 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| pony56club (16581) 11.11.22 18:31:23 | ||
|
kb 10 perc múlva vagy hamarabb jön a Moonlight;) | |
| thestral27 (21282) 11.11.22 18:31:44 | ||
|
Tátámm itt az első fejezet,borítót majd később kaptok..:P
Grow Hill vámpírja - Hazatérés Újra otthon Gyönyörködve tekintettem végig a még mindig ugyan olyan városkán. Mintha újra 1795 lenne. Ugyan azok a házak, az erdők. Csak… csak az emberek változtak. Új lakók. Már nem a nemes hölgyek, urak lakják, mint akkor. Most már egy laza, szleng társaság él a kisvároskámban. Fűzőmet már én is lecseréltem kényelmesebb, egyszerű ruhára de kis bőröndömben még mindig ott lapul kedvenc arany estélyi ruhám. Tettem egy tétova lépést a régi házam irányába. A ködfátyol mögül megláttam magas tetejét. Visszamentem fekete musztáng autómhoz és beültem a volán mögé. Óvatosan ráléptem a gázpedálra és elindultam. Elhagytam Isabell régi házát. Az új lakosok láthatóan szeretik felújítani az emlékeket. Tovább hajtottam majd az első kis utcácskán befordultam. Leparkoltam a kis város egyik talán legnagyobb házánál. Csodák csodájára egy autó parkolt a házam, az ÉN házam előtt! Dühösen, szinte kiugrottam az autómból és olyan hangzavart csaptam a kopogtatással, hogy zengett az egész szomszédság is. Végre ajtót nyitottak. Valami 30-as nő állt meg velem szembe. - Elnézést, maga meg kicsoda? – kérdezte a nő rémült hangon. Én csak értetlenül bámultam és nem tudtam, mit mondjak. Csak tátogni tudtam, majd végre kijött egy kis hang a torkomon. - Én… én vagyok a hivatalos tulajdonos… maga ki… kicsoda? – arcom még így is hogy élő halott vagyok, éreztem, hogy elsápad. Hamuszürke árnyalatot vett, a szemem is árnyékba borult. - Johanna Jonson vagyok és ez az én házam már vagy 12 éve. Nem hiszem, hogy a magáé lenne, mivel eléggé fiatal vagy. – válaszolta makacsul a nő. Próbáltam átlépni a küszöböt, de nem lettem behívva. A nő szemébe néztem és meghipnotizáltam. - Be kell hívnod a házba. Értetted? – még számomra is ijesztő volt a hangom, de nem tehettem mást. A nő kitárta a fehér ajtót. - Gyere csak be. – mondta monoton hangon. Mosolyogva átléptem a küszöböt és becsuktam magam mögött az ajtót. - Van itt rajtad kívül más is? – kérdeztem, miközben bent körbetekintgettem. Johanna kulcsra bezárta az ajtót majd besétált a nappaliba. - Nincsen. Csak én lakom itt. – valahogy furcsán csengett a hangja. Mintha… nem, biztosan csak tévedek. Nem lehet, hogy itt vasfűvel teázgatnak a népek! Hiszen azok 1806-ban teljesen el lettek tűntetve. Vagy mégsem? Talán valaki félre rakott… - Igazán? Akkor nem fogod ezt megbánni, arra fogadni mernék. – mondtam titokzatosan és közelebb mentem hozzá. Éreztem a vére lüktetését. Előjöttek hegyes szemfogaim és a nyakába mélyesztettem. Majd valami az én hátamba mélyedt… Pár óra múlva felkeltem. A házam kövén feküdtem. Lassan emelgetni kezdtem szemeim, de a látvány elborzasztott. A nő egy széken ült, törölgette véres nyakát, és persze vasfüvet meg karót fogdosott. Én automatikusan próbálkoztam a felállással. Persze belém nyilallt a fájdalom. Először a kezem-emeltem meg. A hátamhoz nyúltam és nehezen kihúztam a vastag fafaragást. Szemem vérvörösre váltott, arcom hamuszürkére, szemfogaim megjelentek a számban. Vicsorítottam rá hogy legalább rémüljön, meg de még a székről sem kelt fel. Csak szorongatta a vasfüvet meg a karót. Én vámpírokhoz méltó gyorsasággal elszedtem