Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
Bogi2001 (22306) 12.01.11 15:08:13 | ||
|
*kérdezte Dávid.
Bocsika, elírtam. | |
Fanday99 (50302) 12.01.11 15:13:33 | ||
|
én befejeztem a történetemet, így most megpróbálkoznék egy újjal.
A címe: Szerelem a sötétségben Dióhéjban: Elisabeth Leander egy átlagos lány egyetlen különbséggel: vak. Ugyan abba az iskolába jár, melybe nővére is, a remek tanuló, a gimnazista Tina, aki lát, hall és érez. Ilyen, teljes életet élő gyerekekkel jár egy iskolába, egy osztályba. Természetesen lenézik őt. Senki nem segít neki, egyedül a nővére, aki sajnos a korkülönbség miatt nem lehet ott mindenütt, ahol a húga. Egy szép napon azonban Elisabeth mégis talál valakit, akinek megnyílhat, aki segít neki, megbecsüli. Ezek után úgy érzi, ő is teljes gyerek. Elkezdjem? | |
Fanday99 (50302) 12.01.11 15:23:12 | ||
|
Naty: ha egy kicsit többet értenék belőle, mint amennyit értek, én lennék a legboldogabb a világonXD | |
Anonymus (1596) 12.01.11 15:25:11 | ||
|
Sziasztok...Angolul fogalmazódott meg bennem egy monológ, ami leírva nem olyan, mint kimondva, de leírom:
“My mother was labilic. She said that I‘m a disappointment in her life and.. then my... I hoped my father thinks another way but...he didn‘t. He said he‘d be the happiest man ifI was never born to this world. I was sad. I thought I have...I thought I‘m hopeful. But my father told me if I want to do something with my life, go away...it would be the best for everyone. They have never cared about me. He just... threw me away, threw me out of the door and said that never come back! I was his girl, I was his DAUGHTER! And he had never thought about me... Somehow...I can understand them...Yes. Because I... I wasn‘t the best child. But I was better than the others, than my classmates and my friends, I was better than my... acquaintances. But I went away. I went away and I will never, NEVER go back. No, I will never go back, because my parents hate meg! They are still hating me, and they don‘t want me to go back. They want me to stay out of their life. [...] I had a friend. I had a friend, Lisa. She was alway telling me that I‘m valuable...and kind and best friend ever! Then one day... she told me that she hates me. I didn‘t know why. And now... I don‘t even know it. [...] But I went away. I went away and I have never gone back! I wanted to be...special. I wanted to be someone is not original, who... I...I don‘t know... I wanted to be specaiel, it‘s... That‘s it. So I... I came here. I was away from everything... I was away from my family and my friends, from my acquaintances and my mates... I was away from my wonders and my dreams, away from EVERYTHING and EVERYONE I knew! I was far-far away from anything that could happen to me! Everything... Away even from disappointments... And love...“ Hát ennyi Sok értelme nincs, de annyira tetszik *_* | |
Anonymus (1596) 12.01.11 15:25:48 | ||
|
Fanday: Szerintem kezdd el a történetet
Különben leírjam magyarul? | |
Fanday99 (50302) 12.01.11 15:27:52 | ||
|
Naty: jó lenne:) köszi a komidat
| |
Anonymus (1596) 12.01.11 15:52:45 | ||
|
Hát, valahogy így lenne magyarul:
“ Édesanyám érzelmileg labilis volt. Azt mondta élete egyik legnagyobb csalódását okoztam neki.. aztán... azt hittem, édesapám másképp gondolja...de tévedtem. Azt mondta, a legboldogabb ember lenne, ha soha meg nem születtem volna erre a világra. Elszomorított. Azt hittem ... Azt hittem, van számomra remény. Apa azt mondta, ha valamit kezdeni akarok az életemmel, menjek el... az lenne a legjobb mindenkinek. Sosem gondoskodtak rólam. Apa csak úgy... kidobott, kidobott a házból és azt mondta, soha többé ne menjek vissza! A lánya voltam! Soha nem gondolt rám... De most valahogy...Meg tudom őket érteni...Igen, mert én... Nem voltam a legjobb gyerek. De jobb voltam másoknál, az osztálytársaimnál, a barátimnál, az... ismerőseimnél. De elmentem. Elmentem és soha, SOHA nem térek vissza. Nem, nem fogok visszamenni, mert a szüleim utálnak.! Még mindig... És nem várnak haza. Azt akarják, hogy kimaradjak az életükből, távol tőlük. [...] Volt egy barátom. Volt egy barátom, Lisa. Állandóan azt mondogatta, mennyire értékes vagyok...és kedves és a világ legjobb barátnője! Aztán egy nap... azt mondta, utál. Nem tudtam, miért. És most... Még most sem tudom. [...] De elmentem. Elmentem és soha nem tértem vissza! Különleges akartam lenni. Olyan akartam lenni, aki nem átlagos, és... én...nem tudom... Különleges akartam lenni, ez... Ennyi. Úgyhogy... eljöttem. Mindentől távol voltam... Távol a családomtól, a barátaimtól, az ismerőseimtől és a társaimtól.. Távol voltm minden vágyamtól, álmomtól, távol MINDENKITŐL és MINDENTŐL, amit ismertem! Messze voltam mindentől, ami bármikor is megtörténhetett volna velem! Mindentől... De távol voltam a csalódásoktól... És távol a szerelemtől...“ | |
Fanday99 (50302) 12.01.11 15:54:46 | ||
|
Naty: óóóó így már mindjárt más:) szupi:) | |
Fanday99 (50302) 12.01.11 16:29:29 | ||
|
Egyébként ha ez valakit nem érdekel, írhatok második részt is az előző történetből | |
rekaianett (32539) 12.01.11 16:47:06 | ||
|
ano, nagyon jó lett! | |
thestral27 (21282) 12.01.11 16:52:49 | ||
|
Damon: ez ilyen,nem tudom...:P De nem rossz,csak ilyen nem tudom.:P | |
renamon (19564) 12.01.11 16:59:17 | ||
|
Miért lett moderálva? | |
Fanday99 (50302) 12.01.11 17:21:44 | ||
|
Rájöttem, hogy azt a történetemet nem tudnám rendesen, jól megírni, így folytatom a régi történetet, két különbséggel: aikido nem nagyon lesz benne, a másik pedig, hogy a címe is más lett: Az elválaszthatatlanok. Már dolgozom az első fejezeten és hamarosan várható is lesz;) | |
renamon (19564) 12.01.11 17:27:48 | ||
|
Fanday:Sok sikert!
Kommenteket kérek a 161.-oldalon levő történetemhez! | |
Anonymus (1596) 12.01.11 17:30:15 | ||
|
Stef: Igen, pontosan, ez ilyen nem tudom :) De direkt ilyen Ez csak egy gondolat volt, nem is tudom...nem tudom miért jutott eszembe
renamon: nem teheted be ugyanazt kétszer, főleg nem egymást követő oldalakon, főleg azért nem mert nem kaptál rá kommentárt Csak akkor tehetsz be kétszer vmit, ha javítasz rajta vmit, és az előzőt így moderálni kell Fanday: hát sajnálom, pedig én olvastam volna...bár ha jobban belegondolok nem sajnálom, mert ezt is biztos olvasni fogom Sok sikert :) |