 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)
| Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
 --És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--
 Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
| Majrés (6862) 13.03.16 18:19:57 | ||
|
Sziasztok!
huha derég voltam itt :o szégyellem magam de sajnos nincs sok szabad időm a kollégium miatt :( ha lesz egy kis élet erőm akkor majd olvasgatok itt is ^^ remélem emlékeztek hogy volt nekem a történetem “Egy albínó musztáng csikó története“ na egyfolytában alakítgatom, és meg is van 7 fejezet. ha gondoljátok szívesen berakom ide nektek az első fejezettől kezdve(ugyan is azt is át alakítottam) | |
| Ramee (57283) 13.03.16 20:07:00 | ||
|
majrés tedd be pls | |
| Leloowe (71984) 13.03.16 20:17:35 | ||
|
Hali! Hoztam egy kis bevezetőt. :) Rákattintva egy gyönyörű zenét érhettek el. ^^
Hatalmas felhő kúszott végig az ég alján, belepve a környező hegyek csúcsait. A völgyekben nyíló tavaszi virágok már nem ontották illataikat, az eső mindent elmosott. Nagy tócsákban állt a víz, mély gödröket keresve magának, ahol csendben megpihenhet, és élvezheti azt, amit teremtett. Az ég borús volt, a szél miatt a fákról csöpögött az eső a környező tanya lovaira. Csendes volt minden, a lovaskocsikat sem lehetett hallani. Csend, az a kincs amit arrafelé sokan becsültek. Csend, az a hatalom amit könnyű elveszteni... | |
| Ramee (57283) 13.03.16 20:32:57 | ||
|
Leloowe nagyon jól írsz várom ,hogy legyen végre teljes fejezet.Reméélem hamar lesz folyt
Kicsit az én történetemről.Nem tudom mikor lesz új része mert most teljes energiámat egy pályázatra készített krimire fordítom amit soron követhettek [url=http://www.gyilkosromanc.blogspot.hu/]itt' /> de előre szólok hogy +12 -es | |
| Majrés (6862) 13.03.16 20:47:25 | ||
|
akkor itt az első fejezet :
Minden három évvel ezelött kezdődött. Elkezdődött a nyári szünet, izgatott voltam. Most fejeztem be a kilencedik évfolyamot, elég sikeresen zártam ezt az évet is. Igaz fél évkor meg lettem fenyegetve, hogy ha nem javítom ki a matek és nyelvtan kettesem, akkor nyáron felejtsem el a lovakat. De mind kettőböl meg kaptam az év végi négyest. Boldog voltam mert tudtam hogy egész nyáron nem lesz más dolgom csak a lovak, a lovak és lovak. Texasi farmunkon éltem anyámmal és nagyapámmal. Apám még kis koromban meg halt. Nagyjából öt éves lehettem akkor, sokat vitt lovagolni az akkori lován Szaffin. Tőle tudok mindent a lovakról, és a kanyonban élő indiánokról. Kinézetre inkább apámra hasonlítottam. Hosszú szőke hajam, hátam közepéig ér, és nyíl egyenes. Anyámnak rövid barna hullámos haja van, csokoládébarna szemekkel párosítva. Emlékszem apunak is szőke haja volt, és azúr kék szemei már messziről csillogtak. Öt musztángunk van, két herélt és három kanca. És hamarosan jön a hatodik is. A lovam, Szellő már az utolsó hetekben jár vemhességében. Szellőt már csikókora óta ismerem, a szomszédos farmon született hét éve. Mikor megszületett, átmentünk megnézni. 9 éves fejemmel elballagtam anyám mellöl. Nem sok idő volt mire észrevették, hogy eltüntem. Mindenhol kerestek, mikor nagypapám talált rám Riolit boxában. A ló nem szerette az idegeneket. A sarokban bújtam meg a kanca elöl, mikor Szellő a kis nyurga lábain oda jött hozzám és lefeküdt mellém.Adigra anyám is oda ért, és meglepődve nézett rám ahogy a csikót simogatom, majd át ölelem a nyakát. Ez után könnyed hangon csak ennyit kérdeztem. -Anya? Enyém lehet? – teljesen elvoltak tőlem képedve az idősebbek. A tulajdonos sem tudott mit mondani. Szerintem nem kell kifejtenem, meg kaptam Szellőt, és azóta elválaszthatatlanok