 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)
| Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
 --És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--
 Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
| egér2002 (47840) 13.04.20 08:42:43 | ||
|
ok köszi! | |
| Sheni (69155) 13.04.20 19:37:28 | ||
|
IV.fejezet : Botrány Demi szinte röpült örömében a következő hetekben.Minden nap látogatta Mandyt és mindig megmozgatta.Volt vele a parton is, és lubickoltak egy nagyot.Szinte úgy néztek ki mintha egymásnak teremtették volna őket.Demi szeretetet érzett a kanca felé és ő is viszonozta ezt.Ma is a partra mentek.A táj gyönyörű volt.A parton virágzó bokrok, illatozó virágok és zümmögő méhek akik éppen ezek porozták meg.Volt a part egyik részében egy öreg Tölgyfa.A lány ezalá ült le és elengedte a lovát.Mandy lába mostanra teljesen felépült, már mindent tudott vele csinálni.Az orvos szerint nemsokára lehet lovagolni is. Mandy szinte azonnal be galoppozott a vízbe és a hasáig elmerült.Úgy lubickolt mint egy ember.Gazdája kint elbóbiskolt a fa alatt.Nem megijedni a kanca nem szökött el!!!Inkább kiment a vízből és lefeküdt a lán mellé.Együtt pihentek délig.Utána Deminek sajnos haza kellett menni.Berakta lovát egy karámba és haza biciglizett. Egy kis idő múlva megérkezett a lovardába Nina.Demi ős ellensége.Nagyon irigyelte Demit , mivel neki nem lehetett lova.Ekkor csillant fel a szeme.Kigondolta, hogy kipróbálja Mandyt.Demi úgy sincs itt, és amit nem lát az nem fáj neki.Felnyergelte a kancát és felvezette a pályára.Nem is volt semmi baj amíg elő nem vette a hosszú pálcájat.Mandy újra megőrült.Össze vissza kapálózott ágaskodás közben majd a levegőben kibakolva háton találta Ninát.A lány nyögve összeroskadt.Annyira volt ideje, hogy felhívja Adamet. Másnap Nina kórházba került!!!Demi nem értette, hogy mi történhetett.Nina apja viszont követelte, hogy tüntessék el a lovat az istállóból.Brigit megvédte Demit és Mandyt: -Már megbocsásson uram!Az ön lánya engedély nélkül szállt fel a lóra, méghozzá egy olyan lóra amit még nem is szabadna lovagolni.Ezek után még örülhet, hogy nem én tiltom ki a lovardából.A lánya magának okozta a bajt.Ez ellen nem tehetünk semmit.Ha gondolja önök kereshetnek új lovardát, de arra megesküszöm, hogy ez a ló innen nem fog sehova se menni. -Rendben ahogy gondolja.Önnek lesz a kevesebb a bevétele!-rontott ki az istálló fa kapuján. -Köszönöm, és bocsánat.-sajnálkozott Demi. -Semmi baj erröl nem te tehetsz!-nézett Brigit Demire. Sajnos Brigit ekkor még nem tudta, hogy Mr.Cash igazat mondott azzal, hogy tönkre fog menni.De ez már egy másik fejezet.Olvassátok el azt is! Kérnék Kritiket.Köszi | |
| Sheni (69155) 13.04.20 19:40:26 | ||
|
Bocsánat:Annyira volt ideje helyett ereje
| |
| Majrés (6862) 13.04.20 20:00:01 | ||
|
na itt az utolsó fejezet ami meg van írva :D >< utána egy jódarabig el fogok valszeg megint tünni ...
