Switch to English Hírek Rólunk
Nick: Jelszó:
Lónevelde
Az összes üzenet megtekintése

Fórum - Alkotók Kuckója

 » Vissza a témákhoz! « Hozzászólások: 5123  

Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)







  Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15    
Lajura

--És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--



Négy évvel ezelőtt...

Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást.
- Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim.
- Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám.
“Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye?


---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni---



  Yoyofuma (75892) 13.07.07 22:49:37    
Yoyofuma

csacsizó: Nos, igen... Az uCozzal akadt némi probléma, így elég sok felhasználó weboldalát nem nyitja meg - sajnos én is közéjük tartozom. :( Amint behozza az oldalt, újra linkelni fogom, hátha...


  DorisMcStephen (75731) 13.07.08 09:44:06    
DorisMcStephen

csacsizó:Köszönöm és igazad van!Lehet, hogy újra berakom majd az első fejezetett egyben és alakítgatok még plusz ahol tudom megtoldom.Köszi

  Helia (75076) 13.07.08 14:29:39    
Helia

Hello.

Röpkerandompillanatok eggyike, hogy leültem írni bármit is. Persze, ez konkrétan még semmi, de ha, izgat a dolog, akkor belecsapok a történetbe.
Lássuk.

Soha nem láttam még akkora feszültséget egy pályán sem. Sem a Spanyolországi összecsapás, sem a Franciaországi nem volt ehhez fogható. ( Intro fíling.~ )

A Walesi levegő már önmagában éreztette a nap fontosságát, és tekintéjét. A pálya szélén megjelent a tekintélyt parancsoló Christin is, Rezol edzője, és egyben zsokéja is.
Magabiztosan ösztönöztem a csődört a galoppra, és Ő engedelmeskedett. Éreztem hogy gyorsabban veszi a levegőt, hogy egymáshoz simulunk, és eltűnik végül az idő és tér. Végtelen hosszú körök következtek. A nap fénye melegen simogatta a csődör nyakát és hasát, és a én hátamat. Sokkal jobb érzés volt, mint az utcai kocsiversenyek, amely miatt gyakran majdnem elkaptak a rendőrök.

Őő.. kicsit zavaros a cucc, de majd jobban kifejtem, ha kíváncsi vagytok a komplett történetre, mert akkor nekifekszem és keretbe foglalom.

Hello:
Helia ~


  Victory (24965) 13.07.09 13:47:45    
Victory

Sziasztok!
Még jó régen írogattam ide történeteket, de aztán eltűntem, mert nem láttam értelmét az irományaimnak. Most viszont szeretnék visszatérni és egy új történettel szórakoztatni (de lehet, hogy csak untatni foglak) Benneteket.
Nem is szövegelnék tovább, inkább a lényegre is térek.

CÍM:Az alkony visszhangja
BORÍTÓTERV: Katt!;)
TARTALOM: Rachel Green élete egy szempillanat alatt a feje tetejére áll, úgy érzi elvesztett mindent, amiért eddig harcolt, ami az életet jelentette számára. S minden szál az alkonyati tájhoz vezet, mely csak úgy visszhangzik a titkoktól, amikre néha jobb, ha nem derül fény…

Komikra nem nagyon számítok (már megszoktam, hogy nem kapok), de előre is köszönöm annak, aki ír és nem tartja fölöslegesnek a próbálkozásaimat :)


  Ninácska (32973) 13.07.09 14:44:04    
Ninácska

lovas111:Rachel Green. . . ismerős egy jó kis sorozatból. A történet alapja nekem tetszik olyan titokzatos.

  DorisMcStephen (75731) 13.07.09 14:57:34    
DorisMcStephen

Helia:Hát mit is mondjak...Nem is tudom...Annyit tudok mondani hogy a kezdés...Baromi jó!Nagyon érdekelne ez a történet!És bocsi hogy húztam az agyad!
lovas111:Az eleje jó!Folytasd!Engem érdekel!


  Dóry98 (52330) 13.07.09 16:19:14    
Dóry98

Sziasztok!
Helia: Érdekelne a sztori, bár ebből nem sokat lehetett megtudni, kedvcsinálónak nagyon jó! :)
lovas111: Tedd be a folytatást! Izgalmasnak tűnik, érdekel!

