Switch to English Hírek Rólunk
Nick: Jelszó:
Lónevelde
Az összes üzenet megtekintése

Fórum - Alkotók Kuckója

 » Vissza a témákhoz! « Hozzászólások: 8672  

Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)







  pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26    
pony56club

látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:

1.fejezet
Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be...
Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé.
Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen.
Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam.
Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként.
Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját.
-Triss,gyere kész a kaja!
-Oké!-ordítottam le a szobámból.
Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be?
Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk.
-Dehát nincs is új szomszédünk.
-Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e.
-És?
-Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba.


  STLPetra (31825) 11.12.17 19:50:43    
STLPetra

Már várom! (mint mindent)


  thestral27 (21282) 11.12.17 19:52:40    
thestral27

Sziasztok!:D Hamarosan kiderül hogy mi is Adam.:DDD Már csak max fél óra!:D


  hancsi1000 (50548) 11.12.17 20:01:33    
hancsi1000

Remek kb. már csak 10 perc XD


  Titi1999 (19899) 11.12.17 20:02:23    
Titi1999


Hami.paw
Ő az én mamikám nem ellopni!!!


  hancsi1000 (50548) 11.12.17 20:04:53    
hancsi1000

Az enyémet már nehezebb lenne megcsinálni ilyen rajzban mert az enyémnek már van foga és uszonya:)


  STLPetra (31825) 11.12.17 20:06:08    
STLPetra

Ez a hami izé mire jó??



  Póniló15 (15108) 11.12.17 20:40:06    
Póniló15

Nos akkor, itt is az első fejezet! Tudom, hogy még nem a legizgalmasabb, de csak várjátok ki a végét...! ^^



Készül Frank E. Peretti Ez élet sötétsége című Best Seller-e nyomán


1. Fejezet
Idegesség, Kétely, Kétségbeesés' />

Alexa remegő kézzel fogta meg a kék tollat. Gondoltatai ide-oda cikáztak a fejében; mint az apró legyek a forró, nyári levegőben. Nem is csoda. Teljesen kétségbe volt esve. Ez volt az utolsó napja szeretett iskolájában; a mai péntek után egyből átutaznak a világ másik oldalára: Ashtonba, s örökké itt hagyják a napsütötte, barátságos Floridát.
A középiskola biológia termében ült egy kemény faszéken, mely most még a szokásosnál is jobban nyomta a hátát. Görcsösen szorongatta a tollát, s mereven, ijedt bociszemekkel bámult ki az ablakon ahelyett, hogy az emberi test csontos, szilárdító vázának részeit körmölte volna az ijesztően fehér, rámeredő lapra. Koponyájában a gondolatok gumilabdaként pattogtak, s a lány úgy érezte, lassan megfájdul a feje. Milyen lesz az új hely...? Lesznek barátai...? Szeret majd ott lenni...?
Ashtonról csak annyit tudott, hogy alig tízezer lelket számláló apró, elvileg barátságos kisváros volt Amerika egy eldugott zugában, a világ végén. Azonban azt nem is sejtette, hogy a semminek látszó tízezres szám csak a látható lelkeket foglalja magában...

Kétely és Idegesség egymás mellett álltak Alexa háta mögött. Senki nem tudta, hogy itt vannak. Senki sem látta őket; még csak érezni sem lehetett a két démont, s ők ezt kitűnően ki is használták. Úgy tornyosultak Alexa fölé, mint az Ikertornyok New York zsúfolásig telt, mindennapi utcái fölé.
Kétely lándzsaszerú, érdes bőr farka előre siklott mint egy kígyó, s hidegen körbeölelte a lány védtelen vállait. Alexa szelleme fulldokolni kezdett. Idegesség eközben előre dőlt, s fekete ajkai szinte megérintették a lány fülét. A démon gonoszul elmosolyodott, majd halk, érdes hangon megszólalt.
- Te a miénk vagy, kicsi lélek! - Torkából minden egyes mondatkor sárga, rothadó szagú, sárgás kéngőz pöffent ki. Sűrű ködbe burkolta a mitsem sejtő lány fejét, ki ettől még jobban összezavarodott. - A miénk... Örökké... A miénk... - Kántálta, aztán szabadjára engedte mocskos elméjével szoros összeköttetésben álló kígyó nyelvét.

Alexa úgy érezte, nem bírja sokáig. Egyre jobban úrrá lett rajta a kétségbeesés. Egy hirtelen ötlettől vezérelve felrántotta a kezét.
- Elnézést, tanárnő - Kiáltotta bele az órába, s meg sem várta, hogy a biológia szakos tanát felszólítsa. - Kimehetek a mosdóba?
Mikor az egyszerű farmert és favágó-kék kockás inget viselő szemüveges nő bólintott, a lány olyan erővel pattant föl a székből, hogy az kishíjján hatalmas csattanással a fehérre meszlet falnak vágódott. Alexa sarkon fordult, feltépe az ajtót, s kirohant a csöndes folyosóra. Egy pillanatra megállt. Egyik-másik ajtó mögül fojtott hangon ki lehetett hallani, ahogy a tanárok éppen beszélek; de ezen kívül a lány csak saját, kalapáló szívverését hallotta.