előzményeket itt megtekinthetitek : www.alobolond.blogspot.hu VII. fejezet Megint sokat kellet várnunk, mire fel ültünk a vasútra, de nem bántam. Nagyon élveztem, hogy Josh-sal vagyok, talán jobban mint kellet volna. Majdnem kiugrottam a bőrömből, bár már a gyomrom sem volt jó viszonyban az étellel ami benne volt, de sikerült magamban tartanom. Remélem nem kell részleteznem mi volt a Hullám vasúton, ha mégis akkor csak két szó: Sikítás és nevetés. Szerencsére nem kellet rohannom sehova, de azért egy kis víz jól jött akkor, lehet mehettem volna a kukához, ha nem iszok. -Jól vagy? Lehet nem volt jó ötlet ez hullám vasút, elég sápadt vagy- mondta Josh, tényleg rosszul nézhettem ki, ha ennyire aggódott, de nem éreztem úgy magam. Csak kicsit szédültem de ez meg esik az emberrel. -Jól vagyok, tényleg! Nagyon jó volt, de nem akarok kísérletezni mikor látom viszont a reggelit!- mondtam, s ekkor vészjóslóan meg kordult a gyomrom. Ránéztem az órámra s láttam hogy fél kettő van. Jól el repült az idő. Josh csak nevetett, s felállt. -Na, gyere keressünk egy büfét! – erre én is fel álltam, majd el indultunk. Nem sokáig gyalogoltunk mert közel volt a stand. Mikor oda értünk finom meleg levegő csapott meg, s hozta magával az ezernyi étel illatát Erre a gyomrom megint korgott egyet de elég hangosan, s én meg csak nevettem Josh-sal együtt. Végül abban egyeztünk meg, hogy rendelünk egy sonkás-sajtos pizzát, meg két üdítőt Már akkor összefutott a nyál a számban. Kifizettük a rendelést vagyis inkább csak Josh, mert nem engedte hogy oda adjam legalább az üdítőm árát. Majd egy kicsit távolabbi asztalhoz leültünk, s vártuk, hogy szóljanak, hogy kész a pizza. -Rég nevettem ennyit mint ma! – mondtam fülig erő vigyorral. -Mert jól érzed magad -Miért, te nem? – kérdeztem tőle meglepődve. -Itt lennék szerinted, ha nem?- mondta, s rám mosolygott. Ekkor szóltak nekünk, hogy kész van az étel, mire Josh fel állt és indult a pulthoz, majd gyorsan elhozta. Rettentő jó illata volt, vettem egy szalvétát, és rá emeltem egy szelet pizzát. Elég gyors voltam, mivel alig fogtam meg, éreztem hogy forró. Majd kicsit lasabban fel emeltem a szalvétával együtt, s meg fújtam, hogy ne égessem le a nyelvem mint pár napja ebédnél. Én meg ettem két szeletet belőle, Josh meg négyet. Óriási volt ez a pizza, és amilyen nagy olyan finom is. Még mindig nem értem hogy tudott ennyit megenni Josh, én már kettőtől kipukkadok, ő meg dupla annyit evett. Mikor Josh fel állt, hogy kidobja a szemetet, éppen az egyik kedvenc számom ment a Karaokiban. Észre sem vettem, hogy közép hangon kezdtem el énekelni a dalt. Arra lettem figyelmes, hogy páran engem bámultak, s Josh is ekkor ült vissza a helyére. Ő is csak nézett rám, mire én abba hagytam a dalolást. -Miért nem mész te is egyet Karaokizni?- kérdezte Josh, mire én nemet intettem a fejemmel. -És miért nem?- kukacoskodott tovább. Én csak lehajtott fejjel ennyit mondtam: -Lámpaláz! De az baromira, meg amúgy sincs jó hangom- suhant ki a számból könnyedén. -Te meg vagy huzatva! Még hogy nem jó a hangod?! Halottad te már egyáltalán magadat? Vagy még meg sem próbáltad?- Halmozott el a kérdésekkel Josh, de én ismét az utlsó kérdésére is nemet intettem. -És meg sem akarod próbálni? -Félek… -Te? Egy bolond lóhoz is simán bemész, ami meg is ölhet, de te mégis az emberektől félsz? Höh, Nők, meg se próbáljam megérteni őket!