 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| hancsi1000 (50548) 11.12.17 21:55:31 | ||
|
thestral:Köszi:)Holanp jön az 1.fejezet többi része is bár mondjuk ez a fejezet nem lesz túl hosszú:) | |
| thestral27 (21282) 11.12.17 22:06:31 | ||
|
Köszi!^^ már alig várom!:D | |
| hancsi1000 (50548) 11.12.17 22:25:54 | ||
|
Hát remélem a töbieknek is fog tetszeni és te sem azért mondod hogy teszik hogy jobban érezzem magam(Ezzel nem akarlak mevádolni csak nehéz elhinni hogy teszik valakinek mert olyan jó érzés csak akkor is hihetetlen mondjuk a te történetedhez képest ez semmi:)). | |
| thestral27 (21282) 11.12.17 23:01:33 | ||
|
Ohh,köszönöm:D De tényleg tetszik,kíváncsi vagyok nagyon is a folytatásra:) | |
| hancsi1000 (50548) 11.12.17 23:17:28 | ||
|
Köszi:)Ez jól eset:)Kár hogy ma már senki se fogja elolvasni:) | |
| Titi1999 (19899) 11.12.17 23:35:54 | ||
|
de én elolvastam tök jó | |
| hancsi1000 (50548) 11.12.18 07:46:01 | ||
|
Köszi csak már késó volt és ezért gondoltam:) | |
| hazza (34194) 11.12.18 08:15:22 | ||
|
Készülőben: Az éden tanya új lakója 1 fejezete! :))
Már régóta nem írtam történeteket, de most újra belefogok! | |
| hancsi1000 (50548) 11.12.18 08:28:19 | ||
|
Bocs késő | |
| Póniló15 (15108) 11.12.18 08:41:12 | ||
|
| |
| pony56club (16581) 11.12.18 11:48:42 | ||
|
MINDENKIÉ nagyon jó lett!neveket nem sorolok,mer rengetegen lennétekXDfolytassátok!^^ | |
| BlackRosy (7932) 11.12.18 12:07:37 | ||
|
pony mikor folytatod majd?:) | |
| zsofi26horses (50515) 11.12.18 12:43:46 | ||
|
Új történet komizzátok lécci és azt is mondjátok meg hogy folytassam -e!
(sajnos egy jobb képet nem tudok csinálni be kell érnetek egy ilyen pizapossal) A tűz vérfarkasa- A holdkő titka Telihold van. A kinyitott ablak elé léptem, becsuktam a szemem és vártam amint eljön az átok. Éreztem ahogy változok. Végignéztem magamon és felsóhajtottam. Bele kell törődnöm, vérfarkas vagyok. 1. fejezet – A sorsfordító találkozás Hanna Alston vagyok. Magas, fekete hajú, kék szemű lány. Nemrég szöktem meg a gyermekotthonból és jelenleg egy romhalmaz házban élek, aminek emeletére még nappal sem merek felmenni. Összekuporogva a kanapén néztem valami dögunalmas filmet. Egyre jobban összehúztam magam. A műsor egyáltalán nem érdekelt, de féltem a zajoktól, így csak azért ment a tévé, hogy ha megreccsenne a mennyezet (ami ilyenkor elég ijesztő, elhihetitek nekem) halálra ne rémüljek. Igen, vérfarkas létemre ilyen félős vagyok. Nagyon magányos vagyok, de nem számít. Nekem még barátom sem volt… Mindenki mindenhol arról beszél, hogy milyen jó, ha van az embernek barátja. Nem tudom, hogy a makacs természetem miatt, vagy még nem volt lehetőségem szerezni. Lassan álom szállt a szememre és fel sem rezdültem reggelig. Másnap új életerővel elhatároztam, hogy kimegyek a parkba. Nem gubbaszthatok itt és várni, amíg jön valaki és azt mondja, hogy „mostantól minden jobb lesz!”. Összeszedtem magamat, felvettem egy dzsekit, amit a szekrényben találtam és elindultam. Lassan sétáltam a kibetonozott úton, amin már rég nem jártam. Igyekeztem nem letérni a megszokott utakról, még eltévednék. Az emberek fokozatosan kezdték ellepni az utakat. Majdnem mindegyiknek idegességet vagy szomorúságot olvastam le arcáról. A lágy szél kifújta szememből a frufrumat, amit nemigen kedveltem, de hát ez van. A levelek ezerszámra hulltak. Leültem egy fa tövébe, egyenesen a tarka, összegereblyézett levelek közepébe. Kis ideig élveztem egyedüllétem, aztán megjelent egy kisebb társaság. Mosolyogtak, nevettek. A vörös hajú lány odahívott magához és bemutatkoztunk egymásnak. A magas szőke hosszú hajú lányt Anne, A vörös hajút meg Isabellának hívták. A harmadik egy csendes zöld szemű, világosbarna hajú fiú, Max. Neki a trikója majdnem olyan volt, mint az enyém. Az enyémen egy ugyanolyan fekete farkas, mint én, az övén ugyanaz, csak a farkas szürke volt. Anne meg Isabella beszélgettek a suliról, a fiúkról, meg még ki tudja miről, én csak a fiút figyeltem, ő is engem és teljesen világos volt, hogy arra gondol, amire én is: valahol, valamikor már találkoztunk. Végül megkérdezte. - Én már, mintha láttalak volna..- hunyorított egy kissé. A szemébe néztem, és emlékek öntöttek el. Apró részletek, villanások. Már összeállt a kép. Ezeket a szemeket láttam, amikor múlt teliholdkor vadászni indultam az erdőbe. Ő volt az, most már biztos voltam benne. Max elmosolyodott, ő is megértette. Visszamosolyogtam rá és kirázott a hideg. Nem vagyok már én az egyedüli vérfarkas. | |
