volt az asztalon, még jó, hogy nem ittam bele... - Melyik a kedvenc számod? - kérdezte az énekes, miközben leült a földre és a hátát a falnak vetette. - A 21 guns - böktem ki némi gondolkodás után. Helyet foglaltam mellette és érdeklődve figyeltem, ahogy behangolja az akusztikus gitárt. - Nem félsz, hogy kidobnak minket csendháborításért? - mosolyogtam rá. - Téged ismerve, ha belekezdesz egy számba, az minden lesz, csak halk nem... - Csendes leszek - nevetett, és elkezdte játszani a számomra legkedvesebb dallamot. - Do you know what‘s worth fighting for? When it‘s not worth dying for? Does it take your breath away And you feel yourself suffocating? Does the pain weigh out the pride? And you look for a place to hide? Did someone break your heart inside? You‘re in ruins One, 21 guns Lay down your arms, give up the fight One, 21 guns Throw up your arms into the sky, you and I When you‘re at the end of the road And you lost all sense of control And your thoughts have taken their toll When your mind breaks the spirit of your soul Your faith walks on broken glass And the hangover doesn‘t pass Nothing‘s ever built to last You‘re in ruins One, 21 guns Lay down your arms, give up the fight One, 21 guns Throw up your arms into the sky, you and I Did you try to live on your own When you burned down the house and home? Did you stand too close to the fire Like a liar looking for forgiveness from a stone? When it‘s time to live and let die And you can‘t get another try Something inside this heart has died You‘re in ruins One, 21 guns Lay down your arms, give up the fight One, 21 guns Throw up your arms into the sky One, 21 guns Lay down your arms, give up the fight One, 21 guns Throw up your arms into the sky, you and I - most kivételesen tényleg halk volt, biztos beteg. - Imádom ezt a számot - közöltem vele. - Olyan szép, de mégsem nyálas. Olyan... nem is tudom, hogy mondjam. - A lényeg, hogy tetszik - vigyorodott el. - Most a Viva la Gloriat! - néztem rá kérlelően. - Oké - adta be a derekát. Egészen reggel hatig zenéltünk, legalábbis én addig bírtam fenn maradni. Ha jól emlékszem, ülve elaludtam, mindenesetre reggel Mike-ék hármasban találtak minket; Blue(a gitár), Billie és én a falnak dőlve húztuk a lóbőrt. Na, mára ennyi volt drágaszágaim:D. Holnap - terveim szerint - két új szereplő is érkezik, akik nagyon fontosak, mondhatni főszereplők lesznek a továbbiakban, de többet nem mondok rólukxD. Képmelléklet(nem bírom megállnixD) mindjárt érkezik:D. | |
thestral27 (21282) 12.05.15 21:13:36 | ||
|
Mrs.Spencer: oO‘ Meghó‘tak?:OO Nem..:“) Erre magamnak válaszolok..xDD Tök jó, várom a folytatást.*---* | |
thestral27 (21282) 12.05.15 21:26:41 | ||
|
- Sss! Majd megtudod. – kacsintottam rá. Lassan megjelent a képernyőn a film eleje: Egy habos-babos szoba, tele porcelán babákkal, középen három kislánnyal – akik őszintén szólva, simán elmehettek volna élő porcelán babáknak a tökéletes fehér arcukkal. – akik éppen játszottak. Hirtelen az ablak felé néztek… Felálltak, rátapostak pár porcelán babára, amik mentek összetörtek, és az ablakba álltak… Kinyitották, és leugrottak a semmibe. Majd éles sikoly. Niall ijedtében ugrott egyet, Zayn egy párnába temette az arcát, Louis –sal együtt, Liam nyugodtan nézte, Harry meg néha meg-megrezzent. - A film felénél - Éppen Daniel papírok közt kutatott… Felnézett az ajtóra, és ott volt egy árny, ami gyorsan elfutott. - Állj! – kiabálta Niall, és amilyen gyorsan csak tudta, megnyomta a „Pause” gombot. – Elfogyott a kajám. Mindjárt jövök! – és már fel is pattant, de megállt. – Ki jön velem valaki? – nézett kérlelő szemekkel. Liam megadóan felállt. Ő volt az egyetlen, aki nem remegett a félelemtől. Pár perc múlva visszajöttek vagy tízzacskónyi chips- el. - Indíthatjuk? – kérdezte Harry, és már a „Play” gombon volt az ujja, majd lenyomta. Niall gyorsan leült, és néztük tovább a filmet. - A film végénél - A végén még a nő elnézett egy irányba… majd hirtelen felénk fordította a ronda arcát… és ezzel vége is lett. - Na? – kérdeztem egy ásítás közepette. - Eszméletlen jó film! – mondta Liam, miközben elpakolta