Hokalovi - Fórum

Fórum - Alkotók Kuckója

» Vissza a témákhoz! « Hozzászólások: 5123

Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)

Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15

--És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--

Négy évvel ezelőtt...

Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást.
- Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim.
- Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám.
“Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye?

---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni---

Crystal (59456) 12.06.17 14:49:54

A relytély 1. felyezet

Én Cintia vagyok,legjobb barátnőm Elsa.
Mint minden nap, ma is összetalálkoztunk.
-Szia Elsa!
-Szia Cintia! Mi történt veled? Olyan rosszul nézel ki.
-Leestem Edvinről, a lovamról. Valami baja van a lábának.
-Szegény. nézett rám sajnálóan Elsa, és továbbment.
Hazaérkeztem, és láttam hogy a rendőrök nyomoznak, apu pedig nagyon idegesnek tűnt.
-Miért vannak itt a rendőrök apa?
-Cintia el kell neked árulnom valamit. Edvin eltűnt. Csak egy ember lábnyomát találtuk.
-Apu, én utána járok ennek. indultam el sírva fakadva.
-Követtem a lábnyomokat, és egy hatalmas házhoz érkeztem. Nagyon sok volt ott a ló,de vajon miért? Gondolkoztam, és borzasztóan féltem. Megpróbáltam átmászni a drótkerítésen úgy, hogy nehogy meglássanak az őrök.
Bementem az istállóba, és ott találtam Edvin egyik patkóját a földön.
-Ez Edvin patkója!!! kiabáltam. Futottam ki, de az őrök megállítottak.
-Hová olyan sietős a dolga kisasszony?
-Most velünk jön.

Csak ennyit tudtam hozni, amúgy se szoktam lejönni ebbe a topikba. Remélem eddig tetszik.Ja és komikat!

melinda31 (13939) 12.06.17 14:54:06

Sztike:Ez nagyonnagyon jó*-*

Hoznék egy 4.Részt az Ausztráliai kalandból:P Ez a pár rész nagyon rövid tudom én>< nahh itt van:3

