 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| thestral27 (21282) 12.07.18 19:47:26 | ||
|
Mrs.Armstrong: 1. Koszonom.:3 és hát..:“D zuhanyozni te sem ruhába szoktál..:“D vagy tévedek?XD
2. nagyon raj lett..XDD 3. Egyértelműen Alice meg Andy a kedvencem..XDD Alicenek ez a kirobbanása nagyon tetszett..XDD Andynek meg a kommentjeit bíromnagyon..:“D na meg ez a pónis álma..XDDD szétröhögtem az agyam.XD | |
| Zamrae (5619) 12.07.18 19:49:06 | ||
|
Pumpim:Baaaa,imádom a borítót!:DD Kedvenc szereplő? Jer és Shiiya,4ever :33 <3
Am gyóó lett *-* Még ma folytatást,és igen,majd megyek A.F.-re xD | |
| Zamrae (5619) 12.07.18 19:52:15 | ||
|
Am Mrs.Armstrongnak igaza van,Jer ellenállhatatlan :3 Végképp,ha kiment egy kis piros távolsági busz elől Budán :33 ^^ | |
| Pumpedli (26099) 12.07.18 20:16:55 | ||
|
Mrs. Styles:köszi:D! Igen, Andy már csak ilyen, Alice meg jól tette, hogy szétverte a nagy, buta fejétxD
Zamcsim(vagy Mrs. Ness, ha már ilyen Jer-mániás vagyxD?) : köszi:D! Az alap, hogy jössz fórumraxD. És igen, Jer ellenállhatatlan, mikor kis piros távolsági buszok elől menti meg az embertxD. A tubáskalácsról már nem.is beszélve:‘D | |
| Melissa (6505) 12.07.18 20:17:31 | ||
|
Green Day 8. fejezet: One night *Julie* A következő megállónk egy Norman nevű város volt Oklahoma City közelében. Kicsit messze volt, ezért úgy döntöttünk, hogy megállunk menet közben Corsicana-ban pár napra. Úgyis van még időnk odaérni a koncertre. Mivel a sofőrünk úgy döntött, hogy kinyír minket, túlságosan hamar értünk oda. A fiúk kivételesen nem csináltak semmit, csak gyakorolgattak, meg dalokat írtak. Nagyon elmerültek a dologban, mi meg úgy döntöttünk, hogy nem zavarjuk őket. Éppen azt ecseteltük, hogy hogyan lehetne úgy eltűntetni és elpusztítani Józsit, anélkül, hogy észrevennék. Akkor lefékezett a busz és megálltunk. - Ez már Corsicana? –néztem ki az ablakon. A hely eléggé kertváros érzetű volt, azt kivéve, hogy lehetett érezni a western stílust a levegőben. Tré kiugrott a buszból. - Hmm… nem is rossz. Már éppen reagálni akartam, amikor „valaki” elkapta a karomat és elvonszolt a busz másik oldalához. - Billie! Mi a fenét akarsz?! –szabadítottam ki a kezeimet. - Majd… beszélhetek veled este? Elővett egy cigit, amit kivertem a kezéből. - Igen, persze. De… miről akarsz beszélni velem? Furcsán nézett ki. Olyan… idegesnek. Felemelte a földről a cigit, visszarakta a helyére, majd zsebre vágta. Elnézett a fejem felett. - Az most mindegy. Csak kell majd egy kis segítség. Azzal fogta magát és visszament a busz másik oldalához. Én mondom, itt valami nem stimmel. Nagyjából este hat fele BJ szólt, hogy menjünk. Én gyorsan magamra kaptam valami elfogadhatóbb ruhát és már indultam volna kifelé. - Hová mentek? –kérdezte Gwen. - Gőzöm sincs –vontam vállat, ami igaz is volt. Aztán elindultam kifelé. Nem tudtam, mit akar tőlem BeeJ, viszont nagyon kíváncsi voltam rá. Már azt is eléggé furcsálltam, hogy nem Gwen-nel beszél. Hiszen jól tudtam, hogy ő sokkal közelebb áll hozzá, mint én. - Miért hozol