tőle a tárgyakat. A vasfű persze erősen megégette a kezem, de mit tehettem? Johanna így védtelenné vált én meg könnyűszerrel megtámadhattam. Kár volt… Tele volt vasfűvel a vére. Én a földre kerültem és megint elájultam. Most rövid időig maradtam kábultan. Johanna viszont eltűnt. Felkeltem és az ösztöneimre bíztam magam. Hamar megtaláltam. A hálószobában állt és valami imát mormolt. Így nem figyelt a halk lépteimre sem. Mögé lopakodtam és egy gyors mozdulattal, kitéptem a szívét. Elégedetten néztem, ahogy összeesik a földre, és vértócsa keletkezik körülötte. Sosem hittem volna hogy a házamért ölök. De mégis megtettem. És így visszaemlékezve a régi időkre vissza kellene szoknom a vérre. Nem olyan rossz. Néha kicsit megcsapolok valakit és kitörlöm az emlékezetéből. Ez még jól is hangzik. Arcom végre nem volt rémisztő. Viszont muszáj átöltöznöm, mert eléggé véres lett a pólóm. Felkaptam a holttestet a földről és kirohantam vele a régi erdőbe. Ott leraktam és visszajöttem egy ásóért. Azt felkaptam és visszarohantam a tetemhez mielőtt valaki, megtalálná. Kiástam neki a gödröt és beledobtam a szívével együtt. Amikor ezzel megvoltam visszamentem a házamhoz. Már csak át kell íratnom a nevemre. Meglepetésemre valaki az utamat állta. Magas, olyan 24-25 év körüli férfi. Kémlelő pillantást vetettem rá. Beleszimatoltam a levegőbe, hátha észlelek valami furcsát. Hát persze hogy bűzlött a vasfűtől… | |
| thestral27 (21282) 11.11.22 18:31:54 | ||
|
- Jó napot, kisasszony. – mondta mély hangon. – Megtudhatom, hogy mit keres itt, és ki maga? Mert, hogy én még nem láttam itt az is biztos. – megvető pillantással ajándékozott meg. Átkozott legyen a nap, amikor ide új lakosok költöztek!
- Karoline Kassetti, és a há… - itt elhallgattam. Eléggé furcsán nézett volna rám, ha azt mondom, hogy a házamhoz jöttem ezért ki kellett találnom valami hazugságot. – Johanna Jonson adta át nekem a házat, mert az unoka húga vagyok, és neki sürgősen el kellett mennie… - kajánul elvigyorodtam. Úgy sem sejtheti, hogy min is mosolygok. – Maga kicsoda, ha megkérdezhetem? - Robert Hauson, a rendős fő biztos. És ha bármit is hibázna, esküszöm velem, gyűlik meg a baja! – mondta szúrós hangon. – És hány éves? 18 éven alulinak nem adhatom a kezébe a házat! – erre elmosolyodott. Mindenképpen ki akar velem szúrni, de nem tud! - 19 vagyok. Ha nem hiszi, megmutathatom az igazolványom… - egyből a kabát zsebemhez nyúltam és elővettem belőle. Még 40 éve csináltattam. A rendőr közel hajolt, hogy lássa, amikor viszont kérdezni akart, hogy miért olyan régi én eltörtem a gerincét, amibe belehalt. Összeütöttem a tenyerem és ezt a hullát is elástam ugyan oda ahova Johannát. Lassan már saját temetőm is lehet… Miután bevittem a kofferem a házamba bementem a hivatalba hogy átírassam a nevemre a házat. Kommikat!:) | |
| pony56club (16581) 11.11.22 18:33:55 | ||
|
ok,már várom:)
na,kész isXDJó olvasást és komikat kérek!^^