Na, hoztam az első fejezetet, a bevezető után. Kicsit hosszú lett, de ennek ellenére remélem elolvassátok. Kattintsatok a képre! :)




  Helia (75076) 13.07.09 16:24:10    
Helia



1. fejezet, 1. rész

Barátságos üdvözléssel fogadnak az istállóban a lovak, akik már hajnalok hajnalán virrasztottak egymás fölött, az éjszaka egyikük számára sem hozott nyugalmat. Mind a telihold, mint pedig a Walesi levegő frissesége nem hagyta őket nyugovóra térni.
Ami engem illet, magam sem aludtam sokat az éj folyamán.
Rezol vidáman kidugja a fejét a boxajtó fölött, és nagyot horkantva invitál közelebb magához. Mosolyogva megindulok a csődör boxa felé, amely a végtelennek tűnő istálló végében húzódott meg. Soha nem felejtem el azt a napot, amikor idehozták.
Egészen apró volt, én pedig csak öt éves voltam. A lószállító begördült az udvarra, a bakák pedig érdeklődve forgatták fülüket az autó felé. A járműből egy középkorú férfi szállt ki. Férfias volt kölnije illata, és jóvágású volt. Keze érdes volt, látszott hogy tapasztalt zsoké. A lószállító mögé lépett, és babrált a zárral, míg végül ki nem nyitotta. A kiscsikó képe lassan bontakozott ki, ugyan is, a makacs kis csődör nehezen engedte meg, hogy gazdája rátegye a kötőféket. De megpillantottuk. Az éjfekete szőrű, csetlő - botló csikót. Az apám megfogta a kezem, és letérdelt mellém.
Az apró jószág nagy szemeivel bámult rám, majd magától megindult felénk. Nagyon megilyedtem. A papa a kezemet az - általam - paci néven ismert állat orrára helyezte. A kiscsikó vidáman horkantott egyet, én pedig vidáman a nyakába omlottam. Apám, és a tulaj is vidáman felkacagtak.

Elmosolyodtam. Imádtam ezt a történetet. Álltam a fekete csődör boxa előtt, és bámultam a - mára már - tekintéjes méretű lovat. Fejét a mellkasomhoz nyomta, és orrával matatni kezdett a zsebem körül.
- Sajnálom, de ma nem készültem semmivel. - mosolyodtam el.
Inteligens csődör volt, hiszen meglepetten pillantott rám, végül felnyerített.
- Vicceltem. Itt van. - húztam elő a hátam mögül a kezem, és megkínáltam a répával.
Sértődötten elfordította a fejét.
- Ha, azt akarod hogy én egyem meg.. - mosolyogtam, és már a répát a számhoz emeltem.
- Prr. - fordította rögtön vissza a fejét, és azonnal kikapta a répát a kezemből, éppenhogy nem rágta el az újjamat.
- Megyek, hozom a szerszámokat, mert kilovagolunk. - kacsintottam, és megveregettem a vállát.
Gyorsan kiszaladtam a nyergesbe, felkaptam Rezol nyergét, és kantárját, meg egy ápolóládkát. Visszaszáguldottam ‘ a pacihoz ‘, majd a fejére csúsztattam a kötőféket, és kivezettem a boxból.

Pillanatok alatt leápoltam, és felnyergeltem. Furcsa hogy senki nem volt még itt, hiszen fél hat - hat körül mindenki itt szokott lenni.
- Várj meg itt. - intettem a csődört, és átszaladtam az istállón, tollat és papírt keresve.
Rávéstem a cetlire: Elmentünk. Lia.
Visszaszáguldottam a pacihoz, ezúttal kobakban. Felhúztam magam a nyeregbe, és ügetésre ösztönöztem a csődört, mire engedelmesen ügetett a poros úton. Szerencse hogy a lovarda egy erdő előtt húzódott, így könnyedén el lehetett bohóckodni délutánonként.
Nyár. Méllyet szippantottam a levegőből, a csődör pedig szinte már táncolt alattam. Könnyedén szedte lábait, balerinákat megszégyenítő kecsességgel vonult végig az úton. Rengeteget jártunk már itt.
Hirtelen megállt. Alig voltunk még bent az erdőben, mikor rátalált az első fára, ahol a méhkaptárból csurgott ki a méz. Azonnal nekiállt “ tisztogatni “ a fát édes levétől.
- Te Micimackó. - nevettem.
Sértődötten horkantott fel, de végül elvált a növénytől, és újra ügetésbe.. illetve, vágtába lendult, mivel arra ösztönöztem. Imádtam mikor összeértünk, és csapatként dolgoztunk. Sokan mondták már, hogy tökéletes harmóniában vagyunk egymással.
Patakcsörgés csapta meg a fülemet. Á, a jó öreg Secry folyó. Természetesen a jószágot nem kellett irányítani, magától is tudta hova megyünk. Már mindketten láttuk a folyót, így lassítottam a tempón, végül meghúztam a kantárat, és megálltunk. Lecsúsztam a nyeregből.