gitárt? –kérdeztem a nyakában lógó hangszerre nézve. Vállat vont. - Nem t’om. Lehet, hogy zenélek majd egy kicsit. - És merre akarsz menni? - Hát előre! –vigyorgott. –Tudod, nem vagyok rák, hogy tolassak. - Remek. És ha egy fal lenne előtted? - Ki mondta, hogy kanyarodni nem tudok? Istenem, ha egész este ilyen idegölő lesz, megfojtom a gitárhúrjával… Vagy a cipőfűzőmmel… Vagy a nyakkendőjével. Mindegyik olyan csábítóan hangzik, nem is tudok dönteni. - Oké, most már elmondod, mit szeretnél? –néztem rá türelmetlenül. - Mindjárt –bólogatott és egy kiüresedett játszótérre vezetett. Ott leült egy olyan rugós, hintalószerű tüneményre. Hálát adtam az Istennek, hogy nem kezdett el játszani vele. - Na? –telepedtem le a vele szemben lévő padra. - Gwen-ről szeretnék kérdezni. Ez enyhén fejbe vágott. Néhány másodpercig értetlenül, bambán pislogtam rá. Valahogy nem jutott el a tudatomig. - Hogy… Gwen-ről? - Róla –biccentett. - De… hogyan… vagy… mindegy, hagyjuk. Mondd. - Szóval –tette le a földre a gitárját -, én kedvelem őt. Nagyon is. De… - Mi de? - Nem tudom, hogy ő hogy van ezzel. Meg azt, hogy ez így menne-e egyáltalán. Mit tudsz erre mondani? - Hát… csak annyit, hogy elég régóta ismerem Gwen-t és tudok róla egyet s mást. Többek között azt is, hogy odavan érted. –Halványan elmosolyodtam. –Nem, mint a Green Day frontemberéért, hanem mint Billie Joe Armstrong-ért. Imád téged. - Ez biztos? –nézett rám és láttam, hogy csillogni kezdenek a zöld szemei. - Aha. Tuti. Billie felugrott és megszorongatott. Felnyögtem. - Én is szeretlek, de azért nem kéne megfojtanod –hörögtem. Elengedett és felkapta a földről a gitárját. Leült mellém. - Mondj egy számot. - Tizenhét –szórakoztam. Most visszakapja az agyfárasztást. Esdekelve nézett rám. - Ez most ugye nem komoly? - Dehogy! –nevettem. –Akkor legyen aaaa… Time of Your Life. Billie bólintott, behangolta a gitárt és elkezdte pengetni. - Another turning point –fogott bele, majd megbökött a könyökével, hogy szálljak be én is. - Hülye vagy?! Én nem énekelek! Abbahagyta a gitározást és rám meredt. Jé, most tűnt csak fel, hogy milyen mosómedve feje van. - Miért, ki hallja? - Te, és az éppen elég! - Miért? Ne csináld már! Nem lesz tőle semmi bajod. Sóhajtva bólintottam. Inkább, mint hogy vitázzak vele. Újra nekifogott a számnak. - Another turning point A fork stuck in the road Time grabs you by the wrist Directs you where to go So make the best of this test And don‘t ask why It‘s not a question But a lesson learned in time It‘s something unpredictable But in the end it‘s right I hope you had the time of your life | |
| Melissa (6505) 12.07.18 20:17:59 | ||
|
So take the photographs
