 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| hancsi1000 (50548) 12.01.07 14:39:41 | ||
|
Fanday:Várom*.*
És azt hiszem nem komiztam de olvasom a storyt és nagyon tetszik!!!!*O* | |
| Sennala (35031) 12.01.07 14:42:14 | ||
|
Köszí :) | |
| rekaianett (32539) 12.01.07 15:00:45 | ||
|
köszönöm a komikat, mindenkinek! hamarosan talán hozok valamennyit, okés? | |
| hancsi1000 (50548) 12.01.07 15:03:59 | ||
|
Cull*.* | |
| Fanday99 (50302) 12.01.07 15:27:17 | ||
|
Aikido- Az önvédelem mestere
11. fejezet . A hosszú terem végébe igyekezett és nekifutásból rohant az ajtónak, tenyér éllel ütött rá, mire az darabokra tört. - Hé, maga meg mit keres itt?- hallatszott a felháborodott kiáltás a lány háta mögül. Nem fordult meg. Tudta, hogy akkor rögtön lelepleznék. Agya lázasan dolgozott. Végül pedig kibontotta hosszú, lófarokba kötött fekete haját, mely hátközépig ért. Eltakarta vele az arcát, hangját elváltoztatva károgta: - Semmit, én csak egy takarítónő vagyok, éppen a söprűért mentem. - Jó, akkor igyekezzen. Ezzel elment az illető. Yuky hálát adott, hogy sikerült lyukat beszélnie a démon hasába. Észrevett egy hatalmas ajtót. Valószínűleg ez vezet Aguri dolgozószobájába, villant át az agyán. Majd máskor megnézem, ez nem a legalkalmasabb. Ezzel kiugrott az ablakon. Meg sem állt a felhőkarcolóig, amely kemény százötven kilométer volt, de a lánynak ez meg sem kottyant. Ezután lefeküdt aludni, és minden második órában futott valamennyit. Másnap hajnali négykor ébresztette föl testvéreit, felvetette velük a kimonókat. Egy füves területre vitte őket. - Itt fogunk küzdeni az undormányokkal. No, gyerünk.Mielőtt elkezdenénk, egy napi bölcsesség:“Csak edzéssel és belső nemesedéssel tudsz fejlődni! Ne gondolj titkos fogásra! Minden a szemed előtt van.“ Vikiék felnyögtek. - Muszáj mindig O Sensei Ueshiba Morihei- től idézned? Tudjuk, hogy ő az alapító, de kezdjük unni- mondták, és tényleg majdnem bediliztek a napi bölcsességektől, mert Yuky minden nap ezzel idegesítette őket. - Nem azért mondom el ezeket, hogy untassalak titeket, hanem, hogy tanuljatok belőle. No, elég a beszédből! Most bemelegítés nélkül kezdünk. RANDORI*!!! - AAAAAAAjjjjjj!!!- Nyögött fel Fatime, mert lévén, hogy ő a legmagasabb, majdnem Yukynál is, ezért neki kellett megküzdenie nővérével. - Arigato**-morogta oda testvérének és elé állt. Mestere fölemelte a földről a Ken***-t, beállt tanítványa elé, aki követte példáját és ő is fölemelte a saját Ken-jét. Vívni kezdtek. Mindketten borzasztóan ügyesek voltak, de Yuky gyorsabban, ügyesebben mozgott, régebb ótas járta már a halál iskoláját, tudta, mit kell tennie. Egy óvatlan pillanatban rácsapott a lány könyökére, és ezt kérdezte. - Ez itt mi? - Empi****. - Másik neve? - Hiji*****.-Nyögte a lány fájdalmában, amire egy mosoly volt a válasz. Lili és Viki egészen mást csináltak. Épp egy Gyaku hamni katatate dori iriminage nevű figurát hajtottak végre. ebben Lili veszített. Kettőt paskolt a földre, mire idősebbik testvére elengedte. Néhány figura után Yuky takarodót parancsolt.- Holnap nagy nap. Verseny hazáig?- kérdezte a lány, bár tudta, hogy testvéreinek semmi esélyük ellene. - Dozo******! Elkezdtek futni. Beértek egy erdőbe, Fatime pedig elesett egy gyökérben, emiatt pedig a jutalma egy dühös kiáltás volt. - Kiritsu*******! magyarázatok Randori- Harcszerű küzdelem Arigato- Köszönöm Ken- kard Empi-Könyök Hiji- könyök Dozo!- Gyerünk! Indulás! Kiritsu!- Állj fel! hát... | |