- az utolsó mondatot minden bizonnyal már magának mondta. -Ezt én is mondhatnám! – mondtam viccelődve, majd megint nevettünk egyet. -Rendben, bemegyünk a Rémségek barlangjába, és utána elmész egyet Karaokizni! Talán ott rájössz nem az emberektől kell félned! – mondta incselkedve, én meg rányújtottam a nyelvem. -Jól van, Nyertél! – szóltam, majd mind ketten fel álltunk és indultunk a Rém barlangba. Oda érve láttuk hogy nem volt nagy sor, ami furcsa mivel mindig erre jönnek a legtöbben. Nem foglalkoztunk vele, örültünk, hogy nem kell sokat várni. A barlangban beszálltunk egy át alakított csónakba. Nem nagyon tudtam kivenni az alakját, de szembetűnő volt a két végén lévő kampó, valamire biztos kelleni fog. Mikor közelebb értünk akkor láttam csak, hogy egy sima háromszög alakja van, de eszméletlenül volt kifestve. Fekete az alap szín, s bele volt keverve piros, fehér, ezüst, és sok más rikító szín. Benne egy kis pad helyezkedett el, amire le tudtunk ülni majd lassan el indultunk. | |
| Majrés (6862) 13.04.20 20:02:29 | ||
|
Mindig a legváratlanabb pillanatban jöttek ki a “szörnyek” a helyükről. Ilyenkor általában meg rezzenek, vagy éppen meg ugrok tőlük. Most sem volt másképp. Nyitásként egy őrült bohóc ugrott ránk, majdnem felborítva minket. Nem is vettem észre, hogy nekifutásból jött az az idétlen jelmezes férfi, de miközben rémisztően vihogva rá ugrott a ladikra, tágra nyilt szemmel ugrottam egy óriásit Utána persze nevettem, mikor a bohóc is elkezdett rajtunk röhögni. Ezután még jött jó pár meglepetés szerű támadás, egyszer gumi pókokkal öntöttek telibe minket, amitől mind ketten ordítottunk egy nagyot. Bár enyém inkább sikítás féleség volt. Egyszer még a vízből is kiemelkedett valami, de mivel elég lassan jött fel nem ilyedtem meg, annyira.
Már a vége felé járhattunk mikor kicsit kihajoltam a csónakból, s a vízben lévő tükörképemet néztem. Hajam enyhén össze volt már gubancolódva, de ez ilyen közegben normális. Arcom már kicsit ki pirult, nincs túl meleg de azért egész nap a napon állni nem túl előnyös dolog. Egyszer csak azon kaptam magam hogy valaki megfogta a bal vállam, én meg hátra fordultam. Ahogy felnéztem egy fekete köpenyes csontvázat láttam, rögtön kiült az arcomra a rémület, s a csónak elejére ugrottam sikoltva. Persze mint a Bohóc, ez is csak nevetni tudott rajtam. Láttam hogy Josh-nak is majd kiugrik a szíve, hát még nekem! Miután ez a rémisztgető is el tűnt, meg állt a csónak, s oldalról egy férfi lépett elő. -Az útnak ezennel vége, ám lehet folytatni az utat ha akarják!- úgy beszélt mint egy diplomata a maga ijesztően mély hangján. Josh-sal úgy döntöttünk, hogy ha már úgy is olyan kényelmesen ülünk itt, tovább megyünk. Ekkor két karabiner jött le a mennyezetből, s a férfi aki előbb még a földön állt, most meg már a csónakon, bele akasztotta a két kampóba, mire az el kezdte felhúzni a háromszöget, ami alatt ugyan csak egy ugyan olyan alakzatú forma volt, de más színű. Piros volt, díszítve fekete vonalakkal, szívekkel és pár rózsával. Nem tudom milyen volt az arcom de le fagytam. Most ez mi? Ez nem a rém barlang? Miért van akkor rózsával meg szívekkel díszítve a ladik? Mikor egy ajtón át mentünk, beteljesült az amiről még álmodni sem mertem. Szívek, rózsák mindenhol, s néhol még kupidó is megjelent. Teljesen össze voltam zavarodva, s láttam hogy Josh is nagyon zavarban van, úgy ahogy én. Halk zene ment, de jól kivehető volt, persze ismertem a számot, s el kezdtem idegességemben énekelni azt. Valamennyire segített, kicsit el lazultam, de nem teljesen. Mikor vége lett a zenének, nem