Switch to English Hírek Rólunk
Nick: Jelszó:
Lónevelde
Az összes üzenet megtekintése

Fórum - Alkotók Kuckója

 » Vissza a témákhoz! « Hozzászólások: 8672  

Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)







  pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26    
pony56club

látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:

1.fejezet
Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be...
Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé.
Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen.
Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam.
Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként.
Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját.
-Triss,gyere kész a kaja!
-Oké!-ordítottam le a szobámból.
Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be?
Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk.
-Dehát nincs is új szomszédünk.
-Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e.
-És?
-Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba.


  Anonymus (1596) 12.01.22 17:26:03    
Anonymus

rekaianett: ez volt az egyik legkedvesebb komi, amit eddig kaptam Köszönöm szépen, és örülök, hogy tetszett. Az egészben az a vicces, hogy az órának aligha sejtelmi köze sincs a történethez...de rosszul esett reggel felkelnem és valahogy ki kellett adnom magamból az elmúlt napok fáradalmait

hancsi: köszönöm :) Nem fogom folytatni...mármint majd egyszer biztosan fogom, amint befejeztem a TSTS-t De örülök, hogy tetszett nektek :)


  hancsi1000 (50548) 12.01.22 17:31:49    
hancsi1000

Hú hát akkor jobb ha rákapcsolsz különben...XD De azért rreménykedni még fogok:D


  Anonymus (1596) 12.01.22 17:33:02    
Anonymus

xD
Megpróbálok minél többet írni, de alig van időm A TSTS-t már nagyon rég nem folytattam o.O kb 3 hete írtam utoljára :/


  Sennala (35031) 12.01.22 17:59:18    
Sennala

Anonymus:Részletesen leírod a történetet és az általában sokszor előforduló tényeket is remekül tudod közölni az olvasókkal. Találtam egy elgépelést,lehet,hogy másképp akartad megfogalmazni a mondatot:mikor tizedjére mentem vissza a házban(ez valahogy értelmetlenné teszi számomra a mondatot :/), mert valamit ott hagytam.


  Anonymus (1596) 12.01.22 18:02:43    
Anonymus

Sennala: köszönöm :) Igen, az ott egy elgépelés, mert alapvetően máshogy akartam megfogalmazni a mondatot és véletlen úgy hagytam xD Köszi, hogy szóltál :)


  hancsi1000 (50548) 12.01.22 18:07:57    
hancsi1000

Naty:3 hét?_?Az semmi hozzám képest, én vagy 2 hónapja nem fojtattam a V és V harca-t.o_ONa?Ja és még ott van a másik könyvem Fallen Angel amit már 2 hónapja kezdtem el de még az 1. fejezeten se jutottam túl!X_X És még te beszélsz?XD


  Anonymus (1596) 12.01.22 18:20:00    
Anonymus

xD hancsi: jó, de nekem ez akkor is sok mindig mikor leülök, hogy na most folytatom, eszembe jut valami, aztán mindig elmarad, olyan rossz érzés, hogy egyszerűen nincs időm folytatni


  lovasíjjász (41190) 12.01.22 18:31:32    
lovasíjjász

Anonymus: Én is azt tudom mondani mint rekaianett. Mindent tökéletesen körülírsz, a napi, átlagos dolgokról élmény olvasni ebben a megfogalmazásban. Nekem az általánosítás is tetszik. Egyszóval jó az egész.

Póniló: I-MÁ-DOM! Mint egy film, lepereg a szemem előtt a sztori. És azok a tőmondatos leírások, amiket három-három mondatszóval szakítasz meg. Rövidek, de kifejezik a lényeget.(Tudom, így is akartad)
A fehér férfi alatt Krisztusra gondoltál?(a kezen említett sebből gondolom)


  Póniló15 (15108) 12.01.22 18:37:30    
Póniló15

lovasíjjász: Köszi! Örülök, hogy tetszik. :)
Igen, Jézusra gondoltam.


  Zsebi (4537) 12.01.22 18:39:51    
Zsebi

rekianett: akkor az amit írtál? Mert akkor nagyon köszi :)