| Alex30 (40124) 12.01.07 15:28:12 | ||
|
Sziasztok! Elkezdtem egy történetet. Remélem tetszik:
1.fejezet 1705. Egy hajó tejfehér ködben Anglia partjai felé úszik. A matrózok félelmükben egy kupacba gyűltek össze. Félelmük tárgya nem más, minthogy ha nagyon füleltek távoli ének szót hallhattak, ami nem mástól származhatott, mint egy… -Én mondom ezek szirének. -szólalt meg egy öreg tengerész. –Miattuk van ez a nagy köd is! A többiek egyetértően mormogtak. -És ugye mindenki tudja, miért találtak ránk! –mondta egy másik matróz, s közben hátrasandított, nehogy valaki lefülelje őket. -Úgy van! –suttogta egy harmadik. –Mindenki tudja hogy a nők balszerencsét hoznak egy hajóra! Ebben a pillanatban a kapitány lépett oda hozzájuk: -Jól van uraim elég volt a rém történetekből, munkára fel! Ebben a ködben inkább van félnivalónk a kalózoktól mint a szirénektől! A matrózok kedvetlenül felálltak és morogva mentek a dolgukra. ,,Még hogy szirének” –gondolta Wilson, a fiatal, de talpraesett kapitány. Ő nem volt olyan babonás, mint a többi tengerész. Eközben a rakományok között egy kislány üldögélt, és dudorászott. Közben egy kis vászon darabot szorongatott amire a neve volt írva: ,,Alex Robinson”. Anyja azt mondta szerencsét hoz. -Miss. Robinson! –az öreg matróz lépett le a raktárba.- A kapitány kérdezi hogy nem kíván-e feljönni a fedélzetre… -De! –három napja amióta utaznak, nem engedték fel mert valamit biztos elront. Felsietett a lépcsőn. ,,Remek –gondolta- az első nap amikor kinn vagyok köd van… De nem baj legalább kinn vagyok” Mivel ülni már nemigen volt kedve sétálgatni kezdett. Így ment ez estig. Ekkor a matrózok abbahagyták a munkát és újra gyülekezni kezdtek. Alex Robinson kicsit közelebb lopózott. -Nem hiszem le hogy a kapitány nem enged minket aludni! -mordult fel az egyik tengerész. -Igen! Hiszen a Jóreménység fokánál járunk! Akármikor felbukkanhat a Bolygó Hollandi! -A mi?! –Alexnek fogalma sem volt mi a fene az a Bolygó Hollandi. Az összes matróz megrázkódott, majd egyszerre néztek hátra. -Nem mondták el neked a legendát? –kérdezte egy fiatalabb ember. -Nem… -Na akkor gyere ide! –mondta a legöregebb matróz. Alex leült a lába elé. –Most akkor figyelj! Egyszer régen, egy Straaten nevű Holland kapitány istentelen élete miatt, arra ítéltetett, hogy örökké a tengeren kóboroljon. Nem halhat meg, sem ő sem a legénysége. A legtöbbet itt, a Jóreménység fokánál látni éjszaka. Aki elsőnek látja meg a hajót, azt nagyon nagy szerencsétlenség fog történni. -Deee… Wilson kapitány azt mondta ez csak mese… -Igen? –szólalt meg az a tengerész aki múltkor őt gyanúsította hogy rájuk hozta a sziréneket.