 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| thestral27 (21282) 11.12.11 14:49:10 | ||
|
Már alig várom,pony!:DD | |
| pony56club (16581) 11.12.11 15:07:22 | ||
|
ok,én meg a tiedet!:)
na..és itt is van:egyelőre még nem nyírok ki senkit...egyelőre..X)
4.fejezet: Éreztem ahogy megfagy ereimben vér,s kiver a jeges verejték.Úgy érzetem,megállt az idő.Mintha soha nem is lett volna.Hát most fogok meghalni?Kész.Vége.Nekem végem.Most meghalok,pedig milyen sokat szerettem volna még tenni az életemben!El szerettem volna menni a tengerpartra,meg akartam ismerni apámat és anyámat,még annak ellenére is,hogy egyszerűen csak kidobtak,mint egy elhasználódott vackot.És...és...meg akartam találni egy számomra fontos személyt,és megvédeni őt...Lepergett a szemem alatt az egész életem,mintha csak egy rövid kis film lett volna.Egy alig elkezdett,és már félbehagyott film.Nem!Ezt nem hagyhatom!Nem halhatok meg ilyen könnyen!Ez az én életem,nem veheti el tőlem senki!Főképp nem ez az ismeretlen ember,akinek még a nevét sem tudom! Rátettem a kezére az én kezemet,ami szinte egy óriásénak hatott az enyémhez képest.-Nem hagyom...hogy elvedd az életem!-suttogtam a szemembe lógó tincsek mögül,amik az izzadság miatt az arcomhoz tapadtak.-Ookami shikon...-suttogtam. Kezeim ekkor két hatalmas farkasmanccsá változtak,hatalmas karmokkal a körmök helyén.Felszántottam az ellenségem karját a pengeéles karmokkal.Azonnal elengedte a torkomat,és én a falnak támaszkodva álltam szembe vele.Köhögni kezdtem,és a még farkas mancsaimat a torkomra tettem.Ellöktem magam a kőfaltól,és remegő lábbakkal ugyan,de szembe álltam vele. A férfi hitetlenkedve nézett rám.Tekintetében félelem,értetlenség és fájdalom tükröződött.Megszoktam már ezt a látványt.Mindenki így néz rám,amikor valami folyamán kihoznak a sodromból,és ha részlegesen is,de átváltozom.Mindegyik részleges átváltozáshoz volt egy kulcsszó,vagy egy támadás.Az előbbi,az ookami shikon,a farkas karom is egyike volt ezeknek. -Jobb lenne ha visszavonulnál.Nem lenne okos dolog most sokat ugra-bugrálni,a karmaim mérgezőek voltak,és jó mélyen belevágtam a húsodba...-mondtam kicsit nehezen lélegezve,még mindíg úgy éreztem,mintha szorítaná valaki a torkomat. -Ne becsülj alá.-mondta olyan nyugodt hangon,hogy szinte már alig hittem benne hogy hatott a méreg. -Te se engem.-mosolyodtam el.A harc heve teljesen feltüzelt. Ekkor egyenesen nekemrontott.Épp hogy el tudtam kerülni az ütését,ami a füldet érte,és azon egyesen egy kissebb krátert hozott létre.A következő támadás egy jobb oldalról jövő rúgás volt.Elkaptam a lábát,és felszántottam a bőrét rajta.Legalábbis ezt tettem volna,ha fel tudtam volna szántani.De nem tudtam.A megdöbbenésemet kihasználva a másik lábával a hasamba rúgott.A rúgás ereje hatalmas volt.Nekirepített egy fának a mező túlsó felén lévő fának,ami ahogy nekicsapódtam,ketté törött,és a következő fának csapódtam,majd az is szintúgy kettétört.Vagy öt fa következett sorban így,mielőtt eléggé össze nem szedtem magam,és megállítottam magamat.A földön feküdtem tele horzsolásokkal,és úgy éreztem,eltörhetett néhány bordám.Nehezen,de sikerült talpra állnom.A fenébe!nem számítottam ilyen hatalmas erőre-gondoltam magamban,miközben letöröltem a szám széléről a vért.Még egy ilyet bekapok és nekem végem!Valamit ki kell eszelnem,valami bombabiztos tervet! Már épp kezdett is összeállni a fejemben a kép,amikor hirtelen láttam hogy fölém szalad.Támad.Félre ugrottam. -Ookami tetsu.