 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| renamon (19564) 12.01.11 20:48:23 | ||
|
Mindenkié jó lett!Akkor Anonymus,megpróbálom még egyszer.Rövid lesz mert tesóm gépezik mindjárt.
Szerelem..Én is szerelmes vagyok.Egy 8.-os fiúba,de fájt hogy összetörte a szívem.Fájdalmas és rossz. Bocsi,ennyire volt időm.. Anonymus:Ha ez nem jó akkor írnál egy példát?Ezt alakítsd át légyszi mert ez már tényleg érzelemes..részemről | |
| STLPetra (31825) 12.01.11 20:50:21 | ||
|
Sennalának:
2.fejezet. Az első stádium „A kiképzésnek egy módja van. Ha a katona tudja mit akar, elhiszi azt, hogy megtudja csinálni és akarja, hogy az sikerüljön is neki!” Miután végeztek a háromórás terepedzéssel, aztán a ballisztika órával is, kaptak egy óra „tisztálkodási” szünetet. A zuhanyzók megteltek forró párával. Itt-ott felszálló buborékok is megjelentek. Tömött libasor állt mindegyik fülke előtt. -Amm.. Nincs egy szappanja valakinek? Az enyém olyan pici volt, hogy amikor leejtettem eltűnt a lefolyóban…. -Várj két pillanatot és megkapod! Át dobom.- Kevin neki támaszkodott a válaszfalnak. Csak hogy….. -Áááúúúú!!!!- Rossz helyet választott és fejbe vágta az éppen nagy sebességgel felé tartó mosdószivacs. -Miért van azoknak pici élőlényeknek ilyen kemény váza? Hogy enné ki a belüket a rák! Semmi szükségük sincs rá!-Káromkodott egy sort Bálint. -Te mondtad ,hogy dobjam át….-És egy hangos röhögéssel letudta a dolgot. -Ne kezdjétek már megint! Unom a folytonos veszekedéseteket!-Szólt András hangja valahonnan az öltözők felöl. Éppen az övét próbálta meghúzni. Olyan övet kapott, hogy ha behúzza teljesen, szorítja, ha nem, akkor lecsúszik. Így aztán késsel vágott egy plusz lyukat a méretére. -Á! Ez jól esett. Itt kellemesen meleg a víz.-Kevin trappolt be András mellé. Felkapta a ruháit és elosont az öltöző másik felébe. -elment már?-Suttogta Bálint. -Ne fossál már! Inkább siess mielőtt a százados beront. Nem kell még egyszer a kidobás. -Jól van már! Csak kérdeztem. -Mit kérdeztél? Még tartozok neked valamivel!-Hallatszott a fenyegetés a túloldal felöl. Miután felöltötték tiszta egyenruhájukat lőgyakorlaton vettek részt. Az T 9.-esek csak úgy dübörögtek. Úgy kellett elhelyezkedniük, hogy ne látszanak a tankokban ülő kiképzők számára. Céltábla egy sem maradt. András Leventét kapta (azt akivel a kantinnál összeverekedtek). A srác olyan pontosan számolt, hogy a legtöbb lövedék a közepébe talált a tábláknak. Így a végére András teljes bizalmát élvezhette. Bálin Kevinnel dolgozott. Hozták azt a jól megszokott, csapatmunkát, ami már a kezdetek kezdetén megvolt. Így még a kis kétéltű tetejére tett mikuláscsomagot jelölő, régi edényt is leszedték. A picurka piros fémdobozokban –mint az később kiderült a parancsok saját kezű gratulációi mellett- 4 kedvezményre jogosító tenyérnyi kártya hevert. Ezek után jobban lőttek a többiek is. Este amikor csak a vad van ébren….. Két fegyveres árnyék jelent meg a fenyves mentén. Lassan ereszkedtek a dombon le. Utánuk lassan de biztosan még legalább 10. További 4 vigyázta a távozók útját. -Nem kéne Északnak menni. Utána úgy is Északkelet felé vesszük az irányt. Erre veszélyesebb.-Szólt intve a vörös hajú ifjú. A világosbarna szeméből félelem csillogott. Nem akart elmenni. -Már nincs visszaút. Velünk jössz túszként!-A szőke ezután tarkón vágta a válltámasszal. Az gurult egy métert és kiterült. -Ch!! Először jó volt a terv mi? Visz egy terhet a halál! Durr! Hallatszott valahonnan a távolból a lövés. Kevin nem találta a helyét. Ráadásul ez a durranás… Mintha egy M107-essel lőttek volna. Lábujjhegyen átosont Bálinthoz és Andráshoz. Mintha egy macska lenne ugrott el Bálint keze elől. Meglökte még egyszer és suttogva ébresztette Andrást. -Mi van? Pisilned kell? Ne mond hogy azt nem tudod nélkülünk! -Halkabban te idióta! És segíts, Andrist felrángatni! -Miért! Mi történt? -Egy puskalövést hallottam, kb. az erdő felöl. Szólni kéne a századosnak. -mi van? add vissza a lám….. -Andris! Kelj már fel! Óh egek! Ez álmában is hadjáratozik…. -Öntsd le a vizzel! -Hohó! Még csak az kéne! Itt kiborulna a bili! -Mi a …….