vagyunk. Nagyon reménykedek benne, hogy majd a csikót is meg tarthatom. Sokszor elképzeltem hogy milyen is lesz. Volt, hogy egy éjfekete csikót képzeltem el homlokán egy csilaggal, máskor viszont egy deres pacit láttam magam elött amint a legelőn galoppozik a többi lóval. Két héttel késöbb idegesen feküdtem le este. Már nem volt sok idő az ellésig. Mivel nem voltam álmos elkezdtem olvasni az egyik könyvem amit nem rég kaptam. Nem a kedvencem, de az összes többit már kiolvastam ami érdekes volt. Két polcnyi könyvem van vegyesen. Sok a Fantasy, lovas neg a romantikus történet, meg egy kettő van aminek igaz történet az alapja. Miközben olvastam elálmosodtam, így inkább becsuktam a könyvet és álomra hajtottam a fejem. Álmomban lovak nyerítését halottam. Egy idő után egyre jobban kivehető volt hogy nem több állat, hanem csak egy ló nyerített. Hangja csak úgy viszhangzott a fejemben. Pár perc múlva fel riadtam. Ránéztem az órámra, hajnali három óra. Vissza dőltem az ágyamba, és becsuktam a szemem, akkor újra halottam a nyerítést. Kipattant a szemem. Hát nem álom volt. Ez nem a szokásos nyerítés volt, amit megszoktam. Tisztán kiérződött a hangból, hogy fájdalommal és kétségbeeséssel teli. Tágranyílt szemmel ugrottam ki az ágyból, felkaptam a köntösöm és rohantam ki. - ANYA!! NAGYPAPA!!- kiáltottam, de nem túl erősen. Mikor már a bejárati ajtónál jártam, halottam, hogy nyitódik két ajtó az emeleten. Nem foglalkoztam vele, inkább futottam ki a nagy karámba, mivel Szellőt kint hagytuk éjszakára. -Ohh miért nem vittem be?! – Szitkozódtam magamban, de nem értem rá ezen bosszankodni, rohantam, ahogy csak tudtam. Nem mentem el egészen a kapuig, túl messze lett volna, így csak simán át másztam a kerítésen. Riadtan néztem körül, de nem láttam semmit. Hírtelen valaki felgyújtotta a lámpákat az istállóban, anyám volt az. Még egyszer körül néztem, ekkor már láttam is valamit. Két ló közeledett felém, a két új kanca volt az. Az egyik herélt karámhoz közel állt, és figyelt valamit a fűben. Nem kellet sokáig néznem, hogy rájöjjek Ezredes az, és hogy előjöttek a védelmező ösztönei. Kapcsolt az agyam, ekkor már oda ért hozzám a két kanca, de én ellöktem őket és rohantam. Ezredes halotta hogy jövök, de azért inkább szeretek biztosra menni. - Ezredes - szóltam oda lágy hangon, mire a pej ló rám nézett és horkantott egyett - Nyugi csak én vagyok az! - oda értem hozzá mire a kezembe fektette az orrát és fújt egyet, majd hátat fordított és elment. Tudta, hogy Szellő biztonságban lesz velem. Letérdeltem a lovam fejéhez, és elkezdtem nyugtatgatni. Ezüst színű szőre tiszta verejték volt. Anyáék mire ide értek már el kezdte kifelé nyomni a csikót. Nem akartunk bele avatkozni az ellésbe, láttuk, hogy először két apró pata jelenik meg. A kicsi pár perc alatt már kint is volt. Szellő egy óriásit fújt és az ölembe rakta a fejét. | |
| Majrés (6862) 13.03.16 20:48:34 | ||
|
folyt .:
A csikó másodperceken belül már mozgolódni kezdett, anya hozott törülközőket, és azokat rá terítettük az újszülöttre, majd elkezdtük dörzsölgetni. Bár nem szívesen, de eltoltam Szellő fejét az ölemből és mentem segíteni a csikót törölni. Mikor az aprócska fejéhez értem alapos és óvatos voltam, ám mikor lehúztam a fejéről a törülközőt meg hökkentem. A csikó fehér volt! Hófehér!! És a piros szemeit rémülten szegezte rám. Anyáék Szellővel voltak elfoglalva. Mikor ott végeztek, és Szellő felállt, oda szóltam anyáéknak. - Anya – valami furcsa ijedség érződött a hangomban. Anyáék felém néztek, nem értették mi a baj, de csak azért mert engem néztek. -A csikó…- hírtelen elakadt a lélegzetem is. Anyától furcsa zihálást