- Az egyik barátom kapitány, és ugyan itt találkoztak azzal a szellem hajóval, és az a matróz, aki először meglátta másnap meghalt! Mielőtt azonban válaszolhatott volna Alex, hirtelen megrázkódott. Egy öregember, aki épp a hajóorrban aludt, felkiáltott: -Zátonyra futottunk! Mindenki felpattant. -Süllyedünk! Hirtelen ágyú dörrenés hangzott és az árboc eldőlt, pont a kapitányra. A matrózok fel-alá szaladgáltak, a kapitány nélkül, nem tudtak mit csinálni. És ekkor az a hajó is felbukkant amelyik rájuk lőtt. A vitorlája fekete volt, az oldaláról hínárok lógtak. Melléjük siklott és kalózok tömkelege lendült át. Alex leszaladt a raktárba és meghúzta magát. Fentről kiáltások hallatszottak. Újabb dörrenések. Kiálltások. Alex már remegett félelmében. A dörrenések már sorozatosan hallatszottak. De a lány már nem hallott többet ugyanis tarkón találta egy elszálló fadarab. Mikor felébred már a tengeren ringatózott az árboc egyik darabján. A hajóból semmi sem maradt. A távolban a támadó hajó úszott el a ködben. A szeme majd’ leragadt, de tudta hogy a lecsukja, örökre elalszik. Órákig kapaszkodott a fadarabban , mire végre földet pillantott meg. Már messziről látszott, hogy elég forgalmas kikötő. És azt is hogy a hajók tetején kalóz zászló. De őt ezt már nem érdekelte. Legyen akár kalóz, akár katona, csak vegye őt észre. Már annyi ereje sem volt hogy kinyissa a száját. Lassan beringatózott a kikötőbe. Mindenkit lefoglalt a munkája, senki nem vette észre. A föld mellé ért és egy helyben lebegett. Ekkor kicsapódott és egy ajtó ami valószínűleg a kocsmához tartozott. Egy igen mérges nő lépett ki rajta. De mérge azonnal elszállt amikor meglátta Alexet: -Édes istenem egy gyermek! Azonnal lement a partra, és kiemelte a lányt majd köpenybe burkolta. -Hogy hívnak kislányom? Alex megerőltette magát és ki tudta nyögni a nevét: -A…Alex Robinson…. -Rendben kicsi Alex. Engem csak szólíts csak Mrs. Tyler-nek. -Mrs. Tyler… -Motyogta majd mélyen elaludt. :) Kommenteket kérhetek? | |
| Lola200 (45266) 12.01.07 15:40:25 | ||
|
Alex: nagyon jó:) | |
| rekaianett (32539) 12.01.07 15:55:11 | ||
|
na, itt a beígért rész, egy kicsit, rövid lett, de...
- Menjenek el a raktárhoz, és kapjon mindenből, annyit, amennyi jár, és egy napi-rendet is. Aztán vigye fel, Mrs. Carpenter a harmadikra, a 354-es szobába. Felkeltünk és elindult velem a folyosók tengerének bátran nekivágva. ~*~ Akkor nem bolyongtunk annyit, mint máskor. Két kanyar, egy lépcső, és egy nagy, fehérre festett vasajtó előtt álltunk. Csikordult egy nagyot, ahogy Mrs. Carpenter kinyitotta, de ez nem zavarta túlságosan. Ahogy beléptünk a terembe, felkapta a gyertyát, ami egy asztalkán állt, és meggyújtotta. Ahogy haladtunk a teremben a polcokat megvilágította a gyér kis világosság. Nem volt rajtuk ajtó, vagy függöny, ezért láthattam, hogy mi van benne. Mindenhol összekötött csomagok, és papírzacskók voltak kirakva. Mrs. Carpenter végigmért. Láthatóan nem tudta, hogy mekkora vagyok. - Állj oda! - szólt hozzám, és egy mérőszalagra mutatott. Odamentem, és kihúztam magamat. - Ez kettes lesz. Odament ahhoz a polchoz, amin egy kanyargós, és alul aláhúzott ábra volt felfestve. Valahogy így nézett ki: 2. Kísérőm levett egy összekötött csomagot, meg egy papírzacskót, és a kezembe adta őket. Aztán egy kötegből kihúzott egy merev lapot, és azt is odaadta. - Most felkísérlek a szobádba, és megmondom, mit kell csinálnod. - jelentette ki, és megindult velem a harmadik emelet felé. | |
| Bogi2001 (22306) 12.01.07 17:02:12 | ||
|
Alex30: nagyon érdekes, várom a kövi részt! | |
| pony56club (16581) 12.01.07 17:06:46 | ||
|
huh,alig egy napja jöttem fel,de rengeteget kellett visszaolvasnom...