| zsofi26horses (50515) 11.12.18 12:44:45 | ||
|
2.fejezet- titkok
Max megígérte, hogy eljön és segít felfedezni az emeletet. Nagyon megkönnyebbültem, hogy nem kell egyedül megoldanom ezt a problémát. Aznap szürke felhők borították az eget. Bezártam a szél erejétől nyekergő ablakokat, amiket eddig nappal mindig nyitva hagytam. Kis híján levertem az ablakban árválkodó vörös muskátlit. Feltettem a szekrény tetejére, ott jobb és biztonságosabb helye lesz. Lassan eleredt az eső. Odasétáltam a könyvespolchoz és levettem egy vastag könyvet, majd olvasni kezdtem. Szörnyen unalmas volt, még semmit sem csinált a főszereplő öt oldalon át, csak kiment az udvarra. Elegem volt, gyorsan átléptem egynéhány fejezetet és egy könyvjelzőnél nyitottam ki. Először egy félbehajtott könyvjelzőnek tűnt, de mihelyt kinyitottam, egy térképet láttam. Nemigen lehetett rá azt mondani, hogy részletes. Megfordítottam, ekkor kopogtatást hallottam. Gyorsan becsúsztattam a zsebembe és kinyitottam az ajtót. Abban a szent pillanatban, mihelyt kitárult az ajtó, megbántam, hogy kinyitottam. Egy óriási fehér vérfarkassal néztem farkasszemet. Belém szorult a levegő, de nem volt időm elájulni. A vadállat szerencsémre nem azért jött, hogy felfaljon. Befutott a házba, felkapta a könyvet, amit épp olvastam, majd el is tűnt. A szívem még mindig kalapált. Biztos voltam benne, hogy tudnak rólam, hamar el fognak tenni láb alól. Ismerem a fajtámat, egyértelmű: nem azért a dögunalmas könyvért jöttek, hanem a könyvben elrejtett térképért, ami szépen pihent a nadrágom zsebében. Villámgyorsan kiszedtem és a biztonság kedvéért rajzoltam egy másolatot. Elolvastam a térkép melletti szöveget, amiben ez állt: Holdkő: óriási erőkkel bíró kő. Nem az, amelyet bárhol csak bányászni lehet. Az a fajta, amelyikkel a vérfarkas akármikor átváltozhat, csak a Mirage vízesés mögött található. Most már minden világos. Illetve majdnem minden… Ekkor kopogást hallottam. „Biztos rájött, hogy nincs a könyvben benne a térkép…” –gondoltam sunyin. Ekkor meghallottam Max hangját. - Hanna itthon vagy? – ekkor odaszaladtam az ajtóhoz és kinyitottam. Tényleg ő volt teljesen elázva. - Bocsi, hogy késtem – mondta és lesütötte a szemét. – Dolgom akadt. - Semmi baj. Ezt hallanod kell! – kezdtem volna bele, de ő megszakított és megkérdezte: - Leülhetek? Max tátott szájjal hallgatta végig a történteket. - Na, mutasd azt a térképet! – kíváncsiskodott és kirántotta a kezemből. Megnézte és ajkába harapott. Kérdőn nézett rám mire én csak egy vállrándítással jeleztem, hogy nem tudok a fel nem tett kérdésére választ adni. - És mi lesz veled? Az a vadállat biztos kinyír! – aggodalom ült le arcára és hajába túrt. - Ezen én is gondolkodtam. De nem… Ha a szüleid is… - dadogtam, de félbeszakított. - Nyugodtan. Szüleim úgyis egy hónapig nyaralnak és egyedül vagyok. Biztos nem haragudnának érte, ha nálunk aludnál – felderültem, ő pedig visszaadta a térképet. - Dugd el, majd még ehhez visszatérünk. Először gyere és nézzük meg, mi van ennek a romhalmaznak az emeletén! – állt fel és meg is indult a lépcső felé. Megmarkoltam a vállát mielőtt rálépett volna. - Vigyázz, kitudja mióta nincsenek emberek itt, azóta a fa biztos jól megkorhadt! – intettem óvatosságra a kalandra éhező fiút. Max bólintott, felkapott egy mellette lévő csereper és rádobta a lépcsőre, ami hangos robajjal szakadt be. - Terv lefújva – nézett Max a lépcső maradványaira. | |
| zsofi26horses (50515) 11.12.18 12:45:59 | ||
|
*cserepet
és lécci komizzátok :) | |
(aktuális oldal: [ 86 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [83] [84] [85] [86] [87] [88] [89] [90] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