-van? Mi történt? Hagyj aludni! -Azt már nem! Figyelj te álomlovag! Két percet kapsz, hogy összeszedd ami kell, mert megyünk a századoshoz. Lövést hallottam. -Hhháááööhh! Na jól van. De csak azért mert jó kedvemben találsz.- Ásított nagyot Andris. Összeszedték cuccaikat, felkapták a hagyományos AK 47.-esüket a fegyverszekrényből és halkan távoztak. A füvön átvágva, a rangosabbak kantinja felé vették az irányt. Az magasan föléjük magasodva fehéren fénylett a visszaverődő holdsugaraktól. Az egész tábort friss harmatszerű illat lengte be, nyugodt édes álmot hozva a katonák szemére. A fenyves, tőlük távol, a kantin túloldalán egy fekete csíkként látszott csak. Az adrenalin szintjük az egekben volt. A két őrt álmukból zargatták fel. Ez nem a teljes fejezet! | |
| BlackRosy (7932) 12.01.11 20:55:55 | ||
|
Sennala sztem jó lett :D | |
| renamon (19564) 12.01.11 20:59:10 | ||
|
Valaki segítene történetet írni? | |
| thestral27 (21282) 12.01.11 21:07:38 | ||
|
Damon: holnap mint mondtad,sok időd lesz,hát olvass..xDDD | |
| Sennala (35031) 12.01.11 21:08:59 | ||
|
STLPetra:Nagyon izgalmas és amint azt az előző kommentemben is írtam, részletesen leírod azt,hogy hogyan cselekednek a főszereplők. Ismételten vannak benne itt-ott vicces mondatok,körülmények,ami nekem nagyon tetszik xD... A végére izgalmas részt is bebiggyesztettél^^. Habár nem ez a teljes rész(vagyis nincs még vége a fejezetnek) nekem ez lett az egyik kedvencem már most :). Igaz néhol előfordulnak elgépelések,de az engem nem nagyon zavart.  Várom a folytatást ;)
Kicsit hosszúra sikeredett a komim x“D. | |
| Sennala (35031) 12.01.11 21:09:31 | ||
|
renamon:én szívesen segítek,ha kell :). | |
| Sennala (35031) 12.01.11 21:10:05 | ||
|
gota0417: Köszi a komidat ^^! | |
| rekaianett (32539) 12.01.11 21:11:00 | ||
|
elolvastam ano, amit írtál nekem, és egyet értek veled. néha szoktam én is ilyen tcsinálni, de csak azért mert attól félek úgy sz** az egész ahogyan van, és senki nem meri azt mondani: rekaianett, hagyd abba! ez vontatott, unalmas és száraz. Ha kiadnák még vécépapírnak se venném meg!
szóval, érted... de a hisztizés tényleg nem megoldás! :) | |
| renamon (19564) 12.01.11 21:24:45 | ||
|
Jók ^^ | |
| rekaianett (32539) 12.01.11 21:48:33 | ||
|
etra! ez olyan jó! hogy csinálod ezt? nagyon kíváncsi vagyok, az egyetlen hiba tényleg az a kis0 kevin... | |
| pony56club (16581) 12.01.12 07:02:45 | ||
|
Pertra:nagyon jó lett!folytasd mihamarabb!:)
Sennala:nagyon jó lett!mikor folytatod?:D akit kihagytam bocsi:/ | |
| pony56club (16581) 12.01.12 07:09:34 | ||
|
Sennala:köszi a komit^^-bocs ezt kihagytamXD | |
| Anonymus (1596) 12.01.12 13:03:59 | ||
|
renamon: Ömm... nem értem, hogy te most történetet akarsz írni vagy csak egy gondolatsort? Mert nem mindegy :/
De megpróbálom átalakítani: Szerelem... Én is érzem, jobban, mint bármikor ezelőtt. Szívem vadul lüktet, ha csak rá gondolok, s levegőm fogytán már azokban a zavaros percekben, mikor ő rám néz. Tekintete igéző... Igen, szeretem. Szeretem a fiút, aki bár összetörte a szívem, szeretem, aki alig 2 évvel idősebb nálam. De átvert... Kiálhatatlan fájdalom gyötör, s érzéseimet leírni nem tudom. Hát, a leírt pár mondatodból ezt tudtam összehozni :/ Nem igazán értem, mire gondoltál “összetörte a szívem alatt“. Mert lehet az, hogy összejöttek, aztán szakított vele, illetve az is, hogy rá se hederít. Ha az utóbbiról van szó, akkor bocsi, de én ez előbbire értettem 
Kicsit csöpögős lett, amit írtam, de ÉN EZT nevezem érzelmes írásnak :) További sok sikert! | |
| lovasíjjász (41190) 12.01.12 13:12:05 | ||
|
Ráérős időmben kicsit szorgalmaztam az írást. 