And still frames in your mind Hang it on a shelf of good health and good time Tattoos of memories and dead skin on trial For what it‘s worth It was worth all the while It‘s something unpredictable But in the end it‘s right I hope you had the time of your life..... It‘s something unpredictable But in the end it‘s right I hope you had the time of your life..... It‘s something unpredictable But in the end it‘s right I hope you had the time of your life..... A végén elvigyorodott. - Nem is volt olyan rossz. Komolyan. –Felállt és a kezét nyújtotta. –Gyere, menjünk. Ma este szállodában alszunk. Tré-vel és Mike-kal fel kell készülnünk a TV berúgatására. Elfogadtam és felálltam. A berúgatástól meg egy kicsit féltem. Hallottam és olvastam róla, de nem hittem, hogy ezek tényleg képesek rá. Elindultunk visszafelé. - Akkor? –kérdeztem egy idő után. - Akkor mit? - Gwen? –néztem rá kíváncsian. Megvonta a vállát. - Még gondolkozom rajta. Majd… majd eldöntöm. Egyelőre még nem vagyok biztos a dolgomban. De… nem tudom. Majd kiderül. Nem feleltem. A turnébuszhoz visszaérve rá kellett jönnünk, hogy üres. Szóval elmentek a hotelbe nélkülünk. Bevallom, egy kicsit ideges lettem. - Fogadjunk, hogy Tré volt –morogta BeeJ. - Biztosra nem fogadok. - Akkor szállj be. Gyanakodva pillantottam rá. - Ugye nem vezetni akarsz? - Miért? –jelent meg a képén az a tipikus, sunyi vigyor. –Csak nem félsz? - Csakis –forgattam a szemeimet. Erre megfogta a karomat, felhúzott a buszba és leültetett az egyik ülésbe. Már előre féltem, hogy mire készül. Rögbi sisakot rakott a fejemre, bekötött két biztonsági övvel és a kezembe nyomta Józsit. Aztán beugrott a volán mögé. - Kapaszkodj –kacsintott rám. Ez már most nem tetszett. Magamhoz öleltem Józsit és becsuktam a szemeimet. Ezt nagyon nem akartam látni. Amikor felbőgette a motort és rátaposott a gázpedálra, felsikítottam. Olyan sebességgel haladt, hogy konkrétan belesüppedtem az ülésbe. Úgy éreztem magam, mint egy rally-n, de turnébusszal sokkal ijesztőbb és veszélyesebb volt. Az az agyhalott ráadásul úgy röhögött közben, mint egy idióta. Túlságosan is élvezte. Ide-oda szlalomozott a kocsik között. Csak azt reméltem, hogy sehol nincsen rámpa, amire ráhajthat. Ha ugratna egyet, kitekerném a nyakát! - Yeeehaaw!! –kiabálta. - Nem rodeón vagyunk, a p*csába bele! –sikítoztam. –Állj már le, Billie!! - Ne már, tökre élvezem! - Én viszont nem! Nem akarok meghalni! - Nem is fogsz meghalni, max feldobod a talpad. - Nagyon vicces. Hirtelen lefékeztünk. A biztonsági öv szerintem olyan csíkot vájt a bőrömbe, hogy egész életemben megmarad. - Ez meg mi a szar volt?! - Piros a lámpa –mutatott oda. - Mintha ez téged annyira érdekelne –mormogtam. - Végül is… Azzal megint a gázra lépett. Megölöm, megölöm, megölöm!!! Csak érjünk már oda…! Valahonnan a zsebemből csörögni kezdett a mobilom. Fél kézzel odanyúltam és anélkül, hogy megnézném, ki az, felvettem. - Halló? –nyögtem. - Hol vagytok?! És hová tűnt a buszunk?! –szólt bele Gwen. - Hogy… ti nem a hotelben vagytok? - Dehogyis! Mike-kal és Tré-vel elmentünk bevásárolni! De ti hol a szent tehénben vagytok?! - Nem tudom, nem merem kinyitni a szemem. De szerintem öt perc és ott leszünk, ne menjetek sehová. Letettem a telefont és vázoltam BJ-nek a helyzetet. - Akkooooooooooor… hátraarc! Azzal rükvercbe tette a buszt és elkezdett tolatva visszafelé száguldozni. Én jobban féltem, mint eddig. A