Lezor, - kihasználva az alkalmat - azonnal inni kezdett. Leültem mellé, és figyeltem. Mindíg is érdekes volt nézni a lovakat, akármennyire is természetesnek tűntek, mindíg volt bennük valami .. valami természetüknél fogva varázslatos. Sokan tartottak emiatt bolondnak. Lovaglás?! Az nem sport. De az. Egy sport, egy olyan kötelék, amit senki nem érthet. Egy életérzés.

Most még 1 -2 részig uncsi lesz, denaa T-T


  Helia (75076) 13.07.09 16:29:50    
Helia

Dóry98: Alapjába véve kedves az alapötlet a szegény, és nem evilági lányról, de nagyon zavaros a kép, szóval próbáld meg kicsit jobban részletezni a dolgokat. :)
Várom a folytatást.


  Dóry98 (52330) 13.07.09 16:57:21    
Dóry98

Helia: Eddig jó a történet, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz belőle. Sokszor írtad a volt-ot, ezt próbáld meg egy múlt idejű igével helyettesíteni. Keveset lehet tudni a főszereplőről, a levélig azt sem tudtam, hogy lány.
Az enyémről annyit, hogy direkt zavaros (ez így hülyén hangzik), mert a végén fog minden kiderülni. Meg közbe is szép lassan feltárulnak a dolgok. Azt nem értem, hogy miért írtad, hogy szegény a főszereplő.


  Helia (75076) 13.07.09 17:10:36    
Helia

Dóry98: Szerintem a “ Lia “ BECENÉV elég árulkodó arról, hogy nőstényneműről van szó. :‘D
Mindegy, várom a folytatásodat. :D


  szahara (7378) 13.07.09 20:10:39    
szahara

Sziasztok!

Itt a történetünk második fejezejete is. A képre kattintva elolvashatjátok.Ez a fejezet most leírás,nincs benne párbeszéde, reméljük nem lett túl unalmas! Kommikat,kritikákat csipet2-vel szívesen elfogadunk,és kérünk!



  Tenyésztő4 (76594) 13.07.11 12:53:43    
Tenyésztő4

lovas111:Nagyon tetszik a bevezető! Titokzatos és mégis olyan izgalommal teli. Nagyon várom a folytatást!


  Victory (24965) 13.07.11 13:18:42    
Victory

Sziasztok! Hogy őszinte legyek, nem számítottam ilyen sok komira és nagyon szépen köszönöm Mindenkinek:)
Be is tenném az első fejezet egy részét (szóval azt a pár sort, ameddig eljutottam). Ha továbbra is tetszik majd Nektek akkor minél hamarabb igyekszem megírni a folytatást (terveim szerint még ennek a fejezetnek is lesz folytatása)


Első fejezet
(Részlet)


“Boldogan hajoltam előre, még több szárat adva az aranyló szőrű paripának, mely azonnal értette, hogy mit akarok. Léptei egy pillanat alatt megnyúltak és máris galoppoztunk felfelé az erdő melletti domboldalon. Egyre gyorsuló szívverésem majdhogynem elnyomta a paták dübörgését, amint az adrenalin szétáramlott egész lényemben.
- Hajrááá! – kiáltottam és még jobban a ló nyakára hajoltam, ezüstös sörénye csiklandozta az arcomat. Már alig pár méter lehetett előttünk, amikor észrevettem az alkonyatban úszó dombtetőt, amit eddig az erdőtől nem láttam. Csodálatos, gondoltam, hogy én milyen szerencsés vagyok!

A folytatásért Katt ide!;)




  Dóry98 (52330) 13.07.11 17:05:30    
Dóry98

szahara: Nagyon szép! Olyan részletesen, és érdekesen van leírva az egész, hogy egy csöppet sem unalmas! Nagyon jó, hogy be van mutatva az egész táj. Már-már tökéletesen van megírva (mert ugye, tökéletes nincs), lehet érezni a hangulatát az egész völgynek! Nagyon-nagyon tetszett, végig fogom olvasni! Csak így tovább!
lovas: Az első, ami megfogott: haflingi!! <3 Jó lesz, érdekes, de (tudom, hogy mindenki, mindig ezt mondja) hiányzik a leírás. Ugye írtad, hogy lesz folytatása a fejezetnek, akkor oké, hogy nem sok minden derült ki. A főszereplőről eddig semmit nem lehet tudni. Kicsit furcsa volt a “ láthatatlan támadás“, de egyben izgalmas is. Várom a folytatást! :)



(aktuális oldal: [ 247 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)

[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [244] [245] [246] [247] [248] [249] [250] [251] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]



lónevelde információk