a laptopot. – Van tehetsége Daniel Radcliffe –nek. – tette hozzá, majd felmászott a fenti ágyra. – Viszont azt hiszem, van olyan késő, hogy aludjunk. – átöltözött mindenki pizsamára – én persze, magamhoz illően, bevonultam a fürdőbe. -, majd befeküdtünk aludni. Mivel nem volt hatodik ágy, Harry mellé feküdtem be. Már vagy tíz perce próbáltam aludni, de Niall folyamatosan dumált. Hol azt magyarázta, hogy meg fog minket ölni a „fekete ruhás nő”, hol azt, hogy a kisgyerekek szellemei jönnek, és egyéb bolondságokat. - Niall! Nem szárad ki a szád, a sok dumálástól?! – horkant fel Louis, aki fölötte próbált aludni. Hallottam, ahogy Niall felmordul. - De ha egyszer tééényleg?! Ha meghalok, Liam, rád hagyom minden édességem! – mondta, mire Louis megdobta a fiút egy párnával. - Na jó, figyelj. Ha az estét nem éljük túl, halálom előtti utolsó mondatom, az lesz hogy „Szeretlek Niall!” HA viszont túléljük, akkor egy estét kint kell aludnod az úgymond „terasz” részen. Áll az alku? – kérdezte Louis. - Áll. – válaszolta a szőke fiú, de mit sem törődve az előző alkuval, hajtogatta tovább a baromságait. Én az egyik fülem a párnával szorítottam le, a másikat meg Harry karjára fektettem. A fiú minden szegletében remegett. Felkönyököltem. - Most ez komoly? Ez csak egy FILM. – mondtam, és elfojtottam magamba egy nevetést. - Aha, egy film… egy film… csak egy film… - mondta halkan. Sóhajtottam, visszafeküdtem, és átöleltem. Erre kicsit lelassult a zilálása. – Jó éjt… vagy… hát igen, mellettem csak jó lehet. – tört elő belőle. - Ah, az egód meg szárnyal. – mondtam kicsit szemrehányóan. – Neked is jó éjt, egyébként. – mosolyodtam el, és lassan lehunytam a szemem, és Niall dumálása mellett elaludtam. Na, ez most a második fejezet lezárása..:“DDDD Majd ma még lehet, hogy jön a harmadik fejezetből valamennyi.:) Kommikat everybodyyyyy!:“DD | |
Pumpedli (26099) 12.05.15 21:27:19 | ||
|
Mrs. Spencer:utállakxD! Nagyon jó, izgi, imádom*.*! Ha Shawnnak valami baja lesz, én...nagyon mérges leszekxD!
És itt vannak a képek:D! A barátnőmnek köszönjétek, aki lelkes olvasóm, illetve az egyik új szereplőt róla fogom mintáznixD. Úgyhogy fogadjátok sok szeretettel a fotókat, amiket ő keresett nekemxD! Billie alszikxD: Illetve Blue, a gitár: (szerintem nagyon vicces ilyen piciben, de a háttérben ott van rendesen isxD) Remélem a méret jó lesz:). | |
Pumpedli (26099) 12.05.15 21:30:43 | ||
|
Mrs. Styles:jó hosszú fejezeteket írtál, vagyis jó alaposan feldaraboltad őketxD. Amúgy nagyon jó, várom a folytatást:DD! | |
thestral27 (21282) 12.05.15 21:34:06 | ||
|
Mrs.Armstrong: nagyon jó lett a fejezet.*---* Várom a folytatást.*-* És a képek..:“DD És köszönöm!:“) És - I love “És“..xd - igen, eléggé “feldaraboltam“ őket... mint egy daraboló gyilkos, az áldozatát..:“) - Honnan jött? Múltkor Monori erdő mellett voltam, Pilisen, és hát, kicsit utána olvastam annak amit anyám regélt..xdddd -.:“))) Szóval mostantól és fejezet-daraboló gyilkos vagyok..:“DDDDDD | |
Pumpedli (26099) 12.05.15 21:35:53 | ||
|
Mrs. Styles: köszi:D! Holnap jön az új rész:D.
Oké, de akkor Mrs. Spencerrel nekünk is valamilyen gyilkosnak kell lennünk, ez családi vállalkozásx“D. | |
Pumpedli (26099) 12.05.15 21:43:54 | ||
|
Ja, és találtam egy elírást:nem akusztikus gitáron játszik Billie, mert Blue nem azxD. Az bent maradt, bocsixD! | |
thestral27 (21282) 12.05.15 21:55:16 | ||
|
Mrs.Armstrong: Várom már.*-*
Te bérgyilkos leszel, drága...xddd Mrs.Spencer meeeeeeg...hmm... ezt még ki kell találnom, hirtelen nem jut eszembe semmi..><“““ | |
Pumpedli (26099) 12.05.15 21:56:04 | ||
|
Mrs. Styles:okéxD. Mrs. Spencer pedig ananászgyilkos leszxD. | |
Melissa (6505) 12.05.15 21:57:20 | ||
|
Mrs Styles: Az egód meg szárnyal xDD Nagyon jó lett :)
Mrs. Armstrong: Te is nadzson gyó vagy :D És milyen diplomatikusan fogalmaztad meg azt, hogy lenyúzod a bőrt a búrámról, ha Shawn-nak baja esik xDD | |
BJfan (60089) 12.05.15 21:59:33 | ||
|
Mrs. Armstrong : hehe XD a táncot muszáály megtanulnunk... am meg legyenszives befáradni a suliba... a HFF dührohamot fog kapni holnap ha közlöd vele h egész héten nem jössz XD
|