sok dudálástól, amit eddig kaptunk, az autók riasztóitól, egyszerűen mindentől. Kész csoda, hogy a rendőrök még nem eredtek a nyomunkba! De ha egy napot is a sitten kell töltenem, kiherélem ezt az idiótát! Hét perc, huszonnégy másodperc alatt értünk vissza a kiindulási ponthoz. Számoltam! - Megérkeztünk –húzta be Billie vigyorogva a kéziféket. Mélyet sóhajtottam. Ledobtam a földre Józsit és kicsatoltam a biztonsági övet. Még amikor felálltam, akkor is úgy vert a szívem, mintha felrobbanni készülne, a lábaim me remegtek. Gondolom, mondanom se kell, hogy majdnem telerókáztam mindent. - Atyavilág! –nézett rám Gwen döbbenten, amikor Tré-vel és Mike-kal felszálltak a buszra. –Mit műveltél vele, Billie?! - Én? Semmit –mosolygott BeeJ ártatlanul. - Hú, öreg, jól vagy? –állt elém Mike. –Úgy nézel ki, mintha spenóttal kenték volna össze az arcodat. Erre csak felhorkantam. - Gyerekek, ne öltözzetek át! –szóltam. –Mert most szépen mindannyian elmegyünk a kórházba és beíratjuk Billie Joe Armstrong barátunkat kasztrálásra és a pszichiátriára. | |
| Melissa (6505) 12.07.18 20:18:27 | ||
|
Tré erre elkezdett vihogni, mint egy idióta. Közben éppen Kubut ivott és ügyesen félrenyelte, az orrán és a száján is egyszerre távozott, miközben köhögve-röhögve szenvedett.
- Ugyan már –mosolygott ránk Mike. –A kórház drága, elintézzük az egészet itt helyben. Kiment a konyhába és válogatni kezdett a kések közül. - Ez tökéletes lesz –vette ki a legnagyobbat. BeeJ sikítva bújt el Gwen mögé. - Nem akarom, hogy kasztráljanak! Ne hagyd nekik! Ments meg, Gwenny! Elröhögtem magam. Nem tudta szegénykém, hogy milyen baklövést követett el ezzel a megszólítással. Gwen arca rezzenéstelen maradt. Lazán Billie felé fordult. - Nyugi, nem hagyom, hogy bántsanak –ölelte át. –Hanem inkább segítek nekik. BJ-nek elég lassan esett le, hogy mit mondott és már hiába próbált visítozva szabadulni, Gwen nem engedte el. Mike nevetve letette a kést a konyhapultra, majd odalépett és hátrafogta a frontember karjait. - Először le kéne kötözni –röhögött. –Ha kapálózik, nehezebben tudjuk megműteni. Tré váratlanul felugrott és elszaladt, majd percek múlva visszatért pár nyakkendővel, gumipókkal és övekkel. - Ezek megfelelnek a célra? –kérdezte. - Tökéletesek –vágtuk rá Gwen-nel egyszerre. Cool kijjebb húzta Mike ágyát, mintha egy műtőasztal lenne. Azt inkább meg se említem, hogy mi volt alatta. Mike felkapta a sikonyáló Billie-t, lenyomta az ágyra és megfogta a kezeit. Nekünk a lábait kellett leszorítanunk. Meglepően sok erő volt benne, alig bírtam tartani. Tré lassan elkezdte lekötözni a csodaszerekkel, amiket hozott. A végére úgy nézett ki, mint egy sonka. - És most… -emelte fel Mike a kést, mire Billie sírva fakadt. A dobos nem bírta tovább. Berohant a budiba, ahonnan csak azt hallottuk, hogy sikítozva röhög. Nekem konkrétan potyogtak a könnyeim, Gwen meg a hasát fogta. Mike még egy darabig bírta. Konkrétan addig, amíg Billie fölé hajolva kigombolta annak a szerencsétlennek a nadrágját és lehúzta a sliccét. Aztán