  Póniló15 (15108) 12.01.22 18:41:43    
Póniló15

És akkor itt is a következő fejezet! :D


Készült Frank E. Peretti Ez élet sötétsége című Best Seller-e nyomán

16. Fejezet
Szent! Szent! Szent!



Vér. A falon vér folyik. Belenyúlok. Kihúzom az ujjam, de nem véres. Újra felnézek a férfire.
Vakít. Lélegzem. Dobban és Lüktet.
Ó! Az Ő hófehér ruhája alól jön a vér! Meg a sebekből a kezein...! Lefolyik a karján, aztán lecsöppen a földre. Felveri maga körül a port. Ahová csöppen, újra kinő a fű. Élet... A vér lefolyik a falon. Kinyitom a szám. Nem tudok beszélni! Hirtelen eltűnik a padka. Zuhanok! Lefelé, egyre lejjebb!
Sikolt. Fél... Zuhan.
Belemarkolok a levegőbe. A férfi még mindig ott áll. Keze ki van nyújtva: egy pillanatra se rövidült meg. A vér csak folyik, egyre jobban és jobban áramlik.
- Segíts, Herceg!
Sikerült... Megszólaltam!
Hirtelen elér a vér. Megfogja a karom, és elkezd fölfelé húzni. A keserves kiáltások egyre halkulnak. Végül ismét a lábamon állok. A lyuk a földben már a múlté.
A koronás Herceg végre meg tudja fogni a kezem. Sikerült neki... Mert én kértem. Segíts. Kézen fog, a vére teljesen eláraszt. A kezem fehér; már a ruhám is az. A férfi megölel.
Érez. Hall. Lát. Szeret.
Aztán lassan enyhül az ölelés. A gyönyörű, fénylő herceg, aki tisztára mosta a ruhámat és engem is, most belenyúl a mellkasomba.
Mi az? Egy kő. Egy kő szív...? Elvette a köszívem! Markában porrá vált. Helyette ad egy hússzívet. Tudom, hogy ez így jó lesz. Bátran rábízom magam. Aztán a Herceg fénycsóvává változik, és beleköltözik a szívembe! Ez különös. De megnyugtató. Tetszik.
Most már itt van velem... Vigyáz rám. Így lesz ez örökké. Ő és Én.
Érez... Hall... Lát... Él... BOLDOG.


A Templomban szent, tökéletes csend honolt. Az angyalok betöltötték az egész folyosót. Szárnyaikat hatalmasra terjesztették, s a falakról visszaverődött a dicsfény. Mindannyian látták azt, amit látott a lány. Ott feküdt a földön: a sírás elmúlt, és egyenletesen, csöndesen lélegzett. A némaságot egyszer csak egy kiáltás törte meg. Olyan volt, mint a tenger vad morajlása.
- Méltó a Bárány! Mert megöletett! - Tal a magasba emelte kardját. Szemei olyanok voltak, mint az izzó szövétnek, arca úgy ragyogott, mint a villámlás az éjszakában.
Guilo a terem közepén a magasba emelkedett, és belefújt a kürtbe. A hanghullámok átdörömböltek a falakon és az éjszakán. Magukkal vitték a fényt, és a tökéletes szentséget is. Tal folytatta.
- És vérével megvásárolta ezt a lelket, Alexandra Meensont is!
- Méltó! Megöletett!
- Szent! Szent! Szent!
- Emmanuel! Velünk az Isten!
Harsogták vissza az angyalok. Mind magasba emelték kardjukat, s fényes szárnyaikkal csapkodva dicsőítették Urukat.
A három démon - Idegesség, Kétely és Kétségbeesés -, egymásra nézett remegésükben, aztán félelemmel telve tekintgettek körbe. A fényesség minden erejüktől megfosztotta őket. A levegőben ott lebegett egy mondat. Kőbevésett, régi héber betűkkel. A szavak gyönyörűen csillogtak.
“Ez az a szövetség, melyet kötök velük ama napok után, mondja az Úr: Adom az én törvényemet az ő szíveikbe, és az ő elméjükbe írom be azokat,
Azután így szól: És az ő bűneikről és álnokságaikról többé meg nem emlékezem.“
A szavak leereszkedtek mint egy könnyű madártoll, és megtelepedtek a lányon. Aztán eggyé olvadtak vele. Ahogy ez megötörtént, Alexa felkiáltott. A három bibircsókos szörnyeteg kirobbant a lányból. Csak pár erőtlen szárnycsapásra futotta erejükből.



  lovasíjjász (41190) 12.01.22 19:13:13    
lovasíjjász

Póniló: Látod, eztmár szeretem, ha gyakran írsz. Tehetséged van hozzá, és a téma is jó. Nem szabad abbahagynod az írást. Szerintem ,ég arra is lenne (elég sok) esélyed, hogy kiadják a könyvet.


  Sennala (35031) 12.01.22 19:20:21    
Sennala

Megírtam a 3.részt. Ha van benne helyesírási hiba,akkor azért elnézést kérek,de a billentyűzet nem épp a legjobb.-.-“A hossza remélhetőleg jó,mert Word-be 1 és negyed oldal. Remélem,azért olvasható lesz,annak ellenére is,hogy nem volt sok ihletem hozzá...