Jahh és hozom a mai nap folyamán a borítót is...:P
4.Rész

Reggel kilenc körül kelhettem. Hamar megreggeliztünk, és felnyergeltük a lovakat. Úgy gondolta Avril, hogy megmutatja nekem azt a helyet, ahova a brumbyk járnak, és ismerkedhetek velük, vagy be is foghatunk egyet-kettőt.
Gyorsan kész voltunk, mert csak 3-an mentünk. Avril, John, meg Én. Én persze Samanthán ültem, azon a kancán akit tegnap ismertem meg. Próbáltam visszaemlékezni a lovas edzéseimre, az oktatómra, és legfőképpen arra, hogy-hogy kell lovagolni. Eszembe jutott minden, az irányítás, az ügetés, a vágta. Csak annyi volt, hogy én életemben nem ültem western nyeregbe, ezért kicsit izgultam, hogy milyen lesz.
Szerencsére nem volt nehéz. Csak pár órát kellett nyeregben töltenem, és megdicsértek, hogy ilyen gyorsan hozzá szoktam az új nyereghez. Hozzá is kellett szoknom, mert legalább 1 évig ilyenben fogok lovagolni, és lovakat betörni. Előre csak egy valamit tudhatok: nehéz lesz, sőt nagyon nehéz lesz.
Lassú ügetésben hagytuk el a farmot. Néha pár percre vágtába gyorsítottunk a lovak kifárasztása érdekében, hogy ne csak legelniük kelljen. Láttunk pár kengurut akik hátsó lábukon ugráltak be az árnyékot adó kisebb fák alá. Dingokkal szerencsére nem találkoztunk. Dingonak hívják az itt elhonosult vad kutyafajt. Egész úton a brumbykra gondoltam. Vajon milyenek lesznek? Vadak, és utálatosak, vagy inkább szelídek?
Megpillantottam a kis tavat, majd rétet is. A völgyet kopár sziklák vették körül, a tó mellett akadt egy kis élet, de utána semmi. Homok, és kavics. Egy dombtetőről néztünk le a völgyre, ahol pár musztáng a tónál szorgoskodott. Mikor szétnéztem egy gyönyörű fekete csődört pillantottam meg. Olyan volt, mint egy arab-telivér, de sokkal nagyobb, és okosabb fejjel, és sokkal izmosabb lábakkal. Egy kesely lába volt, és rögvest észrevett mikor ránéztem. Egy pillanatra tekintetünk összenézett, majd felágaskodott, és mint vezérmén,(vagyis azt gondoltam) elküldte a többi lovat, és szembeállt velünk.
-Meglasszózzuk?- kérdezte John.
-Ne. - emeltem fel a kezem- Majd. - bólintottam, és egy pillanatig még szétnéztem,de utána rögtön visszafordultam - Maradjanak csak ezek a szép jószágok. - mondtam, és elindultam visszafele. Gyorsan elmentünk a csődör fenségterületről.
Visszafele indultunk, gondoltam ugrathatunk is, mert mikor lovagoltam díjugratásban indultam. Át is ugrottunk egy kidőlt fát Sam- mel, és a többiek csak ámultak-bámultak, hogy-hogy bánok én ezzel a lóval. Gyengéd voltam vele, és türelmes, tudtam, hogy nem a legjobb ló, de annak faraghatom a hónapok során.
Mikor hazaértünk megettünk pár szendvicset, és lemostuk a lovakat. Mindegyik örömmel fogadta a fürdést. Sam volt az első. Gyorsan lemostam róla az izzadságot, és a koszt. Tisztán, és vidáman vágtázott a legelőn. Pár percig néztem, majd visszanéztem a fürdetésre.
-Ugye nem baj ha most elmegyek pihenni, mert nagyon fáradt vagyok. - fordultam Avril felé.
-Áh dehogy!- legyintett a kezével, és a következő lovat terelte be a beállóba.
Én lassú léptekkel elindultam a ház felé. Felléptem azon a pár lépcsőn, és beléptem a szúnyoghálós ajtón. Becsuktam, majd a konyhába lépkedtem. Felballagtam a hosszú lépcsősoron, és befeküdtem az ágyamba, de valami nem hagyott nyugodni. Az a fekete csődör gyönyörű volt, és ki is gondoltam, hogy ő lesz az egyik áldozatom. Az egyik legszebb, a legokosabb,és legkecsesebb… Tovább pörgettem a gondolatmenetemet,és lassan elaludtam.

Ismét betolakodók érkeztek .A nőben volt valami,de gyorsan eltereltem gondolataimat róla. Úgy érzem nem bántanak, de rettegek az emberektől. Be tereltem a társaimat a vízesés mögötti rejtett alagútba. Meg kell védenem a ménesem, ha azaz életemmel is jár…

melinda31 (13939) 12.06.17 14:56:02

ikerzsanett:Sok a párbeszéd,és teljesen elsieted... Erről lehetne írni oldalakat is:) Egyébként jó a történet.

Sztike1998 (42150) 12.06.17 14:56:45

ikerzsanett: Nincs bevezetés. Nem tudjuk meg, hogy pontosan kicsoda Cintia, Elsa, milyen a lova. Rögtön belecsapsz a közepébe. Az elején lerendezik egymást két mondattal, nem tudom mit szólnék, ha nekem csak annyit mondana a barátnőm egy ilyen balesetnél, hogy “szegény“. Aztán egyből hazamegy, ezt is három mondattal írod le. A keresését is, az istállóban történteket is. Ezt, amit itt leírtál, körülbelül 5-ször ilyen hosszan lehetne részletezni.

Sztike1998 (42150) 12.06.17 15:00:51

melinda: Köszi :)
A te történeted is jó, bár figyelj a szóismétlésre. Te is egy kicsit elkapkodod (: De egyébként tetszik (:

melinda31 (13939) 12.06.17 15:03:41

Sztike:Mégegyszer köszi:D Tudom, én ilyen szóismétlő vagyok xD

Sztike1998 (42150) 12.06.17 15:07:28

Egyébként én is :D Azért írok most direkt részletezőbben, hogy rákényszerítsem magam a többszöri átolvasásra, javításra, gondolkozásra. Ennek csak annyi a hátránya, hogy lassan készül egy-egy fejezet. xD

Crystal (59456) 12.06.17 15:18:01

oks. átalakítom. igazatok van :)