haldokolva borult rá és levegőt se kapott a röhögéstől. Ezt a képet meg kellett volna örökíteni. Tré-nek csak a sikítozása hallatszott ki a vécéből, mi ketten kis híján összeestünk a röhögéstől, Mike meg a zokogó Billie-re borulva próbál életben maradni. Percekbe telt, mire mindenki lenyugodott. Vagyis… majdnem mindenki. Ugyanis BeeJ még mindig sírt. Mikor Mike leevickélt róla, Gwen leült mellé az ágyra és kikötözte. - Hahó, Billie! –rázta meg a vállát. –Élsz, és nem is lettél kiherélve! Semmi bajod, te nyomorult! Erre abbahagyta a sírást és hüppögve ölelte át Gwen-t. - Azt hittem, meghalok –szipogta és Gwen válla fölött rám mosolygott és kacsintott egyet. Visszamosolyogtam és felmásztam az emeletes ágyra, ahol Tré már ott ült. Szegénykémnek muszáj volt letörölnie a sminkjét, mert a könnyes röhögéstől tönkrement neki. - Ez rohadt jó volt –vigyorgott rám. - Ugye? –nevettem fel. –Ezt meg kellett volna örökíteni. Tré arcán erre furcsa kifejezés suhant át. Úgy döntöttem, nem törődöm vele. Lepillantottam az ágyról. - Mike hova tűnt? - Szerintem próbálja előkeríteni a sofőrünket, hogy mehessünk végre a hotelbe. De Billie és Gwen mit csinálnak? –bökött a busz mellett álldogáló párocskára. Nem feleltem, csak mosolyogtam. *Gwen* Nem tudtam, miért és miről akar beszélni velem BJ. Csak egyszerűen kihívott ide, miközben beszélgettünk. Furcsa volt. Pár percig csak álldogáltunk. Ő jó párszor megpróbált megszólalni, de mindig elhallgatott. Közben idegesen toporgott a lábával, a tarkóját vakargatta és sóhajtozott. Nem sürgettem, hagytam. - Rágyújthatok? –kérdezte. - Nem –feleltem határozottan. Ez azért már túlzás. Még toporgott egy kicsit, járt egy kört, aztán megállt előttem. A Converse orrát bámulta és közben ritmusra – talán az American Idiot lehetett – dobolt ujjaival a lábán. - Tehát… -fogott bele, aztán pár másodpercre megint elhallgatott. –Csak annyit szeretnék, hogy… A francba, nekem ez nem megy! –Belerúgott egy kavicsba. - Billie, nyugi –szólaltam meg. –Itt vagyok, nem vagyok süket és nem megyek sehová. Higgadj le és mondjad. Mély levegőt vett. - Szóval… Ilyen téren nem vagyok túlságosan a szavak embere. Elég nehezen beszélek most, úgyhogy hagyd, hogy nyugodtan bucskázzak végig a mondanivalómon. Bólintottam. - Én… Nem is tudom, hogyan magyarázzam el. Tudod… Mennyi ideje is vagytok velünk? Majdnem két hete? Asszem igen. És sok időt töltöttünk együtt, nagyon sokat. Eleinte csak egy kis baráti segítségnek indult a dolog, nem pedig… igen… Elképedtem. Komolyan azt akarja mondani, hogy…? Vagy csak szívat? Mindegy, végighallgatom. | |
| Melissa (6505) 12.07.18 20:19:11 | ||
|
- De valahogy nem tudtam tenni ellene, bármennyire próbáltam. Egyszerűen megtörtént és kész. Most már nem tudok semmit változtatni rajta. Én… én… megkedveltelek. Először, mint barát, aztán mélyebben is. Viszont nem akarlak belerángatni ebbe az egész Green Day, meg hírnév dologba. Nem lenne fair rád nézve. Közel sem olyan egyszerű és felhőtlen, mint azt sokan képzelik. Úgyhogy én megértelek, bármit mondasz.