tudtam mit csináljak, mit mondjak? De Josh úgy nézett ki mint aki akar valamit mondani, küszködött magával, de végül benyúlt a zsebébe és előhúzott valamit. -Azt hiszem ezt már előbb oda kellet volna adnom! – mondta, s idegesen mosolygott egyet majd felém nyújtotta azt a valamit. El sem tudtam hinni, akkor mit látok. Az a karkötő volt amit meg akartam venni magamnak. A lánc egyszerű ezüstből készült, de a rajta lógó kis medálok gyönyörűek voltak. A ló fej is ezüstből volt, de a két oldalán a szívek kvarc kristályból lehettek. | |
| Majrés (6862) 13.04.20 20:02:55 | ||
|
-Te vetted meg? – kérdeztem hüledezve Josh csak némán bólintott, s kikapcsolta a csatot hogy fel tudja rakni a csuklómra. Sötét volt így elég közel hajolt hozzám, hogy be tudja csatolni De miután fel helyezte a karomra az ékszert, nem távolodott el, csak annyira hogy a szemembe tudjon nézni. Pár percig néztünk egymás szemébe, mikor Josh végig simította egyik kezével az arcomat, majd előre hajolt. Olyan közel jött, hogy már éreztem lehelletét a számon. Majd óvatosan azt a miniméter távolságot is leküzdve megcsókolt. Ott abbana pillanatban én voltam a világon a legboldogabb lány. Hirtelen rózsaszirmok hullottak le a mennyezetről. Felnéztünk mind ketten. Eggyik szirom éppen az orromon telepedett meg, gyorsan elfújtam, majd nevettünk egy jót. Egymásra néztünk, még mindig nagyon közel voltunk a másikhoz. Josh végig simította a karomat, majd kezeink összekulcsolódtak, és újra megcsókolt. Hirtelen valaminek neki ütköztünk. Felnéztem és hirtelen világosság kisütötte a szemem. Hozzászokott a szemem a barlang homályához. Tehát, most már tényleg vége az útnak. Josh felállt de nem engedte el a kezem, és húzott magával. Segített kiszállni a csónakból, mivel elég ingatag volt, majd elindultunk valamerre. Vettünk egy-egy üdítőt és leültünk valahova. Nem tudtam megszólalni, így inkább ittam. Pár percig csak ültünk egymás mellett, és nem szóltunk semmit. Az elmúlt negyed óra eseményeit fel sem tudtam hirtelen fogni. Az egész számomra úgy tűnt mintha csak egy álom lenne. Josh az üdítőének üres dobozát összegyűrte és kidobta a mellettünk lévő kukába.
-Jut is eszembe! Ígértél nekem még valamit! – mondta hirtelen. Én ledermedve néztem magam elé, nyeltem egy nagyot. Josh csak nevetett a reakciómon, felállt és elindult a színpad felé, én meg lefagyva mentem vele. Nem gondoltam volna, hogy be is hajtsa ezt az ígéretet Mikor oda értünk, láttam nincs túl hosszú sor, ami még jobban kiborított. Éppen Lady Gagától énekelt egy lány, hát nem tudom, hogy ki támogatta, hogy felmenjen, de biztos nem sokan. Nem is tudom mi volt a rosszabb a hangja vagy az hogy pár perc múlva én is ott fogok állni. Mikor már csak öten voltak előttem egy fiatal srác jött felém egy darab papírral. Kérdezte, hogy melyik dalt választom. Mivel megszólalni alig bírtam, elvettem a papírt és a tollat, majd felírtam az egyik kedvenc dalom: Aly&Aj-Chemicals react. Mikor vissza adtam a papírt még nagyobb idegesség fogott el mint eddig. Próbáltam nem gondolni semmire, de nem igazán ment. -Feltett szándékod eltörni a kezem? – Időközben észre sem vettem, hogy idegességemben, egyre jobban szorítottam Josh kezét. Gyorsan elengedtem a kezét, és a hátam mögé raktam. Ő nem mondott semmit, csak maga elé fordított és át ölelt. - Nyugi van! A végére biztos élvezni fogod! - Könnyű mondani, nem te fogsz ott állni! – mondtam, elhaló hangon. Josh csak nevetett rajtam. Hirtelen éreztem, hogy valaki rám ugrik. Furcsa módon Sam volt az. - Sziasztok! - Szia, hát te? Nem úgy volt, hogy nem jössz ? – kérdeztem meglepődve. - Úgy volt, de anyuék úgy gondolták kihoznak minket, na meg hagyjam ki azt a páratlan alkalmat, hogy te színpadra állsz? – pár pillanatra el feledkeztem arról, hogy mi vár rám. Előre néztem, és épp most ment fel a színpadra az előttem lévő lány. | |
