 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| Melissa (6505) 11.11.24 16:39:46 | ||
|
Köszönöm^^
Fanday: Jó lett! Látom megfogadtad a tanácsomat :D Thestral: FOLYTASD!!! | |
| thestral27 (21282) 11.11.24 17:12:54 | ||
|
Melissa: igyekszem.^^ | |
| pony56club (16581) 11.11.24 17:44:10 | ||
|
hamarosan MonnLight:)Most a kövi fejezet kicsit izgalmasabbra terveztem...XD | |
| Melissa (6505) 11.11.24 17:53:53 | ||
|
4. fejezet Reggel korán felkeltem, de Heizer akkor már ébren volt. Ami igazán meglepőnek hatott. Kivéve, hogy egy steakszeletet evett kézzel és szorosan fogott egy Coca Cola Zero-s üveget. Úgy szorította, mintha az élete függött volna tőle. Ismételten: fura. Felálltam és leültem vele szembe. - Add ide! –nyúltam az üdítőért, ugyanis már lefekvés óta gyötört a szomjúság. - NEEM!! Az az én élet elixírem!! –visította a fiú magából kikelve. Természetesen elengedtem az üveget. Dehogy nyíratom ki magamat! Témát váltottam. - Hogy tudsz te ilyen korán enni? - Épp így. Tudod, mivel ettem a levest? - Gondolom, mivel éhes voltál. - Vannak még ehhez hasonló elmés vicceid? - El se tudod képzelni. Heizer felsóhajtott, majd folytatta. - Egyébként kanállal. - Mi ebben a furcsa? - Az erdő kellős közepén vagyunk! Nem is érdekel, hogy honnan szerváltam? Felsóhajtottam, mert már tudtam a választ. - Gondolom csórtad. - Honnan tudod? –döbbent le a fiú. - Onnan, hogy a táskám átkerült Tesdur nyakáról Zelaent-éra. Tehát valaki elvett belőle valamit. - Betul, betul! –bólogatott Zela. - Szerintem kivetted belőle az ebédgyártáshoz szükséges cuccokat, majd elmentél kaját csinálni –jelent meg egy kaján mosoly Sabrina szája sarkában. - De elmostam és visszaraktam! –mentegetőzött Heizer. - Na azért!... Biztos? - Hát persze! Azért, a biztonság kedvéért leellenőriztem a táskát. Szerencsére minden megvolt. Még a kétezer Dragalleon is, egytől-egyig. Nyugodtan csuktam vissza a bőrtáska tetejét, aztán körbenéztem. Egy… kettő… Merre van a harmadik? - Hol van Tsumeeda? - Nem t’om –tekintett körbe Heizer is. - Na, ennyire vigyázol te a sárkányodra! - Sziasztok! Ő a tiétek? Mindketten a hang irányába fordultunk. A barlang előtti keskeny párkányon egy lány állt. Egy évvel fiatalabb nálunk. Natalia volt az, az unokahúgom. De mit keres itt? Nem gyakran hagyják neki, hogy egyedül mászkáljon el a faluból. Natalia most is mosolygott, mint mindig, de látszott rajta, hogy erőltetett. - Natie! Mit keresel te itt?! –tátottam a számat. - Ó, szia, Szasza! - Szasza?? –vigyorgott Heizer. - Hanyagoljuk! –legyintettem, anélkül, hogy szememet levettem volna unokatestvéremről. Aztán megismételte. a kérdést. –Akkor mit is keresel te itt? - Ja! Ez a sárkányfióka ott ült a földön –kezdett mesélni, áthatóan hazudva -, és gondoltam megkeresem a gazdáját. - Tehát megszöktél otthonról –foglaltam össze. - Aha! - És Crazvina? Natie sárkányára gondoltam. Világoszöld pikkelyes, nőstény sárkány volt. Valamennyire hasonlított Zelaent-ra. - Ő lent vár. - Értem… Kis szünetet tartottam. Némán fürkésztem unokahúgom arcát. Most már biztos voltam benne, hogy valami nem stimmel. - Történt valami, igaz, Natie? –kérdeztem halkan. A kislány ajkába harapott, szeme sarkából könnycsepp gördült arcára. Tudom, nem akarta elmondani, mi történt. Arra vágyott, hogy minden ugyanolyan legyen, mint az előtt volt. Akármi is legyen az. - Heljalot… -suttogta végül. –Felgyújtotta a falunkat… Mindenki odaveszett. Elakadt a lélegzetem. Mindenre fel voltam készülve, de erre nem. Lábaim megremegtek és botladozva vittek Zelaent-hez. A sárkány nyakába ültem és elindult kifelé. Heizer tekintetén látszott, hogy zavart. - Gyertek –fordultam vissza üres tekintettel. Nem éreztem semmit, csak nagy semmit. Natie és Heizer egymásra néztek, majd felültek Tesdur-ra és Crazvina-ra, Tsumeeda gazdája ölébe ült. Komikat! | |
| Melissa (6505) 11.11.24 17:54:29 | ||
|
Hopp!