Crystal (59456) 12.06.17 16:13:28

A relytély 1. felyezet

Én Cintia vagyok,és nagyon szeretem a lovakat. Apukámnak van egy lovardája, oda szoktam járni suli után. Ott a lovam, Edvin,pihen.Barátnőm Elsa is elszokott hozzánk jönni. Nagyon kedves lány, és szép is. Mindig segít ha valami baj van. Na szóval térjünk vissza Edvinre. Egy szép tarka musztáng. Kicsit makacs, de úgy szeretem... Mint mindig ma is összetalálkoztunk Elsaval.
-Szia Elsa! köszöntem neki.
-Szia Cintia! Mi történt veled? Olyan rosszul nézel ki.
-Leestem Edvinről. Valami baja van a lábának. mondtam.
-Jaj Cintia! Ez borzasztó! Úgy sajnálom. mondta ijedten.
-Majd átmegyek hozzátok megnézni, de most mennem kell. Szia!
Hazaérkeztem, és láttam hogy a rendőrök nyomoznak, apu pedig nagyon idegesnek tűnt.
-Miért vannak itt a rendőrök apa?
-Cintia el kell neked árulnom valamit. Edvin eltűnt. Csak egy ember lábnyomát találtuk. De nemsokára meglesz, ne aggódj!
-Apu! De hát hová tűnhetett? kérdeztem, és elkezdtem síri.
-Ne sírj lányom! Hamarosan meglesz!
Elindultam megkeresni Edvint. Követtem a lábnyomokat,és egy hatalmas házhoz érkeztem. Nagyon sok volt ott a ló,de vajon miért? Gondolkoztam, és borzasztóan féltem,vajon mi történhetett Edvinnel?
Megpróbáltam átmászni a drótkerítésen úgy, hogy nehogy meglássanak az őrök.
Bementem az istállóba, és ott találtam Edvin egyik patkóját a földön.
-Ez Edvin patkója!!! kiabáltam. Futottam ki, de az őrök megállítottak.
-Hová olyan sietős a dolga kisasszony?
-Most velünk jön.

na így milyen?

Panka0204 (50739) 12.06.17 17:13:56

melinda: jó, mint mindig.
ikerzsanett:így már jobb!