-mondtam,majd a kezemben-már mint mancsaimban-egy nagyobb kard jelent meg. Láttam ahogy megtorpan,és ahogy megpróbál megfordulni.Ekkor észrevettem valamit:lassan tud megfordulni.Egy gyenge pont megvan.A számba vettem a kard pengéjét,és gyorsan a sűrűbb erdő felé kezdtem rohanni.Ha sikerül elérnem,akkor már talán sikerülhet megvalósítani a tervemet,és akkor ha a terv sikerül,akár győzhetek is... | |
| pony56club (16581) 11.12.11 15:08:41 | ||
|
KOMIKAT!!!(ezt kifelejtettemXD) | |
| thestral27 (21282) 11.12.11 15:13:19 | ||
|
pony:egyre jobb!:DDD | |
| pony56club (16581) 11.12.11 15:15:05 | ||
|
hopsz,az ookami tetsu-nak a jelentését nem írtam odaXD:farkas kard/penge
köszi^^ezek szerint jobbat írok ha beteg vagyokXD | |
| thestral27 (21282) 11.12.11 15:16:20 | ||
|
xDD | |
| kik (5906) 11.12.11 15:25:20 | ||
|
Telihold
4. fejezet Reggel elég későn keltem, majdnem elkéstem a suliból. Matt már ott volt, láttam a kutyáját. Végre péntek egész héten vártam ezt a napot! Már csak pár nap és bál lesz! Mi szervezzük ezért ingyen elmehetünk rá. Remélem néhány jó pasi is ott lesz a testvérsulinkból és a testvér osztályunkból. Az a baj hogy nincs ruhám, amit felvennék. Matt az osztályban beszélgetett pár fiúval. Majd odajött hozzám. -Hello, am… ma nem lesz otthon senki csak Mark. Raymond küldött egy levelet hogy a vártnál későbben jön haza ezért úgy gondoltuk, hogy meg kapod az ő szobáját az emeleten. Ha hazajön majd lent fog aludni. Plusz még van egy kis elintézni valóm. Nem baj, ha ma este egyedül leszel? -Semmi baj, valahogy majd el leszek. -Ok. Hát én akkor megyek az órámra. Szia. -Szia. Sajnos ő spanyolt én meg franciát tanulok ezért nem egy teremben vagyunk.a fiúk csak úgy néztek rám, hogy én az osztály most már legmenőbb fiújával beszélek. Pár pletykát is hallotam arról hogy fan-clubot alapítanak Neki! Persze Caroline lesz az elnök úgy hallottam. Most gondolkodtam el hogy it mondot az előbb Matt. Egyedül leszek! Mi lesz velem? Eszembe jutott miközben a francia terem felé tartottam, hogy Mark is otthon van, legalább tudok valakivel beszélgetni. Suli után bementem a városba nézelődni. 15:00 elindultam hazafelé. Amikor hazaértem az asztalon egy papírt találtam. -„Kaja a hűtőben! Ma lesz egy jó film a tévében. Popcorn az asztalon.” Aláírás: Fiúk Milyen kedvesek! De hol a tévé? Elkezdtem keresni végre meg találtam egy sarokban, letakarva. Úgy látszik, nem sokat tévéznek. Bementem a konyhába ott volt a popcorn. Visszamentem és bekapcsoltam a tévét. Egy adó volt nem nézhettem nagyon mást. :P Éjfélig fent voltam, miután vége lett felmentem az emeletre kinyitottam azt a szobát, amelyik úgy látszott, hogy az enyém. Olyan fáradt voltam nem vettem észre hogy valaki ül az asztalnál. Lehuppantam az ágyra és felsóhajtottam. Valaki felállt az asztaltól és felém közeledett. Felkaptam az éjjeli szekrényen fekvő vaskos könyvet és fejbe dobtam. Szerencsére eltaláltam így a földre zuhant. Felkapcsoltam a villanyt és felsíkitottam, valami farkasszerű lény terült el előttem... (ez most rövid lett,következő hosszab lesz,komikat) | |