4.fejezet:Vampire vs. Werewolf? Akármennyire is meresztettem a szemem,nem láttam semmit.Viszont halottam a súlyos lépteket.Volt valami nem emberi ezekben a léptekben.Mintha...nem két lába lenne...vagy talán többen vannak?“A fenébe!Gyorsan el kell húznom a csíkot ha nem akarom itt hagyni a fogam...“Hátamon már égnek állt a szőr.Erős késztetést éreztem hogy fussak,meneküljek,de talán ugyanolyan erős kíváncsiságot.Kezdett elfogni az idegesség ,ahogy hallottam hangosodó lépteiket és szaguk egyre jobban érezhetőbb lett.Hirtelen elhalltak a léptek.Talán megálltak.Minden izmom megfeszült,ahogy figyeltem a sötétségbe.Hirtelen támadt egy ötletem.Éles fogsoromról felhúztam az ajkam,majd egy hangos,ordításszerű hangot hallattam.Ha csak egy medve volt,akkor már biztosan elszaladt.Már épp megfordultam volna,amikor két hatalmas árny száguldott ki onnan,egyenesen felém.Éppen hogy ki tudtam térni a támadás elől,viszont a következő egyenesen az oldalamat érte.A földre kerültem.Villámgyorsan felpattantam,de nem láttam a következő támadást.“Mik ezek?Piszok gyorsak,a támadásaik meg egyszerűen halál pontosak...“-gondoltam.Hirtelen valami a gerincembe harapott,felemelt és nekidobott egy sziklafalnak.Fel akartam tápászkodni,de nem ment.Talán eltörhetett néhány bordám... Eközben Alec szobályában... -Jen,kérlek haddj!Most nem igazán van kedvem semmihez..Fáj a fejem...-mondta a fiú a tenyerét éjfekete hajába fúrva.Hátát a falnak döntve nézett hugára,aki kíváncsian fürkészte bátyját. A lány felsóhajtott majd egy szomorkás mosoly kíséretében ránézett a fiúra.-Ahelyett hogy itt rostokolsz,inkább elmehetnél vadászni.Túl régóta nem ittál már vért. -Nem nem,Jól vagyok.Tényleg.Csak egy kicsit szédülök. Merengőn nézett a fiúra-Rendben.-sóhajtott-Nekem mennem kell,All már vár. -Menj csak. Egy félmosolyra húzta a száját,és már el is tűnt.Amint eltűnt huga,valamiért rémes érzés fogta el.Mintha valami vagy valaki veszélyben lenne. Fölpattant és az ablakhoz sietett.Úgy érezte valami hívja.Hirtelen valami hang ütötte meg a fülét.Morgás.Kiugrott az ablakon és rohanni kezdett a hang irányába. Hirtelen egy fekete alak tornyosult előttem.Egy hatalmas fekete farkas.Átalakult emberré.De nem láttam az arcát mert maszk volt rajta.Lenyult hozzám és megragadta a torkomat.Felhúzott. -Milyen szánalmas.Hát csak ennyit tudsz? Ekkor láttam ahogy egy tőrt húz elő,és egyenesen a hasamhoz tartja... kicsit rövid lett,úgyhogy lehet hogy majd még írok hozzá valamit vagy hosszabb lessz a kövi fejezet^^ | |
| pony56club (16581) 11.11.22 18:35:28 | ||
|
Thestral:Nagyon jó!Folytasd mihamarabb!És bocsi hogy épp alá tettem be... | |
| thestral27 (21282) 11.11.22 18:39:14 | ||
|
pony: jó lett!:) Nem gond hogy az enyém alatt van.:)) Köszönöm a kommit,de még fogok hozzátoldani csak hogy beleolvashassatok azért tettem be.:)) | |
| Victory (24965) 11.11.22 18:54:17 | ||
|
Thestral: Nagyon jó lett, várom a folytatást!:D | |
| thestral27 (21282) 11.11.22 18:58:18 | ||
|
Lovas:köszönömm:)) | |
| lovasíjjász (41190) 11.11.22 19:10:55 | ||
|
pony:Nagyon jó!
thesral:-||-. Minden megvan benne ami kell:kis horror, ötlet, csipetnyi humorral megbolondítva.Ez az előbb-utóbb kiadóhoz kerülő sztorik receptje.  Alig várom a folytatást. | |
| thestral27 (21282) 11.11.22 19:23:51 | ||
|
lovasíjjász: köszönöm!:)) Örülök hogy tetszik.^^
Megalkottam a borítót is.:) Tátámm: 
Milyen?^^ | |
| lovasíjjász (41190) 11.11.22 19:29:54 | ||
|
thesral:Jól néz ki! | |
| thestral27 (21282) 11.11.22 19:33:49 | ||
|
Köszii:)) | |
| pony56club (16581) 11.11.22 19:38:15 | ||
|
nagyon jó lett a borító,és köszi hogy nincs harag^^
köszi a komikat mindenkinek!:) | |
| thestral27 (21282) 11.11.22 19:39:01 | ||
|
köszönöm!:) Alap hogy nincs harag egy ilyen piti dolog miatt.:)) | |
| pony56club (16581) 11.11.22 20:10:34 | ||
|
köszi^^ | |
(aktuális oldal: [ 28 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