12.Fejezet Számlálás alatt Némán csukódott az ajtó Lola és Edmond mögött. Merengve néztem utánuk, míg az üvegajtón keresztül láttam őket. Aztán eltűntek. Ismét fölmentem a szobámba mikor eszembe jutott valami. Hányadika lehet? A naptár előtt teremtem, melyen ez állt:1748. január 25. 18 éves vagyok. Négy napja ébredtem föl, tehát átszenvedtem a születésnapomat, 20-át. Ott álltam a naptár előtt, tátott szájjal, 18 évesen, munka és főiskolai végzettség nélkül, egy gyermekkel a hasamban, melytől az már akkora volt, mintha négy hónapos lenne, négy nap helyett. Mindezek ellenére nem kezdtem el gondolkodni a jövőn. Tudtam, hogy az lenne belőle, mint az árvaház-ügyből. A kérdésekből újabb kérdések lennének, azokból pedig még újabbak. Ez is meg fog oldódni, ahogy az is megoldódott, a közreműködésem nélkül. Ezzel a gondolattal nyugtattam magam, miközben az ablakon néztem kifelé. Egy idő után megnyugodtam és a hasamra pillantottam. Még semmin nem gondolkodtam, ami kapcsolatos lett volna a lányommal. Ez nem lett volna normális egy kismamánál. Már ha ember, és nincsenek hasonló ügyei, mint, hogy nem mehet ki az utcára, rubinvörös a szeme, látomásai vannak és attól sem kell tartania, hogy vérfarkas szerű alakváltók végeznek vele, gyermekével együtt. Elborzadtam az utolsó gondolaton, mely egy hosszúnak tűnő másodpercig a fejemben vízhangzott. Eszembe jutott Edmond és Lola, akik épp arra vállalkoznak, hogy ezek közé a gyilkos szándékú lények közé merészkednek. Mi lenne velem, ha bármelyikükkel is valami baj történne? Nem, Lola azt tudná, ha valaki az útjukba szándékozna állni. Ki kellet űznöm fejemből ezeket a gondolatokat. Ki kellett űznöm, hogy ha tovább nem is, de legalább egy percre normális embernek érezhessem magam. Mi más lenne erre a legjobb módszer – egy majdani anyuka számára – mint a névkeresés. Leemeltem a polcról egy utónévkönyvet és fellapoztam. Két névnél akadtam meg. Tudtam, hogy e kettő közül választok majd. És hogy mik voltak ezek? A Polly és a Pollyanna. Pár percig nézegettem még a neveket a poros könyvben, de aztán ajtócsukódást hallottam. Edmond és Lola! Lesuhantam a lépcsőn, melynek alján láttam, hogy igazam volt. Azonnal Lola előtt teremtem: - Mi volt? - Hisz láttad nem? – kérdezte meglepetten - Látni láttam, de hallani nem. Hányan voltak? Más nem derült ki? És mi volt az a fehér vonal? - Miféle fehér vonal? – akadt fenn az utolsó kérdésen - Ami az aszfalton volt. Aminek a mentén a tisztásig haladtatok. Lola megcsapta a homlokát: - Hát persze! – ez után hozzám fordult – Az valójában nincs ott, csupán a határt jelképezte a látomásodban, mely elválaszt minket a fakrkas-tanyától. - És más nem derült ki a számon kívül? Tényleg, hányan voltak? - 12-en. – válaszolt Edmond, Lolát megelőzve - Egy hónap múlva akarnak támadni. Erre már David is odajött: - Tudják, hogy a növekedés lassulni fog és Alice-nek em lesz már sok ideje? Edmond bólintással felelt: - Erre játszanak. Aljas egy banda. De fontosabb, hogy tizenketten vannak hat ellenében, ráadásul ebből a hatból a legerősebb teljesen harcképtelen lenne. Nem tudjuk kijátszani az aduászt David. - A létszám-problémát megoldom, ne félj. Fontosabb, hogy Alice-nek megfelelő búvóhelye legyen. Kiejtés: Alice=Elisz David=Dévid Polly=Polli Pollyanna=Polliáná Számítok egy-két építő kritikára, komira. Szeretném, ha te is írnál Anonymus.  | |
(aktuális oldal: [ 165 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [162] [163] [164] [165] [166] [167] [168] [169] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
