 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| pony56club (16581) 12.01.11 19:26:29 | ||
|
XD
Ja igen,majdnem elfelejtettem:belekezdenék egy új történetbe,amíg a MoonLight-ot írogatom egy jó darabigXDA címe ismerős lesz,azt hiszem,ugyanis írtam egy fejezetet egy történetemből,aminek ugyan ez a címe,de most új ötleteim vannak,és ihletem^^Na szóval,hagyom a “rizsát“!XD Égenjárók-Az Ég Lovagjai Sötétség...minden sötétségbe burkolódzik.Egy kép akar kibontakozni előttem,de mindig összefolyik előttem...elmosódik.Egyszer csak azt kezdem észrevenni,hogy...Zuhanok.Érzem ahogy a szél a hajamba kap,látom ahogy a szakadék széle egyre jobban,és jobban távolodik.Hát ez lenne a vég?Ilyen hamar meghalnék?Nem!Azt már nem!Ilyen könnyen nem adom fel az életemet,nem hagyom,hogy ilyen könnyen végezzenek velem!Gyorsan a hatalmas kő falakat kezdtem el magam alatt kémlelni,míg egy kisebb kiemelkedésen meg nem akadt a tekintetem.Megpróbáltam magam olyan pozícióba küzdeni,hogy ha mást nem,hát a kiemelkedés peremét el tudjam kapni.Éppen hogy csak sikerült.Megragadtam a másik kezemmel a peremet,és lábaimmal megpróbáltam valami kiemelkedést kitapogatni.Sikerült.Lábaimmal felfele kezdtem magamat tolni,kezeimmel pedig felküzdöttem magamat a kisebb sziklára.Ez közel volt...-gondoltam,majd felfele kezdtem kémlelni. Valaki lefele nézett,hogy ki,azt pontosan nem tudtam megállapítani. -Gwendolin!-ordította le az alak teli torokból.Felismertem a hangját.Loki volt az. -Itt vagyok!-ordítottam vissza,és integetni kezdtem. -Meghaltál? Bosszúsan fújtam ki a levegőt-Ha beszélek akkor nyilván nem... -Ledobok egy kötelet.... -Ne,inkább mindjárt ott vagyok.-ordítottam vissza teli torokból. Hátrébb léptem,és koncentráltam néhány másodpercig,aztán nekiszaladtam,és leugrottam.Nem sokat zuhantam,mert valami láthatatlan dolog alattam összegyűlt,és megtartotta a súlyomat.Elrugaszkodtam,majd felugrottam.A levegővel megkétszereztem azt az erőt,amivel elrugaszkodtam,így magasabbra mentem.A falnak ugrottam,és megkapaszkodtam rajta.Ugyanezzel a technikával felfele szaladtam a falon.Végül elértem a szakadék szélét.Felugrottam,majd puhán landoltam. -Mondtam hogy jövök.-mondtam óvatosan,és fürkészve néztem rá.A fiú fekete haja itt-ott az égnek állt,ruháját néhol vérfoltok borították-szerencsére a nagyja nem az övé lehetett-,és helyenként elszakadt.Hála az égnek,semmi baja... Kétkedve nézett rám-Tudom.Csak nem azt hitted,hogy annyi idő alatt,amíg te ott lent vacakoltál,nem tudok elbánni ezekkel?-bökött a fejével a testekre,amik mozdulatlanul hevertek a földön,vagy esetleg a fákon. -Nem mondtam ilyet...-ránéztem a karórámra-A fenébe!Elkésünk!Akito leszedi a fejünket...-nyögtem fel. -Nem értem mi olyan félelmetes benne...-motyogta halkan. Mérgesen néztem rá-Azért mert még nem késtél el az órájáról.Gyere már!-mondtam miközben futni kezdtem az Akadémia felé. Megvonta a vállát,majd utánam eredt. Komikat és ha szeretnétek folytatom;D | |
| Sennala (35031) 12.01.11 19:55:53 | ||
|
Sorry,hogy tegnap nem írtam,de elromlott a gép.(most már jó szerencsére -.-“)
Mindjárt visszaolasgatok és komizok,de egyenlőre berakom. 