halottam, míg nagyapa mormolt valamit, de nem figyeltem. -Hófehér…- mondtuk ki egyszerre mind a hárman. Ez alatt Szellő mögöttem állt és a vállamat birizgálta. Ránéztem, és valamilyen büszkeséget véltem felfedezni a tekintetében. Mintha csak azt mondaná: -”Igen, ő az én Csikóm!” Szellő prüszkölt egyet mellettem, majd elkezdte nyalogatni a csikóját. A kicsi látszólag élvezte, ahogy az anyja kényeztette. Nagy nehezen felálltam, mivel elzsibbadtak a lábaim. A csikó is megpróbálkozott a fel állásal, kisebb nagyobb sikerekkel. Kétszer visszaesett a drága, majd harmadszorra meg bírt állni vékonyka lábain. Nagy nehezen oda botorkállt anyjához, és jóízűen elkezdte szopni az első anya tejet. Túl gyenge még ahhoz, hogy saját lábán bemenjen a meleg boxba, így nagyapa átkarolta a szűgyét és a hátsólábait, így emelte fel, s vitte be a boxba, Szellőt én vezettem be sörényénél fogva, mivel kötőfék nem volt rajta. Ezután mind bementünk a házba és vissza feküdtem. Nem voltam fáradt már ezek után, így csak forgolódtam, végül bedugtam a fülembe a fülesem és elkezdtem zenét hallgatni. Ennek hatására nem sokáig voltam magamnál, álmomban minden féle figura előjött. Egy idő után a figurák átformálódtak, egy csikó volt az anyjával együtt, és egy nagy prérin szabadon galoppoztak. | |
| Sztike1998 (42150) 13.03.16 21:01:28 | ||
|
Juuujjj..... Majréééés. Én most nem kommentelném... mert nem. De. Juj, olyan jó téged megint itt látni. *-*
Leloo: Engem érdekelne a folytatás. :) Mellesleg sírhatnékom van a zenére. Nem tudom miért. A többieknek most nem írnék. Túl régen jártam itt, és azóta nem is írtam. De tervezem a visszatérést, csak... Ajj, most nem tudok nektek semmit írni, bocsi. x.x | |
| Majrés (6862) 13.03.16 22:08:37 | ||
|
Sztike nem muszály hoznod történetet. Csak legyêl itt :D | |
| Sztike1998 (42150) 13.03.16 22:16:58 | ||
|
Én itt vagyok. Csak néha eltűnök. :(
Egyébként mindig nekiállok írni, aztán kitörlöm, és újrakezdem. Aztán elkönyvelem magam hülyének. :P | |
| Majrés (6862) 13.03.16 22:42:16 | ||
|
Ja jo xd én meg mindig vissza olvasok hogy mit írtam eddig. Reakcióm : “úúúristen “ xddddd | |
| Leloowe (71984) 13.03.16 23:29:58 | ||
|
Yay, komolyan? :DD Hát akkor bemutatnék nektek valamit. Ide fogom rakni az egész történetet. :) Itt ízelítőt is kaphattok az első fejezetből. ^^
| |
| Leloowe (71984) 13.03.17 00:54:16 | ||
|
 1. fejezet: Gadzooks tánca Minden egy háborúval kezdődött, az ember és a természet között. Akár hányszor állt volna a talpára, az ember mindig letaszította. Ez volt elkönyvelve abban a könyvben ami a szabályokat hozta? Bizonyára sokan tették fel ezt a kérdést. Azt a kérdést, amire valószínűleg sohasem kaphatták meg a választ. Gadzooks nagyot sóhajtott, párafelhőt fújtatva. A már így is hűvös levegőt megtetőzte egy kis eső is. Idilli kép volt ez; mint akár egy festmény. A hegyek felhőkből keresték a kiutat, a völgyek az enyhe ködből, a fák az esőcseppek alól akartak elrejtőzni, a lovak a szél elől. Mindannyian menekültek valami elől. “Mindnyájan menekülünk valami elől.“ - sóhajtotta az a lány, aki Gadzooks, a fekete ló hátára terített egy pokrócot, majd el is sétált. A ló a lány után nézett, majd ismételten lehajtotta a fejét, a homokba fújt, várva, hogy az porfelhőt kavarjon. Vissza szerette volna kapni azokat az éveket, mikor még a szabadban vágtatva, a sivatag csendjében, élhette szelíd életét, élhette játékos csikóként. Olyankor a lábán sem volt patkó, ami akadályozta volna a szabad játszadozásban, nem volt szíjjakkal kocsihoz kötve, szájában pedig nem egy zabla talált otthonra. Gadzooks csak meredt maga elé, nagyokat sóhajtva. Szabadult volna, de nem tudott. Futott volna, ki a világból, de nem engedték. Ez az éj fekete ló szabadságra vágyott, amit sosem kapott meg. “Sohasem.