Ő lemaradt | |
| pony56club (16581) 11.11.24 18:04:59 | ||
|
Melissa:nagyon jó lett!*-* | |
| thestral27 (21282) 11.11.24 18:15:38 | ||
|
pony:alig várom.*-* én is neki kezdek írni hogy holnapig összehozzak nektek még valamit.:) | |
| pony56club (16581) 11.11.24 18:25:10 | ||
|
ok:)már várom^^most kicsit hosszabb lessz,és cselekményesebbre próbálom csinálni...:3 | |
| rekaianett (32539) 11.11.24 18:31:10 | ||
|
melissa: ez nagyon ötletes! | |
| lovasíjjász (41190) 11.11.24 18:35:45 | ||
|
thestral:Nagyon tetszik! Az én kis vámpíros sztorim is alakulgat, bár még a 4. fejezetre se sikerült olyan hangulatot csinálni mint neked már az elsővel.
4.Fejezet Új Újra érzékeltem mi van körülöttem. Ismét tudatában voltam a térnek és az időnek. A szemem előtt tündöklő halovány fény lassan tökéletesen tiszta képpé vált. Tisztábbá, mint amennyire tisztán egy ember képes lenne látni. Egy üvegfal volt előttem, melyen át a tópartot láttam. A tópartot, ahol fordulópontot vett az életem. Szemeim előtt apró, csillogó pont szállt el: Por. Finom érintésre lettem figyelmes, melyre – akaratom ellenére is – reflexből felugrottam, s mély morgást hallatva, védekező pózban a falhoz nyomtam magam. Mindezt olyan gyorsan, hogy szemeim előtt mindennek össze kellett volna mosódnia, de mégis ugyan olyan tisztán láttam közben, mint előtte. Isabell állt előttem, háta mögött Edmonddal és három másik emberrel, akiket nem ismertem. Ismét kiegyenesedtem és félve tettem feléjük néhány lépést. Isabellen látszott, hogy nem fogad el egykönnyen. Mégis szót intézett hozzám: - Hogy érzed magad? - Igen. – feleltem és a torkomhoz kaptam csodás, csilingelő hangom hallatán. Félreértette: - Szomjas vagy? Csak erre a szóra vettem észre, hogy mintha a lángok, melyek nem is oly rég kísérték életem, a szívem helyett a torkomat égették volna tovább. Bólintottam. - Edmond! – szólt Isabell a fiúnak, aki láthatóan értette Pár perc múlva visszatért, kezében nyitott szemű, elkínzott arcú lánnyal, kiből eltávozott minden élet. Elborzadtam, tudván: Csak a szerencsének köszönhetem, hogy nem én vagyok ott. Furcsa érzés volt. Ahogy beleszippantottam a levegőbe, mindent elnyomott a vér szaga, aztán újra elsötétedett. Mire látásom visszajött, ismét ott álltam, a most már sápadt, vértelen test előtt. - Mi történt? – kérdeztem Isabell furcsán nézett: - Te tényleg nem emlékszel semmire? - Nem. Miért? Ez nem átlagos? - Nem. – mondta – De nem is lehet belőle baj? A háta mögött álló lány kíváncsian fürkészett és Isabell válla fölött nyújtogatta a nyakát. - Nyugi! – szólt hátra a kisebb, vékonyabb lánynak. Most én is jobban megfigyeltem. Vállig érő, fekete, tüsis haja keretezte arcát. Isabell látta, hogy már nem bír magával, így hátralépett és Edmondot engedte helyére. - Bemutatom a családomat, aminek mától egy véletlen folytán te is tagja vagy. – mosolygott. Ő közvetlenebb volt, mint Isabell. – Lola. – mutatott az előbbi türelmetlen lányra, aki kezet nyújtott nekem - Szia! Biztos jóban leszünk! – mosolygott. Ő volt a legszimpatikusabb. Visszamosolyogtam rá - Harry – mutatott Edmond a Lola mellett álló fiúra. Ő csak mosolyogva kezet fogott velem – És David. – mutatott az Isabell mellé állt kb.20-as, 30-as férfire. Vele is kezet fogtam – Engem és Isabellt már ismersz. – kínosan vigyorgott, miközben a tarkóját fogta – Bocs ha rádijesztettünk. Kiejtés: Isabel - Iszabell Edmond - -||- Lola - -||- Harry – Herry David - Dévid Komikat!Pls! | |
| lovasíjjász (41190) 11.11.24 18:39:10 | ||
|
A 9. sorban a ,,Hogy‘‘ szó ,,Jól‘‘ akart lenni9 csak elírtam ^^ | |
| thestral27 (21282) 11.11.24 18:46:26 | ||
|
lovasíjjáaz: köszi.:)) van valami weblapod hogy visszaolvassam az előző fejezeteket a tiedének?:D | |
| rekaianett (32539) 11.11.24 18:51:48 | ||
|
most én is nagyon ráhangolódtam a misztikus legendákra, és néhány ötletet köncsön vennék.... a címe Fairy Fire (tündér tűz) | |
| Melissa (6505) 11.11.24 18:51:48 | ||
|
Köszönöm^^
Lovasíjjász: Nagyon jó lett! Folytasd! | |
| lovasíjjász (41190) 11.11.24 18:57:15 | ||
|
Előszó:5. oldal, utolsó előtti bejegyzés
1.Fejezet: 7.oldal, 1. bejegyzés 2.Fejezet:11.oldal, 11.bejegyzés 3.Fejezet:13.oldal, 6. bejegyzés Bocsi,de csak így tudom. | |
(aktuális oldal: [ 31 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