CherryGirl (46107) 12.06.17 19:41:49

11. fejezet

Jas egy szirt szélén ült és a mélybe lógatta a lábát. Az alattuk elterülő völgyet nézte és a benne terpeszkedő erdőt. Olyan nagy erdő volt, hogy már nem fért el a völgyben. A fák továbbterjeszkedtek mindenhová, ahol csak megfelelő talajt találtak. Felkapaszkodtak a hegyoldalon, mintha meg akarnák hódítani a csúcsot.
Jas egy pillanatra lehunyta a szemét és vett egy mély levegőt. A szél nyíló virágok illatát hozta valahonnan a távolból. Alig pár perce ültek illetve álltak itt, hogy sikerült észrevétlenül eltűnniük a sárkányharcosok és sárkányaik elöl. Comet ott állt mellette egy karnyújtásnyira és úgy tűnt, valamin töri a fejét. Jas feltápászkodott és odalépett hozzá. Átölelte a nyakát és hozzányomta az arcát.
- Mit csinálunk most? - suttogta.
Comet egy ideig nem felelt. Vissza kellene mennünk Fellegvárba és értesíteni a királyt a támadásról.
- De mit szólnának hozzám? És mit csinálnának veled ha visszamennél? Miből gondolod, hogy nem fognak újra bezárni? - Jas aggódva nézett a lóra.
Beszélhetnénk a királlyal lehet, hogy elnézné a dolgot, hogy megszöktem és ha elmondanád neki, hogy nem fogod elárulni soha a világunk létezését talán elhinné.
- És mi van ha nem? Nem akarlak elveszíteni.
Az égi ló hallgatott továbbra is a messzeséget bámulva. A lány egy idő után belátta, hogy erre a kérdésre nem fog választ kapni.
Velem tartasz vagy egyedül menjek? - kérdezte a ló hosszú csend elteltével.
- Persze - felelte Jas. Tudta, hogy komoly bajba kerülhet emiatt, de Comet kedvéért ezt is vállalta.
Nem telt bele sok időbe és elértek Fellegvárhoz. a ló kérésére elvezették őket a királyhoz.
Fellegvár palotája belül is olyan pompás volt, mint kívül. Hatalmas termek és hosszú folyosók százai alkottak bonyolult útvesztőt. Jas nem bírta észben tartani, hogy merre mentek.De amin igazából meglepődött az az volt, hogy a palotában égi lovak sétáltak. ezt eddig nem is tudta, hogy a lovak ide bejöhetnek. a teremben is volt három égi ló, ahova bevezették őket.
A helyiség nem volt túl nagy, de annál szebb . Jas úgy képzelte el , hogy a palota minden terme ilyen pompás. A falakat hófehérre festették és ahogy a hosszú ablakokon besütöttek a napsugarak, a falaknak halvány krém árnyalatot kölcsönöztek. a terem falain képek ezrei lógtak, nagy, festett vagy mozaikos képek, többségük tájakról készült. Középen egy négyszögletű asztal állt. Az asztal egyik oldalán a király ült, a másikon vele szemben egy vörös égi ló. A lány újra ledöbbent - valamilyen játszottak egy táblán.
Majd én beszélek, te legyél tiszteletteljes és maradj csendben! - utasított Comet.
- Királyunk, ez a az égi ló azt kérte, vezessük eléd , beszélni akar őfelségeddel.
A Fellegkirály - ősz hajú, szakáll nélküli, méltóságteljes angyal - dünnyögve bólintott.
- Mesélj Comet! Miért jöttél vissza, és ki ez a lány? - a hangja nyugodt volt, nem árult el semmit. Közben az őrök kihátráltak a teremből.
Fellegkirály, azért jöttem vissza mert ma reggel jártunk a sárkányharcosoknál, egy újabb támadást szerveznek, holnap korán hajnalban vagy pár órával előtte fognak támadni, hallottam mikor beszélték. - miközben mondta az égi lovak is feszülten figyeltek.
Jas a király arcát fürkészte, de az csak szótlanul gondolkodott.
- Raya, te mit gondolsz erről? - fordult végül a vörös ló felé. Raya egész teste bársonyos vörös volt, egyedül a fején futott végig egy vékony, fehér hóka, ami a pofájához érve körülölelte azt. A ló csak a királlyal osztotta meg gondolatait. Sokáig beszélhetett neki, mivel egy jó ideig csönd volt a teremben.
- Rendben. Raya azt mondta, az égi lovak mind tiszta szívűek és nem hazudnak. egész este készenlétben tartom a harcosainkat, te pedig visszajöhetsz Fellegvárba és minden büntetés alól felmentelek. De előtte beszédem van veled és a lánnyal. - ezután végignézett az égi lovakon, akik erre kimentek a teremből.
- Mi a neved? - fordult most Jas felé.
- Jasmin Hopewell.
- Jól sejtem, hogy ember, hagy és nem a Mágikus Birodalomban élsz?
- Igen.
- És hol találkoztál Comettel?
Jas oldalra pillantott a kérdés hallatán. Nem tudta, hogy mit mondjon, félt, ha igazat mond azzal a lónak fog ártani.
Csak az igazat. - felelte Comet az el nem hangzott kérdésre. A lány elmesélte röviden azt az éjszakát, mikor találkoztak, de többet nem mondott. A király bólintott és így szólt:
- Ma éjszakára itt maradhatsz Jasmin , holnap pedig beszélünk és eldöntöm, hogy mi legyen kettőtökkel. Az életedbe nem szólhatok bele, hogy miként éled, azt sem tilthatom meg, hogy a Mágikus Birodalomban maradj, de gondolom várnak téged a másik világban is. Annak viszont nem örülnék, ha Comet repkedne egyikből a másikba, ez veszélyes dolog. Meg egy égi ló nem is mutatkozhat a világodban. De ezekről majd holnap beszélünk.
Gyere, menjünk - mondta az égi ló és a lánnyal az oldalán kimentek a teremből.

CherryGirl (46107) 12.06.17 20:02:04

Na ezt nem tudtam odaírni mert meghaladta volna a karakterszámot:
Unikornis : örülök h újra írsz már vártam :)
Sztike: megéri részletesen írni (nekem is úgy kellene de néha nagyon nincs erőm hozzá) , mert nagyon jó lett a részlet a történetedből engem érdekelne
Kyra: nagyon jó , mint mindig

Panka0204 (50739) 12.06.17 22:49:06

CherryGirl: nagyon jó! mint mindig! folytasd!