“ Gadzooks szemében ez volt a legfélelmetesebb szó. A végtelenbe elnyúló ürességet a lószerszámok nyekergése, fájdalmas nevetése törte meg. A tanya, és egyben Gadzooks gazdája megpaskolta lova nyakát, és bevezette az istállóba. A fekete ló bánatosan nekidőlt lakhelye falának, és szemét lehunyva tartotta. Sírni tudott volna... Reggel nyitott ajtók fogadták. Nem volt egy lélek se a közelben. Óvatosan kimerészkedett a szállásáról, alaposan körbenézve. Még mindig sehol senki. Ballagott, a jól megszokott útját járva. Maradi. Mindenkinek ez jutna róla az eszébe. Csökönyös. Csökönyös volt, mert ahogyan a karámhoz érkezett nem ment ki az ajtón. Nem ment vissza oda, ahova már régóta úgy vágyik. Nem, ő ott maradt. Ott, azon a szürke tanyán, ahol immár öt éve él, és minden egyes napja ugyan olyan. Öt éve ez az egy nap áttörés lehetne. De Ő nem akarja. Nem akarja, vagy csak a szíve huza őt két felé? Gadzooks-ban ezer-és megannyi érzés, gondolat kevergett. Nem ment ki. Visszament a kicsi, szűk boxa, és fejét a falnak döntötte. Pár perc múlva kinyitotta szemét, nagyot fújtatott, dobbantott egyet, és újult erővel visszatért a mumusához: ahhoz a karámajtóhoz. Meredt rá, mintha csak farkasszemet néznének; a ló és a kapu. Egyik se lépett előre, csak álltak, mereven figyelve a másikat. A fekete ló, estig ott állt, szemezve a gyönyörű tájjal, mikor zongorázást hallott. Megfordult, és a házban égett a villany. Hangosan fújtatott, mikor a tulajdonos kirohant. Most már ők ketten szemeztek. Gadzooks indulásra készen állt; végre eldöntötte, hogy mit akart. Menni innen. Szabadulni a szürke árnyaktól, a fojtogató unalmasságtól, ettől a tanyától. Menni akart, jó messzire, vágtatni, élvezni a hátramaradt életét. A gazda megindult, futott, botladozott, de a ló sem volt fából. Megindult a kapu felé, sebesen vágtatva, a végtelenbe, az ismeretlenbe. Közvetlenül ezután egy lány szaladt ki a házból közvetlenül ezután, akinek leesett az álla. Futott, futott, de maga sem tudta miért. Gadzooks minden erejét összeszedve, a kerítés felé rohant, és ugrott. Szőre ezüstösen csillogott a hold miatt, sörénye szabadon szállt; maga volt a szabadság. A tanyasi lánya apja mellé állt, majd odasúgta neki: -Táncol....... Gyönyörűen táncol! ------- Nem a leghosszabb, de remélem élvezhető. :) Talán még átírom... Ui: Megszerettem a leírásokat, yay. xD Ui2: Azért ilyen ratyi, mert este van. D: | |
| csacsizó (47011) 13.03.17 09:52:24 | ||
|
Egyelőre csak kritikák:
Ramee: Nagyon tetszik! Dóry98:Kicsit mintha siettél volna az utolsó fejezetnél, de ettől függetlenül tetszik. Pacibarát: Sokat fejlődtél, csak így tovább! Majrés: Örülök a visszatérésednek! A fejezet vége felé kezdenek egy kicsit ismétlődni a szavak. A történetről már fejtettem ki véleményt. Leloowe:Közvetlenül ezután egy lány szaladt ki a házból közvetlenül ezután Ezenkívül tetszik, figyelj a kifejezések változatosabb használatára és még drámaibb lesz! | |
| Leloowe (71984) 13.03.17 10:13:45 | ||
|
WTF OMG, köszönöm hogy szóltál csacsizó ki is javítom! ^^ | |
| Bogi2001 (22306) 13.03.17 13:30:15 | ||
|
Leloowe: Menj el melegebb éghajlatra, fizetem az utazási költséget. Azon kívül, amit csacsizó mondott, ennek már a nyomdában kéne lennie.
Valamikor ebéd után hozom az 5. fejezetet, már ha egyáltalán valaki észreveszi, hogy megígértem. | |
(aktuális oldal: [ 222 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [219] [220] [221] [222] [223] [224] [225] [226] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]