| thestral27 (21282) 11.12.11 15:28:52 | ||
|
kik: izgalmas,csak hiányzik a párbeszéd. amúgy klassz!:D | |
| kik (5906) 11.12.11 15:29:32 | ||
|
köszi,tiétek is nagyon jóˇˇ | |
| thestral27 (21282) 11.12.11 16:00:27 | ||
|
hamarosan hozok én is valamennyit.:) | |
| STLPetra (31825) 11.12.11 16:30:03 | ||
|
Köszönöm pony56club! Hamarosan beteszem a kövi fejezetet. | |
| STLPetra (31825) 11.12.11 16:31:21 | ||
|
Nagyon jó lett! | |
| Fjord (10419) 11.12.11 17:12:30 | ||
|
2. fejezet A Titokzatos könyvlap Nagyon unalmas volt az első órám. A szünetben nekem jött egy szemüveges srác.-Bocsi. Bocsi nem akartam. Ugye te vagy Seb?-kérdezte. -Igen én vagyok. Te ki vagy?-kissé meglepődtem, hogy ismer. -Óh. Bocsi én Andre vagyok.-nyújtotta a jobb kezét, hogy kezet rázzunk. Fel volt rá pakolva minden elektronikai ketyere és egy csomó könyv.-Most mennem kell a következő órámra.-mondtam. -Mi lesz? Előadásra mész?-a hangja barátságos volt és egy kis remény csillogott benne. -Igen, de nem tudom hol van az előadó terem.-válaszoltam és féloldalas mosolyra húztam a szám. -Én is odamegyek. Segítesz? Akkor megmutatom hol van. -Persze.-átvettem néhány könyvet tőle. Az egyiken ez állt: „Legendák és mítoszok”-Ezt a könyvet megkaphatnám kölcsönbe?-nem néztem fel a könyvből. -Persze.-válaszolta és elindultunk az előadó terem felé. Valamit még mondott, alig állt be ugyan a szája de egy szón megrekedtem. Az a szó a FARKAS volt. Erre már visszatért az emlékezetembe a kis szuka. Leültem egy székre a hátsó soron ahol senki se ült. Fellapoztam a könyvet az első oldalhoz. A cím és a szerző le volt tépve. Az erdőben élt egy különleges farkas. Még senki nem látta úgy ahogyan valójában kinéz, mert farkasként még senki se látta. Mindig ember alakot öltött és úgy közlekedett városban. Az emberek jól ismerték és ő is őket. Soha nem volt semmi gond Franklin és a városiak között. Egyszer azonban egy új család érkezett Franklinnek megtetszett a 16 éves lány. Udvarolt is neki. Viszont azt tudta, hogy a lány apja nem szeretné, hogy ő... A lap többi része is el tűnt. Nem tudtam mi történhetett a könyvel ezért átnyúltam Andre válla felett. -Ezt nézd.-mondtam majd megmutattam neki a könyvet.-Tudod ki téphette le?-kérdeztem. Ő válasz képen megrázta a fejét. Majd újra belemerült az előadásba. Én is tudtam, hogy jobb lenne odafigyelnem, de valahogy mindig elkalandozott a figyelmem. Azon gondolkoztam, hol lehet még ilyen könyv. Ha egyáltalán van még ilyen ebben az országban. Vége lett az előadásnak.- Tessék Andre. Itt a könyv. Bár nem tudom így mit tudsz vele kezdeni. Ha jól láttam nem csak ez az egy történet hiányzik. -Igen. Nem csak ebből van kitépve. Ha úgy gondolod akkor odaadhatom.