7.rész:Az esti bál A diákok reggel az öltözőszekrényüknél kezdtek,mivel a mai nap nagyon fontos eseménnyel zárul. Inkább a lányok pakolták ki szekrényeiket,míg a fiúk csak egy mozdulattal leakasztották öltönyüket a fogasról. -Hiroe!-ugrott mosolygó arccal Ruriko,barátnője ágyára,aki egy kicsit összerezzent. -Mi az?-kérdezte halkan a lány párnáját az arcára húzva. Látszólag nagyon álmosnak és kimerültnek tűnt. Mi az?! Hát ma este lesz a bál! Fel kell vennünk a báli ruhákat,amiket hoznunk kellett!-pattogott örömében Hiroe barátnője. -Jó,majd keresek valamit…-fordult a fal felé. -Hiroe! Neked nincs ruhád,igaz?-hajolt közelebb Hiroe-hoz. Barátnője nem válaszolt csak felemelkedett az ágyon,majd felült. Párnáját visszadobta a helyére és táskás szemekkel nézett Rurikora. -Te nem aludtál az éjjel?-vizsgálgatta szobatársa szemei alatt lévő karikákat. -Jajj Ruriko! Ne bombázz már a kérdésekkel,azt se tudom hol voltam éjjel,a kertben ébredtem föl…-állt fel Hiroe és magára kapta bézs színű egyenruháját. Felvette szoknyáját,amin az iskola monogramja,vagyis az „OM” írás volt varrva. Dzsekijén is ugyan ez volt és még az ingjébe is belevésték,amit egy csinos fekete női nyakkendővel kötöttek össze. Ezután Hiroe kilépett a szobából. -Köhöm…Hiroe! Zokniban mentél ki a folyosóra!-szólt barátnője után,aki megfordult és felhúzta lábára a fekete lakkcipőt.Fehér zokniját is megigazította és most már elindult a tanterem felé. A folyosó elég hosszú volt ahhoz,hogy Hiroe végig ásítsa az egész utat. Mikor a tanterem ajtajához lépett az kinyílt és Eiki-vel találta szembe magát. A fiú zsebre dugott kézzel nézte egy ideig a lányt,majd elkapta tekintetét és kikerülte a meglepett Hiroe-t. -Furcsa!-vonta meg a vállát Hiroe és bement a terembe. ¾ 8-at ütött az óra. Hiroe-nek még 15 perce szabad volt ezért visszaindult a szobájába. -Jó reggelt Hiroe!-zárta be maga után az ajtót a magas,kék szemű fiú. -Reggelt!-fordult meg mosolyogva a lány. -Hogy vagy?-terelte a szót Shinji miközben próbálta megnézni a lány nyakát,de a hosszú,világosbarna tincsek útban voltak. A fiú biztosra akart menni,hogy senki se bántotta Hiroe-t. Én jól,de…-Hiroe kezdte észrevenni,hogy a fiú szeme eléggé rátapadt a nyakára.-Miért nézed a nyakam?-takarta el kezével,hát ha észhez tér a fiú. -Nem érdekes! Csak,ha valakinek ilyen szép az arca,akkor nem előre fésüli a haját. Meg olyan pufi arcod lesz tőle!-vigyorgott Sinji. -Ha,ha,ha!-simította hátra a haját. A fiú elérte amit akart és meglátott két pontot a lány nyakán. -Gyere velem!-fogta meg a fiú Hiroe karját,majd a mosdóba vezette. A lány a tükörbe nézett ,amikor meglátta a két fog nyomot. -Úristen!-kapott a szájához hisztérikusan. Shinjire nézett és hátrálni kezdett. -Hiroe! Csak segíteni szeretnék!-vett elő egy fehérkendőt a zsebéből. -Ne gyere közelebb!-visította a lány és zokogva a földre roskadt. Shinji átkarolta és magához ölelte,amitől a lány lenyugodott,de még mindig szipogott. A fiú ekkor észrevétlenül rákötötte a lány nyakára a kendőt,ami eltakarta a két pontot. * A bálterem a diákok harsogásától visszhangzott. Mindenkin elegáns ruhák voltak,kivéve Hiroe-n. Rajta nem volt semmi elegáns csak a fehér selyemkendő a nyakára tekerve . Neki ugyanis nem volt semmilyen ruhája,amit felvehetett volna.A lány a falnak dőlve nézte a szebbnél-szebb ruhákat. -Látom neked sincs ínyedre ez az iskolai bál!