Várakozóan rám pillantott. Én csak hápogtam. Nem bírtam mit válaszolni erre. Képtelenségnek bizonyult. Még mindig türelmesen nézett rám. - Izé… ööö… Én… Na, jó, nem fogok ilyenekkel vacakolni! Odaléptem elé és magamhoz öleltem. Másra nem voltam képes. Pár pillanatra ledermedt, aztán ő is visszaölelt. Hallottam, ahogy felsóhajt, gondolom megkönnyebbült. De milyen jó illata van… Váratlanul eltolt egy kicsit eltolt magától. A szemeimbe nézett, majd az államat gyengéden megemelve megcsókolt. Ha eddig boldog voltam, most nem tudnám magamat minek leírni. Pillangók repdestek a hasüregemben, azt hiszem. Fantasztikus pillanat volt. *Julie* Az emeletes ágyból, az ablakon keresztül figyeltem őket. Az ég felhőtlen volt és pont láttam a holdat, meg a csillagokat. Tényleg romantikus volt az egész, még így külsős szemmel is. Végigmosolyogtam az egészet. Tré a hülye fejével meg popcornt pattogtatott és azt zabálta mellettem fekve. Közben végig röhögött. Nem tudom, mi olyan vicces ezen, de a végén már majdnem leütöttem. Annyira idegesítő tud lenni és mégis… á, hagyjuk! Billie és Gwen kézen fogva indultak el a busz felé. Tré már ugrott volna le, hogy nekiálljon előadni a hülyeségeit, de hátulról elkaptam a nyakát és visszahúztam. - Ha bármi ostobaságot csinálsz –sziszegtem lassan a fülébe -, ízekre téplek és téged viszlek kasztrálni. - Oké –nyöszörögte elvékonyodott hangon. Elengedtem, mire felém fordult. Megint bevetette a kékszemű, cuki kiskutya tekintetét. - Néha nagyon ijesztő tudsz lenni –motyogta. - Tudom. - És ünneprontó. - Tré! - Oké, befogtam –húzta be a nyakát. - Remélem is –vágtam rá, de azért nyomtam egy puszit az arcára. Erre felderült a tekintete és jól megszorongatott. Mint egy ötéves… Khm... egy kicsit hosszú lett xDDD Azért komikat, pls :“))) | |
| Zamrae (5619) 12.07.18 20:31:54 | ||
|
Meli:Coool *-* Tré dehusii :3
Mrs.Armstrong:Örömmel,már csinálom is a “Mrs.Ness“-es avatarom x“D Am várjál,buszt írtunk...? Vonat! Tubáskalács,hogy egyem meg a szívét <3 x“D | |
| Pumpedli (26099) 12.07.18 20:35:53 | ||
|
Mrs. Ness:igenxDDDD (Amúgy megsúgom, hogy Gwen elvileg én vagyokxDDDD) Egyszer tubáskalácsot akarok enni:D. | |
| Zamrae (5619) 12.07.18 20:37:48 | ||
|
Mrs.Armstrong:Megesküszöm,hogy ha legközelebb lehetőségem van kürtöskalácsot venni,úgy fogok odaállítani az árus elé,hogy “Kérek egy fahéjas tubáskalácsot.“ xDDD | |
| Pumpedli (26099) 12.07.18 20:42:15 | ||
|
Mrs. Ness:(mostantól így foglak hívnixD) arról majd beszámolót kérekx““D | |
| Melissa (6505) 12.07.18 20:43:29 | ||
|
Zamír: Köszi xDD De egyezünk ki :“D Én hívlak téged Mrs. Ness-nek, te meg engem Mrs. Cool-nak xDD Am ez a Ness kit takar? xDD | |
| Pumpedli (26099) 12.07.18 20:45:56 | ||
|
Mrs. Cool: az Jer vezetéknevexD | |
| Melissa (6505) 12.07.18 20:47:59 | ||
|
Mrs. Armstrong: Bakker, télleg? xDDD Még nem volt benne a történetben, vagy ilyen hülye vagyok? xDDDD | |
(aktuális oldal: [ 430 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [427] [428] [429] [430] [431] [432] [433] [434] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