2.évad3.rész:Búcsú az iskolától
Egy megszokott,számunkra kedves helytől elválni nem épp a legkellemesebb dolog,de,ha ezzel megmentünk valakit,esetleg egy fontos személynek teszünk jót,akkor nem törődünk ezzel… Ha egy mindennél fontosabb embert kell elhagynunk,akivel talán soha többé nem találkozunk,az már igazán megviselne minket.
*
-Gyorsabban!!! Hiroe! Mégis mi ez? Csigafutam? Gyerünk,gyerünk,gyerünk!-ordított egy szigorú és mély hangú férfi. Kiabálása betöltötte a kis csarnokot,ami a tornatermet helyettesítette ideiglenesen,mivel az éppen egy felújításon esik át. Az éppen leszidott lány nyögve esett össze a parkettára és lihegve terült el. Copfba fogott hosszú haja tompa puffanással érkezett a földre.
-Kelj már fel! Ez itt nem a pihe-puha ágyikód!-a férfi csak üvöltött és szidta Hiroe-t,aki már alig kapott levegőt. Nem csoda,hisz a testneveléstanár egy órán át hajtotta őket,néha még megkergette a lassabban kocogó diákokat. Ez az óra inkább a túlsúlyos tanulók számára volt nehéz,de ők, amikor csak tudták,elbliccelték a feladatot. Sajnos a mogorva tanárt még így sem tudták kellőképpen átverni. Akik megpróbáltak csalni,azokat a bordásfalra küldte és minden egyes mozdulatukra zsákmányként pillantott.
-Hiroe!!!-a tanár teli torokból kiabált,de a lány csak levegőért kapkodva szenvedett a padlón.
-Tanár úr!-kocogott a férfi mellé a magas,kék szemű Shinji.
-Mi van?!-kérdezte idegesen és gyorsan megfordult.-Ó Shinji úrfi!-a férfi egy kaján mosolyt küldött a fiúnak,aki az ő megszokott nyugalmi helyzetével nem törődöm módon fogadta azt.
-Majd én gondoskodom Hiroe-ról.-mosolyodott el Shinji,majd a földön fetrengő lányra pillantott.
-Nyugodtan!-legyintett.-Legalább nem szakadnak el a hangszálaim.-fordult sarkon,majd a bordásfalon szenvedő tanulókhoz indult.
-Köszönöm.-Hiroe arca vörös volt és izzadság cseppek gördültek le a homlokán.
-Ugyan.-kapta fel a lányt és karjaiban kivitte az öltözőbe. Ott leültette egy padra.
-Sssz…-szisszent fel Hiroe és könyökéhez kapott. Az esés miatt felhorzsolta a karját a recés talaj.
-Jól vagy?-kérdezte Shinji és Hiroe vérző könyökét nézte.
-Persze,de iszonyúan fáj.-húzta el a száját a lány.-És te jól vagy?-kérdezett vissza,mert látta,hogy a fiú kezd furcsán viselkedni. Elfordította a fejét,becsukta a szemét és összeszorított fogakkal próbált uralkodni magán,de Hiroe egy váratlan ajánlattal állt elő.
-Ha gondolod…-nyújtotta a fiú felé könyökét.
-Hiroe…Nem…-Shinji remegő hangja csak további győzködésre bíztatta Hiroe-t.
-Tudom,hogy nem lesz semmi baj!-mosolygott a lány.-Kérlek…Már nagyon fáj…-Shinji Hiroe-ra pillantott és leguggolt elé. Lassan odahajolt a lány könyökéhez,majd ajkával letörölte a vért.

*
-Reméljük nem akarsz visszatérni soha!-vigyorgott Kisuke Eikire.
-Emiatt nem kell aggódnod!-lépte át a szoba küszöbjét Eiki és közömbös tekintettel nézte a pökhendi fiút.
-Talán a levadászásodnál találkozunk újra!-röhögött Otoya.
-A viszontlárásra!-erőltetett egy mosolyt Eiki és felsétált az alagsor lépcsőjén.
-Örülnék,ha ne találkoznánk újra!-sóhajtott Hana.-Shinji úrfi túlságosan is utálta őt én meg nem akarok újra ezzel cseverészni.-fújjogott a lány.
-Csak azért vagy vele ilyen,mert Shinji se kedveli!-Ben hangja mélyen csengett Hana fülében.
-Megszólaltál?-csodálkozott Otoya.
-Ti barmok! Bennek nem vitte el a cica a nyelvét,csak nem akart ti hülyékkel társalogni!-forgatta a szemét Chisaki.
-Mi?-Otoya és Hana furcsállva nézték Ben-t.-Biztos.-vonták meg a vállukat és felsétáltak a lépcsőn.
*
Eiki a Kollégium kapuinál állt,amit a kapuőr ki is nyitott neki. A fiú még egy kicsit tétovázva állt a nagy vaskapu előtt,majd lassan kiballagott rajta. A vas nagyot csattant mögötte,mikor a kapuőr becsukta és rátolta a reteszt. Eiki mély levegőt vett és utoljára visszanézett az Oyama Kollégium világos falaira,majd megfordult és elsétált.



  lovasíjjász (41190) 12.01.22 19:33:26    
lovasíjjász

Sennala: várom a folytatást, nagyon izgalmas. Van érzéked az érdeklődés fenntartásához, tudod hol kell abbahagyni egy részt.


  Sennala (35031) 12.01.22 19:49:55    
Sennala

köszi lovasíjjász ^^



(aktuális oldal: [ 190 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)

[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [187] [188] [189] [190] [191] [192] [193] [194] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]



lónevelde információk