-majd nyújtotta vissza a könyvet. -Köszi, de nem ez a tiéd én meg akkor veszek egy másikat.-mondtam határozottan bár nem tudtam mit tegyek. -Hát jó.-válaszolta. Vállat vont és elköszönt. Ez után a nap nagyon unalmas volt alig bírtam kivárni a végét. Elindultam az ebédlő felé. A lányok már nem nevettek amikor megláttak és már nem is voltam olyan nagy szám. Leültem a szokásos üres asztalhoz aminél csak én szoktam ülni. Letettem a tálcámat majd leültem. Csak akkor vettem észre, hogy egy barna hajú lány ül velem szemben.-Szia.-mondtam. -Szia én Melinda vagyok. Te vagy Sebastian.- félénk volt és visszahúzódó a haja göndör de nem az a nagyon göndör hanem az a lefelé göndörke, de olyan fekete mint az ében, a szeme barna nagyon sötét barna,a bőre kreol.-Ugye nem baj, hogy ide ültem? -Nem, nem baj. Persze ha neked nem, hogy nem vagyok épp a beszéd mestere.-mondtam majd kissé mosolyogtam magamon. -Nem.-válaszolta és már evett is. Nem nagyon törődött velem. Az unalmas suli után az erdőbe mentem, oda ahol a szürke farkassal szoktam találkozni, de ma nem a farkas várt ott. Egy szőke hajú lány ült a kövön reszketett a hidegtől, nem volt rajta ruha átdobtam a válla fölött a dzsekimet. - Nem lesz semmi baj.- suttogtam a fülébe, de nem félt tőlem. Felkaptam és elindultam vele hazafelé. Pehelykönnyűnek nem mondanám, de nem is volt nehéz. Hozzám bújt, - biztosan nagyon fázik – gondoltam. Bevittem és letettem az ágyra. Elmentem anya régi ruháiért és néhányat adtam neki. -Ezek mik? -kérdezte. Furán néztem rá ,mert ilyet még nem halottam és a hangja mámorosan csengett a fülemben. - Ezek? Ezek ruhák. Húzd fel és nem fogsz fázni. Lehet, hogy nem jó a méret de csak ez van.- Elmentem a konyhába amíg felöltözött. Készítettem neki egy bögre forró kakaót és leültem mellé. | |
| galigaligaliba (3488) 11.12.11 17:13:53 | ||
|
Megírtam hosszas szünet után a Rosa Lindát.Viszont most kétszer annyi esemény van benne,mint bármikor máskor.Izgulósra sikeredett a sztori (szerintem),és még a leitatás is benne van.
Ian és Rosa-Te ittál??? | |
| Póniló15 (15108) 11.12.11 17:22:29 | ||
|
Pár napja elkezdtem olvasni egy könyvet, a címe: Ez élet sötétsége, Frak E. Peretti-től. Ez az első könyvem tőle, amit olvasok, de nagyon jó! Tényleg lenyűgöző ahogy fogalmaz, és ahogy körülírja a dolgokat... Nekem nagyon, nagyon, nagyon tetszik, ahogy ír, és a regény témája sem utolsó! Dióhéjban ennyit a történetről: Asthon városában egy darabig minden a szokott kerékvágásban zajlik. De aztán egy szkeptikus újságíró és egy serény, imádkozó lelkész titokzatos jelenségekre figyel föl. Nyomozásuk során hirtelen egy rettenetes New Age összeesküvés kellős közepébe csöppenek, melynek célja a városlakók, és végső soron az egész emberiség rabulejtése. Az olvasó egy pillanat alatt Angyalok, és Démonok harcába csöppen bele; szinte kézzelfogható a másvilágiasság a történet minden egyes mondatában. Szerintem mindenképpen érdemes elolvasni, mert olyan dolgokat tudhatsz meg belőle, amikre gondolni sem mertél, hogy valóban van...  | |
(aktuális oldal: [ 69 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