-szólalt meg Eiki és a lány mellé sétált. - Mi történt vele? Olyan más.-töprengett Hiroe.-Igazából nekem nincs mit felvennem. -Értem!-mondta a fiú.-Kérdezhetnék valamit?-nézett a lány szemeibe. -Ö… Persze!-bólogatott. -Miért tetted tegnap éjjel azt? Hiszen korábban meg akartalak ölni.-tette fel a kérdését. -Mit?-kérdezett vissza értetlenül. -Nem emlékszel?-kérdezte Eiki és Hiroe elé állt. Hááát…Nem lett jó -.-”Az is lehet,hogy hosszú... Nem volt ihletem,de most beleírtam egy kicsit. | |
| Póniló15 (15108) 12.01.11 20:04:49 | ||
|
Khmm, drága Naty! xD
Én azért nem szoktam mostanában komizni, mert alig látszom ki a tanulásból (“Io_oI“), és ennek következtében nincsen időm. Tegnap tudtam írni egy fejezetet, amire eddig csak 2 komit kaptam... Szóval akár te is megdobhatnál eggyel. ;D De jövőhét szombaton felvételizek. >< | |
| STLPetra (31825) 12.01.11 20:08:10 | ||
|
Fantasztikus! Én ámulok és bámulok! (mármint én egyenlőre mert nem tudom mit szólnak a többiek) Nekem tetszik! Egyenlőre nem találtam hibát, ami jól esik. Így nem kell szidni senkit. | |
| STLPetra (31825) 12.01.11 20:08:52 | ||
|
Ja és Sennalának szól! | |
| STLPetra (31825) 12.01.11 20:11:06 | ||
|
Komikat:
Író:Hinger Petra Egy katona a frontvonalon Kora reggel van. Éppen, hogy csak felkelt a nap. A bázist sürgés-forgás kapta fel. Nem megszokott eseményre készültek a katonák. Az utolsó gyakorlatot fogják elvégezni. Előkészítették a fegyvereket, mindent amit kellet. Aztán haptákba vágták magukat a helyükön. Minden rendben. A hiba. A gyakorlat megkezdődött. Hangos durrogások jelezték a vaktöltények elsülését. Az „ellenséges” erők küzdöttek a „hazaiakkal”. Viszont nem számított senki arra ami történt. Már sötétedett és megszólalt a sziréna. Éleslőszerek kerültek az egyik helikopter tárába…… És annak a társainak is. Azt a napot egyik túlélő sem felejti el. Ez csak a bevezető! | |
| Sennala (35031) 12.01.11 20:11:14 | ||
|
Bogi:Nagyon jó :)
Renamon:Folytasd nekem tetszik ^^ Anonymus: Jó lett angolul is ^^ Legalább gyakoroltam a nyelvtudásom xD Fanday:Kezdd el! ;) | |
| Sennala (35031) 12.01.11 20:17:19 | ||
|
STLPetra:Köszönöm^^ És rakd be az 1.részt,mert felkeltette az érdeklődésemet.
Pony56club:Izginek tűnik ^^ folytasd! | |
| Anonymus (1596) 12.01.11 20:20:32 | ||
|
Bridge: nem leszidtalak, de igazából mindegy, visszaolvasva tényleg eléggé úgy tűnhetett  Bocs.
Nem tudok kommentelni, már mondtam, hogy nem tudtam tovább olvasni a Láthatatlant az 5. fejezetnél  Sok siekrt a felvételihez :D | |
| thestral27 (21282) 12.01.11 20:25:15 | ||
|
Drága Damon...>< Csak kérdezem,hogy mikor kapok kritikát majd a Grow Hill Vámpírjára?xD Mert kíváncsi lennék a véleményedre..:P (önkritikám erre is van,mint minden történetemre,de nincs erőm átírni..XDD) | |
| Anonymus (1596) 12.01.11 20:26:32 | ||
|
Ne aggódj öcskös, majd kapsz 
Mellesleg még el sem tudtam kezdeni...végzek a tanulással és rögtön megyek szerepre hogy ne unatkozzatok Szóval mégis mikor olvassak? | |
| STLPetra (31825) 12.01.11 20:26:39 | ||
|
Sennala, oksi! Lehet kicsit katona mániám van de hát....