a lényeg ami lényeg:MINDENKIÉ NAGYON JÓ LETT!ABBA NE HAGYJÁTOK,FOLYTASSÁTOK!:) hamarosan hozok egy kis bevezetőt,ha tettszik,akkor folytatom:)a MoonLight-ból mint írtam egy darabig nem lesz rész,mert meg kéne írnom előre a fejiketXD | |
| lovasíjjász (41190) 12.01.07 17:40:09 | ||
|
Alex30: Nagyon tetszik. Szeretem az ilyen témájú storykat és nagyon örülnék egy folytatásnak, de figyelj a szóismétlésekre. ;) | |
| Bogi2001 (22306) 12.01.07 18:39:10 | ||
|
1. fejezet Kezemet végigsimítva az iskola nagyobbik lépcsőházának szegecsekkel teli korlátján, gyors macskaléptekkel siettem lefele az ebédlőbe. Megvolt az a furcsa szokásom, hogy lefelé így megyek, felfele pedig elengedem a korlátot, és kettesével szedem a lépcsőfokokat. Elmosolyodtam. A szellemcsapat megfigyelést tart a régi stúdió bejáratánál. Ez volt ugyanis az iskola szellemének búvóhelye, ami nekünk azért volt előnyös, mert senki sem tartózkodott a helyiség közelében, így nyugodtan megfigyelhettük. Eddig még nem adtunk neki életjeleket arról, hogy tudunk róla. Az volt a legfurcsább szokása, hogy törökülésben, keresztbetett kezekkel lebegett. Ez volt a kedvenc időtöltése. Ó, bocsánat, te nem is tudhatsz rólunk, sem a szellemről! El is mesélem, hogy alakult ki a mi csapatunk. Az egyik tanár megkért minket, hogy vigyük fel a Halloween -i kellékeket a régi stúdió melletti terembe, amikor különös hangokat hallottunk a kiselejtezett stúdióból. Olyan volt, mintha valaki egy lepedőt lengetne a gyenge szélben, meg-meg rázogatva azt. Tudtuk, hogy a régi stúdiónak nincsen ablaka, így hát a hang felkeltette a kíváncsiságunkat. Először Dominik vette a bátorságot ahhoz, hogy bekukucskáljon a kulcslyukon. Amikor felénk nézett, sápadt volt, mint aki szellemet látott. Néhány másodperccel később, amikor a szín visszatért az arcába, és meg tudott szólalni, megtudtuk tőle, hogy tényleg szellemet vélt felfedezni a helyiségben. Ez már tényleg felkeltette az érdeklődésem, és én is benéztem a kulcslyukon. Dominik nem hazudott: egy szellem volt az! Visszafordultam. Később a többiek megnyugtattak, hogy Dominik kicsit sápadtabb volt nálam. Ezután mindenki egyesével benézett, és mind szellemet láttak: Laura, Anna, Zsófi, Márk, Marci, Kinga, Melinda, sőt, még Zita is. Ebből is láthatod, hogy a szellemcsapat legfőképpen lányokból áll. Hogy miért? Mert köztudott, hogy nálunk az ilyen cipelős feladatokat inkább a lányok vállalják, mert az erejüket akarják fitogtatni vele. Én sem vagyok különösebben erős, ezért vállaltam fel ezt a munkát. Nem azért, hogy azzal fitogtassam az erőmet, hogy pár papírlapot cipelek, nehogy félreértsetek. Minden cipelős feladatot bevállalok, hogy még erősebb legyek. Így nem a láthatatlan erőmmel vágok fel, hanem szépen lassan el is jutok a láthatatlantól a láthatóig, hogy úgy mondjam. Most sietnem kell a megfigyelésre, de majd beszámolok róla! | |
| Secrety (49222) 12.01.07 18:46:23 | ||
|
kk | |
| Secrety (49222) 12.01.07 18:47:09 | ||
|
Remek,mostnem igaz,hogy a másolt szöveget nem tudja feladni,most körmöljem le ide az egészet?Szép. | |
| Bogi2001 (22306) 12.01.07 19:18:32 | ||
|
Én is ideírtam, nem másoltam, túl lehet élni | |
(aktuális oldal: [ 153 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [150] [151] [152] [153] [154] [155] [156] [157] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