Kétely és Idegesség hatalmas, fekete szárnycsapásokkal követte a lányt. Az ajtóban csatlakozott hozzájuk Kétségbeesés is.

Alexa ismét elindult: végigrohant a folyosón, tornacipője tompa puffanással csapódott a csempének. Majd csönd lett, s a mosdó ajtaja bevágódott mögötte. Kétségbeesetten csúszott le a hideg, nedves földre. Két karját maga köré fonta, s összegömbölyödve feküdt a padlón. Forró könnyei lassan csordogáltak le az arcán.


  Póniló15 (15108) 11.12.17 20:40:56    
Póniló15

Hoppá... xD Ezt a beillesztést kicsit elrontottam. Bocsi!


  hancsi1000 (50548) 11.12.17 20:41:44    
hancsi1000

Póniló:Vacsi után elolvasom:)Nagyon kíváncsi vagyok:)


  hawai (9368) 11.12.17 21:07:23    
hawai

Póniló nagyon szuper lett! Már várom a folytatást! :)


  hancsi1000 (50548) 11.12.17 21:19:10    
hancsi1000

Póniló:Nagyon jó megérte az az ötödik szavazat:)


  thestral27 (21282) 11.12.17 21:33:58    
thestral27

Póniló: szuper.*-*
És tárámm itt van az én fejezet-részletem is!:DD


- Gyere. Adam fent van a szobájában. Nyugodtan menj be. – lassú léptekkel felmentem a lépcsőn és megkerestem az „Adam” feliratú ajtót. Kopogtattam és benyitottam. Mosolyogva beléptem, majd amit láttam attól egyből elkomorult az arcom.
Papírok szana – szét, rajtuk szénrajzok farkasokról, szenvedő emberekről, elkínzott tekintetekről és farkas eredetű szemekről. Aztán meg a szekrényből kiömlött ruhák, amiknek közel a fele szét van tépve. A naptáron minden egyes teliholdas éjszaka vörössel van kipingálva. Majd rápillantottam az ideges Adam – re, aki máris magyarázkodásra nyitotta a száját. Én még egyszer körbe pásztáztam a teret, majd odalépkedtem a fiúhoz.
- Figyelj én, esküszöm, elmondom hogy mi ez… - körbemutatott a rumlis szobán és leült az egyszemélyes ágyára. Követtem a példáját és én is helyet foglaltam.
- Na tehát mi is az, amit ennyire titkoltál eddig?
- Még 2 éve kezdődött. Éppen a suliból tartottam, hazafelé amikor pár utcacsászár kölyök elkezdett engem hergelni. Én próbáltam értelmesen elmondani nekik, hogy engem nem fognak feldühíteni. De amikor nekem rontottak, hogy megvernek akkor elborult az agyam. Én… én meg véletlen annyira erősen vágtam az egyik fejét a földhöz, hogy annak egyszerűen leállt… leállt… leállt… - a hangja remegett és elcsuklott. – leállt a szívverése.


Hát most ennyi.:P Kommikat!:33


  hancsi1000 (50548) 11.12.17 21:48:46    
hancsi1000


1.fejezet
Viharos éj


- Apa már ezerszer megmondtam, hogy nem szeretnék oda menni!- ordítoztam apámmal.
- Oké, Olívia akkor sorolj fel 5 indokot, hogy miért ne menj ki Görögországba- monda apám konokul. Egy kicsit gondolkoztam aztán belekezdem.
-1.Mert nem szeretnék kint élni Görögországban.
- Oké.
-2.Nem akarok elmenni!- mondtam átérzően-3. Szeretek itt élni.
-Jó, ez eddig 3 feltétel volt, na és hol maradt a 4. és az 5.?
-A 4. nem tudnám magam ellátni, hiszen csak 16 éves vagyok!
-Rendben na és az 5.?
-Hát nem igazán tudok görögül vagy hogy.-mondtam ezt a kínos helyzetet apámnak.
-Hmm, ezt még meggondolom. Ja, igen és a 4. feltételed 2 éven belül kárba vész úgy, hogy addig jobb, ha kitalálsz valamit-kacsintott rám.
Hát ez remek- gondoltam magamban.
-Lemegyek egy kicsit a partra. Oké?
-Jó, de siess vissza, mert nagy vihar közeleg.
-Ígérm visszajövök, még ha megázok is- mosolyodtam el.
-Rendben akkor siess, mert nem maradt már sok időd!- figyelmeztetett.
Bólogattam azzal felvettem a bőrdzsekim és kimentem az ajtón, majd elindultam a móló felé.
Amikor odaértem már szemerkélt az eső.Amikor már kezdtem megnyugodni a veszekedés után a parton lévő házakból sikoltozások hallatszottak.
Amikor elmúltak a sikoltozások a sötétben egy árny jelent meg.



  thestral27 (21282) 11.12.17 21:50:51    
thestral27

hancsi: nekem nagyon tetszik!:D


  hancsi1000 (50548) 11.12.17 21:53:41    
hancsi1000

thestral:Jó lett:)
Én is kérek komit bár a történetem eleje nem a legjobb és azért van egy kígyó az itteni borítón mert köze lesz a történethez:)
Komikat várok:)



(aktuális oldal: [ 85 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)

[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [82] [83] [84] [85] [86] [87] [88] [89] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]



lónevelde információk