Sztike1998 (42150) 12.06.17 22:52:35

ikerzsanett: Így már mindjárt jobban tetszik, bár van még rajta mit javítani, de ahogy egyre több fejezet lesz, majd belejössz (:
CherryGirl: Most legyél büszke magadra, mert én mindig is utáltam a mágikus történeteket, de a tiéd kifejezetten tetszik (: Nagyon jó
Ma már szerintem nem rakom be az első fejezetet, mert kicsit fáradt vagyok, de majd holnap, ígérem (:

melinda31 (13939) 12.06.18 10:34:17

ikerzsanett:Mostmár sokkal jobb;)
CherryGirl:Nem ez nagyon tetszik*-* Csak így tovább:)

Hoztam egy Ausztráliai kaland borítót(igazából tudom hogy csak pár embert érdekel xD)

5.Rész

Álmosan ültem fel az ágyban. Megvakartam a fejem, és lassan kikászálódtam. Gyorsan felöltöztem,és megreggeliztem. Avril, meg a többiek még mindig aludtak, de nem tudtam, hogy miért. Ránéztem az órára, mutatója áttért a 30 percre. Négy óra, hajlani négy! Ittam két korty vizet, és indultam az istállóhoz. Az istállóban volt a nyerges, ahonnan kivettem Sam cuccait, és a beállóhoz vittem. Kihoztam lovam a legelőről, és megtisztítottam. Észrevettem rajta pár bögöly okozta sebet, és a bal hátsó lábán a csánkjánál egy duzzadt véraláfutás szerűséget. Megtapogattam, kiderült, hogy nem komoly, csak beüthette az egyik fából kiálló szögbe.
Feltettem rá a krémszínű nyeregalátétet, és a bordós, kissé használt western nyerget is. Aztán jött a barna kantár, amit könnyűszerrel felraktam a fejére. Ekkor lépett ki Avril az ajtón. Nyújtózkodott, és felém lépdelt:
-Te meg?- nézett rám álmos szemekkel.
-Gondoltam kilovagolok. - mosolyogtam derűsen. - Nem tudtam aludni. –tettem hozzá pár másodpercen belül.
Erre Avril csak bólintott, és visszament a házba. Nagy meglepetésemre John jött ki a házból. Friss volt, és üde, a fáradtság egy kicsit sem látszott rajta.
-Hát te?- néztem rá mosolyogva, mikor felugrottam Sam-re és eloldoztam.
-Felkeltem, és gondoltam kilovagolhatnánk. - vont vállat.
-Oké, de akkor siess, mert én már készen állok. –néztem le rá.
-Én is. - felelt szűkszavúan, és a pár méterre lévő istálló mögé mutatott. Feltette a kalapját, és felült a fekete heréltre Madcap-re.
-Akkor indulhatunk. –mondtam, és elindítottam Sam-et ügetésbe. John is így tett, a hátam mögött jött, és olyan érzésem volt, hogy egész út alatt engem bámult.
-Remélem hoztál magaddal lasszót, mert én nem. - szólt a völgy előtt.
-Persze. - néztem hátra rá. - És ki is szemeltem ki lesz az első.
-Melyik? A palomino kanca igaz?- nézett le a völgybe, mert odaértünk.
Bólintottam, és fejemre húztam a kalapom. Körbenéztem. A musztángok még félálomban sétáltak a tóhoz, és ittak pár kortyot.
-Most!- adtam ki az utasítást, és a palomino kanca felé vágtáztam.
„Gyerünk! Menni fog! Csak a csődörrel lesz baj!” mondogattam magamba, és Sammel bekerítettük a tétlen kancát. John meglasszózta, és én meg figyeltem. Sam tökéletes volt, tudta mit kell csinálnia, és azt is hogy azt a lovat nem bántjuk, hanem megvédjük az emberek elől. Kicselezte a kancát, és elkaptuk.

(aktuális oldal: [ 134 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)

[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [131] [132] [133] [134] [135] [136] [137] [138] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]