| Majrés (6862) 13.04.20 20:04:54 | ||
|
sztike: te abba ne hagyd mert megnyúzlak eleven!!! nagyon jó :D | |
| Code_Chris (41927) 13.04.20 20:32:59 | ||
|
Hali, mostanában nem fogok annyi irományt hozni, gőzerővel edzzünk, és nem érek rá, de gondolom nem is baj:P | |
| Sztike1998 (42150) 13.04.21 10:31:30 | ||
|
Uhh. Egész hétvégén alig voltam itthon, tehát ide sem néztem be. :(
De most így gyorsan írok nektek pár dolgot. ^^ Sheni: külön most nem írnék, előttem már megkaptad mindet. Figyelj azokra, amit tanácsoltak, és jó lesz, az utolsó fejezetekben már látszik, hogy próbálkozol. Viszont a helyesírásra tényleg nagyon figyelj... Majrés: Ne tűnj már el. :( Egyébként oedig természetesen jó lett, bár van benne szóismétlés (Az útnak ezennel vége, ám lehet folytatni az utat ha akarják!). Ééés nem, nem hagyom abba. :D | |
| Ramee (57283) 13.04.22 20:41:01 | ||
|
Sziasztok :D Tudom ,hogy mostanság eltűntem ...bocsi mindenért ..láttam,hogy azóta már j9tt jó pár iromány amit szívesen olvasnák :D majd hozok kritiket is ha végeztem velük. Ja és még egy dolog az én történetemet nem folytatom tovább . | |
| Dóry98 (52330) 13.04.23 18:17:09 | ||
|
Huh, régen voltam, itt vannak a komik:
Egér: Jó, csak tényleg nem rímel. Sheni: Látszik, hogy fejlődsz meg próbálkozol, de némelyik mondat még mindig zavaros, de jó lett! :) + a halmozott írásjelek ilyenfajta sztoriban nem néznek ki jól, és nem is illenek bele. Majrés: Mint mindig, most is szuper-über-hiper fantasztikus lett!(Nem, nem dramatizálom túl. XD)És 1 kérés: Ne, ne tűűnj eel!!! Ramee: Hát él! Nem halt meg! És miért, miéééert hagyod abba a történeted?? | |
| Bogi2001 (22306) 13.04.24 15:50:37 | ||
|
Ramee: Most azonnal nekiállsz az új fejezetnek! Hallod?! Most! Rögtön! Mi az, hogy nem folytatod tovább?!?!?! Igenis van itt helyed, ráadásul nálam rögtön a legelső, úgyhogy nagyon ajánlom hogy tüstént próbálj meg írni. Ha nem, felkereslek és sajátkezűleg fojtalak meg!
Ezer bocs hogy eltűntem(nem mintha bárkinek is hiányoztam volna), de elég lassan vánszorgok azzal a nyamvadt fejezettel. Jól keresztbe tettem magamnakXD | |
| Sheni (69155) 13.04.24 18:39:01 | ||
|
Nemsokára jön a kövi fejezet!
Ramee:Most azonnal leülsz és írsz!Én meghalok ha nem folytatod! | |
| bataviki (69554) 13.04.24 20:12:15 | ||
|
Figyelem Író tehetségek!
Nyílt egy webazin, a Csini Tini WEBAZINE. Naponta 100 látogatója van, és én írom. Szeretnék innen felrakni regény részleteket, novellákat és verseket. Ha érdekel írj egy üzit vagy itt mond meg hozzászólásban, hogy mit tegyek ki. Ingyen reklá lehetőség, megjelenítem a neved,a részlet címét és képet is kirakok ha kell. Nemcsak egy embernek hanem maximum 5 embernek rakom ki.Amint megkapom az üzit,kirakom és látható lesz az alábbi linken. www.csinitini.blogger.hu Ha ez szabálytalan akkor elnézést kérek! | |
| Sheni (69155) 13.04.26 19:40:22 | ||
|
Nem is tudom, hogy folytassam e.Ki szeretné, hogy folytassam? | |
(aktuális oldal: [ 238 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [235] [236] [237] [238] [239] [240] [241] [242] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]