1.fejezet. Tudni KELL! Egy katona sem hibázhat! Mert ha megteszi azzal a társai életét fenyegetik. A kantinban az ifjoncok éppen nagyban buliztak, mikor belépett a százados, esőáztatta papírossal a kezében. A tized vigyázzállásba helyezkedett. Várták, mi áll a levélben. -Kedves százados úr. Sajnálatos módon közölnöm kell önnel, katonái nem jól jártak el a légtéri gyakorlat során. A 28,23 és a 25-ös katona nem ellenőrizték le a helikopter kerozinszint mérőjét aminek következtében, a következő felszálló pilóta akár életét is veszthette volna. De ez már nem először fordult elő. A fent említett 3 ember folyamatosan hibázik a légteres feladatokban. Így a földi egységhez rendelem őket. Aláírás: Dave ezredes úr! Mi ez uraim? Mi ez? Szabad e tudnom? Ilyen nem létezik! Az én századom! Szégyen és gyalázat!!! -ordította bele a 3 ember arcába. Azok meg sem mertek rezzenni. Csak néztek a századosra. Csak azután merték a tekintetüket a másikra vetni, miután abbahagyta a szidást. -Pakoljanak, mennek a 6-os kantinba! Remélem elhagyják magukat… Kotorászás, matatás, turkálás, dobálás, ráncigálás. Aztán jött a mennykő. A 23-as katonának a cipzárja felmondta a szolgálatot. -Mit csinál katona? Tönkreteszi a felszerelést? Mit képzel magáról? A 23-as felállt és… -Uram! A cipzár műanyag, 2 szem kitört a sok használattól! Nem bírják sokáig! ….meg mondta az igazat. -28-as! Segíts ennek a mihaszna vérszívónak! Úgy látszik béna. De hát ő már csak ilyen.- Rakodás után libasorban távoztak. A gyakorló pálya túloldalán ott virított a 6-os kantin. Citromsárgán, nagy zöld 6-ossal az oldalára festve. Szégyenkezve kopogtak be az ajtón. Bent az egyik vaságyról egy igen csak termetes, húsgolyó nyögte: -É! Alagi hogogott! Hissatog má ajtóvt!-Eléggé be volt csiccsentve. Bár ez a részleg híres volt erről a hatásáról. Fénynyaláb jelent meg a 25 számú katona keskeny, szép metszésű arcán. -Mit kerestek itt? Talán eltévedtetek? Mert hogy a ti kantinotok pár méterkével arrébb van! -Sajnálattal közlöm mamuszkám, hogy egy darabig együtt fogjuk tölteni az időnket. Ugyanis áthelyeztek ide. Úgyhogy most engedj be, mielőtt beverem azt a nyúlképedet! -Jól van, na! Nyugi van! Nem kell felkapni a vizet! Egyáltalán hogy hívnak benneteket? -Engem Magyar Andrásnak hívnak. Ő Horvát Bálint és ő pedig Kis0 Kevin. Be engednél már végre? -Ha tudod igazolni azt, hogy áthelyeztek!-Andrásnak nem kellett kétszer mondani. Olyat ütött az ajtónálló orrába. Az hátraesett, elcsapva a „hátvédjét” és miután az a földön landolt, nem volt mi megfogja az esést, így a vaságyon át a táskákon kötött ki. Az arca felismerhetetlen volt az ömlő vértől. -Én szóltam! Így jár az aki felhúz.- Bálint és Kevin fetrengtek a nevetéstől. -Mit képzelsz? Meg mertél ütni?- Szólt vöröslő képpel az éppen elhaladók mellett. De nem törődtek vele. Kerestek 3 üres ágyat és letelepedtek. -Mit csináljunk? Már nem tartozunk egyik csapathoz sem. Kirúgtak már, mindenhonnan. Kizárt, hogy bármelyik elit ezek után felvesz. -Szerintem legyünk túl ezen aztán törődjünk vele.-Szólt halkan Bálint, miközben levette az egyenruháját. Aztán nyugovóra tértek. Másnap reggel…. A trombita hangja végigmetszette a hideg levegőt. A katonák vigyázva állva várták a beton placcon a kemény napot. Kevin jól beöltözött. Úgy nézett ki mint egy kövér malac. Arcán két piros folt jelezte azt, hol csípte meg a hideg. Bálint jobban járt azzal, hogy ő lövészként kezdve alapfelszerelésként kapott egy jópofa „harisnyát” a fejére. Andris ezzel szemben nem fázott pedig a kemény 5 Cº volt. Nagy keményen elsétált előttük a volt századosuk. Önelégült képpel ballagott, úgy mintha egy isten lenne. A katonáink erre csak a szemük összehúzásával reagáltak. Nem tudni még azt sem, hogy tényleg erre reagáltak e vagy az éppen újabb rohammal támadó szélre. Komit rá! Itt még csak egy szál van. Leírások majd később lesznek. | |
| Sennala (35031) 12.01.11 20:43:24 | ||
|
STLPetra:Sztem nagyon jó! Jól leírod a történteket és még pár helyen előfordul vicces rész is ^^. Folytasd már nagyon várom a köv. részt!   | |
| STLPetra (31825) 12.01.11 20:44:36 | ||
|
Oks! Holnap vagy az után elhozom a kettőt egyszerre.A másodikon dolgozok még. | |
| STLPetra (31825) 12.01.11 20:45:42 | ||
|
OOps! A Kis Kevinnél azt írtam, Kis0 Kevin... | |
(aktuális oldal: [ 164 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [161] [162] [163] [164] [165] [166] [167] [168] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
